Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-19 / 272. szám

1955 november 19, szomlMt N £ l* L A P Az országgyűlés elfogadta az 1956. évi népgazdasági tervet 1 Folytatás a 2. oldalról) ven áll rendelkezésre, minthogy ezt magunk termeljük — részben különféle plasztikus, il­letve úgynevezett mű­anyagokkal. Meg kell azonban monda­ni, hogy ezen a téren is még nagy lehetőségeink vannak, amelyeket eddig nem használtunk ki telje­sen. Gazdasági vezetőink­nek tudniok kell, hogy az egész világon igen nagy­mértékben helyettesítik a rezet és az ólmot s külö­nösen élen kell járnunk ne­künk a helyettesítésben, minthogy nálunk ezek az anyagok hiányanyagok. Faszükségletünk fedezése I mind nagyobb nehézségek­be ütközik, egyrészt azért, mert általában erősen nő szükségletünk, másrészt, mert a fa nálunk túlnyo­mórészt behozatali anyag. Végül pedig, mert általában a fa a legtöbb országban hiánycikk. A fa helyettesítésében értünk el jelentős eredmé­nyeket az elmúlt években, de ezekkel az eredmények­kel sem lehetünk elégedet­tek. Rendkívül komoly intézkedéseket kell tennünk avégett, hogy a rosszabb minő­ségű fát farostlemezzé, a hulladékfát, forgácsot lemezzé stb. dolgozzák fel. 1957-re valósítjuk meg u televíziós műsorszolgáltatást sokkal jelentősebben, min az építkezésekre fordítót összeg. Ugyanis azonot költségráfordítással mindéi száz darab összkomfortom [kétszobás lakás helyett 17< egyszerűbb lakást lehe építeni. Persze lehet, hogj valaki kifogásolni fogja ' miért akarunk átmenetile: — hangsúlyozom: csak át menetiieg — aránylag nagi : számban ilyen típusú laká sokat építeni? Azért, mer azok, akik most albérlethez laknak, úgy gondolkoznak hogy az egyszerűbb kiviteli ! lakás is sokkal jobb, min ;a semmilyen lakás. (Taps. Meg kell azonban mon dani, hogy az építkezések költsége még miad’g rend­kívül magas, nincs meg még az építkezéseknél az a szervezettség és előrelátás, az a gyors ütem, amelyre szükség volna, s amelyet a legfejlettebb országokban megvalósítanak. Építőiparunk komoly eredményeket ért el az üzemi építkezéseknél, de a lakóházak töme­ges építésénél még el­maradott módszereket alkalmaz. Az új, korszerű, magaster­melékenységű, gyors, üzemi és szerelés jellegű építkezés nálunk még csak szórvá­nyos és számos esetben az újfajtájű építkezést is lé­nyegileg kézműves mód­szerrel valósítják meg. Csak kevéssé alkalmazzák nálunk a típusterveket. Ideje a lakásépítésnél is előrelépnünk egy nagyot. A jobboldali opportunisták szétaprózták, s részben szét­herdálták a nagy munkával és nehézségek árán megte­remtett központosított, kor­szerű állami építőipart. Központi Vezetőségünk ha­tározata alapján az építőipart újból ész­szerűen. a realitásokkal s/ámoló mértékben össz­pontosítjuk, s ugyanak­kor területileg decent- | rali/.áljuk, azaz, budapesti és megyei j vállalatokat hozunk létre azért, hogy egy-egy terüle­ten ne építsen 37 íéle kü­lönböző vállalat. (Helyeslés.) i Az állami építkezések: | költségeinek csökkentésére | i.komoly lehetőség van. Je-1 lenleg a lakásépítkezések I költségráfordításának össze-' * sen mintegy 15—20 százaié-j ! kát a mellékköltségek ad-l ják. Ez az arány, megenged-[ i hetetlenül magas. A mel-1 | lékköltségnek 25 százaléké s1 [csökkentése — ami teljesen’ reális feladat, megválói' ható — körülbelül .">0 millió fo­unt megtakarítást ered- j menye- egy magában, s ebből 1956-ban csak­nem ezer kislakást le­hetne építeni. Az Építésügyi Minisztérium, vezetőinek és dolgozóina», feladata, hogy ezt a lehető­séget valósággá tegyék. Ál-1 lami építőiparunk megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik "ahhoz, hogy, nagy tömegben, kifogást; -; lan minőségben, gyorsan tudjon tömegméretekben Ja-' kásokat építeni. Éhhé-' azonban nagyobb szerve-, zettségre, az építőanyag.' ipar jobb megszervezésére,* korszerűsítésére van szák-' ség. Mindez együttvéve tehe-l tőséget ad az Építésügyi! Minisztériumnak, s az egyéb j építésügyi szerveknek ah-; hoz, hogy az ediginél sokkal gon­dosabban, jobb minő­ségben, gyorsabban építsenek nemcsak üze­meket, ipari és mező- gazdasági épületeket, hanem lakásokat is. Ezt joggal elvárja Építés­ügyi Minisztériumunk­tól, egész építőiparunk­tól, pártunk, kormá­nyunk. munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk! (Taps.) Tisztelt országgyűlés! Ipa­runk műszaki színvonalá­nak emeléséről itt, az or­szággyűlésben már részle­tesen volt szó. A magam részéről csupán egy kér­dést akarok kiemelni e te­rületről: a rádióelektronika és a vacuumtechnika kér­dését, sőt; ezen belül is csak egyet, a televízió kérdését. Magyarország a híradás- és vacuumtechnikai ipar­ban jelentős helyet foglalt el a múltban, számos ki­váló tudósunk volt és mű­ködik jelenleg is ezen a te­rületen, olyanok, akiket is­mernek és megbecsülnek nemzetközileg is. Ennek ellenére elmaradtunk a te­levízió megvalósításában. — Most azt a feladatot tűzzük magunk elé, hogy ezt az elmaradást mi­előbb felszámoljuk és 1957 közepétől kezdve a jelenlegi kísérleti adások helyett korsze­rű, rendszeres, tömeges televíziós adást való­sítsunk meg. A televízió kulturális szem­pontból valósággal forra­dalmasítja nemcsak a vá­rost, hanem a falut is. — Rendkívül nagy jelentő­sége van a televíziónak egész híradástechnikai ipa­runk, sőt mondhatnám, egész iparunk fejlődése és fejlesztése szempontjából. Elősegíti a mikrohullámú távközlést, ami a távköz­lésnek és a rádióadások­nak a legkorszerűbb for­mája. Fontos eszköze a honvédelemnek is. A tele­vízió megvalósítása és- a televíziós berendezések gyártása és forgalomba bo­csátása egyben az életszín­vonal emelésének fontos eszköze. gozo népünk szamara. Ezért évről évre nö­vekvő összeget irány­zott és irányoz elő la­kásépítésre, valamint a lakások tatarozására. így 1952-ben tatarozások nélkül az összes beruházá­sok 4,3 százalékát, 1953-ban 6.1 százalékát, 1954-ben 10.1 százalékát. 1955-ben 11,4 százalékát. 1956-ban 11,8 százalékát fordítottuk, il­letve fordítjuk állami lakás­építésre. Más szóval: 1952- től 1956-ig az állami eszkö­zökből lakásépítésre fordí­tott összeg aránya a beru­házásokon belül csaknem megháromszorozódott. Ha­sonlóképpen igen jelentősen emelkedett az állami lakás­építésre fordított abszolút | összeg is. amennyiben az az 1952. évi 682 millió forint­ról 1956-ban mintegy 1440 millió forintra növekszik. Ha ehhez az 1440 millióhoz hozzászámítjuk azt a 400 millió forint hitelt, amelyet 1956-ban az állam a dolgo­zóknak sajátház-építésre, kedvező feltételek mellett rendelkezésre bocsát, úgy azt látjuk, hogy 1956-ban az állami esz­közökből lakásépítésre felhasznált összeg meg­közelíti a kétmilliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt az állami eszközökből lakásépítésre fordított évi összeg mintegy háromszo­rosára nő. Tekintettel arra, hogy a párt és a kormány határo­zata értelmében 1956-ban átmenetileg mintegy 70 százalékban egyszerűbb ki­vitelű lakásokat akarunk építeni, az 1956-ban meg­épülő, s átadásra kerülő vagy 1957 elején beköltöz­hető lakások száma igen je­lentősen emelkedni fog A Szovjetunió, az Egye­sült. Államok, Anglia és Franciaország külügymi­nisztereinek genfi értekez­letét illetően a Pravda ve­zércikke utal arra, hogy a zárónyilatkozat arról tanús­kodik: a külügyminiszterek­nek ez az értekezlete vala­miféle lényeges határozatok elfogadása nélkül zárult. Az értekezlet megmutatta, hogy az alapvető kérdések-' ben — az európai biztonság kérdésében — a négy ál­lam között , még nincs meg* a kellő egyetértés. A szovjet kormány, hí­ven a kormányfők irány- elveihez, több olyan konk­rét javaslatot terjesztett megvitatás céljából a kül- j ügyminiszteri értekezlet elé, amelynek elfogadása biz­tosítaná az európai bizton­sági rendszer létrehozását. [ Az Egyesült Államok, Ang-. lia és Franciaország kül­döttségei azonban nem vol-; tak' hajlandók érdemben foglalkozni ezekkel a ja­vaslatokkal. Számottevő társadalmi körök világszerte tisztán látják a leszerelés problé­májának megoldásához ve­zető reális utakat. A Szov­jetunió a genfi értekezleten rámutatott arra, hogy nap­jaink fontos feladata a íegyverkezési hajsza meg­szüntetése és a népek fel­szabadítása az atomháború veszélye alól. E célból ki kell dolgozni és meg kell kötni olyan nemzetközi konvenciót, amely előirá­nyozza valamennyi fegy­verzet lényeges csökkenté­sét, az atomfegyver eltiltá­sát nemzetközi ellenőrzés megteremtésével. A nyugati hatalmak nem fogadták el a Szovjetunió javaslatát. A külügyminiszteri érte­kezleten volt alap arra, hogy megegyezzenek a har­madik napirendi pontban, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésében. A Szovjetunió olyan javaslatot terjesztett be. amely a nemzetközi ke­reskedelem fejlesztését aka­dályozó sorompók megszün­tetésére irányul és előirá­nyozza a nemzetközi kap­csolatok fejlesztését a ku’- túra, a tudomány, a sport és az idegenforgalom terü­letén. A nyugati hatalmak képviselői azonban eluta­sították ezt a javaslatot, előterjesztették raját tervü­ket. amelynek elfogadása azonban nem mozdítaná elő a népek közeledését. Az a buzgalom, amellyel az Egyesült Államók és Anglia sajtója elhantolni igyekszik ..Genf szellemét'- arról tanúskodik, hogy a nemzetközi feszültség eny­hülésének ellenfelei való­ban vissza akarják taszí­tani a népeket a „hideghá­borúba“. A négy hatalom külügy­minisztereinek értekezlete megerősítette, hogy a nem­zetközi feszültség további enyhítésének útján meg­teendő minden lépés nehéz­ségekkel jár, hiszen le kell küzdeni azokat az akadá­lyokat, és azokat a hangu­latokat, amelyek visszatart­ják a nemzetközi kapcsola- 1 (ok fejlődését. ! Ez az értekezlet azonban a legnagyobb néptömegek figyelmét ráirányította nap- , jaink égető problémáira, s , ennek csak kedvező hatása ! tehet. A „genfi szellem“ 1 elhantolására irányuló pró- | bálkozások nem a „hideg­háború“ hívei pozícióinak erősödéséhez \ezetnek a népek között, hanem teljes elszigetelődésükhöz — írja többek közt a Pravda. Pearson kanadai külügyminiszter nyilatkozata 1956. évi tervünk a lakosság életszínvo­nalának viszonylag sze­rény, de szilárdan meg­alapozott emelkedését irányozza elő. Mint ismeretes, növekedni fog 1956-ban a lakosság rendelkezésére álló iparcik­kek mennyisége, növekedni fog a lakosság rendelke­zésére bocsátott húsmeny- nyiség, s általában nőni fog az élelmiszerek meny- nyisége. Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden kívánságot és minden igényt korlátalanul ki tudunk majd elégíteni. Ettől még távol állunk, de lépésről lépésre megalapozottan, bizton haladunk előre. A lakosság életszínvonak emelkedésének egyik leg­fontosabb tényezője a la. káskérdés. Ami a lakás- helyzetet illeti, ismeretes, hogy a régi nagytőkés-nagy­birtokos rendszertől sú­lyos örökséget vettünk át. A munkásosztály, a nép ál­lama természetesen nem békélhet meg olyan lakás- viszonyokkal. amelyek kö­zött a kapitalista nagybir­tokos Magyarországon dol­gozók éltek. A lakáshelyzet megítélésénél azonban nem árt emlékezni a Horthy- rendszer lakáskörülményei­re, az ínséglakásokra, a ki­lakoltatásokra. az éjszakai tömegszállásokra. A háború a régi lakásállományt is megtizedelte. A lakáskérdés egyike né­pünk legégetőbb kérdései­nek. Végleges, teljesen ki­elégítő megoldása nem egy ötéves terv műve lesz. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormá­nya világosan látja c kérdés nagy jelentősé­gét és fontosságát dol­dasági tervünk, munkásosz­tályunk, dolgozó parasztsá­gunk, államunk, népünk, pártunk terve. Támogatni fogja azért, mert munkás- osztályunk. dolgozó paraszt­ságunk, értelmiségünk égy a mi államunkkal, a Ma­gyar Népköztársasággá', mert népünk egységesei-, híven követi kipróbált pár­iánkat, a Magyar Dolgozók Pártját. (Hosszantartó, lel­kes, nagy taps.) Számos felszólalás után az elnök a vitát bezárta. Az országgyűlés az 1956. évi népgazdasági tervet elfo­gadta. Az elnöknek ezt a megállapítását nagy taps köszöntötte. Ezután — napirend sze­rint — következett „nz al­kotmány 21. szakasza uj szövegének megállapítási­ról“ szóló, törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslat előadó­ja Harrer Ferenc képviselő volt. Az országgyűlés a tör­vényjavaslatot általáno. ban és részleteiben elfogad­ta; s ezzel az Állami Ellen­őrzés Minisztériumát boik- tatta az alkotmányba. Az ülésszak napmendje ezzel véget ért. Ezután Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnöke vette át a sr.őh Az elnök az ülésszakot tezárva, további eredmé­nyes, jó munkát kívánt a képviselőknek, s mue'' sza­vakkal köszöntötte az or­szággyűlés szovjet vendé­geit. A francia rendőrhatóságok durva provokációja térjen vissza hazájába, ő azonban határozottan el­utasította ezt az aljas aján­latot és erélyesen követelte, hogy engedjék le a gőzös fedélzetéről. Ezt az enge­délyt csak a párizsi szovjet nagykövetség képviselőjé­nek közbelépése után kapta meg. Amikor a küldöttség a St. Nazaire-pályaudvaron Párizsba érkezett, felbérelt csoport támadta meg a kül­döttséget és újból kísérle­tet tett Vlaszov elszigetelé­sére. Meg kell jegyezni, hogy e csirkefogók fizikai erőszakot alkalmaztak Koz- juljával, a küldöttség veze­tőjével, Vlaszovval és a küldöttség más tagjaival szemben. Az Egyesült Államokban látogatást tett szovjet la­kásépítési küldöttség át­utazóban Párizsban tartóz­kodik. A küldöttség kérésé­re november 17-én a pári­zsi szovjet nagykövetségen sajtóértekezletet tartottak. A nagy számban összegyűlt francia és külföldi újság­írók előtt A. V. Vlaszov is­mert szovjet építész, az OSZSZK Legfelső Taná­csának küldötte elmondotta, hogy miután a Queen Elisa­beth gőzösön Cherbcurgta érkezett, a francia rendőr- hatóságok — r.em törődve diplomáciai sérthetetlensé- [ gével — fel akarták tartóz­tatni és el akarták szigetel- [ ni a küldöttség többi tagjá­tól. A rendőrhatóságok egyik tisztviselője ajánlatot ! tett Vlaszovnak, hogy ne A lakáskérdésről I érvünk: a dolgozó nép terve Tisztelt országgyűlés,' képviselő elvtársak' Az 1956. évi népgazdasági| tervben a párt és a kor­mány igyekezett levonni az előző évek tervezési mun-, kajának tapasztalatai-, ta-j nulságait, igyekezett Itija- vítani áz elkövetett hibá-j kát és szilárdan építeni azj elért eredményekre. Hogy j az 1956. évi népgazdasági) tervét sikerre vigyük, nia-í [•adéktalanul megvalósítsuk, j s ahol ez kívánatos, túl is teljesítjük, ahhoz az szűk-' séges, hogy munkáscsztá-j lyunk, szövetkezeti és egyí-i nileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk, értelmisé­günk, egész népünk meg­értse, s teljes egészében magáévá tegye ezt a tervet, amely országunk jövő évi munkaprogramja, s egyben' a második ötéves terv első évi feladata. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk, s min­denekelőtt harcokban megedzett, hősi mun­kásosztályunk szívvel- lélekkel támogatni fog­ja pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját és népköztársaságunk kor­mányát a terv megva­lósításában. [Támogatni fogja azért, mert [ munkásosztályunk, dolgozó népünk ma az ország vitat- > hatatlan gazdája. (Nagy ' taps.) Támogatni fogja, s mindent elkövet a terv si­keres megvalósítására, mert .'ez a terv, 1956. évi népgaz­Véleinények a genfi éríekesletről A Pravda vezércikke Pearson kanadai külügy­miniszter a Szovjetunióban és más országokban tett látogatásáról visszatérve, november 16-án sajtóérte­kezletet tartott. Kijelentet­te, hogy a szovjet nép igen meleg és szívélyes fogadta­tásban részesítette a kana­dai küldöttséget. Kérdésekre válaszolva Pearson hangsúlyozta, hogy a minap végétért genfi ér­tekezlet eredménye nem je- jelenti azt, hogy többé lehe­tetlen az előrehaladás az európai biztonság biztosítá­sának, Németország újra­egyesítésének, valamint a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiszélesítésének kérdésében. Az a körül­mény, hogy a külügymi­niszterek nem tudtak meg­egyezésre jutni ezekben a kérdésekben, nem jelenti azt. hogy a tárgyalásos módszerét él kell vetni —> hangsúlyozta Pearson. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy a nyugati hatalmaknak nem szabad lemondaniok a diplomácia eszközeiről. Nem hiszem — folytatta Pearson —, hogy a Szovjetunió támadást ter­vezne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom