Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-15 / 268. szám
öilaQ. proletárjai egyesüljelek t XII. évfolyam, 268. szám AKA 50 FILLER 1955 november 15, kedd A mai számban : Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai (1—2—-3. oldal) Három éves működése alatt jó eredményt ért cl a Vásárosnaményi Törzsállattenyésztő Állomás (4. oldal) Kárpát-Ukrajna képzőművészete (5. oldal) Sport (6. oldal) Gyorslista az ötödik Békekölcsön első sorsolásáról (6. oldal) Megyénk teljesítette őszi kenyérgabona vetéstervét „Az őszi kenyérgabona vetéstervet — 228.000 holdon — a Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok vasárnap déli 12 uráig teljesítették.” így szól a megyei tanács jelentése. Hadijelentés ez a természettel vívott harc egy szakaszán elért győzelemről. — Hallatára felenged az emberekben az az aggodalom, ami a vetési határidő lejárta óta szorított, megkönnyebbülve iélegzünk és akaratlanul is szánkra jön: „Na, csakhogy ezzel is megvagyunk!” „örülünk a győzelemnek, a terv teljesítésének, de örömünkben van egy kis üröm is. Mennyivel másképpen örültünk volna, ha határidőre teljesítjük a tervet és nem hosszú heteket késve. Most azonban nyomban gondolnunk kell arra Is, hogyan lehetne a vetés téli és tavaszi ápolásával ellensúlyozni a késést, hogy a terméshozamon ne látszódjék meg az őszi mulasztás. Csepent egy kis ürmöt az is örömünkbe, hogy... De nézzük csak! A vetésterv teljesítésében igen nagy igyekezetei és serénységet mutatott a nyírbátori járás, 800 holddal túlteljesítette tervét, a nagykállói járás 702 holddal vetett többet, a baktalórántházi járás és a nyíregyházi járás is túlteljesítette a tervet, de — és ezután jön a keserű dolog — Nyírbéltek még nem teljesítette őszi kenyérgabona vetéstervét, a kálló- semjéni dolgozó parasztok — akik a tiszta határ mozgalmat elindították — még ma is vetni mentek, mert a tervből még hiányzik. Arról is tudunk, hogy a nyírbélteki tanácsnál — csakhogy a „versenyben” előbb legyenek — előre beírták több egyéni paraszt neve mellé, hogy ennyit, meg ennyit elvettet. Mire eljön a hét vége, megyénkben befejeződik az őszi betakarítás is, és hogy ehhez a kellő szorgalom meg van, bizonyítja az is, hogy az elmúlt vasárnap 227 traktor 1127 holdon végezte el az őszi szántást. A megyében a burgonyát —• 74.980 holdról — már betakarították, a cukorrépából pedig csak 98 holdon van kint, a termelőszövetkezetek a napraforgó betakarítását 99, az egyéniek 98 százalékban elvégezték.. Az encsencsi, újfehértói és a vencsellöi gépállomás már teljesítette éves tervét és e héten még hét gépállomás teljesíti. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tervet teljesíteni nem lehetetlenség és okulásul és tanulságul szolgál azoknak, akik a jelentések „megszépítésével” (enyhén szólva) akartak a tervben előírtaknak „eleget” tenni. (- ó. G. -) Termelőszövetkezeti mozgalmunk elmúlt heti eredménye : 161 család, 221 tag és 453 hold föld Megyénk dolgozó parasztsága a szorgos őszi munkák idején is egyre a termelő- szövetkezetek felé tekint- get. A kisparcellák termésének betakarítása közben újabb és újabb családok állapítják meg, hogy van jövedemezőbb út, tágabb lehetőség a kisparcella szűk korlátáinál. Ez az út a szövetkezeti gazdálkodás útja, a felemelkedés útja. Az elmúlt héten 161 család 221 tagjában érett meg az elhatározás, hogy szakítson a régi küzdelmesebb és soványabb kenyeret biztosító gazdálkodással és 453 hold földjükkel csatlakoztak az új úton járók egyre nagyobb táborához. Járásaink közül a nyíregyházi járásban volt legnagyobb az érdeklődés a szövetkezetekbe való belépés iránt, mint azelőtt sok esetben, 15 termelőszövetkezetbe 47 család 62 tagja 77 hold földdel lépett a szövetkezetekbe. A megye járásai közül ebben a járásban volt legjobb a kommunisták példamutatása. A belépett tagoknak közel 15 százaléka párttag. A példa- mutatáson kívül elsősorban a jó felvilágosító munka bizonyult eredményesnek. Ebben a járásban valamennyi szerv és maguk a szövetkezetek tagjai is felhasználnak minden kínálkozó alkalmat a szövetkezetek eredményeinek megismertetésére. Igen csekély eredmény volt most Is — akárcsak az elmúlt héten Nyíregyháza városban, és a bakía- lórántházi járásban. Országos II. lett a laskodi Vorosilov TSZ a felszabadulási versenyben Pénzjutalmat kaptak megyénk termelőszövetkezetei Felszabadulásunk 11. évfordulójának tiszteletére megyénkben 287 termelő- szövetkezet vesz részt az országos termelőszövetkezeti versenyben. A III. negyedévi értékelés szerint a laskodi Vorosilov TSZ az országos versenyben a második helyet foglalja el. Az őszi mezőgazdasági munkák gyors befejezésével, az őszi vetésterv időelőtti teljesítésével és az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítésével 15 ezer forint pénzjutalmat érdemelt ki. A megyei versenyben második lelt a vasmegyeri Micsurin Termeiüszövetkezei A mezőgazdasági munkákban Igen szép eredményeket ért el. A jövő évi jó kenyérgabona termés érdekében a bevetett területre holdanként egy mázsa szuperfoszfátot és 30 kiló pétisót használt fel. November 1-re pedig 50 holdon végezte cl az őszi mélyszántást. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága 5 ezer forinttal jutalmazta jó munkájáért. A halmosbokori Új Elet Termelőszövetkezet az ősz folyamán nemcsak gazdaságilag erősödött meg, számszerű növekedése is szép eredményekről tanúskodik: 27 család 38 taggal választotta a boldogabb életet az Üj Élet TSZ-be belépve. Az 578 holdról 1130- ra növekedett földterületen is sikeresen befejezték az őszi munkákat. Az őszi idényben mintegy 180 holdat megtrágyáztak. Példa mutató munkájukért 3Ö0C forint pénzjutalomban részesültek. A liszaszalkai Búzakalász TSZ is a legjobbak között szerepel hosszú idők óta. Különösen az őszi munkák végzésében hívta fel a megyében a figyelmet. A közösségi élet eredményeképpen az elsők közölt voltak a betakarítás befejezésében és az állami kötelezettségek teljesítésében. 2 ezer forint értékű jutalomban részesültek. A nyíregyházi és a keme- csei járási tanács mező- gazdasági osztálya tsz-szer- vezési csoportját úgyszintén pénzbeli jutalommal tüntette ki a mezőgazdasági igazgatóság. Bán György tsz. szerv, o. vez. Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai Mvkis József elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség november 9—12-i ülésén A Magyal Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 9—12-i ülésén az „Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai“-ról szóló jelentést a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztette elő. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Mekis elvtárs előadói beszédét. A szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményei arra kötelezik a szocializmus építését irányító pártot — mondotta többek közt Mekis elvtárs hogy politikája meghatározásánál és végrehajtásánál a népjólét szüntelen emelésének szükségességéből induljon ki, a termelést állandóan növelje és tökéletesítse. A párt tehát a növekvő szükségletek lehető legteljesebb kielégítése érdekében egy pillanatra sem hanyagolhatja el a termelőerők szakadatlan fejlesztését. A- termelőerők fejlesztésének, az egész népgazdaság fellendítésének kulcsa pedig a szocialista iparosítás, s ezen belül a nehézipar elsősorban való fejlesztése. Népgazdaságunk egész fejlődése igazolja a nehézipar elsősorban való fejlesztésének helyességét. A nehézipar fejlesztése tette lehetővé, hogy a népgazdaság különféle területeit korszerű munkaeszközökkel lássuk el, ezáltal emeljük a technikai színvonalat és egyre inkább kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát. A nehézipar fejlesztésével szilárd alapot hoztunk létre hazánk védelmi képességének megerősítéséhez. A nehézipar fejlesztésének köszönhető, hogy megteremtettük a mezőgazdaság szocialista átalakításának legfontosabb anyagi-műszaki feltételeit. A szocialista iparosítás volt és marad a szocializmus felépítésének legfőbb eszköze. Ezért lépett fel pártunk Központi Vezetősége oly élesen a Központi Vezetőség 1953 júniusi és a III. pártkongresz- szus határozatainak végrehajtását elferdítő, az iparosítással szembeforduló jobboldali nézetekkel szemben. A jobboldali opportunizmus érvényesülése iparunk fejlődésében. a termelékenység növelésében bizonyos megtorpanást idézett elő és ezzel komoly károkat okozott népgazdaságunknak. A jobboldali elhajlás és az annak talaján elburjánzott liberalizmus szocialista építésünk alapjait veszélyeztette. Központi Vezetőségünk ez év márciusi határozata a jobboldali elhajlásra mért csapással tehát egész további fejlődésünk döntő feltételét biztosította^ Emeljük ipari termelésünk műszaki színvonalát | telménye a nehézipar elsőd- ] gép, berendezés munkába- ' leges fejlesztése. A techni-] állítását, új létesítmények | ka fejlesztése számos új | építését követeli meg. Az első ötéves tervben a technika fejlesztésében is jelentős előrehaladást értünk el. Iparunk műszaki színvonala ma lényegesen magasabb, mint a háború előtti években volt. Üj üzemeinkben általában haladó technikát valósítottunk meg. Régi üzemeink jelentékeny részét továbbfejlesztettük. Értünk el eredményeket a munkaigényes és nehéz fizikai munkát kívánó munkafolyamatok gépesítésében, elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban. Elterjesztettünk új, magasabb termelékenységű termelési módszereket, Számos üj, magosabb műszaki kultúráról tanúskodó gyártmány üzemszerű termelését kezdtük rae? és régi gyártmányaink jelentékeny részét is korszerűs'- tettük. Ennek következtében a magyar ipar számos terméke méltán kelt elismerést külföldön is. Mindezekben az eredményekben nagy része volt a szovjet tudományos és technikai tapasztalatok átvételének és általában annak a’ gyümölcsöző műszaki tudományos együttműködésnek, amely a szocialista tábor országaiyal kialakult. Az elért eredmények ellenére meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt évek során országunkban az ipar műszaki színvonalának fejlődése a termelés mennyiségi növekedése mögött háttérbe szorult. Ez az elmaradás különösen megengedhetetlen a tudomány es a technika fejlődésé -ek jelenlegi szakaszában, amikor egy új tudományos technikai forradalom kezdődött meg világszerte. A technikai színvonal emelésének alapvető köve\ Ahhoz, hogy az egesz népgazdaságban a technikai fejlődést előre vigyük, mindenekelőtt a gépipar műszaki színvonalát kell emelni. Gépiparunkban az első ötéves terv során végbement gyorsütemű meny- nyiségi fejlődéstől technikai színvonala viszonylag elmaradt, nemcsak a haladó külföldi színvonalhoz, hanem a hazai lehetőségekhez képest is. Az egész ipar műszaki színvonala emelése szempontjából különös for.tossá- j ga van szerszámgépiparunknak. A szerszámgépgyártás műszaki színvonala az ötéves terv időszaka alatt nagyot emelkedett és számos gyártmánya külföldön is keresett. Ennek ellenére szerszámgépiparunkban nem folyik kielégítően a gyártmányfejlesztés. Jelentősen bővül az egész világon a Diesel-motorok alkalmazása a közúti gépjárműforgalomban, a mező- gazdasági vonóerő ellátásban, a hajózásban, az ener- giafejlesztő berendezésekben és különösen a vasúti vontatásban. Hazánkban több évtizedes múltra tekint vissza a Die- sel-motor-gyártás, Ganz— Jendrassik rendszerű motoraink világszerte elismertek. Az utóbbi néhány évben azonban Diesel-motoraink továbbfejlesztése megengedhetetlenül lassan ha- ’adt. Minden erőnkkel biztosítanunk kell, hogy Diesel-motoraink ismét a világ legkorszerűbb motorai közé tartozzanak. A vasúti vontatás gazdaságosságának fokozása végett is nagymértékben kell fejlesztenünk Diesel-moz- dony-gyártásunkat. A Diesel-motorgyártáson kívül nagy figyelmet kell fordítani a villamos mozdonyok továbbfejlesztésére —• mivel a villamos-vontatás a nagy terhelésű vasúti vonalszakaszokon még a Diesel-vontatásnál is gazdaságosabb. A mezőgazdaság szocia- hsta nagyüzemi átszervezése növekvő feladatokat hárít mezőgazdasági gépiparunkra. A mezőgazda- sági gépgyártásban már vannak komoly eredményeink. A kombá.jngyártás — amelyet a Szovjetunió önzetlen segítsége tett lehetővé — ma már nagy sorozatban folyik és állandóan tökéletesedik. 54 lóerős lánctalpas traktorunk is kielégíti a korszerű követelményeket. Ez évben nagyszámú új mezőgazda- sági gép- prototípusa ké- | szült el. Az új mezőgazda- j sági gépek kipróbálása és [ üzemszerű gyártásának megindítása azonban még mindig nem folyik kellő ütemben. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai bázis teljes kiépítése végett nagy- sorozatban kell gyártani az I 54 lóerős lánctalpas és a 25 I lóerős univerzális traktoro- ! kát és ezek összes munka- I gépeit. i (Folytatása a 2. oldalon) B «I hh yn BKS5fl Ki Br k KX mmUI wmZWSm 1 1 m. H wmmm ■■ M aw sSk Bh «Bf műk IspS A gépipar iejlesztése az egész népgazdaság technikai előrehaladásának alapja
