Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-30 / 307. szám

Oil ág proletárj-ai egyesültelek, f XII. évfolyam, 307. szám ÁRA 50 FILLÍíR A mai számban : Fejlődnek, erősödnek megyénk földmnvesszövetkesetei (2. oldal) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése (3. oldal) A szerkesztőiig postájából (4. oldal) Sport (4. oldal) 1955 december 30, péntek Minden párttag, minden dolgozó ügye Pártbizottságaink, pártszervezeteink és kommunistáink tevékenységének ér­tékét, politikai munkájának hatékonysá­gát a legkézenfekvőbb módon a terme­lési eredményekkel tudjuk lemérni. Hi­szen éppen a kommunisták munkájától, felelősségteljes magatartásától függ az: egy községben, faluban, termelőszövet­kezetben hogyan folyik a termelés, ho­gyan fejlődik a gazdasági és kulturális élet. Érthető tehát, hogy a pártvezetősé­gek újjáválasztása minden párttag és minden becsületes dolgozó ügye — szív­ügye! A tiszalöki járás egyes helyein azt mondják az emberek: ünnep számunkra az a nap, amikor újjáválasztják a párt- vezetőségeket s még a portáinkat is ünnepi rendbe tesszük erre az alka­lomra. Akkor készítik elő helyesen párt- bizottságaink és pártszervezeteink a vezetőségek újjáválasztását, a választó taggyűléseket, ha elérik: mindenütt így vélekednek a párttagok, a dolgozók. Az előkészítés fő módszerének tehát a po­litikai munkának kell lennie: meg kell javítani a pártmunkát, fokozni kell a párttagok, pártmunkások, tömegszerve­zetek aktivitását s ugyanakkor közelebb kell kerülni a dolgozók tömegeihez. Mindez előfeltétele annak, hogy az újon­nan választott vezetőségek majd jól dol­gozzanak. A vezetőségek újjáválasztását az egész párttagság és az egész dolgozó nép ügyévé kell tenni. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy egyes helyeken az ad­minisztratív előkészítést a politikai elő­készítés elé helyezik. Katkó elvtárs, a kisvárdai járási pártbizottság PTO-vezetője úgy nyilat­kozott, hogy náluk néhány nap alatt lebonyolítják a néhányszóz választó­taggyűlést. Ez helytelen, mert akarva, nem akarva háttérbe szorul a politikai munka — egyszerűen nincs ideje sem a járási pártbizottságnak, sem a községi pártszerveknek arra, hogy megfelelően, alaposan dolgozzék. Helyesen töreksze­nek arra a nagykállói járásban, hogy a választó-taggyűlésekre készülve javítsák a termelési eredményeket, növeljék a pártszervezetek politikai tevékenységét. Mit is jelent előkészíteni a pártve­zetőségek újjáválasztását? A nagykállói Űj Élet Termelőszövetkezet taggyűlése az állattenyésztés fejlesztéséről vitázott. Szóba került az is, hogy az állatte­nyésztésben vannak olyanok, akik nem értenek a munkához. Ekkor az egyik párttag felállott, elvállalta az állatgon­dozást és megígérte: úgy dolgozik, hogy növekedjék a jövedelem! A nagykállói Alkotmány Termelőszövetkezet párttag­sága megbírálta a pártszervezet titká­rát, mert nem tudott felvilágosítást adni arról: milyen jövedelmet hoz az állatál­lomány s mennyi rá a kiadás. E példák is mutatják: az előkészítés fontos fel­adata megjavítani a gazdasági munkát, a párttagok figyelmét a legfontosabb termelési feladatok jó elvégzésére kell irányítani. Mindenekelőtt hangsúlyozni: a legfontosabb a falu szocialista átala­kítása, — a termelőszövetkezet erősítése, új tagokkal való gyarapítása. Mit jelent még előkészíteni a párt­vezetőségek újjáválasztását? Ugyancsak a nagykállói Üj Élet Termelőszövetkezet párttagságának körében történt: a párt­tagok úgy találták, hogy kevés tagdíjat fizetnek, amely nincs arányban gazdag jövedelmükkel. Kiszámították az átlagos jövedelmet és általában három forinttal emelték a tagdíjfizetés havi összegét. Az encsencsi Űj Élet Termelőszövetkezetben javult a tagjelöltfelvételi munka. Rebe­les László nyírbátori párttag rendezte elmaradt tagdíjhátralékát s ezzel kifeje­zésre juttatta azt is: tevékeny munkát akar ezután kifejtehi. E példák mutatják: ott folyik jó elő­készítés, ahol javul a pártélet, növek­szik a párttagok aktivitása, emelkedik a pártmunka színvonala. Törekedni kell arra, hogy bátrabban mondjanak bírála­tot az egyszerű párttagok is, valamint mélyrehatóbban vizsgálják saját tevé­kenységüket, bírálják önmagukat. Ezt csak a pártdemokrácia széleskörű érvé­nyesítésével lehet elérni. Szükség van arra, hogy pártcsoport- értekezletek vitassák meg: milyen mun­kát végzett eddig a pártszervezet, a pártvezetőség, milyen eredményeket ért el, milyen hibákat követett és követ el. Szükség van arra, hogy a pártvezetőség tagjai, az agitációs kollektívák tagjai felkeressenek minden párttagot és be­széljenek a pártszervezet, a falu, a ter­melőszövetkezet ügyeiről. E beszélgeté­sek, véleménykérések elősegítik azt, hogy a pártvezetőségek mélyenszántó, alapos beszámolókat tudjanak készíteni a választó taggyűlésekre, ugyanakkor pedig növelik a párttagok önbizalmát, felelősségérzetét. Nem a taggyűlésen fog eszükbe jutni: ki is lenne jó a párt­vezetőségbe, hanem már most számot vet minden párttag azzal: hogyan le­hetne erősíteni a pártvezetőséget. Felelősségteljes feladat megválasz­tani az új pártvezetőséget. S ezt a fele­lősséget minden párttagnak éreznie kell, amikor jelölésre emeli piros párttagsági könyvecskéjét s amikor leadja szavaza­tát. Fontos dolog az is, hogy meglegyen a szavazási urna a választás napjára — de sokkal fontosabb az a politikai előké­szítő munka, amely a választók felelős­ségét a kommunista lelkiismeret magas fokára emeli! Egy pártszervezet, pártvezetőség csak akkor tud eredményesen dolgozni, ha együtt él a dolgozó tömegekkel. Tudja­nak tehát a pártvezetőség újjáválasztá- sáról a pártonkívüli dolgozók is. Töre­kedjen arra minden kommunista, hogy e fontos pártfeladat végrehajtása az egész nép ügye legyen minden község­ben, faluban. Egyetlen járás, egyetlen község se kezdje adóssággal az új évet! Hogy áll megyénk a begyűjtéssel ? A megyei begyűjtési hi­vatal arról ad hírt, hogy megyénk december máso­dig feléig csak 98.1 száza­lékra tett eleget begyűjtési kötelezettségeinek. Ez a szám arra figyelmeztet, hogy az állami fegyelem betartatásában és betartá­sában mulasztás történt: a begyűjtési megbízottak év­közben nem szereztek min­dig következetesen érvényt a rendeleteknek, a terme­lők pedig elhanyagolták fontos kötelességük teljesí­tését. Ha az elmúlt év ugyan­ezen időszakát vizsgáljuk, rájövünk, hogy akkor sem haladtunk jobban. Az el­múlt esztendőben az elma­radás egyik oka az volt, hogy évközben nem végez­tek a begyűjtési megbízot­tak, a tanácsok, a tanácsta­gok megfelelő munkát a termelők között. A tapasz­talatot le is vonták, hiszen a megyei begyűjtési hivatal már akkor három pontban jelölte meg a teendőket, mégpedig: a) gazdagyűlések szervezése, széleskörű fel- világosító munka, b) a ta­nácstagok, állandó bizottsá­gok bevonása és végül c) a begyűjtési hivatalok belső munkájának megjavítása. Sajnos, azonban ezek nem I valósultak meg kellően és most ismét igen sürgős és jó munka kell ahhoz, hogy adósság nélkül kezdhesse megyénk a ránkkövetkező esztendőt. Hogy mennyire így van, azt megmutatja az értékelés is. 8. kisvárdai 93.9 9. nyírbátori 92.5 10. baktalórántházi 92.2 11. nagykállói 90.9 Nyíregyháza város be­gyűjtési kötelezettségeinek 1031 százalékra tett eleget. öt járásunk kivételével mindegyik adós. Ám adós nem maradhat. Bár már csak néhány nap van ebből az évből, de ezalatt kemény munkát kell végezni. Fel­világosítással és ha szüksé­ges, elszámoltatással Is ér­vényt kell szerezni a be­gyűjtési törvénynek. 45 hold lápterületet tesznek termővé a tunyogmatolcsiak Tunyogmatolcs határában van egy lapos, vizenyős te­rület, melyet évek óta nem használhattak ki a dolgozó parasztok. Még a rossz réti szénát sem vághatták le róla, olyan mocsaras, hasz­navehetetlen. Ugyanakkor a beadást épp úgy kell fi­zetni érte, mint bármelyik más területért. A község dolgozói, főleg azok, akik birtokolják ezt a területet, úgy döntöttek, hogy termővé. hasznossá teszik a 45 hold lápvilágot. Rizstermelésre használják fel. A dolgozók máris ké­szülnek a nagy munkára, hiszen hatalmas gátat kell építeniök. Ha az illetékes szervek mielőbb szakem­bert küldenek ki, aki a ta­laj megvizsgálása után jó­váhagyja tervüket, feb­ruárban már megkezdik a gátépítés! munkát. Jó volna, ha ezt a tervü­ket valóra válthatnák a tunyogmatolcsi dolgozók, hiszen minden talpalatnyi földterületre nagy szüksé­günk van. Értékelték az országos tejtermelést verseny első havi eredményeit A járások teljesítése a sorrendje következő: Járás százalék 1. csengeri 104.8 2. nyíregyházi 103.2 3. mátészalkai 102.3 4. tiszalöki 100.7 5. fehérgyarmati 100.5 6. kemecsei 98.7 7. vásárosnaményi 94.4 A Földművelésügyi Mi­nisztérium értékelte a má­sodik országos tejtermelés: verseny első havi eredmé­nyeit. Állami gazdaságaink kö­zül egyetlen egy sem nyert helyezést a nagyte- nyészeti versenyben. A kis­tenyészeti versenyben vi­szont már van két helyezé­sünk: a Gyulatanyai Kísér­leti Gazdaság a kilencedik. (A gazdaságnak 50 darab tehene van, egy-egy tehén átlagosan 283 kiló, 3.9 szá­zalékos zsírtartalmú teiet adott). A Nagykállói Kísér­leti Gazdaság pedig a 15. BARÁTI LEVELEZES A Nyíregyházi Dohány- beváltó és Fermentáló Vállalat dolgozói Albánia, Bulgária és még több népi demokratikus ország do­hányipari dolgozóival van­nak levelező viszonyban. Nemrég küldte el Suska Ferenc elvtárs üb. elnök az üzemi bizottság levelét Zá- horszká Jána munkásnőnek, a komáromi dohányipari nemzeti vállalathoz, Cseh­szlovákiába. A levélben Suska elvtárs írt a népek barátságának elmélyítéséről. Beszámolt a nyíregyházi dohányfermen­táló 1955. évi eredményei­ről, arról, hogy a vállalat a III. negyedévben élüzem lett, az export tervet már december 15-én teljesítette és arról is, hogy 1955-ben mennyit javult a vállalat dolgozóinak anyagi, szociá­lis és kulturális élete. A továbbiakban Suska elvtárs magái ól írt. Közölte, 'hogy hatodik éve üb. elnök a gyárban. Papírra vetette hasznos tapasztalatait. A levélben kérte Zihorszká Jánát, hogy ők is írják meg, hogyan élnek, írjanak munkájuk eredményéről, terveikről, s ha van jo munkamódszerük, azt se hallgassák el. A levelet a gyár dolgozói előtt felolvasták, akik a levél végén sok sikert és boldog újévet kívántak a komáromi dohánygyár dol­gozóinak. Ötletes újítások a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál Poór Sándor, a Nyírbog- dányi Kőolajipari Vállalat olajraffinációs üzemrészé­nek üzemvezetője régi har­cosa az új széleskörű el­terjesztésének. Legújabban például sikeresen kidolgoz­ta a Merzclát-gázolajfíno- mítás új gyártástechnoló­giáját. A gázolaj finomítá­sához a régi gyártástechno­lógia szerint tonnánként tíz kiló alkoholt használtak fel. Az úi eljáráshoz nem kell alkohol, a minőság mégsem romlik. Ezzel évi 86.000 forint értékű alko­holt takarítanak meg. Vaxmann Károly újításá­nak is nagy hasznát ve­szik az üzemben. — A Worthington-szivattyúk to- lattyútükrének egyenetlen kopása sok gőz felesleges elhasználódásához és a gya­kori javításokhoz vezetett. Waxmann Károly ezen úgy segített, hogy a tolattyútü- kör kerületét legyalulta és a tolattyú így csak a tükör felületét érinti. A gőzt ada­goló tolattyúk így nem akadnak fenn a csúszófelü­leten kívüli rétegen s ez­által a gőz sem tud feles­legesen elillanni. Ezzel az újítással mintegy 5 száza­lékkal nő a szivattyúk élet­tartama is, mert ritkábban kell javítani. Közel 20.000 forint évi megtakarítást je­lent ez a vállalatnak. Ter­mészetesen az újító jutal­ma sem maradt el. Több, mint ezer forint újítási dí­jat kapott. Tóth Árpád. lett. (Ez a gazdaság 75 te­henet tart. Egy-egy tehén a verseny időszaka alatt át­lagosan 3.7 százalékos zsír- tartalommal 253 kiló tejet adott.) A Fölművelésügyi Mi­nisztérium értékelte a tej­termelési verseny szervezé­sében a legjobb és a leg­rosszabb megyék eredmé­nyeit is. Szabolcs-Szatmárt a legrosszabbak között em­líti az értékelés. Megyénk­ből „az ország legjobb te­nyészete“ versenyre csak j egy termelőszövetkezet ne- ! vezett be és 6 állami gaz- | daság, „Az ország legjobb fejője“ versenybe szintén csak 1 termelőszövetkezeti fejő nevezett be, állami gazdaságainkból pedig 9 fejő. „Az ország legjobb tehene“ versenyre termelő- szövetkezeteink tehénállo­mányából egyetlen egyet sem jelentettek be. Ezek két dologra figyel­meztetnek bennünket. Még­pedig először arra, hogy Krakomperger Mihály elv- társnak, a megyei tanács vb. állattenyésztési előadó­jának és Málnási Alajos elvtársnak, a gépállomások megyei igazgatósága főag- ronómusának sokkal többet kellett volna tennie a ver­seny szervezéséért, másod­szor, hogy termelőszövetke­zeteinknek a jövőben a növénytermesztés mellett sokkal nagyobb gondot kell forditaniok az állattenyész- ríésre, az állattenyésztési ho­zamok emelésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom