Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-10 / 264. szám
1955 november 10, csütörtök NÉPLAP 5 Hogyan készül a téli munkákra a 6-os Mélyépítő Vállalat Kormányzatunk mindent elkövet, hogy az építőiparban az idényjelleget megszüntessük. Feladatunk, hogv á’landó munkásaink részére a munkalehetőséget minél nagvobb mértékben biztosítsuk, és a második ötéves terv fokozott feladatain Mc megvalósítására törzsgárdánkat megőrizzük. A téli munkákkal kapcsolatban első szempontunk az ember. Kötelességünk, hogy biztonságuk érdekében mindent elkövessünk. Már a nyár folyamán gondoskodtunk a téli meleg ruhák kitisztításáról, kijavításáról s a készletek kiegészítéséről. Mintegy ezer embert tudunk megfelelő védő öltözettel ellátni. intézkedés történt a munkásszállások rendbehozatalára: ajtó.,, ablakok, kályhák, tetőhéjazatok kijavítására, tüzelőanyag beszerzésre. Építésvezetőink utasítást kaptak, hogy még e havazás beállta előtt tokozott mértékben gondoskodjanak a munkahelyi rendről, nehogy a hó az építési anyagokat, s á be nem kerített gödröket betakarja, és miatta emberben, vagy anyagban kár származzék. A munkahelyi utak és járdák részére hintőhomok, vagy salak álljon rendelkezésre. Külön felhívtuk a figyelmet a mentőládák tartalmának kiegészítésére, — zsiradék biztosítására, — mert hideg időben a sebek nehezebben gyógyulnak. ■ Természetes, hogy figyelmünket nem kerüli ki a dolgozók szállásain a világítás sem. Könyveket, sakkot, dominót biztosítunk a dolgozók szórakozására. A kiadott utasítások végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük. A téli munkák végzéséhez szükséges gőzgépeink már kijavítva várnak kiszállításra. Nyolc gőzkazánt tudunk megfelelő felszereléssel, a munkahelyek részére a betonozási munkákhoz kiküldeni. Mages ém'tési munkáinkat igyekeztünk úgy szervezni, hogy a tél folyamán lehetőleg csak védett helyen dolgozzunk. Mélyépítési munkáinknál szintén a nem téliesíthető munkák befejezésére törekedtünk, s a hidegben is végezhető munkákat a lehetőség szerint későbbre hagytuk. Gondoskodtunk az ősz folyamán a télen nehezen szállítható anyagok (pl. betonkavics) előszállítására, hogy a tél folyamán ne legyen fennakadásunk. Megnehezíti feladatunkat azonban az a körülmény, hogy a náptári év egybeesik a gazdasági évvel. Feladataink jelentős részét év végével be kell fejeznünk, illetve új feladatokat kell a tél közepén, de az új év elején elkezdeni. Emiatt a célszerű átcsoportosítások nem minden esetben hajthatók végre. Nehézséget okoz év eleién az építkezési hitelek biztosítása és a szerződések megkötése. Szükséges volna már az idényjelleg megszüntetése érdekében — erre az évenkint megismétlődő és visszatérő problémákra — tervszerűen előre gondolni. különösképpen a mélyépítő ipar vonalán, hol a munkák túlnyomó részét szabad ég alatt kell végezni. ÁBOSJÁNOS a 6-os Mélyépítő Vállalat főmérnöke. üzemeink nagyrésze segíti a termelőszövetkezetek betakarítási munkáját Az idei gazdag termés betakarításában szorgoskodó termelőszövetkezetek tagsága mellett nem egy helyen ott látjuk az ipari vállalatok munkásait és vezetőit is. A Megyevill Vállalat dolgozói nemrég szabad szombat napjukon a vállaji Bástya TSZ-nek segítettek 18 hold kukorica letörésében és betakarításában. A nyíregyházi Finom- mechanikai Vállalat 30 dolgozója a sóstóhegyi Petőfi TSZ-nek segített almát szedni, és vasárnap a szőlő szüretelésében is részt vesznek. Kijavítottak részükre hanyagolták kapcsolatukat a termelőszövetkezettel. Bizony a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól Bejczi elvtárs régen volt a mandai Kossuth Termelőszövetkezetben. Azok a vállalatok, melyek elhanyagolták a Községünk termelőszövetkezete: a Rákosi TSZ és az egyénileg dolgozó parasztok is október 8-án teljesítették vetéstervüket. A Rákosi TSZ • rozsvetését túlteljesítette. A silózást tervszerint befejezte. Az egyénileg dolgozó parasztok közül — többek között — még októberben eltermelőszövetkezet segítését, késedelem nélkül vegyék fel velük a kapcsolatot. S ahol csak kell, jó tanáccsal, de járművekkel, gépkocsikkal, fogatokkal és ónként jelentkező munkásokkal is adjanak megfelelő segítséget. vetettek: Balogh Miklós, Bétis Imre, Sándor Illés, B. Péter Mihály, akik a betakarítást is példaadóan elsőnek fejezték be. Földijükről már a napraforgó és a kukoricaszárat is letakarították és behordták. Csatlós Pál * vb. titkár. Apagyi jelentés a vetésről A kukorica átvételnek mindenképpen haladni kell! 4 Néplap elintéxte Czirják Magda nagycser- keszi lakos levelében arról írt, hogy a nagycserkeszi földművesszövetkezeti boltokban előfordul: nincs sok fontos áru. Emiatt sok panasz hangzik el a dolgozók között. Bejelentését továbbítottuk a földművesszövetkezetek járási központjához. A vizsgálatról adott válasz Ígéretet tett az áruellátás megjavítására. * * Pusztai Miklós Nyíregyháza, Kalinin út 11. szám alatti lakos arra kérte szerkesztőségünket, intézkedjen ügyében, ugyanis az augusztusi villanyszámlája sokkal több volt, mint az előző havi számlák, annak ellenére, hogy nem fogyasztottak tijbb áramot. így a vállalat követelését jogtalannak tartja. Intézkedésünkre az áram- szolgáltató vállalat értesítette szerkesztőségünket. Helyszíni vizsgálat alkalmával megállapították, hogy az árammérő leolvasását az eléje helyezett szekrény akadályozta. Azóta már eltávolították a szekrényt és semmi nem akadályozza, hogy a pénzbeszedő pontosan olvassa le a qiérőről a fogyasztást. Pusztai Miklós kártalanítást kapott az időközi számlák összegének csökkentésével. Endrész László mátészalkai levelezőnk arról értesítette szerkesztőségünket, hogy Hete községben a szerződtetett kuKorica begyűjtését az akadályozza, hogy a községben* nincs megfelelő tároló hely. A dolgozó parasztok pedig minél előbb szeretnének eleget tenni kötelességüknek, hiszen csak ebben az esetben kapják meg a szabadpiaci jogot. Az őszi betakarítási munkák kezdetén számos cikket közöltünk lapunkban, s nem utolsó sorban foglalkoztunk a betakarított termény tárolásának kérdéseivel, nehézségeivel. Előre látható volt, hogy a bő termés eredményeképpen sok helyen gondot okoz majd a tárolás. Különösen a kukorica és a napraforgómag tárolása. Éppen ezért jó előre felhívtuk a községi tanácsok és begyűjtő szervek figyelmét, minden olyan helyiséget, amciy eleget tehet ennek a rendeltetésnek a begyűjtés szolgád latába kell állítani. Van még jónéhány község megyénkben, amely hasonló nehézségekkel, akadályokkal küzd. Ezek vezetői tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az egyes termelők tulajdonában lévő górék, tároló helyek, amelyeket nem használnak ki eléggé (félig sem telik meg kukoricával) a be-* gyűjtés elősegítése érdé-1 kében a község számára hasznosítsák. Ha így sem tudják elkerülni a torlódást, ha nincs egyáltalán tároló hely, akkor a köz-1 ségek begyűjtési szervei éljenek a begyűjtési miniszter október 30-án kiadott rendeletével. Amely szerint indokolt esetben! (őszi vetési munka megkönnyítése érdekében ...) a dolgozó parasztok, ha 1956 január 15-ig az állam iránti kötelezettségük teljesítéséhez kukorica tárolását vállalják, a kukorica vételi jegyzése és ellenértékének kifizetése mellett a kötelezettség teljesítésére halasztást kaphatnak. A rendelet a kulá- kokra és notórius nem teljesítők részére nem vonatkozik! Ez az intézkedés nagymértékig orvosolja a tárolás nehéz problémáit. — Azonban ügyelni kell arra, hogy ne történjenek visszaélések. Csak a legvégső esetben alkalmazzuk a begyűjtésnek ezt a formáját. A továbbiakban is az legyen a begyűjtő szervek legfontosabb feladata, hogy a vételi jegyzett kukorica közös tároló helyén legyen! Biztosabb a termény megóvása. KETTŐS ÜNNEP A Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat november 5-én az Irodaház kistermében ünnepséget rendezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából. Ezen áz ünnepségen hirdették ki a móziüzemi vállalat dolgozói előtt hivatalosan, hogy a „Harag napja“ című film előadásának szervezésében a vállalat országosan első lett, de ezen túl kihirdették azt is, hogy a megyében. ezt a munkát legjobban a nagy káliói mozi üzem végezte el a normálfilmeknél, a kes- kenyfilmeknél pedig a tuzséri mozi üzem dolgozóit illeti elsőnek a dicséret. Az ünnepségen Pintér 1st-, ván igazgató megnyitó szavai után Gacsó László elvtárs, a megyei népművelési osztály vezetője mondott beszédet. A kitüntetéseket, díszokleveleket és jutalmakat Szigetvári Lajos elvtárs, a megyei párt- bizottság ágit. v-op. osztályárak munkatársa adta át. „SEzit&lista kultúráért1 kitüntető jelvényt kapott Ijaz József és Krausz Ignácné, A népművelési miniszter díszoklevéllel jutalmazta Pintér István. Földi István és Horváth József elvtársakat. Az országos moziüzemi igazgatóság dicsérő oklev ct kapták: Máchel Sándor és Pintér János elvtársak. A megyei pártbizottság 11 elvtársat részesített -iísz- oklevélen dicséretben. A Szaboles-Szatmár megyei Tanács Népművelési Osztálya 29 dolgozónak adományozott díszoklevelet. A Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatósága pedig 27 dolgozónak adott díszoklevelet. • N A móziüzemi ,• Általat emlékzászlóját a nagykál- lói és kemecsei mozik kapták meg. Pénzjutalomban is számos dolgozó részesült. OROSZ ANDRÁS: . MEGBOLYGATOTT ÉLET egy 24 kalapácsos darálót, de egyéb szerelési munkákat is végeztek társadalmi munkában. A Megyei Épületanyagellá- tó Vállalat vontatókocsival és lófogatokkal segített termelőszövetkezetei nknek az őszi betakarítási munkák végzésében. Az Ingatlankezelő Vállalat rendszeresen segít a nyírszőlősi Rákóczi TSZ-nek. A betakarítási munkák segítése mellett disznóólát építettek és a vállalat főkönyvelője rendszeresen segít a zárszámadásnál. A Keletmagyarországi Faipari Vállalat dolgozói a Szélső-bokori Szabadság TSZ-nek adnak segítséget. A Megyei Építőipari Vállalat dolgozói a sóstóhegy/ Vörös Csillag TSZ-t patronálják, de mellette a Kossuth TSZ-t is segítették — mint legutóbb benzines motort adtak nekik a szőlőpréseléshez, a 6-os Mélyépítő Vállalattól Benicsák János ÜB-elnök, a kálmánházi Október 7 TSZ-t látogatta meg és a megbeszélés alapján segítséget adnak az őszi betakarítási munkák végzéséhez. Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek el(1) V. M. közel van a 40 évhez. Otthagyta a családját és asszony csábítás lett a szenvedélye. — Baráti körében sokat hangoztatja, hogy szereti a kalandokat és az olyan jeleneteket, amikor a váratlanul hazaérkező férj elől az ablakon át kell menekülnie. Megtanult ágy alá bújni, szekrénybe rejtőzni. Valami ragadt rá a csendőr apja természetéből. A züllött életmód miatt gyógyíthatatlan betegségben sorvad. Szívében tanyát ütött a gonoszság. Nemrég bizalmába férte őzött szomszédság -iban egy családnak. Tudta színlelni a jó barátságot, a jó szomszédságot, amikor átjárt más hajlékba, —a neki portyázó területre, — időt űzni, römizm. Megtudta, hogy a férj nem jár haza minden este a családjához, mert távolabbi munkahelyre szólította hivatása. Talált arra alkalmakat, hogy az asszony közelébe jusson, hogy magához édesgesse, elcsábítsa. Gyermeke van, de más gyermekének hordta a csokoládékat, hogy ezzel is előkészítse aljas tervét. * Hazafelé jövet lágy kenyeret hozott övéinek az apa. Szíve fölött ott ■ékeskedett a komiányki- tüntetés, a jó munka jutalma. Szárnyalta'.ta az öröm, és siettette a jó hír, hogy nem kell már távol lenni a családtól, mert a munkahelyén szép lakásról gondoskodtak, s oda költözhetnek. De mi történt, hol maradtak a pajkos kedvű gyermekek? Máskor az ablakból lesték apjuk érkezését, és ha jönni látták, volt is versényfulás az apai csókért, ölelésért, — meg a zsebben lapuló édességekért. Gyanútlanul lépett a konyhába. — Nem érződött az ízletes ételek'.illata, és a zsírban piruló hús sistergését sem lehetett hallani mint máskor, amikor jó ebéddel várták haza. Sápadt arccal állt elé az asszony, hogy mondanivalója van. Elhadarta, hogy sohasem szerette, hogy mindig megvetette, — ahogy betanulta becstelenség árán. Ö mgga fedte fel ocsmányságait, és kérkedett a hiú ábrándokkal: szeretőjétől holtig tartó boldogságot remél, s értékeit összeszedve, hozzáköltözik ... — és ezzel elment. Az asszony nyomában, mint árnyék lopakodott a két gyermek. A férj előbb meg akarta ölni csábász szomszédját, majd magától akarta eldobni az életet, de le- * győzte a lelkiismerete, nem engedte öreg édesapja, aki keserves munka árán nevelte fel fiát. — De legjobban sajnálta értelemre nyílott két szép gyermekét. Felesége után ment, és visszatérésre szólította, új életre hívta — ám hasztalan. A környék népe beszelni kezdett az esetről. Az emberek megbotrán- koztak. Becstelenséggel pórölt a tisztesség: „Féltette volna előbb asszonyát.” „Gyaníthatott volna már előbb. Aztán miért nem adott magára többet, a munkából szakálasan járt haza, nem viselt recsegős cipőt és vasalt új ruhát. Vitte volna asszonyát színházba, bálba .. " (Ilyenkor tudja meg a hetedik szomszéd is, hogy ki lakik a házban, amely előtt naponta eljár. Keresik az igazságot, párloijak a férjet. Mondják róla, hogy hazaadta a havi kétezret, magára nem vett semmit, és prérmumboi vitte a ráadást. F.acra járt, vizet vitt, és otthon is tanult, számolt, könyvelt, szorgoskodott, hogy szebb legyen a holnap, mint a ma. Hogy teljen a mára,- es jusson a holnapra.) *Eső paskolta az utcát. — Apukám, én vagyok, siessél, nyisd ki az ajtót, megfázok! Ki ne ismerné fel gyermekének hangját,, könnyeket szárító pajkos kacagását. Örült az édesapa, mert „Jutka visszajött már.” S ahogy csókolta, ahogy babusgatta... — Zongorázni jöttem — mondta kisvártatva a lány, Odament és a zongoraszéket forgatta ... forgatta, leült, tétovázott, játszani kezdett. Újra kopogtattak. — Nyisd ki apu, nyisd ki! Nem . tudok' bemenni, anyuka nincs ottan, azért juvoem gyorsan. És a két csöppségnek be nem állt a szája. Aludni készültek. Mitévők legyenek, azon tanakodtak. Apjuknál maradjanak, anyjukhoz menjenek? Mindkettőjüket szeretik... * — Holnap majd eljövünk, — szólt az idősebbik. — Gyertek csak, engem itt találtok, én szeretlek' benneteket;.. Megcsókolta apjuk a két gyereket és sokáig né-- zett utánuk. (Folytatjuk.)
