Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) | laszti ^ gazdaságok tavaszi szántásba vetett és későn érő kukoricájával szemben. Meg kell állapítanunk, hogy a munkaigényes tei- nnclési folyamatokban, így a növényápolásban betaka­rításban, trágyázásban az elmaradás rendkívül nagy és ezért súlyos felelősség terheli a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, valamint a Földművelésügyi Miniszté­riumot. Mindent megteszünk azért, hogy a magyar uni- verzál traktorok sorozat- gyártását mielőbb megkezd­hessük .és a kísérletek meg­gyorsításával tökéletesítsük es tömegesen gyártsuk a kukorica-, burgonya-, cu- körrépa-bctakarító gépeket is. Gyorsabban kell ieküzde- nünk elmaradottságunkat a műtrágyagyártás . és fel- használás terén is. Meg kell gyorsítanunk műtrágyagyá­raink kapacitásának kibőví­tését és - új műtrágyagyárat is kell létesíteni. A jövő évben hazai gyár­tású vegyianyagokkal mint­egy 600.000 kát. holdon kí­vánjuk elvégezni a gyom­irtást az őszi és a tavaszi kalászosok vetésteeületein- Jó: eredményt igér a kuko­rica gyomnövényeinek vegyszeres irtása -is. JK. magyar kormány a szó-15 cialista iparosítás eredmé- !( nyejre támaszkodva el kí­vánja érni, hogy a magyar mezőgazdaság túlszárnyalja i a felszabadulás előtti leg- i magasabb termelési színvo­nalat és az egy főre és egy , hektárra eső termelési érték elérje a hazánkhoz hasonló természeti adottságokkal rendelkező fejlett országo­két, A mezőgazdaság fejlesz­tése .-érdekében gyorsabban kell előrehaladnunk a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésében. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a technika jelenlegi színvo­nalán a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek egy-két év alatt le tudják gyűrni a kezdeti akadályokat. A szö­vetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét, a munka magasabb termelékenységét mutatja, hogy ■ termelőszö­vetkezeteinkben már a múlt évben a közös és háztáji gazdaságokból származó egy családra eső Összes terme­lési érték' minteev 34.000 fo­rint volt, ugyanakkor az egyéni gazdaságok egy csa­ládra eső műit évi átlaga nem érte el a 20.000 forin­tot. Ez a különbség az elő­zetes számítások szerint a folyó évben a termelőszö­vetkezetek javára mintegy 10—15 százalékkal tovább emelkedik. A termelőszö­vetkezetek és egyénileg gazdálkodók versenyében az idei eredmények alapján még ihkább a termelőszö­vetkezeteket illeti a babér. (Nagy taps.) Dolgozó parasztságunk látva a termelőszövetkeze­tek javuló gazdálkodását, egyre inkább magáévá teszi a belépés gondolatát. Ezt bizonyítja a termelőszövet­kezeti mozgalmunk fejlődé­sének lendülete. Júniusban arra számítottunk, hoev ez év végéig mintegy 50.000 új belépő család lesz és a tei- mélőszövetkezetek szántó­területé hozzávetőleg 200.000 kát. holddal fog növekedni. Ezzel szemben már októ­ber végéig 50.000 család lé­pett be a termelőszövetke­zetekbe s területük 320.00C kát. hóiddal, benne 267.00Í kát. hold szántóterületté növekedett. A Minisztertanács fonta feladatnak tartja, 'hogy to­vábbra is szervezeti és gaz dasági intézkedésekkel meg- könnyítse az új és a meg- növékedett termelőszövet­kezeteknek kezdeti • nehéz­ségeik leküzdését és a hi­bák kijavítását. így a ter­melőszövetkezetek olyan .be­ruházásait, amelyekkel gaz­dálkodásuk üzemi . alapjait rakják le, az állam 20 év alatt visszatérítendő hosszú- lejáratú hitellel támogatja. Segíteni a termelőszövet­kezeti parasztokat, de ugyanakkor biztosítani azt is, hogy az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt, — aki még nem szánta rá ma­gát a szövetkezeti életre — megkapjon mindent, a ter­meléshez szükséges eszközt és anyagot és megtalálja számítását a mezőgazdasági termelésben, ez a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésé-; nek, a mezőgazdaság egész­séges alapon történő szo­cialista átszervezésének egyik legfontosabb alap- elve. Az ország felemelke­désének érdekében ennek megvalósítását népi demok­ratikus kormányunk egyik legfontosabb kötelességének tartja. Szakadatlanul és szívósan dolgozunk azért, hogy a párt által mutatott helyes úton megteremtsük a szo­cialista város után a szo- I cialista falut és a fejlett szocialista ipar mellé fel­zárkóztassuk a fejlett szo­cialista mezőgazdaságót. Tisztelt országgyűlés! A kormány ezeknek az iparban és a' mezőgazdáság­ban előttünk álló feladatok- ! nak figyelembevételével dolgozta ki az 1956-os nép- gazdasági tervet, ame- } lyet úgy érhetünk el, hogy az ipari termelést ez évihez képest 6, ezen be­lül a minisztériumi ipar termelését 6,8 százalékkal, 1 mezőgazdasági termelést pedig több mint 3 százalék­kal emeljük. Az országgyűlés elé ter­jesztett tervjavaslatban cé­lul kitűzött feladatók • vég­rehajtásával megtesszük az első lépéseket a második ötéves terv ' végrehajtásá­hoz. Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanácsot vala­mennyi intézkedésénél az a cél vezette, hoev a népjólét emeléséhez szilárd alapot teremtsen. A népjólét növe­kedésével együtt olyan szín­vonalon akarjuk tartani be- : ruházása inkát, amely lehe- ■ tőséget ad az ipar és a me- t -ögazdaság gyors fejleszté- . sére. Éljünk jobban, de ne . úgy, hogy megegyük és fel- i éljük a jövőnket. Országunkban a népiólét ' fellendítésének egyik sarka- > latos előfeltétele a lakosság • zavartalan ellátása mező- i •’adásáéi tér- ékekkel, i A mezőgadasági termékek i kötelező begyűitéséből szár­- mazó mennyiségek az or- szág lakosságának zavarta­lan ellátását és a mezőgaz­c dasági termékek tervezett- kivitelét nem biztosítiák. 'Szükséges, hogy az. állam j '-ezéhen a kötelező beevűj- t *éssel biztosított raennyiség­- ->él nagyobb készletek, több _ búza. zsír tel és más fon­ti t g élelmiszeripari és mező- z gazdasági termék álljon ren- j -lelkizésre. E helvzet láttán korma­- nyűnk a mezőgazdasági tér­ti mékek állami szabadiéivá­i. sáriási rendszerén kérész tül szé'eskörű intézkedési két foganatosított a lakos >- ság zavartalan ellátása éi 10 a tervezett mezőgazdáéig 10 kivitel biztosítása érdeké el ben. A dolgozó narasztság i is szabadfelvásárlás keretébei i- az államnak eladott mező u. gazdasági termékeiért olyai Jgtíi és támogatja azokat i művészeket és írókat,1 f kik tehetségüket a szocia- i \ sta társadalom építésének j i lolgálatába állítják. Hegedűs elvtárs ezután a' < idomány eredményeiről j I sóit és megállapította: j i Ahhoz, hogy a tudomány ! épi demokratikus államunk1 s életünk minden terüle- i -n éreztesse áldásos hatá-! i át, az eddiginél sokkal lel-11 esebben .kell küzdeniök a i adósoknak 4s azért, . líogyj udományós eredményeik i zocialista építésünkben'1 énylegesen alkalmazásra j örüljenek. A kormány a j aaga részéről a tudómé-j lyos dolgozóknak minden ' rre irányuló törekvését i eljes erejével támogatja. Tisztelt képviselő elvtár­ak! Azoknak a feladatoknak a' ikeres elvégzéséhez, ame- j yek a népgazdaság a kul- úra és a tudomány terüle- én előttünk állnak, tovább! ;ell erősítenünk népi álla-; nunkat. Erősítenünk kel! I izocialista hazánk külső esi Xílső biztonságát szolgáló; szerveinket: a néphadsereg let, az államvédelmi és! rendőri szerveket is. Tovább kell javítani az állami munkát, állami szer­kezetünk minden láncsze­nében. Az elmúlt félévben nő-! teltük , a helyi államhatal-' ni és államigazgatási szer-! keink hatáskörét, mert a i legnagyobb hiba nálunk az ügyek intézésének túlzott j központosításában volt esi van bizonyos mértékig még ma is. Figyelmünket az előttünk álló időszakban a járási, városi és községi fanácsok jogkörének növe­lésére kell elsősorban fordí­tani. Változást kívánunk elérni a helyi tervezés területén is. A tervezés során nem érvényesülnek eléggé a la­kosság jogos helyi igényei, nem tárulnak . fel eléggé a helyi lehetőségek, amelyek i pedig bőven vannak közsé-| geinkben, városainkban; E j hiba kijavítására az Orszá-; gos Tervhivatal és a helyi j végrehajtó bizottságok szak- j igazgatási szerveként a me-! é'.’-'ö1-. járási’és városi tana-! csóknál tervbizottságokat | hoznak létre, amelyekbe bej kell vonni a terület legjobb szakembereit is. A Minisztertanács a köz-l ségpolitikai célok megvaló­sítását még szélesebb terü­leten kívánja lehetővé ten­ni és gondoskodni- fog arról, hogy községeink az orszá­gos anyagkészletből hozzá­juthassanak azokhoz a he­lyileg elő nem állítható anyagokhoz, amelyele segít­ségével elkészülhetnek a közságpolitikai tervben fel­vett létesítmények, ame­lyeknek megvalósításához nagy áldozatkészséggel já- ; rultak hozzá a dolgozók, j Tovább növeljük a taná­csi szervek önállóságát, de ugyanakkor tovább erősít­jük a központi vezetést is. A Minisztertanács a to- ! Vábbiak során is harcol a | bürokratizmus ellen. Még í mindig sok az utasítás, a ; napiros, a különböző kirnu- ; tatások, nyilvántartások. ; jelentések bekérése, ame­lyeket a kérő’szervek sok­■ szór fel sem használnak. J Sajnos, még ma sem ritka - az olyan ügyintézés, amely. lye] a Nógrád megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nál találkoztunk. Itt a rre. gyei mezőgazdasági osztálj egyik bürokratája táviratol küldött az ugyanazon épü­letben lévő járási rrfezőgaz- • | r'asági osztálynak, ahelyett ■ hogy az ügyet személyesei . j vagy telefonon kísérelt! 1 volna meg clinfczni. Hozzá 1955 november 16, szerda NÉPLAP 3 összegeket kap. amelyek álé termelés fokozására, új, ed- á dig nem alkalmazott agro- v technlk-5 termelési mód- s szerek bevezetésére ösztö- t nöznek, gazdaságossá leszik a többletmunkát. Gondol- r junk csak arra, hogy az s állami szabadfelvásárlás ke- rétében a búzáért 280, a ku- e koncáért pedig 2-Í6 forintot 1 ad az állam, tehát lényege- c sen többet, mint amennyi a r dolgozó parasztság termelési t költsége. Az állami szabad- i felvásárlás rendszere ebben az évben jelentős sikereket s hozott. Míg tavaly a be- ( gyűjtésen felül alig 3.000 < vagon kenyérgabi r.át vásá- n voltunk fel, az idén az első ; 10 hónapban 28.000 vagont í vásároltunk. \ Nem kisebbek az ered- i menyek a sertéshizlalási i szerződéskötésnél sem. Ez i év ok.ober 1-től a jövő év l szeptember 30-ig történő i átadásra eddig több mint 1 540.000 hízottsertést kötőt- i tünk le, azaz háromszor t annyit mint az elmúlt év i hasonló időszakában. Az élelmiszerellátás terén ezévben még nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet. Át­meneti nehézségek jelent­keznek a zsírellátásban is. Enyhítésére jelentősebb mennyiségű étolajat hoz­tunk forgalomba. A szerző­déses hizlalás számszerű növekedése ’ehetőséget fog adni az államnak arra, hogy fokozatosan javítsa a városok ellátását sertéshús­sal, zsírral és különböző hústermékekkel. Megfelelő mennyiségű és minőségű és a tavalyinál olcsóbb zöldség állt és áll a lakosság rendelkezésére. Meg' kell azonban monda­nunk, azt is, hogy zöldség- kereskedelmünkben még mindig sok a bürokratikus vonás, nagyon drága a szál­lítás, sok a romlás, ami in­dokolatlanul drágítja a vá­rosokban a zöldségtermékek árát. Az idei jó gyümölcster­més lehetővé tette, hogy a városok lakossága nagy ; mennyiségben és olcsón jus- ’. son gyümölcshöz. ; Komoly javulás van a la­kosság ipari termékkel való ellátásában is, amely egy- . két cikktől eltekintve úgy- ; szólván zavartalan. Az állam jelentős mennyiségű ipari árukészlettel rendel­kezik. A szocialista kereske­delemben lévő készletek ez év október 1-én 12 milliárd forintot tettek ki. Az életszínvonal alakulá­sában igen nagy jelentőségű a lakás helyzet. Lakáshelyzetünk, különö­sen a nagy ipari városok- 1. ban nem kielégítő és még- sokezer dolgozó család él 1 rossz lakáskörülmények kö­- zött Budaoesten. Miskolcon. Ózdon és több inari város­; ban is. A kormány nagy- erőfeszítéseket tett és tesz- azért, hogy meggyorsítsa és- olcsóbbá tegye a lakáséní­- tést. Az úionnan épülő la- t kasok számának növelése érdekében nemcsak a beru- l házasok összegét növeli ük- mintegy 70 százalékkal ha­- nem csökkent-ük az énülő b —a szobás lakások számát- 'hoo’v )1vTViív1f”>v\ i- ptfv p,7(Vj3P-Vr*v>vV>p.<í 1‘v­- kást F>r»í>vp nyelni tudii,Tr lokpfoV S7.ő_ L. i«?. ho°’v m;.~ .. r>él te,esalád^-i _ minél rövldnbn ir]ő alatt la- késhez juttatni. :- Nőnünk fokozódó életerő- ?- iét ’ni-j természet tessze­is norodás ör'endetas javulá­si sa. a hiánybetegfőgek meg- í- szüntetése, és a tho-s roe’- heteeedésék jelentős csők- a kenése. ■n Kórházi hálózatunk nagy arányú- fejlesztését folytatv; in már ez év első fclcbei újabb 1500 korházi agyat i st állítottunk be. Folytatni ki- | a v'ánjuk ezirányú erőfeszité- ! al sünket és 1956-ban is jelen- j li; tős fejlesztést tervezünk. | sí A nép jólétéhez, az cici i megszépítéséhez — és mind- í u azoknak a feladatoknak a \ sí végrehajtásához, amelyekről í eddig szó volt — elválaszt- r., hatatlanul hozzátartozik a q. dolgozók tudásának, isme- ti retkörének sokoldalú bőví- si tése, kultúrájának állandó j- növelése. ti Az oktatás helyzetéről n szólva megállapította, hogy s, oktatásunk legfőbb hibája ti az hogy tanterveink nem |J veszik eléggé figyelembe a ^ gyakorlati élet követelmé­nyei t. Az érettségizett, de tovább nem tanulók problé­mája élesen felvetette gim- ’ náziumi képzésünk tartal­mának és egész középisko- s lai rendszerünknek a hiá­nyosságait. Az általános is- 1 kola, de különösen a gim- • náziumok és toilit>U.umok • új tanterveinek kidolgozá- “ sánól már fokozottan figyc- * lembe vesszük a politechni- r 1 kai oktatás követelményeit. s Ennek megvalósítású lehe- 1 tövé teszi, hogy ifjúságunk s tájékozott legyen a modern s nagyüzemi, ipari és mező- 1 gazdasági termelés alapvető főlyamatainak kérdéseiben, ‘‘ s megszerezze a legiöuto- ' sabb munkaeszközök has/.- i nálatához szükséges késesé-! geket. : A Minisztertanács a köz- i oktatásügy dolgozói iránti > megbecsülést juttatta kite- J jezésre, amikor ez év nya- i rán az óvónők, tanítók és . tanárok fizetését felemelte. ' A Minisztertanács beha- i íóan foglalkozott, könyvtá- i raink helyzetével és felada­taival s ennek eredménye­képpen már a legközelebbi időben javaslatot terjeszt a j Magyar Népköztársaság El- j nöki Tanácsa elé olyan tör- I vényerejű rendelet kiadásá­ról, amely hathatósan segí­teni fogja könyvtárügyünk fejlődését. Kulturális forradalmunk egyik igen eredményes fegy­vere — a film. Az a tény, hogy az el-; ; múlt év 93 millió nézőjével szemben az idén előrelát­hatóan mintegy 107 millió látogatója lesz játékfilm­jeinknek, mindennel éke­■ sebb bizonyítéka kulturális életünk egészséges demok­■ ratizálódasi folyamatának. ■ 1938-ban — ennek a szám- i nak csupán egyhalodát — • 18 millió nézőt — mutat a statisztika. Filmszínházaink • látogatottsága terén számos i nyugati országot hagytunk magunk mögött, köztük . olyanokat is, mint a film- . gyártás terén előkelő helyet , éli' glaló Franciaország, j Megfelelő gazdasági- szer- . v ezeti intézkedésekkel film­gyárunk bővítésével és kor- . szerűsitéséve], moziparkunk r vetítési lehetőségének meg- j javításával lehetővé íesz- 5 szűk, hogy közönségünk az . eddiginél is több és jobb . filmet, Kulturáltabb körül- e rrv'”vők ]rö-ött Íítha*sc*n. Egész kulturális életünk r a legszorosabb összeiüggés- _ ben van i rod aim u n Vr a 1. 5 A felszabadulás óta sok r kiváló írói mű, regény, vers, ■z elbeszélés, színdarab látott- napvilágot. A munkáscsz- rr tály, a dolgozó nép azt vár­- ja íróinktól, hogy színvora­- Ias művekben elsősorban a k máról írjanak, adjqnak bá- -— torítást a szocializmus épí­tésében előttünk álló íel­j- adatok elvégzéséhez. Lelke- ■- sítsék dolgozóinkat jobb •- munkára, a nehézségek le- <- küzdésére, járuljanak hoz- T- zá, hogy a dolgozók egy- '- máshoz való viszonyát egy­re inkább a szocialista em- f- beriesség és egymás megbe- -a csülése jellemezze. Kor­ín mányunk minden erejévé artozik az eset érdekessé- éhez az, hogy a távirat át- ételénél a távirat feladója s jelen volt. (Derültség.) tzt hiszem. mindenki gyeiért azzal, hogy — fisz- esség ne essék, szólván lyen „ügyintézésre“ nincs emmi szükségünk. Tiszteit országgyűlés! Egész állami munkánk ilapja a szocialista törvé- íyesség, jogszabályaink szí- . >prú betartása és betarta­ssa. Hegedűs elvtárs ezután írről beszélt, hogy gyaktan ilőfordult, hogy államszev- -eink meghátráltak az úgy. levezett népszerűtlen fel­adatok megoldása elől. En- lek a megalkuvó, az állami fegyelmet súlyosan sértő gyakorlatnak kezdünk vé­sel vetni és következetesén írvényt szerezni jogszabá­lyaink előírásainak. Egyre gyakrabban talál­kozunk olyan esetekkel, amikor egyes végrehajtó bizottságok és más állami szervek megsértik a szocia­lista törvényességet. Már eddig is eltávolítottunk egy­néhány tanácsfunkciona- . riust, aki megsértette a szocialista törvényességet. - Lem tűrtünk és a jövőben sem fogjuk tűrni államap­parátusunkban az önké­nyeskedő, törvényeinket és rendeleteinket megszegő elemeket.­Nem feledkezhetünk meg' arról, hogy a letűnt úri Magyarország különböző rendű és rangú képviselői,. az osztályellenség', elsősor­ban a kulákok közül szá­mosán támadják állami és' társadalmi rendszerünket. A szocialista törvényesség azonban megköveteli, hogy másképpen bíráljuk el azoknak a dolgozóknak az ügyét, akik egész életükben becsületesen dolgoztaié, 'de valamilyen kisebb jelentő­ségű ügyben egyízben meg­sértették a népi demokrá­cia rendelkezéseit. Ügyészi szerveink és bíróságaink egyrésze nem tesz különb­séget az ilyen kisebb jelen­tőségű, tehát a társadalom ; szempontjából kevésbé ve­szélyes ügyek és a megrög- ; zött bűnözők, illetve népi ; demokráciánkkal szemben- I álló tudatos, osztályidegen j ellenséges elemeknek a tár­■ sadalmat súlyosan veszé- j lyeztető bűntettei között. Változtatni akarunk ezen ;a helyzeten. Ezért a Mi- I nisztertanács törvényterve- ! zetet készül beterjeszteni az- j országgyűlés, illetve az El- | nöki Tanács elé a járási, városi és községi tanácsok ' mellett működő szab'lysér- : tési bizottságok felállításán | ról, amelyek felhatalmázást I kapnának arra, hogy a je- j lenlegi szabálysértési ügyé. ken túl. aZ olyan kisebb je­lentőségű ügyekben birsá- í golást alkalmazzanak, aríic­■ Ivekben eddig a bíróságok ítélkeztek. ! El kell érnünk, hogy a szocialista együttélés szabá. Icainak megsértését a be- 1 csületes dolgozók jogos er- i; kolcsi felháborodásának ; j olj'an légköre vegye körül, i! amely a törvénysértések . csökkenéséhez vezet. Az ellenőrzési munka megjavítása érdekében szerveztük meg az állami ! ellenőrzés minisztériumát - amely a kormány központi ' ellenőrző szerve. Ezen lúl ' valamennyi állami . és vál- ' lalati szervünk vezetőjére >’ is fokozott felelősség hárul * az ellenőrzés megjavítása é: eredményesebbé tétele te­rén. a (Hegedűs elvtárs beszédé c nek befejező részét holnap .-1 számunkban közöljük.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom