Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-02 / 258. szám
1955 november 2, szerda NÉPLAP a Az európai biztonság ügyében Kötött megegyezés mcgKönnyítene a leszerelés megoldását .1 Szovjetunió javaslatai ax európai bimtonság hérdéséröl, Grotetvohl és Adenauer meghívásáról és a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztéséről V. M. Molotov nyilatkozata az európai biztonság kérdéséről Elnök úr! Köztünk már volt eszmecsere'. íté európai kollektív í iztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó szovjet javaslatról, valamint Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megfelelő javaslatáról is. Ez az eszmecsere azt mutatta, hogy az értekezlet részvevői között még nincs meg a szükséges egyetértés egy olyan ' fontos kérdésben, mint az európai t'ztmság biztosításának problémája; A szovjet kormány úgy vélekedett; és továbbra is az a- -véleménye, nogy az európai béke megjavításának érdekeit mindennél jobban szolgálja egy olyan európai biztonsági rendszer megteremtése, amelyben minden olyan európai állam részt venne, amely részt kíván venni benne, teleimet nélkül társadalmi- és államrendjére, és részt venne áz Amerikai Egyesült Államok is. A Szovjetunió kormányának az a meggyőződése, hogy a katonai csoportosulások fenntartása helyett ez az út, az európai államok együttes erőfeszítéseinek útja képes biztosítani a szilárd garanciákat az eürópri nénri: békés fejlődésére; Bér ebben a vonatkozásban még nem jutottunk e) a szükséges megegyezéshez, a szovjet küldöttségnek az a véleménye, hogy még nem merültek: ki a lehetősegek arra, hogy értekezletünkön pozitív eredményekre jussunk az európai biztonság kérdésében. A szovjet küldöttség javasolja, hogy vitassuk meg az európai biztonsági szerződés megkötésének lehetőségét, először az érdekelt államok szőkébb körének részvételével. Ismeretes, hogy a négy hatalom kormányfői áital adott irányelvek utasítottak, vizsgáljunk. meg különféle javaslatokat, amelyek az európai biztonság elérésére irányulnak, beleértve mind az Európára, mind az „Európa egy részére vonatkozó biztonsági szerződést. A szovjet kormány e kérdést fel- vetve, figyelembe veszi azokat a konstruktív javaslatokat, amelyek a négy kormányfő, genfi értekezletén hangzottak el, közöttük Edén,■ úrnak, Nagy-Britannia miniszterelnökének javaslatait. Figyelembe vettük a három hatalomnak a jelenlegi értekezleten előterjesztett javaslatait is. Ami az ilyen európai biztonsági szerződésben .észvevő államok körét illeti, javasoljuk, hogy a szerződés részvevője a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Francia- ország, Nagy-Britannia — legyen, valamint mind a Nyugateurópai Unió, mind a varsói szerződés összes többi részvevője, köztük a Nemet Szövetségi Köztársaság és a Nemet Demokratikus Köztársaság. A szovjet kormány egyetért azzal is, hogy a szerződésben részt vehessenek más olyan európai államok is, amelyek csatlakozni óhajtanak hozzá, például Jugoszlávia és Dánia. Természtesen felmerül az a-kérdés, milyen. -iellegű kötelezettségeket vállalhatnának magukra az európai biztonsági szerződésben részvevő államok. Véleményünk szerint ez államok fő kötelezettségei az alábbiak lennének: a) tartózkodnak fegyveres erők alkalmazásától egymással szemben, cs békés úton oldanak meg minden vitát, amely a szerződés részvevői között felmerülhet; b) kölcsönösen segítséget — ezen belül fegyveres segítséget is — nyújtanak egymásnak abban az esetben, ha a szerződés részvevőinek valamelyikét támadás éri Európában; c) a szerződés részvevői tanácskozásokat folytainak mind az a) pontban, mind a b) pontban előírt kötelezettségekkel kapcsolatban; d) a szerződés részvevőinek külön megállapodása alapján, valamilyen szervet (vagy szerveket) alakítanak a fent említett tanácskozások lefolytatására, valamint más intézkedések végrehajtására, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak azzal kapcsolatban, hogy az államok teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. A szovjet kormány, amikor ezt a javaslatot előterjeszti, magától értetődően abból indul ki, hogy később a fennálló szerződések és egyezmények (észak- atlanti tömb, Nyugateurópai Unió, varsói szerződés) érvényüket vesztik és az ezek alapján létesült katonai csoportosulások í elosztónak, De jelenleg, az európai biztonsági szerződésről szóló mostani javaslatával kapcsolatban nem tesz javaslatot e szerződés hatályának konkrét időtartamáról és általános európai szerződéssel való felváltásáról. Véleményünk szerint megelégedhetünk azzal, hogy a szerződésben utalunk rá: addig lesz érvényben, amíg nem váltja fel az európai biztonságról szóló más, átfogóbb szerződés, amely előírja a jelenleg érvényben levő szerződésekés egyezmények eltörlését. A szovjet kormány egyúttal abból indul ki, hogy a szerződés megkötésének nem kell érintenie tagállamainak a fennálló szerződések és egyezmények értelmében vállalt kötelezettségeit és ezt egyenesen Isi kellene mondani a szerződés szövegében. Ugyanezt kell mondani az államoknak az egyéni éé kollektív önvédelemre való jogáról, amelyet az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye fegyveres támadás esetére előír. Az államoknak az európai biztonsági szerződésben vállalt kötelezettségei nem csorbíthatják ezt a jogot. Az európai biztonság kérdésének megvitatása során a Szovjetunió nemcsak saját biztonságának és nemcsak a jelen értekezleten képviselt államok biztonságának kérdését veti fel. Az európai biztonság kérdését vizsgálva óhatatlanul gondolnunk kell olyan államok biztonságára is, mint Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Görögország és más európai államok, amelyeknek népei annyit szenvedtek a hitleri betörés következtében. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy a „Különleges garanciák Németország újraegyesítésével kapcsolatban” című szerződéstervezet semmit sem mond arról, vajon gonc’.os- kodik-e ez a szerződés például a Németországgal határos államok biztonságáról. Ezt á kérdést periig nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha az európai biztonságról beszélünk. Kívánatos lenne, hogy ebben a kérdésben megkapjuk a szükséges felvilágosításokat. Az elmondottaknak megfelelően a szovjet küldöttség az értekezlet elé terjeszti az európai biztonsági szerződés tervezetét, amely a kővetkezőképpen hangzik: Az európai biztonsági szerződés tervezete kormánya a béke megerősítésére irányuló törekvéstől áthatva cs elismerve, hogy minden módon elő kell segíteni a nemzetközi feszültség csökkenését és az államok közötti bizalom megteremtését, az Egyesült Nemzetek Szervezetének béke- szerető céljait és elveit követve, megállapodott ezen szerződés megkötésében. A szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy vállalják a következő kötelezet tségeket: 1. CIKKELV. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy nem alkalmaznak egymással szemben fegyveres erőt, és az egymás közötti kapcsolatokban tartózkodnak az erővel való fenyegetőzéstől és az esetleg közöttük felmerülő vitákat békés eszközökkel oldják meg. 2. CIKKELY. Ila a szerződés egy vagy több tagállamát Európában fegyveres támadás érj valamilyen állam vagy állam- csoport részéről, a szerződés többi tagállamai haladéktalanul minden olyan segítséget, még katonai segítséget is megadnak az ilyen támadásnak áldozatául esett államnak, vagy államoknak, amelyet a nemzetközi béke és az európai biztonság helyreállítása és fenntartása céljából szükségesnek ismernek el. 3. CIKKELY. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy semmilyen ürüggyel sem adnak közvetlen vagy közvetett segítséget európai támadó államnak. 4. CIKKELY. A szerződés tagállamai minden esetben tanácskozni fognak egymással, ha bármelyik tagállam véleménye szerint a szerződés egy vagy több tagállamát Európában fegyveres támadás fenyegeti, hogy az iyen veszély elhárítása céljából hatékony intézkedéseket tehessenek. Haladéktalanul megtartják a szükséges tanácskozást minden esetben, amikor a szerződés valamelyik tagállama ellen elkövetett támadás esetén a béke helyreállítása céljából összehangolt intézkedések foganatosításra van szükség. 5. CIKKELY. A szerződő államok kölcsönös megegyezés alapján külön szervet (vagy szerveket) alakítanak a fent emhogy a Ke tel és a Nyugat Közötti vonal ott van, ahol valóban van. Ezzel szembén a három miniszter tervezetében egészén mást olvashatunk erről az övezetről. Ebben a tervezetben olyan övezetről van szó, amely „az újraegyesített Németország és a kelet-európai országok közötti demarkációs vonal két oldalán terül el”. Ez a javaslat nem felel meg a Kormányfők részéről ,A Kelet , es Nyugat közötti” övezetre vonatkozólag adott irányelveknek és nem felel meg a mindenki által közismert reális tényeknek. Teljesen világos, hogy ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A szovjet kormány figyelmesen tanulmányozta az övezetre vonatkozó ösz- szes javaslatokat és elgondolásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy tz a kérdés komoly figyelmet követel, és meg kell kísérelnünk összeegyeztetni álláspontunkat ebben a kérdésben, annál is inkább, mert álláspontunk egész sor pontban megegyezik. Attól az óhajtól vezettetve, hogy közeledjünk Eden úr javaslatához, mi, a négy kormányfő irányelveinek megfelelően. javasoljuk, egyezzünk meg ' a következőkben: 1. A fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének övezete Európában a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a velük szomszédos államok, vagy ezek közül néhánynak a területét foglalja magában. 2. Az övezet kérdésére vonatkozó egyezményben elő kell írni #az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagybritannia és Francia- ország ama fegyveres erőinek felső határát, amelyek az ebben az övezetben elterülő államok területén állomásoznak. E csapatok -lót- számának kérdését kiegészítőén kell megvizsgálni. 3. A fegyveres erők korlátozására és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségekhez, amelyeket az államok, megfelelő egyezmény alapján vállalnak, ezeknek az államoknak hozzá kell já- rulniok és ezek az államok e kérdésben szabadon, szuverén jogaiknak megfelelően határozhatnak. 4. A fegyverzet csökken- íésére vonatkozó kötelezettségek végrehajtása érdekében az övezetbe tartozó területeken együttes ellenőrzést kell létesíteni a szerződésben részvevő államok fegyveres erői és fegyverzete fölött. Ha megegyezés -jönne létre közöttünk ebben a kérdésben, a továbbiakban pedig megegyezés jenné létre a többi érdekelt állammal is, ez nagy jelentőséggel bírna a béke megszilárdítása szempontjából és elősegítené ■ az európai feszültség csökkentését, w-- Ugyanakkor egy ilyen' megegyezés megkönnyítené a leszerelés kérdésének megoldását, mert Európa egy meghatározott területének példája nyomán bebizonyosodna, hogy , megvan- a lehetőség azoknak a leszerelési intézkedéseknek alkalmazására, amelyeket később nagyobb arányokban lehetne megvalósítani. A szovjet küldöttség azt a reményét fejezi ki, hogy a szovjet kormánynak ezek a javaslatai, amelyeket, mint már rámutattunk, a jelen értekezlet többi részvevői által előterjesztett megfelelő javaslatok figyelembevételével készített el, megfelelő alapul szolgálnak álláspontunk közeledéséhez, és elősegítik a szükséges megegyezést a négy hatalom között az európai biztonság biztosításának fontos kérdésében. lítétt tanácskozások megtartására, valamint a biztonság biztosítását szolgáló olyan más intézkedések foganatosítása céljából, amelyekre az államoknak a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban szükségük lehet. 6.. CIKKELY. A szerződés tagállamai megállapodnak, hogy a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek nem érintik az érvényes szerződésekben és egyezményekben váltóit kötelezettségeiket. 7. CIKKELY. A jelen szerződésben az államok által vállalt kötelezettségek nem csorbíthatják a szerződés tagállamainak az egyéni és a kollektív önvédelemre való jogát, amelyet az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye fegyveres támadás esetére előír. 8. CIKKELY. A szerződés ideiglenes jellegű és addig lesz hatályban, amíg nem váltja fel másik, olyan átfogóbb európai biztonsági szerződés, amely az érvényes szerződéseket és egyezményekéi felváltja. ■ A szovjet küldöttség egyúttal szeretne felvetni még egy' kérdést, amely közvetlenül összefügg az európai biztonság szavatolásának feladatával. Ismeretes, hogy a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezletén oly-in elgondolások hangzottak el, többek között Eden úr, Nagy- Britannia miniszterelnöke részéről, hogy célszerű Európában létrehozni fegyverzet korlátozásának é; felügyeletének külön övezetét. Az is ismeretes, hogj N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedvezően fogadta az Eden úr által kifejtett elképzeléseket. Mindnyájan emlékszünk arra, hogy a kormányfők irányelvei is megemlítik „olyan övezet létesítését Ke. let és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve”. Ez , a formula, ameiy szerint ..a Kelet és a Nyugat között övezetet létesítenek-’, megfelel Eden javaslatának. Ha azonban arról beszélünk, hogy övezetet teremtenek „a Kelet és a Nyugat között”, akkor világos, hogy azt kell szem előtt tartani. V. M. Molotov ebédet adott Dulles tiszteletére Genf, (TASZSZ). V.. M.inek, az Egyesült Államok Molotov, a Szovjetunió kül-jküIü n.szterének _ ugyiru rasztere október 31-eni ebédet adott J. F.. Dulles-! letére. A begyűjtési miniszter rendeleté a kőkorira begyűjtés egyes kérdéseinek szabályozásáról A kukorica és a napraforgó törése, a burgonya szedése az országban csaknem mindenütt befejezéshez közeledik. Ezért a begyűjtési miniszer a törés és szedés megkezdésére elrendelt egyéni bejelentési kötelezettséget megszünteti. A rendelet szerint hátralékosnak kell tekinteni azt a termelőt, aki a kukorica és a napraforgó törés végső határidejét követő 8. illetve a burgonyaszedés határidejét követő 3 napon belül nem tesz eleget az állam iránti kötelezettségeinek, — beleértve bármely címen fennálló tartozását, közte a kukoricaértékesítési szerződésben vállalt kuko- : rica átadását is. A kukorica átvételével kapcsolatban több helyen 1 tapasztalható torlódás a ter- ; melőket akadályozza a sür- ! gős őszi munkák elvégzésé- I ben. A begyűjtési miniszter I ezért úgy rendelkezett, I hogy a termelők a kukorica vételjegyzése és ellenértékének készpénzben való kifizetése mellett később is beszállíthatják a kukoricát, ha vállalják az állam iránti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kukorica- mennyiségnek 1956 január 15-ig való tárolását s ezt legkésőbb a törés végső határidejét követő 8 napén belül bejelentik. Kulákok és notórius nem teljesítők a tárolásra nem kaphatnak engedélyt. A vételjegyzett kukorica mennyiségét beszámítják a község begyűjtési tervének teljesítésébe és figyelembe veszik a szabadpiaci jog megadásánál. A vételjegyzett és kifizetett kukorica az állam tulajdona, azt a termelő . fokozott gonddal köteles kezelni, mennyiségileg, minőségileg hiánytalanul megőrizni és az átvevőtelep 5 nappal előbb küldött értesítése alapján az átvevő- telepre beszállítani,
