Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

1955 november 17, csütörtök NÉPLAP 5 ,A Központi Vezetőség határozata nyomán javítunk munkánkon" A Központi Vezetőség legutóbbi ülésén hozott ha­tározatok most is mint min­denkor, alaposan feltárták azokat a hibákat, hiányos­ságokat, amelyeket az ipar területén elkövettünk. A ha­tározat világosan megmu­tatja, hogy mi a tennivaló, és hogyan javíthatunk munkánkon. A feltárt hi­bák nagyrésze a Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyárban is megtalálható. Most rajtunk a sor. hogy a hibákat a legrövidebb időn belül m gszüntessük. Elsősoi in meg fogjuk szilárdban a technológiai fegyelmet. Gyakran előfor­dul, hogy a vállalat dolgo­zói könnyen veszik a tech­nológiai előírásokat, és a könnyelműségükből károk keletkeznek népgazdasá­gunknak. Hiba volt, hogy sokáig csak egy gyártmány készítésére voltunk beren­dezkedve, s ha ennek nyers­anyaga hiányzott, akkor a meglé vő berendezéseket nem tudtuk kellőképpen kihasz­nálni. Az utóbbi időben már tötekedtünk arra, hogy új gyártmányokat is tud­junk készíteni. — Most már 56 féle cikket gyár­tunk, de ezen cikkek gyár­tásán! k bevezetésével sem értüni. el kellő eredményt. A KV határozata nyomán elhatároztuk, hogy kutató laboratóriumunk állandóan új cikKek készítésének fel­tárásával fog foglalkozni. Korszerű technológiát fo­gunk bevezetni a második ötéves tervben, és pedig, a meleg-diffúziós eljárást. Termelésünket ez az eljá­rj! számításunk szerint 10—15 százalékkal fogja iávítani, ami természetesen jelentős önköltségcsökken­tést von maga után. Rész­ben eddig felhasználatlanul maradt hazai nyersanyag­ból a számunkra fontos újabb, igen nagy vitamin­hatású gyógyszert fogunk gyártani. Gyártani fogunk filicint is, ami az állatgyó­gyászatban igen fontos gyógyszer. Munkánk megjavításához és az új gyártmányok beve­zetéséhez természetesen fej­lett technikára és technoló­giára van szükség. Beruhá­zások nélkül, saját erőnk­ből korszerűbbé tesszük üzem-részeinket, műhelyein­ket. Igyekszünk tovább csökkenteni az önkö'tséget és olyan minőséget gyárta­ni, amivel fel tudjuk venni a versenyt a kapitalista ál­lamokkal. Biztosítani fog­juk, hogy az új termékek gyártásából is minél több áru kerüljön exportra. Fej­leszteni fogjuk műszaki könyvtárunkat, hogy elő­segítsük vele dolgozóink szakmai képzését, a kuta­tási munkát, azt, hogy mi­nél több úi gyártmánynak minél rövidebb időn belül megtaláliuk a helyes tech­nológiáját. Ügy a pvártás- közi ellenőrzésre, mint a kész gyártmány minőségi vizsgálatára új műszereket fogunk beszerezni, amivel a minőség további javítását fogjuk emelni. A Központi Vezetőség határozatát vállalatunknál kibővített aktíva értekezle­ten meg fogjuk vitatni és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy e határo­zatokat vállalatunk példá­san megvalósítsa. Novem­ber 15-én befejeztük 1955. évi tervünket, s már is ké. szülünk az 1656-os gazda­sági évre. Varga János igazgató. Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. Végétért a külügyminiszterek genfi értekezletének szerda délutáni záróülése Genf, (MH) V. M. Melotov, a Szovjetunió külügy­minisztere, a külügyminiszterek genfi értekezlete szer­da délutáni ülésének elnöke, körülbelül 18 óra perckor berckesztette az értekezlet záróülését. 40 1 genfi éi*teke«Ieí lároköyJeményc Genf, (TASZSZ) Francia- ország, az Egyesült Király­ság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügy­minisztereinek 1955 október 37-től november 16-ig Géni­ben megtartott értekezleté­ről az alábbi közleményt adták ki: Azoknak az irányelvek­nek megfelelően, amelyeket a négy kormányfő júliusban megtartott értekezlete utár adott ki, a Francia Köztár­saság, az Egyesült Király ság, a Szovjetunió és a1 Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei 1955 ok­tóber 27-töI november 16-ig értekezletet tartottak Géni­ben. Őszinte és átfogó esz­mecsere folyt le közöttük arról a három kérdésről, amelynek megvitatását az rányelvek alapján rájuk fizták, mégpedig 1. az euró­pai biztonság és Németor­szág, 2. a leszerelés, 3. a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdéséről. A külügyminiszterek meg­egyeztek abban, hogy tár­gyalásaik eredményeiről je­lentést tesznek kormány­főiknek és javasolják, hogy a külügyminiszterek tárgya­lásainak jövő menetét dip­lomáciai úton szabályozzák. Iljicsov szerda délutáni sajtóértekezlete Genf, (MTI) L. F. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvi­vője sajtóértekezleten kö­zölte, hogy a genfi értekez­let szerdai zárólüése 15 óra­kor kezdődött és 18.40-kor ért véget. Az ülésen, ame­lyen V. M. Molotov, a szov­jet küldöttség vezetője el­nökölt, elfogadták az együt­tes zárőközleményt. A záró­ülésen mind a négy kül­ügyminiszter beszédet mon­dott. Az elnöklő Molotov a záróülés berekesztése előtt köszönetét mondott a nyu­gati hatalmak külügyminisz­tereinek azért a figyelemért, amelyet az értekezlet ülé­sein és magánbeszélgetések során a napirenden szereplő kérdéseknek szenteltek. Mo­lotov ezután mind a négy külügyminiszter nevében vakkal köszönte meg Mo­lotov elismerő kijelentéseit és a maga részéről köszöne­tét mondott Molotov érté­kes közreműködéséért a külügyminiszteri értekezle­ten. V. M. Molotov ezután befejezettnek nyilvánította a négy hatalom külügymi­nisztereinek genfi értekez­letét. Szovjet-norvég közös közleménv kivonata 41 kulák nem teljesítette vetési tervét Dolgozó népünk jövőévi kenyerének biztosítása ér­dekében megyénk termelő- szövetkezetei és egyénileg gazdálkodó parasztjai be­csülettel teljesítették az elő­irányzott vetési tervet. Vannak olyan járások, köz­ségek, amelyek jóval túl­szárnyalták a beütemezett mennyiséget. Érpatak köz­ségben például 57 holddal többet vetettek, A megyé­ben 92.655 termelő volt kö­telezve kenyérgabona ve­tésre. 41 kulák kivételével eleget tettek ennek a fel­adatnak. A gondosan előké­szített talaj, a vetésterv teljesítése az ország jövő­évi kenyérellátásának biz­tosításáról tanúskodik. Törvény elé állították Varga János ú j fehértói kulákot Községeinkben a vetési időszak alatt a helyi szer­vek állandóan ellenőrizték a vetési terv teljesítését. Mintegy 4632 dolgozó terü­letén végeztek szúrópróba ellenőrzést. Szükség volt rá, hiszen számos kulák szabo­tálni igyekezett a vetési munkákat. Varga János újfehértói kulák 6 hold vetésre volt kötelezve. 3 holdat vetett el, a többit megtagadta. Ugyanakkor hamis adatok bemondásával próbálta fél- i evezetni a helyi tanácsot. Nyugodt lelki ismerettel be­jelentette, hogy eleget tett vetési tervének. S amint a vizsgálat folyamán kiderült, csalni akart. Amikor erre rájöttek, a felszólítás elle­nére sem volt hajlandó többet vetni. Minden ténykedése » ellenséges megnyilvánulás volt Moszkva, (TASZSZ) Einar Gerhardsen norvég minisz­terelnök moszkvai látogatá­sával kapcsolatban Moszk­vában közös szovjet-norvég közleményt adtak ki, a köz­lemény kivonata a követ­kező: Ez év november 10-től 16-ig a szovjet kormány meghívására Moszkvában tartózkodott Einar Ger­hardsen norvég miniszter- elnök. Moszkvai tartózkodása idején E. Gerhardsen mi­niszterelnök és a vele együtt érkezett A. Skaug kereskedelmi miniszter ta­lálkozott a vehető szövet államférfiakkal, megbeszé­léseket folytatott velük. A megbeszélések során nyílt eszmecsere folyt a szovjet-norvég kapcsolatok kérdéseiről és néhány más, a két ország érdekeit érin­tő nemzetközi kérdésről. Mindkét fél kifejezte szi­lárd elhatározását, hogy elősegíti a baráti, jószom­szédi kapcsolatok fejlődését a Szovjetunió es Norvégia között. Minden oldalról megvi­tatták a két ország gazda­sági kapcsolatainak kérdé­seit. Ennek során kifeje­zésre jutott az az óhaj, hogy a teljes kölcsönösség alap­ján továbbfejlesszék a szov­jet-norvég kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsola­tokat. A felek a többi kö­zött megegyeztek abban, hogy elősegítik a kereske- I delmi körök képviselőinek -ölesönös látogatásait. Az eszmecserék során cél­szerűnek ismerték el a ! Szovjetunió és Norvégia tu- : demányes és technikai kap- | esolatain&k megteremtését. A norvég fél javaslatára a két korány megegyezés­re jutott arra vonatkozólag, h'-gy szovjet-norvég szak­értő bizottságot létesít az­zal a feladattal ,hogy ja­vaslatokat tegyen a Szov­jetunió és Norvégia határ­folyója. a Pátsojoki erőfor­rásainak kihasználását il­lető jegek legésszerűbb megosztására. A szovjet fél javaslatára megegyezés jött létre arról is. hogy a legközelebbi jö­vőben a két kormány Osló­ban tárgyalásokat kezd a Barents-tengeri baleseti mentőszolgálatra vonatkozó egyezmény megkötése érde­kében. A felek egyetértettek ab­ban, hogy további intézke­déseket kell tenni a Szov­jetunió és Norvégia néjoei kölcsönös megértésének elősegítésére, küldöttségcse­rék útján és más módo­kon. A nemzetközi kérdések­kel kapcsolatos megbeszélé­sek elősegítették a felek ál­láspontjának világosabb megértését s kétségtelenül a Szovjetunió és Norvégia kö­zötti kapcsolatok megjaví­tásának ügyét szolgálják. A többi között megállapítot­ták, hogy a két kormány álláspontja egész sor olyan kérdésben megegyezik, amelynek megvitatása most folyik az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Szovjet részről feltett kér­déssel kapcsolatban E. Ger­hardsen miniszterelnök ígé­retet tett, hogy a norvég kormány nem fogja előse­gíteni az agresszív célokat követő politikát és nem ad támaszpontokat norvég te­rületen külföldi fegyveres erők számára mindaddig, míg Norvégiát nem éri tá­madás vagy nem fenyegeti támadás. E. Gerhardsen miniszter­elnöknek és A. Skaug ke­reskedelmi miniszternek a szovjet állam vezetőivel folytatott megbeszélései a szívélyesség és a baráti kölcsönös megértés légkö­rében folytak és mindkét fél meggyőződése szerint elősegítik majd a Szovjet­unió és Norvégia baráti.-- • idi kapcsolatainak fejlődését. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége tagjainak látogatása a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hazánkban tartóz­kodó küldöttségének öt tag­ja: A. Sz. Boriszenko, P. P. Jermakov, A. P. Zsuravljov, P. G. Moszkatov és V. N. Titov szerdán délelőtt láto­gatást tett a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézetben. A szovjet vendégek kíséreté­ben volt Végli Béla. a Ma­gyar Dolgozók Pártba Köz­ponti Vezetőségének titká­ra, Nagyistók József, az or­szággyűlés alelnöke, Pesta László, az országgyűlés jegyzője. A Legfelső Tanács tagjai a magyar munkásmozgalom több régi harcosa társaságá­ban nagy érdeklődéssel te­kintették meg a magyar munkásmozgalom és a Szovjetunió Kommunista Pártja történetét bemutató kiállítást, majd baráti be­szélgetést folytattak a meg­jelentekkel. Az Egyesiiít fiilamok képviselőié a Bzlons&si Tanács összehívását kérte (MTI) Hírügynökségi es rádiójelentések szerint az Egyesült Államok képvise­lője kérte, hogy üljön ös> sze a biztonsági tanács és tárgyal iu meg az új tagok ENSZ-be való felvételét. Később a kanadai küldött tárgyalt annak a 22 állam­nak a képviselőjével, amely támogatja Kanada javasla­tát A magyar-lengyel kohá­szati együttműködési bi­zottságok az elmúlt napok­ban tartották az első ülés­szakot Varsóban. A tárgya­lások szívélyes, baráti lég­körben és az őszinte meg­A kanadai javaslat az, indítványozza, hogy vegye­nek fel egyszerre 18 orszá­got. közöttük öt népi de­mokratikus országot. Anglia már közölte, hogy támo­gatja a kanadai javaslatot. Ebbe az Egyesült Államok is beleegyezik, ellenzi azon­ban a Mongol Népköztársa­ság felvételét. értés szellemében folytak. Az ülésszak határozatainak végrehajtása mindkét or­szágban kedvező hatású lesz a kohászati ipar fejlő­désére. A magyar kiildött-ég len­gyelországi tartózkodása so­rán több kohászati üzemet látogatott meg, így többi között a Lenin Kohászati Műveket, valamint a kohá­szati tudományos kutató in­tézeteket. A Szabolcs- Szatmári Ifjúság Lapunk állandó csütörtöki melléklete anyagtorlódás miatt ma nem jelent meg. köszönetét fejezte ki Svájc kormányának, Genf kanto­nális és városi hatóságai­nak, valamint az ENSZ európai hivatalának ven­dégszeretetükért és az érte­kezlet titkárságának oda­adó munkájáért. Dulles amerika, Pínay francia és Macmillan angol külügyminiszter meleg sza­Szovjet-norvég okmányok aláírása Moszkva, (TASZSZ). No- .'ember 15-én a Kremlben szovjet-norvég okmányokat írtak alá. Először N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Mi-j űsztertanácsának elnöke és E. Gerhardsen norvég mi- j niszterelnök parafálta a szovjet-norvég közlemény1 szövegét. Ezt követően I. G. Kabo- nov szovjet külkereskedel •' mi miniszter és A. Skaug norvég kereskedelemügyi miniszter aláírta az 1956— 1958. évekre szóló szovjet­norvég áruforgalmi jegyző­könyvet, valamint az 1956-, ra szóló áruforgalmi pót­jegyzőkönyvet. Az 1956—58. évekre szóló szovjet-norvég árucserefor­galmi jegyzőkönyv három­éves időszakra meghatá­rozza a két ország áru­csereforgalmának legfonto­sabb cikkeit. Az említett jegyzőköny­vek a Szovjetunió és Nor­végia áruforgalmi keretét 1940 millió rubelben hatá­rozták meg. Nyárádi Istvánra sok pa-j naszt lehetett hallani az el-: múlt időkben. A kéki dol­gozó parasztok mindig elsö-| .rendű feladatnak tartott‘k az állam iránti kötelezett-' ség teljesítését. Nyárádi Ist­ván azonban íittyef hányt j erre, kisebb gondja na-' gyobb volt annál, hogy tel-1 jesítse beadását, Ugyanak-i kor a mezőgazdasági műn-! Icák végzésében is mindig hátul kullogott, hátráltatni] igyekezett a községet a! munkaversenyben. Miért ne próbálkozott volna hát a vetés szabotálásávai is? Hi­szen ez a „legérzékenyebb: pontja“ az országnak, ű úgy szeretné, ha nem volna kenyerük a dolgozóknak. Az 1 hold 1200 ö! helyett miért ne vessen hát 700 ölet? Tőle ennyi is elég! Va’óban elég ahhoz, hogy megelégeljék] ténykedéseit a falus:ak, s' ítéletet mondjanak felelte. Egy évre szóló börtönbün­tetést kapott, s örök életé­re elveszítette becsületét. Nagy szó ez. Most törheti rajta a fejét!.-. A magyar—lengyel kohászati együttműködési lilzolísápok első ülésszaka Varsóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom