Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-18 / 271. szám
NÉPLAP 1955 november U, péntek Az országgyűlés ülésszaka tij technika, gazdaságosabb termelés {Folytatás az l, oldalról.) * 1956, évi tervünk nagymértékben, 11.9 százalékkal növeli a gépipar : termelését. . Minthogy kohászati . termelésünk átlagosan csak sokkal kisebb mértékben /emelkedik, gépiparunk anyagellátását csak úgy tudjuk biztosítani, ha a gépiparban jelentősen fokozzuk az anyagtakarékosságot és csökkentjük a gépek súlyát. A gépipari fejlődés irányát 1956-ban az szabja pieg, hogy nagymértékben növeljük az. új típusú, magasabb műszaki színvonalat megkövetelő, exportcélokra is alkalmas korszerű gépek, híradástechnikai termékek és műszerek gyártását, Az 1956. évi terv előirányozza a mezőgazdasági gépgyártás nagymértékű .fejlesztését is. . 1956. évi tervünk különös súlyt helyez a gépipar' egyik évék óta húzódó kérdésének, azk alkatrészgyártásnak a megoldására. Az összes' iparágak között a vegyipar termelése emelkedik a legnagyobb arányban, 13.8 százalékkal 1955-höz képest. Különösen nagy jelentőségű a nitrogénműtrágya-termelés, több mint háromszorosára való felemelése, valamint, . hogy a vegyipar 1956-ban hazai és exportcélokra sokkal több gyógyszert — és köztük számos rendkívül értékes, új gyógy-, szert — is fog előállítani. Könnyűiparunknak csökkentett termelése mellett — teljes erővel törekednie'kell minél több jobb'minőségű, korszerű cikk előállítására. Az élelmiszeriparban a termelés 10.1 százalékos növelése érdekében előirányozzuk a rendelkezésre bocsátott mezőgázdasági termékek és egyéb anyagok jobb felhasználását. Ä inesőgazdaság feladatai 1956. évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdaság fejlesztésére. Az 1956. évi tervben a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növelésének elérésére a legfontosabb növényfajták átlagtermését és az állattenyésztés hozamait is magasabb színvonalon irányozzuk elő, mint amit akár az utóbbi öt év, akár a felszabadulás előtti tíz év átlagában elértünk. Ahhoz, Hogy * kenyérgabona-ellátást saját, erőnkből biztosítsuk, mindenekelőtt szükséges a kenyérgabona vetésterületének növelése az ideihez képest mintegy 150.000 holddal. Állattenyésztésünk fejlesztését kizárólag a hazai takarmány bázisra építjük fel. Ezért a kukorica vetés- területét az ez . évi magas- szinten tartjuk és a szálas- takarmányra fordított területet mintegy 100.000 kát. holddal növeljük. Ugyanakkor állatállományunk alakulását összhangba hozzuk a rendelkezésre álló takarmány alappal. Fokozott támogatás a szocialista szektornak 1956, óvj tervünk különösen nagy súlyt helyez a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére, ez évben mar megmutatkozott termelési fölényének további megszilárdítására. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termésátlagai és hozamai lényegesen meg fogják haladni az egyéni gazdaságokét. Az állami gazdaságok termelésének tervezésében érvényesítettük a mező- gazdasági tervezésnek a Szovjetunióban alkalmazott új módszerét; kötelező előirányzatokat csak az állami gazdaságok termékei értékesítését illetően írtunk elő; ezek alapján az állami gazdaságok saját maguk készítik el részletes termelési terveiket. Az 1956. évi terv előirányozza a termelőszövetkezetek fokozott állami támogatását. A termelőszövetkezetek 21 százalékkal többet fognak beruházásokra fordítani, mint 1955-ben cs ezenkívül 50 százalékkal több közép- és rö- vidlcjáratú hitelt kapnak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek messzemenő támogatása mellett 1956-ban is jelentős segítséget nyújtunk az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztoknak, Hogy termelési lehetőségeiket — amennyire csak lehet — ki tudják használni. 1956-ban a mezőgazdaság összesen 673 millió forint értékű gépet kap. Ez lehetővé teszi, hogy az állami mezőgazdasági gépállomások összes traktor- és motormunkáikat normál holdakban számítva 12 százalékkal emeljék, 1956. évben a mezőgazdaság 384.500 : tonna műtrágyát fog kapni az ipartól. A mezőgazdasági termelés általános emelkedésénél jóval nagyobb arányban fog növekedni 1956-ban a mezőgazdaság árutermelése. Az összes begyűjtésen belül a szabadfelvásárlás 31 százalékról közel 40 százalékra emelkedik, ami jelentős anyagi előnyökhöz juttatja a termelőket. Az ipari és a mezőgazdasági termelés emelkedéséből kifolyólag megnőnek a .közlekedés 1956. évi szállítási feladatai. Az áruszállítás 4.7 százalékkal .emelkedik. A hírközlésnél jelentős fejlődést érünk el a távbeszélő főközpontok fejlesztésében. Gyorsított ütemben folytatjuk a televízió bevezetésére irányuló munkálatokat, hogy a nagyteljesítményű 12 kw-os adó 1957-ben megkezdhesse működését. 30 százalékkal több állami beruházás ra, ami az 1955-ös tervezethez képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent. Ezenkívül közel 1 ' milliárd forint további beruházással . számolunk részint a szövetkezetek saját eszközeiből, részint község- és vállalatfejlesztési alapokból, valamint a magánerőből történő lakásépítés területén. , 1956. évi tervünk lényegesen növeli a beruházásokat. Állami érőből 12.201 millió forintot irányzunk elő bernházások1956-ban különösen az ipari és ezen belül a nehézipari beruházásokat növeljük nagy arányokban. A nehézipari beruházásokra fordított összeg 3460 millió forintról 4580 millió forintra növekszik és az egész beruházási összeg közel, 39 százalékát teszi ki. Különösen 1 gyors ütemben növeljük azokat a beruházásokat, amelyek anyag- és cnergiabázistink kiszélesítését, természeti kincseink feltárását és kiaknázását szolgálják, valamint azokat, amelyek a mezőgazdaság számára biztosítanak több termelőeszközt, 1956-ban megindítjuk a Tiszámén ti Vegyiművek építését, amely a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz. .. ... Megkezdődik Szőnybeft'egy modern krakk-üzem létesítése. . Sztálinvárosban sfcal- macellulóz-üzem építését kezdjük meg. Folytatjuk a rudabányai ércdúsító építését. Energetikai bázisunk kibővítésére folytatjuk a tiszapalkonyai nagy erőmű építését és ugyanakkor megkezdjük • Pécsújhegycn egy másik nagy új erőmű létesítését. A‘Szovjetunió által nyújtott hatalmas jelentőségű támogatás felhasználásával megkezdjük az első magyar atomreaktor'építését és biztosak vagyunk abban, hogy tudósaink, mérnökeink, ' technikusaink és munkásaink alkotó szelleme és lendülete lehetővé teszi, hogy a második ötéves terv folyamán ■ megteremtsük az első magyar atomerőmű alapjait. (Taps.) 1856-ban összesen 758 millió forintot fordítunk gépipari beruházásokra, kétszer annyit, mint 1955-ben; Jelentős összeget, 95 millió forintot fordítunk, a gyengeáramú ipar fejlesztésére. 1956-ban összesen 22Ö0 millió forint értékű beruházást fordítunk állami erőből a mezőgazdaság céljaira,' az összes beruházások lí; százalékát. Épnek íz összegnek legnagyobb részét a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítésére fordítjuk: 697 millió forintot az állami gazdaságokra, 409 millió forintot a gépállomásokra, 332 millió forintot a termelőszövetkezetekre. A közlekedési beruházások 1956-ban 1148 millió, forintot tesznek ki és .46 százalékkal magasabbal?, mint 1955-ben. , Az összes beruházások majdnem egyötödét lakásépítésre, szociális, kommunális és kultúrál s célokra fordítjuk. Legnagyobb mértékű emelkedést az állami erőből lakásépítésre szám összegek mutatnak, • amelyek 70 százalékkal magasabbak,- mint 1955-ben. 1956-ban jelentősen növekednek a munkavédelmi beruházások, amelyek 170 millió forintot tesznek ki. Különös súlyt kell helyeznünk a beruházások lehető leggazdaságosabb és legtakarékosabb felhasználására. Növeljük a felújításokra fordított összegeket, amelyek vállalati és költségvetési vonalon összesen 5326 millió forintot tesznek ki, 19,2 százalékkal többet, mint 1955-ben. 1956-ban az építőipar termelése 23,1 százalékkal nő. Az előirányzott feladat megvalósítása megköveteli az építőanyagok sokkal, takarékosabb cs gazdaságosabb felhasználását, a defipites építőanyagoknak más, kör.y- nyebben előállítható termékekkel való pótlását. Annak ellenére, hogy az elosztható nemzeti jövedelem jóval nagyobb hányadát fordítjuk az állóálapok növelésére, mint 1955-ben, a lakosság fogyasztási alapját is több mint hárommilliárd forinttal, 1955-höz képest 4.7 százalékkal emeljük, ami az életszínvonal újabb javulását jelenti. A fogyasztási alapnak ez a növelése lehetővé teszi bérrendszerünk egyes aránytalanságainak kiküszöbölését és főként olyan bérügyi intézkedéseket, amelyek a műszaki fejlesztés , előrevi- telét, az abban való anyagi érdekeltséget biztosítják. A lakosság jövedelemnövekedéséből kiindulva, a kiskereskedelmi áruforgalom 4,1 százalékos növelését irányozzuk elő. 1956. évi tervünk űj lépcsőfokot jelent abban a hatalmas gazdasági átalakulásban, amely hazánkban a felszabadufós óta folyik. 1956-ban Magyarországon minden lakosra négy és félszer annyi villamosén ergia- fogyasztás, több mint kát és félszer annyi hengerelt- acél-termelés fog esni; mint 1938-ban. Egy kát. holdon több mint ötször annyi mű» trágyát fogunk felhasználni, mint Horthy-Magyaror- szágon. Az egy főre eső cukorfogyasztás több mint kétszerese lesz az 1938. évinek. Béréi elvtárs a továbbiak során népgazdaságunk hatalmas belső tartalékairól. szólt. , Miben állanak ezek a tartalékok? Először is a műszaki színvonal emelésének ma még pontosan fel nem becsülhető, tervünkben még kellően figyelembe nem vett eredményeiben. — mondotta. Hatalmas tartalékaink vannak másodszor a takarékosság következetes megvalósításában. Végül további tartalékok rejlenek* abban a baráti együttműködésben, amely egyre jobban megszilárdul országunk és a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor többi állama közöt*. Mindent el kell követnünk, hogy még jobban elmélyítsük a gazdasági és műszaki együttműködést." a Szovjetunióval és a többi baráti országgal és hogy bátran éljünk a nemzetközi munkamegosztás által teremtett új lehetőségekkel. (Taps.) Most, amikor befejezzük 1956. évi tervünk kidolgozását, elmondhatjuk, hogy ez csak kezdete az eredményes tervező munkának. A mi tervező munkánk csak akkor lesz célravezető, ha ugyanakkor, amikor a legszigorúbb tervfegyelmet követeli meg, a legnagyobb mértékben támaszkodik az állami és gazdasági szervek vezetőinek és munkatársainak és legfőképp a széles dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésére. Csak a dolgozók millióinak akara. ta, tudatos erőfeszítése, szocialista ’ mnnkaversenye biztosíthatja a . terv sikeres megvalósítása. a tervben kitűzött célo“tf elérését. Csak a dolgozók V ctív közreműködése rrftó ett valósítható meg. a tk végrehajtásának oljttin ellenőrzése, amely megfelel a lenini követelményeknek és amelyre a mi országunknak, a mi népgazdaságunknak is szüksége van. 1936. évi tervünk sikerének legfőbb feltétele abban áll, hogy a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére és túlteljesítésére, a terv megvalósítása során jelentkező akadályok és nehézségek leküzdésére, második ötéves tervünk sikeres megindítására. Kérem a t. országgyűlést, hogy az 1956. évi népgazdasági tervnek ismerteté. semben kifejtett irányelveit • -vegye tudomásul. (Hosszantartó, nagy taps.) Az országgyűlés szerdai ülése ezzel befejeződött. Az 1956. évi népgazdasági terv az országgyűlés előtt latot vitatták meg. A vitában elsőnek Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel. . . Az 1955. .év — az 1954. évi megtorpanás és. részleges visszaesés után — népgazdaságunkban, egész állami életűimben bizonyos tekintetben fordulatot nc- zott. Fordulatot az ipari termelésben, amennyiben az egy hely bentopogás helyett i ipari termelésünk ez évben I mintegy 8,5 százalékkal emelkedik. Fordulatot a munka termelékenységében, amennyiben visszaesés helyett ez évben a munka termelékenységű legalább G százalékkal nő. Fordulatot az önköltség csökkentésében. amennyiben az önköltség emelkedése helyett ez évben önköltségesökker.íésj tervünket előreláthatóan nemcsak teljesítjük, hanem túlteljesítjük. Fordulatot; q munkafegyelem megszilárdításában, a begyűjtési, a pénzügyi és általában az állampolgári fegyelemben. Bizonyos tekintetben fordulatot jelent ez az esztendő a mezőgazdaságban is, amennyiben a szocialista szektorban, s mindenekelőtt a termelős ü\ eikezsti mozgalomban a megtorpanást és a számszerű csökkenést az előrehaladás és a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági, pénzügyi megszilárdult se, a gazdálkodás megjavítása követte. Hasonlóképpen az állami gazdaságokban is megjavult a gazdálkodás. Komoly sikereket hozott az idei, 1955-ös év népünk .szociális, egészségügyi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésében. Ez évben tovább emelkedett és emelkedik a munkások és az alkalmazottak reálbéré, valamint a dolgozó parasztok jövedelme. A költségvetési többletét, amelyet az országgyűlés költségvetési törvénye előírt, előreláthatóan az év végéig lényegesen meghaladjuk. Mindezen kézzelfogható és vitathatatlan tények kétségtelenül bizonyítják, hogy az olyan politikai irány vonal, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége ez óv márciusi és júniusi határozatai megállapítottak, s amelyek át- és áthatották nép- köztársaságunk kormányának politikáját, s népi államunk egész tevékenységét —7 helyes \ volt. Újból bebizonyosodott ország-világ előtt, hogy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja — munkásosztályunk, népünk hivatott, bölcs vezetője! (Nagy taps.) Az ez évben elért eredmények alapján ' bizonyos fordulatról beszélhetünk, ha 1955. évi eredményeinket 1954-gyel hasonlítjuk össze. De semmi okunk nincsen arra, hogy a további esztendőkben előrehaladásunkat az 1954. évi egyhelybentopogáshoz mérjük. Minden üzem, minden műhely teljesítse tervét! Helytelen volna, hogy azért, mert ez év első 10 hónapjában egészében az ipari termelés tervét túlteljesítettük, most elbízzuk magunkat s abban reménykedjünk, hogy az 1955. évi terv magától fejeződik be, hogy az eredmények már a zsebünkben vannak. Nem kétséges, hogy az ezávi nép- gazdasági tervet mi nemcsak teljesíteni fogjuk, hanem túl is teljesítjük, de mégsem mindegy, sőt rendkívül fontos 1956. évi munkánk szempontjából; hogy a még hátralévő másfél hónap alatt hogyan fogunk dolgozni. Sok tekintetben ez dönti el ‘ 1956, évi tervünk sikerét, azt, hogyan kezdjük második ötéves tervünket. Ugyanakkor, amikor egészében tervünket túlteljesítjük, van egy iparág nálunk, amely egyelőre tervét még nem teljesíti, elmarad s ezzel károkat okoz a népgazdaságnak. Ez az iparág • szénbányászat. (Gerő elvtárs beszédének folytatását és az országgyűlés ülésszakának befejezését holnapi számunkban közöljük.) Az országgyűlés csütör-1: toki ülését lo óra után né-j hány perccel nyitotta meg Rónai Sándor 'elvtárs, az országgyűlés elnöke. - Az ülésen először az 1956.! évi népgazdasági tervj avas-1 Gerő Ernő elvtárs felszólalása
