Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-13 / 267. szám
19Ő5 november 13, vasárnap Mi I’ L A t* A Magyar Dolgosók Pórija Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Folytatás a 2. oldalról.) mólt és vállalatok vezetőinek nagyrésze lebecsüli a tervezés jelentőségét és nem irányítja megfelelően a tervező munkát. Vannak lazaságok a tervfegyelem terén. Az üzemek túlnyomó része a tervet nem az előírt választéknak megfelelően teljesíti. Egyes minisztériumok és vállalatok már a tervek kidolgozásánál sem fordítottak elég figyelmet a népgazdaság, különösen a külkereskedelem igényeire, a tervek végrehajtásánál pedig gyakran nem megfelelő minőségű terméket szállítanak, illetve elmaradnak a vállalt szállítási határidőkhöz képest. Nem kielégítő a vállalatok munkájának pénzügyi ellenőrzése. A minisztériumok nem alkalmazzák megfelelően az anyagi érdekeltség elvét az ipar előtt álló feladatok megoldásában. Az ár-, bér-, pénzügyi- és hitelrendszerünk még nem ösztönöz eléggé a ♦echnjka fejlesztésére, a takarékos gazdálkodásra, a minőség javítására. Az ipar vezetésében lévő hibák összefüggnek a káderek képzésének k'választásában, . elosztásában és a velük való foglalkozásban meglévő hiányosságokkal. Gyakori jelenség, hogy vezető beosztásban lévő kádereink elhanyagolják továbbképzésüket. A termelésben nem elégséges a műszakilag képzett dolgozók szarna, ugyanakkor igazgatási munkakörökben, sokszor indokolatlanul nagyszámú mérnököt foglalkoztatnak. Előfordul, hogy egyes funkciókba megfelelő ismeretek és képesség nélkül állítanak be dolgozókat és ez jelentősen hozzájárul indokolatlan káder- á( helyezésekhez. Gazdasági vezetőink jelentős része nem foglalkozik megfelelően beosztottjaival, nem segíti őket munkájukban. A Központi Vezetőség i.z ipar vezetésének meg javítása,, céljából a következőket határozza: 1: Áz ipar irányításának mindén területén következetes harcot kell folytatni a bürokratizmus ellen, meg kell , szüntetni a felesleges párhuzamosságokat a munkában és érvényesíteni kell az egyszemélyi vezetés követelményeit: Biztosítani kell, hogy az üzemek igazgatói, főmérnökei, művezetői éljenek mindazokkal a jogokkal, amelyek őket megilletik. Ennek érdekében meg kell szervezni, hogy az ipari üzemek vezetői rendszeresen résztvegyenek az ipar éves és távlati terveinek kidolgozásában, a beruházások előkészítésében. Biztosítani kell, hogy az üzemi dolgozók helyes kezdeményezéseit érvényesítsék a tervekben; Az ipari üzemek, s ezek számára — a terv keretei között — lehetővé kell tenni a gazdálkodás nagyobb önállóságát. 2. Az Országos Tervhivatalban és a minisztériumokban magasabb színvonalra kell emelni a távlati tervezés munkáját. Biztosítani kell a műszaki fejlesztés tervezésének megjavítását és szoros összehangolást a terv többi fejezeteivel. Szakítva az előző helytelen gyakorlattal a jövőben rendszeresen ellenőrizni kell a műszaki fejlesztési tervek végrehajtását; Az Országos Tervhivatal elnöke és az ipari miniszterek személyükben felelősek azért, hogy az éves tervek a tervidőszak előtt megfelelő időben eljussanak a vállalatokhoz. 3. Meg kell szilárdítani a tervfegyelmet. Minden minisztérium és vállalat köteles a terv összeállításánál a népgazdaság igényeinek lehető legteljesebb kielégítését szem előtt tartani és az állami tervet minden részletében teljesíteni. A terv előírásait megsértő vezetőkkel szemben megfelelő felelősségrevonást kell alkalmazni. 4. Meg kell javítani a vállalatok munkájának pénzügyi ellenőrzését és jobban kell hasznosítani az anyagi érdekeltség ösztönző erejét az ipar előtt álló feladatok megoldásában. Bérrendszerünk továbbfejlesztésével biztosítani kell a magasabb szakképzettség nagyobbfokú megbecsülését, szélesíteni kell a minőségi munka premizálását. Egyidejűleg szigorúan érvényt kell szerezni a se- lejtért fizetendő kártérítésre vonatkozó előírásoknak. Szigorú norma- és technológiai fegyelem megteremtésével és a műszaki normák számának növelésével biztosítani kell, hogy a normák fokozottabban a technikai fejlesztést ösztönző erővé váljanak. Biztosítani kell, hogy a műszakiak premizálása nagyobb mértékben ösztönözze a műszaki fejlesztés és az önköltségcsökkentés feladatait. Termelői árrendszerünket úgy kell átalakítani, hogy fokozottabban serkentsen az anyaggal, különösen az importanyaggal való takarékosságra. Az új gyártmányok termelésének bevezetésére a vállalatok számára külön gyártmányfejlesztési alapot kell biztosítani. Az új gyártmányok árát úgy kell szabályozni, hogy ez is ösztönözze bevezetésüket. Meg kell szilárdítani a vállalatok önálló elszámolását. növelni kell érdekeltségüket a nyereség fokozásában. Lehetővé kell tenni, hogy a terven felüli nyereségből nagyobb részt fordíthassanak a műszaki színvonal emelését elősegítő beruházások megvalósítására. 5. Minden vezető kötelessége, hogy a hatáskörébe tartozó területeken gondoskodjék a káderek kiválasztásának, elosztásának és képzésének megjavításáról. Elsősorban a technikai haladás szempontjából döntő területeket kell jól képzett káderekkel megerősíteni. Minden vezetőnek elsőrendű kötelessége a káderekkel való helyes foglalkozás. Több segítséget kell adni a vezető funkcióban lévő munkáskádereknek és támogatni kell őket 'abban, hogy elvégezzék a megfelelő egyetemek, illetve technikumok levelező vagy esti tagozatát. Fokozottabban meg kell becsülni és bátrabban magasabb munkakörbe kell helyezni azokat a tapasztalt mérnököket és technikusokat, akik jelentős eredményeket értek el az ipar műszaki színvonalának és szervezettségének növelésében. Biztosítani kell a fiatal káderek fejlődését, nem kell félni felelősebb munkakörbe való helyezésüktől, segítségükre kell lenni nagyobb feladatok megoldásában. Az egyetemeken maga- j sabb színvonalra kell i emel- J ni az elméleti ismeretek ta-> nítását. 6. Az egyetemeken es| technikumokon a gyakorlati kérdéseket jobban ismerő mérnököket és technikusokat kell képezni az ipar számára. Az iskolát elvégző fiatal szakembereket a termelő munkába kell irányítani és csak az itt eltöltött néhány éves gyakorlat után kell lehetővé tenni számukt a, hogy tudományos, kutató és tervező intézetbe, vagy irányító szervekben dolgozhassanak. Különös gondot kell fordítani a termelés alsóbb parancsnoki kara:. művezetők, mesterek, építésvezetők műszaki képzettségének fokozására, nagyobb számban kell közülük, a gyakorlati munkától való elszakadás nélkül, technikusokat és mérnököket képezni. IV. Emelni Ítéli a* ijtai* pártiránvításának szín vonalát Az ipar területén elért eredményekben nagy szerepe van annak, hogy a párt sikerrel tudta mozgósítani a munkásosztályt a szocialista iparosítás döntő feladatéira. A pártszervetek irányító és ellenőrző munkája az elmúlt évek során megjavult. Különösen a Központi Vezetőség ez év márciusi, emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagyszerű, lelkes, odaadó munkát fejtettek ki a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküzdése s a dolgozók jogos, törvényes igényeinek biztosítása érdekében. Bármennyire jelentős azonban pártszervezeteink e munkája, ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszervezeteink eddig elsősorban a termelés mennyiség növelésére fordították az erőfeszítéseket és még nem harcolnak eléggé a termelés műszaki színvonalának emeléséért, s ezzel a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért, a takarékosság, fokozásáért. A megyei, városi, kerületi, járási párt- bizottságok funkcionáriusai még nem egy esetben az íróasztal mellől irányítják a munkát. A pártbizottságok több helyen lebecsülik az ipari és közlekedési osztályok feladatait. A Központi Vezetőség ipari és közlekedési osztálya sem adott elég segítséget az osztályok helyes munkamódszereinek elsajátításához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű bevezetésében a szakszervezetek szerepe is jelentősen megnövekszik, a szakszervezetek értek el eredményeket a szocialista munkaverseny fellendítésében, az újítómozgalom kiszélesítésében, a dolgozók nevelésében. Azonban a munkaverseny és az újítómozgalom szervezésében még sok a formális vonás, a bürokratikus intézkedés. A szakszervezetek nem foglalkoznak kielégítően a •‘echmka fejlesztésével, a dolgozói: szakképzésének fokozásával. A Központi Vezetőség 8 következőket határozza: 1. A pártbizottságok és n pártszervezetek behatóbban tanulmányozzák az ínad üzemek munkáját, alaposabban foglalkozzanak a termelés műszaki, gazdasági és technikai kérdéseivel, sajátítsák el a legszükségesebb műszaki ismereteket. Ne csak jelentések alapján tájékozódjanak az üzemek helyzetéről, hanem a helyszínen szerzett tapasztalatok felhasználásával nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek a munka megjavításában. Vonjanak be kiváló szakembereket egy-egy gazdasági, kérdés vizsgálatába, alkalmazzák következetesebben a felelősségrevonást azokkal a vezetőkkel szemben, akik a párt- és kormányhatároza- fokat nem hajtják végre. Részesítsék fokozott elismerésben azokat, akik eredményeket érnek el az új technika alkalmazásában. E feladatokat úgy hajtsák végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasági vezetők tekintélyét, az egyszemélyi felelős vezetést. 2., Meg kell erősíteni az ipari üzemek, a kutató és tervező intézetek pártszervezeteit, különösen a párt- alapszervezetek vezetőségét olyan káderekkel, akik képesek előrevinni a technikai haladás ügyét. A párt- szervezeteknek meg keli értetniük az egyszerű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenkivel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk technikai alapjainak fejlesztése szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése, Tanulmányozzák más üzemek fejlett munkamódszereit, gondoskodjanak azok saját üzeműkben való széleskörű elterjesztéséről. Fordítsanak gondot a technológiai fegyelem megszilárdítására, a meglévő berendezések jobb. gazdaságosabb kihasználására. Foglalkozzanak többet az újítókkal, technikusokkal, mérnökökkel, tudó- j sokkal, gondoskodjanak po-! litikai fejlődésükről, növeljék aktivitásukat a technika fejlesztése, új termelési eljárások kidolgozása, bevezetése terén. 3. Tovább kell javítani a pártszervezeteknek a tömegekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkodjanak a dolgozók széles tömegeinek véleményére, a pártfunkcionáriusok nagy figyelemmel hallgassák meg a dolgozók észrevételeit, javaslatait és . gondoskodjanak a helyes javaslatok megvalósításáról. Keményen lépjenek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitás nak kibontakozását a különböző üzemi értekezletek rendszeres megtartásai al, jó megszervezésével és a dolgozók helyes kezdeményezéseinek támogatásával. 4. A pártszervezetek végezzék nagyobb gonddal a kádermunkát. Foglalkozzanak alaposabban a termelést iránvító káderekkel, segítsék őket a káderek helyes kiválasztásában, nevelésében. Különös gonddal kell foglalkoznia a termelés élenjáró dolgozóival és azokI szakmai és politikai képzésével. 5. A pártszervezetek segítsék elő, hogy a DISZ a fiatal munkásokat és műszaki értelmiségeket a technikai fejlesztés élharcosaivá nevelje. Adjanak a DISZ-szervezeteknék lelkesítő, mozgósító feladatokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezéseit, fokozott figyelmet fordítsanak fiatal szakembereink politikai, szakmai és erkölcsi nevelésére. 6. Növelni kell a megyei, városi, kerületi, járási párt- bizottságok ipari és közlekedési osztályainak szerepét az ipar pártirányításában és ellenőrzésében. Ezen osztályok munkatársai tanulmányozzák az üzemekben folyó munkát rendszeresen a helyszínen és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezeteknek és a gazdasági, vezetőknek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a technika fejlesztésére irányuló szervező munka megjavításában. 7. A pártszervezetek útmutatásai nyomán a szak- szervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett nevelőmunkájukat, küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szervezésében még fellelhető formalizmust és bürokratikus jelenségeket. Fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelemmel és balesetelhárítással kapcsolatos intézkedések végrehajtását. Vigyék előre a dolgozók szakmai képzésének ügyét. Mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a technika fejlesztésében, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem megszilárdításában rájuk háruló feladatok elvégzésére. A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szocializmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszínvonalának szilárdan, tudományosan megalapozott, állandó. rendszeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak iparunkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem. melyet ma meg kell ragadnunk, hogy a munka termelékenységét mind magasabb színvonalra emelve, a termékek bőségét biztosítva hazánkban, győzelemre vigyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség felhívja a párt valameny- nyi tagját, a DISZ-tagokat, az ipar összes munkásait, művezetőit, technikusait, mérnökeit és alkalmazottait, a tervező intézetek és kutató intézetek dolgozó il, a közgazdászokat és tervezőket, az ipari káderek oktatását végző pedagógusokat, hogy minden erejükkel bareojanak az ipar előtt álló feladatok sikeres megoldásáért, az új technika széleskörű bevezetéséért, a munka termelékenységének gyorsütemű növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. E feladatok sikeres megvalósítása nagy- méi'tékben hozzájárul országunk gazdasági erejének további növekedéséhez, honvédelmének megszilárdításához, lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának emelését és elősegíti a szocializmus alapjainak ' lerakását. Volkov és Láísiss ©Ivfáirscik levele n Ssevjeiwnié Legfelső Tanácsa küldöttségének ma gyár ország* iátogcsfásárél Moszkva, november 11. (TASZSZ). Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöke levelet intézett A. P. Volkovhoz és v. T. Láciszhoz, a Szovje;- unió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának, illetve Nemzetiségi Tanácsának elnökéhez és . ebben közölte, hegy a Magyar Népköz- társaság nemzetgyűlése legutóbbi ülésszakán elhatározta, hogy meghívja Magyarországra a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. Rónai Sándor levelében rámutatott ' arra, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatása elősegíti a magyar és szovjet nép testvéri kapcsolatainak elmélyítését, !szoros szövetségét és gyümölcsöző együttműködését, mindkét nép békéje és az európai béke biztosítása érdekében. A. P. Volkov és V. T. Lácizs az alábbi válaszlevelet intézte Rónai Sándorhoz: ..A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szívből köszöni a Magyar Népköztársaság nemzetgyűlésének meghívását, hegy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége látogasson cl Magyarországra. Egyúttal kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatása elősegíti majd a szovjet és a magyar nép együttműködésének és testvéri barátságának további fejlődését és erősödését. A Szovjetunió Legfelső Tanácsúnak -Magyarországra utazó küldöttsége a következő lesz: A küldöttség vezetője N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, a küldöttség tagjai: A. Sz. Boriszenko, J. P. Goncsarova, G. D. DzsavaJiis- vili, G. V. Jenyutyin, P. P. Jermakov, A. P. Zsuravl- jov, L. Sz. Matvejeva, P. G. Moszkatov, A. A. iVIjuri- szep, Z. Sz. Omarova, N. I. Szmirnov, V. N. Titov. A küldöttség novemberi4-cn indul Budapestre.
