Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-30 / 307. szám

1955 december 30, péntek NÉPL A 1’ A Szovjetunió Legfelső Tanácsónak ülésén N. A. Buiganyin beszámolt az indiai, burmai és afganisztáni utazásról Moszkva, (TASZSZ) Moszk­vában, a nagy Kreml-palo- tában folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszaka. Decem­ber 29-én a Szövetségi Ta­nács és a Nemzetiségi Ta­nács együttes ülésén N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót az in­diai, a burmai és az afga­nisztáni utazásról. Az előadó bevezet 5ül megállapította, hogy a Leg­felső Tanács ülésszaka ab­ban az időben tanácskozik, amikor végéhez közeledik 1955, olyan nagy nemzet­közi események éve, ame­lyek az államok viszonyá­ban komoly eltolódásokat, a feszült nemzetközi hely­zetben bizonyos fordulópon­tot eredményeztek. N. A. Buiganyin rámuta­tott, hogy korunk nemzet­közi életében mind na­gyobb jelentőségre tesznek szert az ázsiai országok, amelyekben a földkerekség Jakosságának több, mint a fele él, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió, vala­mint India, Burma és Af­ganisztán között a barát­ság és az együttműködés fejlesztése kétségtelenül je­lentősen hozzájárul a béke megszilárdításához. ‘‘— Indiai, burmai és af­ganisztáni utazásunk köz­vetlen eredménye, a Szov­jetunió és ezen oi'szágok között a barátság és az együttműködés megerősö­dése és fejlődése, a szovjet népnek a nagy indiai nép­hez, a burmai és az afga­nisztáni néphez való továb­bi közeledése volt — mon­dotta N A. Buiganyin. — Az utazás jelentősége azon­ban nem korlátozódik erre. Az utazásnak nagy nem­zetközi jelentősége van el­sősorban azért, mert ismét beigazolódott a Szovjetunió külpolitikája lenini alapel­vének — a különböző tár­sadalmi és politikai rend­szerű államok békés egy­más mellett élése elvének — helyessége. Az utazás szemléletesen és meggyő­zően bizonyította, hogy ez az elv, a béke és a népek biztonsága megszilárdításá­nak, az államok közötti bi­zalom fejlesztésének szi­nép iránt táplálnak. A ma­gunk részéről pedig nagy megelégedéssel beszéltünk barátainknak arról a nagy megbecsülésről és barátság­ról, amelyet a szovjet em­berek Magyarország népe! iránt tanúsítanak. Meggyőződésünk, hogy a! Legfelső Tanács küldöttei-' nek testvéri látogatása a Magyar Népköztársaságban j és a magyar országgyűlés) küldötteinek küszöbönálló I látogatása a Szovjetunió- j ban még jobban megérő-) siti a Magyar Népköztársa- ! ság és a Szovjetunió sza-' badságszerető népeinek j megbonthatatlan barálsá-- gát. I 1 ito egyiptomi i ) megbeszélései i (MTI). Tito jugoszláv köz-! | társasági elnök szerdán i (reggel hivatalos látogatás-í ira Egyiptomba érkezett.) Nasszer egyiptomi minisz-j tex-elnök szerdán este va- j csorát adott Tito tiszteleté-1 re. A vacsorán a jugo-j szláv államfő és az egyip-j tömi miniszterelnök pohár-j köszöntőt mondott. Mind­ketten foglalkoztak a két ország között kialakult ba­ráti kapcsolatokkal és hangsúlyozták a béke fenn-j tartásának jelentőséget. Hírügynökségi és rádió- j jelentések szerint. Tito és Nasszer csütörtökön meg-j kezdi hivatalos megbeszé-i léseit.. |----------_ | lárd alapja A jelenlévők nagy figye­lemmel hallgatták végig N. A. Buiganyin beszámolóját. Buiganyin beszédét több Ízben taps szakította meg. N. A. Buiganyin beszámo­lója után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének tagja szólalt fel. Felszólalása elején kijelentette, hogy teljesen egyetért N. A. Bui­ganyin beszámolójának minden megállapításával. N. Sz. Hruscsov kijelentet­te, hogy a szovjet kor­mányküldöttség nagy meg­elégedéssel fogadta el In­dia, Burma és Afganisztán kormányának meghívását. N. Sz. Hruscsov ezután foglalkozott az egyenjogú­ság és a szuverenitás elvei­vel, amelyre a Szovjet­unió a külföldi országok­kal fenntartott kapcsolatait építi Közlemény a szovjet-jugosxláv légiforgalmi egy esemény i’afiíikáeiós okmányainak kicseréléséről Ny. P. Firjubin, a Szov­jetunió belgrádi rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe és dr. Milan Bartos nagykövet, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kül­ügyi államtanácsosa 1955 december 28-án Belgrádban kicserélte a szovjet-jugo- szláv légiforgalmi egyez­mény íatifikációs okmá­nyait. Az 1955. szeptember) 3-án Moszkvában aláírt j egyezményt a Szovjetunió I Legfelső Tanácsának El-! nöksége 1955 november! 28-án, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság Nem­zetgy ülésének Szövetség i Végrehajtó Tanácsa ugyan­csak 1953 november 28-án ratifikálta. i Legfelső l anáes Nemzetiségi Tanácsának december 28-1 ülése Moszkva, (TASZSZ). Sz. N. Nuritdinov küldött, a Nemzetiségi Tanács decem. bér 28-i ülésén beszédet mondott. Kijelentette, hogy a Legfelső Tanácsnak ez cv február 9-én a parlamenti küldöttságcsere érdekében valamennyi ország népéhez és parlamentjéhez intézett felhívása és a parlamenti képviselők felszólalása más országok parlamentjében, fontos lépést jelent a béke Belgrad, (TASZSZ). A Jugoszláv Szövetségi Nem­zetgyűlés Szövetségi Taná­csa és a Termelők Tanácsa december 28-án együttes ülést tartott. A képviselők meghallgatták M. Popcvics- nak, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagjának be­számolóját az 1955-öS társa­dalmi tervek hatá’yának 1956-ra való meghosszabbí­tásáról, a népköztársaságok, az autonóm területek és a népi bizottságok Ideiglenes pénzellátásáról és a lakás­építési alap járulékairól szóló törvény j avaslat okró1. M. Popovies közölte, hogy az 1956-os társadalmi ter­I. G. Moszkatov beszéde a Nemzetiségi Tanács december 28-i ülésén a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatásáról Moszkva. A TASZSZ ki-[jnépe, harcokban kipróbált vonatosán közli I. G. Mosz- és megedzett élcsapatának, katovnak a Nemzetiségi Ta- a Magyar Dolgozók Pártjá­nács december 28-i ülésén mondott beszédét. — A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának küldöttsége nemrégiben a Magyar Nép- köztársaságban járt — hangzik többek között a beszédben. Küldöttségünk Budapestre érkezése után részt vett a Magyar Nép- köztársaság országgyűlésé­nek ülésszakán, amelyen az 1956. évi népgazdasági ter­vet tárgyalták meg. Az ülésszak után a küldöttség körútat tett az országban. Joggal állapíthatjuk meg, hogy Magyarország szabad nak vezetésével élni tudott az elnyert szabadság elő­nyeivel. Az új, szocialista élet építésének évei Ma­gyarország igazi fellendü­lésének és megújhodásának gyökeres politikai, gazdasá­gi és kulturális átalakulá­sának, a magyar állam iga­zi felvirágzásának évei vol­tak. Az országban tett utazá­saink során mindenütt ta­pasztaltuk azoknak a mély­ből fakadó baráti érzel­meknek őszinte megnyilvá­nulását, amelyeket Magyar- ország dolgozói a szovjet A bonni külügyminisztérium megbízottai Moszkvába utaznak Bukarest. (Agerpres). —j Szerdán este befejeződött a Román Munkáspárt TI. j kongresszusa. A záróülést Ghéorghiu-i Dej nyitotta meg, majd fel-! olvasták a Román Munkás­párt Központi Bizottsága tagjainak és póttagjainak, valamint a Központi Reví­ziós Bizottság tagjainak névsorát, akiket a kong­resszus választott meg. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságába hatvan­egy tagot és 35 póttagot vá­lasztottak. Constantin Pirvúlescu be­jelentette, hogy szerdán ülést tartott a Román Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga. Az ülésen egyhangúlag megválasztották a politikai bizottság tagjait. A névsor a következő: Gh. Gheorg- hiu-Dej, Chivu Stoica, Iosif Chisinevschi, G. Apostol, Mogyorós Sándor, Emil Berlin, (MTI). A bonni külügyminisztérium közöl­te, hogy 3 megbízottja a közeli napokban Moszkvá­ba utazik. A megbízottak tárgyalásokat folytatnak az illetékes szovjet szervekkel a Német Szövetségi Köz­társaság moszkvai nagykö­vetségének felállításával összefüggő technikai kérdé­sekről. nescu, Constantin Pirvules-) cu, Petre Borila, Alexandra! Draghici és Nicolae Ceau-j sescu. A politikai bizottsági póttagjait, a Román Mun-) káspárt Központi Bizottsá-i gának titkárságát és a párt, ellenőrző bizottságának tag-j jait szintén megválasztod1 ták. A központi bizottság) első titkára Gh. Gheorghiu- Dej lett. A Központi Bizott­ság titkárává Iosif Chisi- nevsehit, Nicolae Ceauses- cut, Fazekas Jánost és Joan Cozmát választották. A részvevők hosszú tapssal fejezték ki helyeslésüket. Bejelentették azt is, hogy a Központi Revíziós Bizott­ság szerdai ülésén egyhan­gúlag megválasztották a Központi Revíziós Bizott­ság elnökét is. Ezután Gheorghiu-Dej mondott záróbeszédet, majd közölte, hogy a Román Munkáspárt II. kongresz- szusa befejezte munkáját, Reklám a „hidegháború"6 szellemében Az Egyesült Államok a reklám hazája. A reklám milliárdokat emészt fel ésí az emberek százezreit fog­lalkoztatja. Ennek a rend­szernek egyik fontos pillére a New Yorkban székelő „Reklámügyi Tanács“. Ez a hivatal — mint a neve is elárulja — megmondja, ho­gyan kell reklámozni egyik vagy másik árut. Nem meglepő, hogy Sher- j man Adams, az elnök ta-j uácsadója, akitől — ma­gasállású állami hivatalnok lévén — azt hinnők, távol állnak a reklámügyi kér­dések, a napokban megje-j lent ennek a „reklámügyi j tanácsnak“ az ebédjén, j Sőt, ' nemcsak jelen volt! ott. Reklámbeszédet is mondott. Ugyan minek esi-' nált reklámot? A „hideg-! háborúnak“ — ennek aj napjainkban már igen nép­szerűtlen árunak. Mister Adams igen elé­gedetlen azzal, ami manap­ság történik a világban. Elégedetlenséget vált ki belőle, hogy az utóbbi idő­ben a „hidegháborúra“ ko­moly csapást mértek. Nincs ínyére. hogy egyre na­gyobb támogatásra és együttérzésre talál a Szov­jetunió békeszerető külpo­litikája. A Szovjetunió po­litikájával, amely a nem­zetközi feszültség enyhíté­sét tűzte ki célul, szembe­állította saját célját, s azt) úgy tüntette fel, mintha aj nagyhatalmak mindegyiké-! nek sajátja volna. Nézzük, mit mond Sherman Adams. „Célunk — az elérhető legnagyobb erő, repülőköte­lékek, távolból irányítható rakéták, felderítöhálózat és összeköttetési vonalak szá­razon és vízen — jelentette lei. — Ezek a célok nem változtak meg. Erről ma is éppolyan világosan szól­junk kell. mint Genf előtt“: Majd a továbbiakban: .......Nem mondhatunk le külföldi támaszpontjainkról, tepülőtereinkről, nem csök­kenthetjük fegyveres erő­ink létszámát“. Ennél nyíltabban nem is lehetett volna beszélni. A maga igazi képében áll előttünk az „erőpolitika“ cinikus rekláma. a fegyver­kezési hajsza hitvallása. A fegyverkezési hajsza fokozására, a nemzetközi feszültség kiélezésére irá­nyuló politika valamennyi országban népszerűtlen. Ezt a politikát egyre élesebb bírálat éri az Egyesült Ál­lamokban is. Nem is olyan régen Walter Lippman, az ismert szemleíró hangoz­tatta, hogy „szükség van az amerikai politika egyes te­rületeinek átértékelésére“. Megjegyezte, hogy a közel- keleti és délkeletázsiai ame­rikai politikát „túlságosan militarizálták“. Ez a bírá­lat szemmelláthatóan nem jutott el a címzettekhez, mint a példa is — Adams beszéde — mutatja. Amerikai katonai támaszpontok a Földközi-tenger medencéjében A második világháború után tekövetkezett nemzet­közi feszültség fő kiváltó okai között kell említenünk az Egyesült Államok kül­földi katonai, haditengeré­szeti és légi támaszpontjait. Az amerikai sajtó adatai szerint az Egyesült Álla­mok jelenleg körülbelül 950 katonai támaszponttal ren­delkezik a földkerekség 63 országában. Ezek a támasz­pontok komolyan fenyege­tik a népek biztonságát. Az amerikai támaszpon­tok jelentős része a Föld­közi-tengeri országok terü­letén van. Intenzíven folyik az Egyesült Államok kato­nai támaszponthálózatának Kiépítése a Földközi-tengei medencéjének nyugati, köz­ponti és keleti részén, vala­mint az északafrikai part­vidékei. A Földközi-tenger nyuga­ti részén Spanyolországban vannak nagy amerikai ka­tonai támaszpontok. A Föld­közi-tenger középső részén az Egyesült Államok olasz- országi katonai támaszpont­jaira támaszkodik. Kül­földi sajtóközlemények szerint az Egyesült Álla­mok jelenleg több mint száz olasz repülőteret ellen­őriz. hói kitűnik, hogy Törökor­szág területén körülbelül 120 repülőtér s fel- s le­szállóhely van. Ezek közül legalább 30 máris befogad­hat modern lökhajtásos re. pülőgépeket. Nagy méretek­ben folyik Törökországban a haditengerészeti támasz­pontok építése is. A fekete­tengeri partvidéken korsze­rűsítik a kikötőket. Az Egyesült Államok be akarja zárni katonai tá­maszpontjai gyűrűjét a Földközi-tengeri nyugati, középső és keleti részén, s fokozza behatolását Észak-Afrikába. Az észak­afrikai partvidéken már régóta használja Francia- ország algíri, tuniszi és lí­biai haditengerészeti és lé­gitámaszpontjait. Míg az Egyesült Államok tovább szélesíti katonai tá­maszpontjainak hálózatát, a Szovjetunió, amelynek amúgyis mindössze két ka­tonai támaszpontja volt, a kettőből egyiket, a port- arthurit már néhány hó­nappal ezelőtt átadta a Kí­nai Népköztársaságnak, a másikat pedig — a porkka- lauddit Finnországban — még az idén felszámolja. Ezek szerint a Szovjet­Az amerikai katonai pa-) rancsnokság különösei! fon­tosnak tartja, hogy a Föld-) közi-tenger keleti részén — Törökország és Görögor-j szag területén — létesítsen) támaszpontokat. Az ott j épülő támaszpontok száma i és jellege semmiféle vé-j delmi indokokkal nem iga-: : zolható. Ezek a támaszpon­tok olyan nagy haditenge- i része ti és légierők összpon­tosítását teszik lehetővé, amilyenekkel Törökország, vagy Görögország nem. ren­delkezik A sajtó adatai­unió nem rendelkezik egyetlen külföldi katonai támaszponttal sem. Teljességgel világos, hogy ha a többi nagyhatalom Is megszüntetné külföldi ka­tonai támaszpontjait, létre­jöhetnének a fegyverke­zési hajsza megszűnésének feltételei. Ez nagyban hoz­zájárulna az államok közti bizalmatlanság eloszlásához és a nemzetközi feszültség , enyhüléséhez. és a népek biztonsága meg­szilárdításának útján. Nuritdinov ezután el­mondta, hogy szovjet par­lamenti küldöttség tagja­ként nemrégiben a Német Demokratikus Köztársaság­ban járt és ismertette be­nyomásait. Rámutatott, hogy a német dolgozók mély ro- konszenvet és barátságot tanúsítanak a szoviet nép iránt. Mindenütt lelkes bé­ketörekvést tapasztalt. A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés iiíéssza h u vet a módosítások figye­lembevételével februárban a szövetségi nemzetgyűlés elé fogják 1 erjeszteni. A nemzetgyűlés elfogad- ta az 1955-ös társadalmi tervek hatályának 1956-rx való meghosszabbításáról szóló . törvényjavaslatot és a többi törvényjavaslatot. A kamarák külön ülésein megválasztották a szövetsé­gi tanácsnak és a terme­lőír tanácsának elnökét. /\ szövetségi tanács e’nöké- ! vé Vlado Zecsevicset. a ter­melők tanácsának elnökévc [van Bozsicsevicset válasz- ' tották meg. Befejeződött a Román Munkáspárt II. kongresszusa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom