Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

Oiláty firoleta^iai egyejülielek f NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A műi számbiin : A Központi Vezetőség határozata a vezetőségek beszá­molási kötelezettségéről és újjáválasztásáról (2—3. oldal) Vélemények a genfi értekezletről (3. oldal) A pártoktatás néhány tapasztalata a vásárosnaményi járásban (4. oldal) Megyei újítási kiállítás lesz Nyíregyházán (5. oldal) XII. évfolyam, 213. szám ARA 50 FILLÉR 1955 november 20, vasárnap Dolgozó parasztok a könyvek mellett „A magyar paraszt nem könyvből tanult gazdál­kodni.“ így hallottuk ezt a felszabadulás előtt a köz- igazgatás „vezetőitől“, sunyi kulákoktól, városi és falusi „uraktól“. Azt igyekeztek ezzel elhitetni, hogy a mezőgazdasági szaktudás, üzemszervezés veleszüle­tett tulajdonsága a magyar embernek... Hiába tanul­nak könyvből gazdálkodni más országok parasztjai, csak a magyar búza a legjobb a világon, mint aho­gyan a magyar paraszt a legjobb és legkeresettebb dolgos ember. így ámították a falu szegényeit, így próbálták elidegeníteni az iskolától, a tanulástól, A nagybirtokosok viszont tanult gazdatiszteket, jó­szágigazgatókat, ispánokat tartottak, jeles bizonyít­vánnyal rendelkező kertészeket alkalmaztak birto­kaikon. A kulákok fiaikat gazdasági iskolába járat­ták, a téli napokon pedig tanfolyamokon tanultak maguk is, hogy rohamosabban gazdagodjanak. így volt. Emlékezhetünk, hogy a téli falusi tanfolyamok hallgatóinak többsége kulák gazda, kulákfattyú volt. Ezek pöffeszkedtek az első sorokban, kényelmesen, ellátva mindennel, ami a tanuláshoz szükséges, — volt miből megvenniök — hátul pedig a szegény em­berek kucorogtak füzet és könyv nélkül, mert annyi pénzük egy télen sem volt, hogy füzetet és tanköny­vet vásároljanak maguknak. A napokban megyénk több községében megkez­dődnek, vagy már több helyen meg is nyíltak az ezüstkalászos tanfolyamok. Körülbelül 1000 dolgozó paraszt használja átéli es éket ismeretszerzésre, tanu­lásra, hogy a mezőgazdasági tudományok legújabb vívmányait, tapasztalatait és módszereit megismerve többet termelhessen és ezután többet is adjon az or­szág ellátására. Megyénkben negyvenhét tanfo­lyam működik a tél folyamán. 23 első éves és 22 második éves fokon. Ezek a tanfolyamok nemcsak abban különböznek a régi, hasonló nevű tanfolyamoktól, hogy dolgozó parasztok a hallgatói, hanem abban is, hogy tanter­vűk az új, a legkorszerűbb, a többtermelés alapjait szolgáló szakismeretek oktatását tartalmazza. Célja olyan ismeretek nyújtása, amelyek nélkül lehetetlen a terméshozamok jelentősebb emelése, a gazdálkodás jövedelmének fokozása. Az oktatás módszereinek egyik fő jellegzetessége pedig az, hogy az ismerte­tett módszerek, eljárások gyakorlati alkalmazására is megtanítja a dolgozókat. Emellett a maradi néze­teket leleplezi és szétzúzza, hogy azok ne akadályoz­zák tovább mezőgazdasági termelésünk előrehaladá­sát A dolgozó parasztság körében igen népszerűek és látogatottak minden esztendőben ezek a tanfolya­mok. Több községből — például a napokban Tiszakó- ródról — többször kérték a járási, majd a megyei tanácsot, hogy náluk is indítson ilyen tanfolyamot. Akik feltudják mérni a tanfolyamok hasznát, érdek­lődnek utána és vágynak résztvenni benne. A közsé­gi tanácsok legtöbbje, mint például a szakolyi, tiszaszalkaí tanács lelkiismeretesen szervezte és segíti a tanfolyamokat. Szakolyban, Tiszaszalkán, Nagy­halászban 25—25 fővel indulnak e napokban a tan­folyamok. Vannak azonban tanácsok, ahol nem is gondolnak rá. Például a kemecsei tanács. Kemecsén a tanfolyam megnyitására 5 dolgozó paraszt ment el, mert sem szervező, sem felvilágosító munkát a ta­nács nem végzett. Hogyan akarja segíteni a kemecsei tanács a Köz önti Vezetőség határozatának megvaló­sítását, ha a tanfolyamot nem szervezi, nem segíti?! A tanácsok ellenőrizzék, hogy a tanfolyamokon milyen körülmények közt folyik a tanítás és a tanu­lás: van-e jól fűtött, világos, tiszta helyiség?, a hall­gatók számára vannak-e kényelmes ülőhelyek és szükséges eszközök? A községi pártszervezetek is tá­mogassák, segítsék e tanfolyamokat, buzdítsák azok zavartalan működését. A tanfolyamok hallgatói pedig fokozott szorgalommal használjanak ki minden időt a tanulásra, jegyzeteljenek és készüljenek minden foglalkozásra lelkiismeretesen, hogy önmaguk, család­juk és népünk már a ránkjövő esztendőben termés­hozamok emelésében hasznát lássa e tanfolyamokon tanultaknak. A legfőbb építőipari brigádon Az Építők Szakszerveze­tének megyei bizottsága ér­tékelte megyénk építőipari brigádjainak október havi munkáját, s a versenyben az alábbi sorrendet állapí­totta meg: A legjobb kőműves bri­gád Bertók József brigádja, (Építő és Szerelő Vállalat) 294 százalékos ha.vi átlag­teljesítménnyel. Második ugyanennél a vállalatnál Vitái Mihály brigádja 212 százalékkal. Harmadik Kuti István bri­gádja (23. Ép. Ip. Váll.) 188 százalékkal. A kubikosok versenyében az első, második és harma­dik helyet a Tlszalöki Erő­műnél dolgozó Táncos, Ko- leszár és Sipos brigád- biz­tosította 201—240 százalé­kos átlagteljesítménnyel. A legjobb segédmunkás brigád Nagy János bri­gádja (180 százalék), az Építő és Szerelő Vállalat­nál dolgozik. Ennél a vál­lalatnál Katona Péter bri­gádja 166 százalékos telje­sítménnyel harmadik lett, második pedig 1 százalék­kal jobb eredménnyel a 23. Építőipari Válla’atnál dolgo­zó Sztankó brigád. ZÁRSZÁMADÁSI HÍREK Tiszta lappal, adósság nélkül kezdik az új évet... Az encsencsi Ifjúság Ter­melőszövetkezet jó ered­ményeket ért el ebben az esztendőben. Most a zár­számadás idején első dol­guk, hogy rendezzék min­den tartozásukat. Becsületbeli kötelessé­güknek tartják, hogy az államnak visszafizes­sék a kölcsön esedékes részletét és a gépállo­másnak kifizessék a gépi munkadíjakat. Jól tudják, hogy az állam segítsége nélkül nem épít­kezhettek volna. A jó ter­mésátlagokat sem érhették volna el a gépállomás se­gítsége nélkül. Az államnak járó adót, beadást már rendezték nagyrészben. A hosszú- és rövidlejá­ratú állami hitelek tör- lexztésére 40 ezer forin­tot fordítanak, a gépállomás részére 1954 november 1-től közel 70 ezer forintot, különböző vál­lalatoknak összesen 40 ezer forintot utalnak át tarto­zásaik törlesztésére. Az idei jó termés lehe­tővé tette, hogy a kötele­zettségek teljesítése után jelentősen növeljék a közös vagyont és a tagok része­sedésére munkaegységenként 40 forint összegű terményt és készpénzt osztanak. 45 forintot várnak munkaegységenként a kállósemjéni Uj Élet TSZ-ben Termelőszövetkezetünk a vetést még október 25-én befejezte. A betakarítással Is idejében végeztünk. Ter­melési tervünket a kapá­sokból is túlteljesítettük, amint ezt előre vártuk is. Kukoricából 31, burgo­nyából 110, cukorrépá­ból 180, napraforgóból 9 mázsás termésátlagot értünk el. Jelenleg a zárszámadás­sal vagyunk elfoglalva. A számadások menete már mutatja, hogy szépen gyarapodott a közős vagyon és jut bő­ven osztásra is. Előreláthatólag 45 forint kö­rül lesz egy munkaegység értéke. Benke László mezőgazdász. Gazdagodnak a iunyogmatolcsi termelőszövetkezet tagjai nak, ismerőseiknek, hogy; érdemes volt a szövetkezet­be lépni. A faluban a dolgozó parasztság közt nagy az érdeklő­dés szövetkezetünk iránt és talán még jobban vár­jál^ a zárszámadást, mint mC akiknek számolnak. Mi­kes Barna, Kocsis Sándor és Fedák Bálint családjuk­kal együtt már be is lép­tek. Szeretettel várjuk azekat is, akik ezután szánják rá magukat. Kiss Béláné Tunyogmatolcs. Botos bácsi megnyugoiioit... Botos István — 5 éve tagja már a kántorjáiwsi Béke Termelőszövetkezet­nek — most 75 éves. Még ebben az esztendőben is szorgalmasan dolgozott a növénytermelési brigádban, de néhány hét óta gyen- gebbnek érzi magát, fogyni érzi erejét. Ez nem is cso­da, hiszen 30 esztendőn át kulákok cselédje volt, akik űzték, hajtották szüntele­nül. A minap szomorúan je­lentette a vezetőségnek, hogy nem tud már munkát váltani, szédülés fogja el ha lehajlik és verejtékezik a teste. — Ne busuljék, Botos bá­csi! — vigasztalta az elr.ök. — Van a szövetkezetnek szociális alapja, amiből kap annyit, hogy nyugodtan el­éldegél feleségével együtt. Ka gyógyszer kell, arra se legyen gondja. Amikor könnyebben érzi magát, ta­lálhat itt könnyebb mun­kát, amit könnyen végez­het ... Tudjuk, úgy sem bírná ki, hogy felénk se nézzen... Botos bácsi erre megnyu­godott. Gondterhelt arca felderült. — Jól van, fiaim! Hát ükkor minden jót... Kifor­dult az ajtón és gondolat­ban még számolgatta: — Most nyolcezret kapok, lövőre meg majd csak gon­dol rám a „család". Igen■ A „család“, a szö- :etkezet gondoskodni fog '3otos bácsiról. Reméljük, 7rég jó néhány esztendeig... (Halmai.) A KV határozata nagyobb felelősséggel végzett, jobb munkára kötelezi o Kisvárdai Vulkán dolgozóit j tés és a munkások között I Tervünk nem teljesítésétől | adódnak az olyan hibák, , hogy béralapunkat gyak- í ran túllépjük, önköltségi és | termelési költségvetésünk ! hasonló sorsra jut. Műszaki dolgozóink több esetben j nem rendelkeznek' kellő j szakmai tudással, de ugyan- ; akkor nem is tesznek meg j mindent annak érdekében, ; hogy megszerezzék a szük- 1 séges ismereteket. Harcolunk a selejtcsök- kentésért. A harmadik ne­gyedév végére az első ne­gyedévi 23 százalékról 18 százalékra csökkentettük a | selejtet, de még mindig so- j kálijuk. — A még jobb ; munka végzése érdekében ' szükség van további átcso­portosításra, átszervezésre. Mindent e követünk azért, hogy még képzettebb mű­szaki dolgozók segítsék a vállalat munkáját. Sokat beszéltünk, de ke­veset tettünk a műszaki fejlesztés érdekében. Már ez év folyamán, mintegy Í50 ezer forint értékű ön­költségben megtérülő beru­házást valósítottunk meg, Termelőszövetkezetünk 1 tagjai ebben az évben so­kat gyarapodtak. Vas Ist­ván, Jakó István, Vadon Bálint és Kisgyörgy Lajos házat építettek. Már bele is költöztek. Mások rádiót, ke­rékpárt, ruhaneműt és edényt vásároltak. Kállai I Sándorák szobabútort vet­tek Nyíregyházán. Pedig még meg sem volt a zár­számadásuk. Az almát ugyanis még nem száll!-.üák el. De már minden tsz-tag tudja, hogy 50 forintot ér egy munkaegység. A tsz. tagjai ennek nagyon örül­nek s elmondják egyénileg gazdálkodó szomszédaik­A KV nemrég megjelent határozata, — ha nem is személyhez szólóan, de bí­rálta a Kisvárdai Vulkán Vasöntöde dolgozóit. Bi­zony, sok olyan hibával foglalkozott a Központi Ve­zetőség, ami vállalatunk­nál is megtalálható. Első! háromnegyedévé.? tervelő- ! irányzatunkat mindössze1 88,4 százalékban teljesítet­tük. Októberi eredményünk! 111.3 százalékos volt, de ez még mindig nem biztosíték arra, hogy most már min­den rendben fog menni. Gondolkoztunk, mi az oka annak, hogy a Kisvárdai Vulkán Vasöntöde nem tud­ja felvenni a versenyt a! többi gépipari vállalattal. I Elhatároztuk, hogy alapo-, san megvizsgáljuk termelé­sünket, és a hibák kiköszö-, rülásével az élenjáró válla­latok sorába küzdjük ma ■ gunkat. Vállalatunknál évek óta megoldatlan kérdés a profil kialakulása. Sok esetben beletörődtünk tervünk tel- jesíthetetlenségébe. s nem tudtunk kellő kapcsolatot teremteni a műszaki veze­1 de hiba. hogy ezt a beruhá- | zást még nem hasznosítot­tuk. Nagyobb gondot fo­gunk fordítani a műszaki fejlesztésre. A közszükség­leti cikkek gyártásának n^egjavítása érdekében nik- l'eiező berendezést állítunk üzembe. A temperöntödé- ben a jövőben infravörös szárítással kívánjuk bizto­sítani az öntödei magok jobb minőségét. amive) i egyben tüzelőanyagot is1 megtakarítunk, í Üzemi pártbizottságunk-! nak és üzembizottságunk­nak is az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a vál­lalat dolgozóinak mozgós- tására, a technika fejlesz- [ lésére, a termelés megjaví­tására. A felvilágosító mun­ka mellett tettekre van szükség. | Tervbe vettük, hogy a KV. határozatát a dolgo- j j zók bevonásával megvitat­juk, és harcot indítunk a c~ bai foglalt felada-j tok sikeres megvalósítá­sáért. RÜLL SÁNDOR igazgató. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom