Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-31 / 308. szám

Üitág. proletariat tgyejülfeUkf A mai számban : Három év a brigád élen (2. oldal) Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsok Lapja (3—4. oldal) N. Sz. Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (5.oldal) Gyorslista a III. Békekölcsön 5. sorsolásáról (5. oldal) XII. évfolyam, 308. szám ARA 50 FILLER 1935 december 31, szombat Kezdjük tiszta lappal az új esztendőt Még egy nap és újszülött gyermeke lesz a vén időnek: 1956. Jó tudni, hogy a születendő új év úgy növekszik majd termékeny és sikeres esztendővé, ahogyan bölcsőjét ringatjuk és munkánkkal, köteles­ségeink hűséges teljesítésével neveljük. Éppen ezért ma reggelre kelve minden derék embernek számot kell vetnie teendőivel: amint a jó apa addig nem engedi el szirnyai alól szabad repü­lésre gyermekét, míg minden szükségessel el nem látja, az 1955-öt sem engedhetjük el elmúlt évek közé töltetlen tarisznyával. Számba kell venni: mivel tarto­zunk. Mert vannak tartozásaink, mégpedig nevelő jó­tevőnkkel, a munkásosztállyal szemben. A bőven termő 1955 gyümölcseiből nem adtuk oda mindazt, ami államunknak szükséges ahhoz, hogy az ország dolgozó népét bőségesen ellássa. Megyénk dolgozó parasztsága még nem teljesítette 100 százalékra be­gyűjtési kötelezettségét. Adósok — néhány kivétellel — járásaink. A nagykállói járás leghátul van, a bak- talórántházi járás a tizedik, a nyírbátori a kilence­dik helyen kullog. Ebben a három járásban évek óta elmaradást ta­pasztalunk. Tavaly decemberben is utolsók voltak. A begyűjtési hivatal meg is állapította akkor, hogy „különösen sok a tennivaló az igen komoly lemara­dást mutató nyírbátori, nagykállói és baktalórántházi járásban.” A járási begyűjtési hivatalok mégsem okultak ebből az idén. Pedig figyelmeztető lehetett volna az is, hogy ez a három járás már ez év februárjában „elfoglalta” ismét az utolsó helyeket. A nyírbátori járás például baromfiból csak 8.6, sertés­ből 6.5, tejből 4.1, tojásból 2.5 és vágómarhából 13.5 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Nem lehet azt mondani, hogy csak a termelőkön múlik a terv teljesítése. Dolgozó parasztságunkban az utóbbi években megerősödött az állampolgári fe­gyelem, gyökeret vert a versenyszellem. Ebben az esztendőben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 15.771 dolgozó paraszt, 156 tsz tett válla­lást és alig-alig lehet közti k szószegőket találni. Sőt nagyon sok olyan termelő van, aki már az 1956. évi begyűjtési kötelesség teljesítésére is adott — pél­dául hízottsertést. Ez örvendetes tény, de erősen aláhúzza a hibákat is: akiknek kötelessége lett volna a versenyt tovább szélesíteni, mulasztást kö­vettek el. Az adósság sok községben, járásban megmarad­hatott, mert sem a versenyt nem szervezték kellően, sem pedig a notórius hátralékosok elszámoltatását nem szorgalmazták. A megyei begyűjtési hivatal is későn ébredt rá ennek szorgalmazására. Mi sem mu­tatja ezt jobban, minthogy az adósságok kifizetésé­nek dolga általában csak az év utolsó heteiben ke­rült a tanácsok vb. üléseinek napirendjére. Nem kezdtek hozzá időben a tömegkapcsolatok terebé- lyesítéséhez. A versenymozgalmak ápolása is elma­radt és most — ime a tények megmutatják — igen nehéz lesz a mulasztást pótolni. A hiba kiigazítására kezdeményezte a megyei begyűjtési hivatal a be­gyűjtési megbízottak és előadók közt a „Tiszta lap­pal kezdjük minden termelőnél az új évet”-mozgal- mat. Az elszámoltatásokat is most siettetik zömmel. A begyűjtés sok évi tapasztalatai tehát ebben az évben sem gyümölcsöztek a begyűjtési megbízottak kezén olyan jól, ahogyan azt az ország ellátása megköveteli. A termelők fegyelemre nevelésében az elmaradt járások párt- és begyűjtési szervei sem serénykedtek olyan lendülettel, ahogyan kötelessé­gük lenne. Ezt bizonyítja, hogy magas a notórius nem teljesítők száma még ma is. Már csali egy nap van az esztendőből, használ­ják fel termelőink hátralékaik rendezésére, mert csak akkor kezdhetjük igazán tiszta lelkismerettel, öröm­mel az új esztendőt, ha e kötelességünknek is eleget teszünk, ha begyűjtési lapjainkon az a felírás ékeske­dik, hogy „Nem tartozik.” A begyűjtési szervek, a helyi tanácsok, tanácstagok és pártszervezetek pedig gondoskodjanak arról, hogy a nevelő, felvilágosító szó fényénél minden hátralékos belássa: kötelessége tel­jesítésével egy darab kenyérrel, hússal, vagy tojás­sal több kerül azok asztalára, akiktől, mint legjobb szövetségestől, a falvak népe oly sok jót kap az el­következő esztendőben is. Megjutalmazták megyénk legjobb gyümölcstermelőit A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács, a Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Hazafias Nép. front megyei bizottsága gyümölcstermesztési nagy­aktíva értekezletet és gyü­mölcskiállítást tartott Nyír­egyházán december 29-én. Az értekezleten mintegy 300-an vettek részt. Meg­nyitó beszédet Westsjk Vil­mos Kossuth-díjas tudomá­nyos kutató mondott. Közel 50 éve ismerem a szabolcsi dolgozó parasztsá­got, életét, termelőképessé­gét — mondotta. — Meg­állapítottam, hogy ilyen nagy szorgalommal, mint az idén, nem dolgozott soha. Ez annak a jele, hogy fel­ismerte célját, jobb jövőjét, a szocializmust építő ország­ban. Utána Nagy Sándor me­gyei kertészeti felügyelő emelkedett szólásra. Számokkal bizonyította, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében az elmúlt ősz folya­mán mégegyszer annyi mű­trágya és ötször annyi per­metezőszer fogyott el, mint az elmúlt 10 év átlagában. December 25-re már elvé­gezték a gyümölcsfa kar­bantartását, metszését is. Az egész évi szorgalmas munka nyomán megyénk­ből 7000 vagon almát szál­lítottunk el hazánk piacaira s kielégítettük a külföldi kereskede­lem igényeit is. Jó példaként említette a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezetet, amely 3 évvel ezelőtt kezdte meg a rendszeres munkát és 40 holdas gyümölcsöséről már­is 80 vagon almát szállított el hazánk más vidékeire. A nyírbogdányi Dózsa Terme­lőszövetkezet 2 évi rendsze­res munka után közel 50 vagon gyümölcsöt szüretelt 26 holdas gyümölcsösében. A nagyüzemi gyümölcster­melők bebizonyították —■ mondotta —, hogy a gyü­mölcsfa nem szakaszosan hozza termését. A Nyírroa- dai Állami Gazdaság ricsi- kai üzemegységének 20 holdas gyümölcsösében 1950-ben 20, 1951-ben 25. 1952-ben 30, 1953-ban 32. 1954- ben az időjárás rossz viszontagságai miatt 24 és 1955- ben pedig 34 vagon al­mát szüreteltek. E nagy mennyiség 90 százaléka exportminőségű volt. Ezután Nagy Sándor is­mertette az élenjáró gyü­mölcstermelők előtt a me­gye gyümölcstelepítési ter­vét. Nagy Sándor sok taná­csot adott a jelenlévő szak­embereknek, termelő' zövet- kezeti és egyénileg dolgozó parasztoknak. Felhívta a fi­gyelmüket arra, hogy ide­jében szerezzék be a szük­séges gépeket, permetező anyagot, s ne -az utolsó pil­lanatban, a tettek idején kapkodjanak. Nagy Sándor beszámolója után Széles Béla fényeslit- kei egyénileg dolgozó pa­raszt szólalt fel. Elmon­dotta, hogy 1 holdas gyü­mölcsöséről az idén 140 mázsa almát szüretelt, pe­dig szeptember 23-án jég­kár érte gyümölcsösét. Töb­bek között elmondta, az, idén gyümölcstermésének jó részét, ládahiány miatt, a földön tárolta. Ezután Berki György, a szamosbecsi Dózsa Terme­lőszövetkezet brigádvezetője vázolta termelőszövetkeze­tének idei munkáját és gyümölcstermelési .szaklap indítását javasolta. Befejezésül Molnár Jenő, a megyei tanács vb. elnök- helyettese kiosztotta a me­gyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának jutalmait a megye legjobb gyümölcster­melői között. 6 termelőszö­vetkezetet serleggel, 13 tsz-t kertészeti szerszámmal, 4 dolgozó parasztot pedig pénzzel jutalmazott meg. A dolgozó parasztok ez­után megtekintették az MSZT nagytermében meg­rendezett télialma-kiállítást. Ujlaky Vilmos. Télen is van munka.. A jánkmajtisi Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai igen jó munkát végeztek ebben az évben. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint a zár- számadási közgyűlés, me­lyen csupán készpénzben 31 forint 50 fillért kaptak a dolgozók. Jövőre még szebb ered­ményt akarnak elérni. A télen sem szünetel a gaz­daságban a munka. A kerti brigád tagjai a metszést végzik, a növénytermesztő brigád a takarmány elren­dezésével foglalatoskodik. Ugyanakkor a határban az árkok kitisztítását is most végzik, hogy a tavasszal és még a tél folyamán is könnyebben folyjék a víz. Van munka bőven. A fa­sorokat is meg kell ritkíta­ni, hiszen így jobban nö­vekszik a fa, s ugyanakkor tüzelőre is szert lesznek* Kiváló dolgosok TISZA SÁNDOR elvtárs, a Nyíregyházi Minőségi Textilruházati Vállalat fér­fi ruha varrodájának sza­básza. Sok múlik munká­ján, a jó szabáson, —hogy csinos legyen a megrendelt ruha. A férfi szalonban iegtalálható vélemény- iinyvben sokan dicsérik a vállalatnál készült ruhát, s az elismerés nem kis mér­tékben Illeti a főszabászt. Egy sár számadás tanulságai Az ököritófülpösi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben nemrégiben tartották meg a zárszámadási köz­gyűlést. A tagok jövedelme megközelíti a 34 forintot munkaegységenként. Sok termelőszövetkezetben jó­val nagyobb eredményeket értek el. A Vörös Csillag tagjai is azt mondják: en­nél nagyobb értéke is le­hetett volna egy munkaegy­ségnek. Bizony lehetett vol­na. ha tervszerűbben, gaz­daságosabban dolgoznak, és a vezetőség jobban meg­állta volna a helyét. De nézzük csak, hogyan dol­gozik a tsz vezetősége? Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk; sehogy. Dolgoznak ők becsületesen. Viszont, aki dolgozik, meg­esik, hogy akaratán kívül is hibát követ el. Emberi dolog. A hibát ki lehet ja­vítani, különösen ha felhív­ják iá a figyelmet, s meg­mondják, hogyan lehet he­lyesen csinálni. Ezt azonban nem tették meg a Vörös Csillag vezetői. Ha megbí­rálták őket, megsértődtek, és azzal „ijesztgették“ a bí­rálókat. — hogy lemonda­nak, csinálja más, ha job­ban ért hozzá ... Az ilyen véleményekből nézet ’térések, civakodások következtek. A pártszerve­zet nem is próbálkozott ezek megszüntetésével. Ma- (gul? a kommunisták sem ’mutatták meg, hogyan kell egységes, jó közösségi éle­tet teremteni a termelőszö­vetkezetben. Nem érvénye­sült a kommunista példa- mutatás. Az újonnan választott pártvezetőségre nagy fel­adat vár a jövőben. Sok hi­bát kell kijavítani, jó kö­zösségi szellemet kiková­csolni, mindennapi fegyver­ré tenni a kommunista kri­tikát és önkritikát. Mester Károly, Munkaérdemrendes juhász, Ökörítófülpös. FISCHER ISTVÁN elv­társ a Tejipari Vállalat igazgatója. Sikeresen vé­gezte el a tejipari szakisko­lái. Két éve igazgató a vállalatnál. Szilárdkezü ve­zetésének is sok köze van ahhoz, hogy a vállalat éves tervét 25 százalékkal túltel­jesítette. 8300 forint pénzjutalmat osztottak ki a legjobb tsz-köny velőknek Termelőszövetkezeteink eredményes munkáját a könyvelők is nagymértékben elősegítették. A pontos ad­minisztráció, a jó könyve­lés ugyanolyan velejárója az eredményeknek, mint sok más munka. A megyei tsz. szervezési osztály a járások legjobb termelőszövetkezeti könyve­lőit pénzjutalomban része­sítette. Vannak olyan köny­velők, akik 500 forint pénz­jutalmat kaptak, mint pl. Bakk István a csengeri já­rásban, Botos Erzsébet, a turricseí Aczél Termelőszö­vetkezet könyvelője, Vízi János, a nyíregyházi Sza­badság. Puskás Irén, a be- senyődi Szikra TSZ köny­velője. Vizi János és Pus­kás elvtársnő jó munkájá­ért téli üdülésben is részt Jól dolgozik a nagydobosi begyűjtési megbízott Nagydobos dolgozó pa­rasztjai a bors- és szabad­piaci kukorica kivételével minden cikkféle3égből túl­teljesítették beadási tervü­ket. A községi begyűjtési megbízott egész évben jó munkát végzett. Jó kapcso­lata van a dolgozó parasz­tokkal, nap-nap után felke­reste őket, s elmondta, ki­nek mennyi hátraléka \an, egyik cikkíéleséget hogyan és mivel lehet helyettesíte­ni. A községi tanács és ma­guk a tanácstagok is előse­gítették munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom