Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-23 / 275. szám
1955 november 22, szerda \ c flap EGY TUDÓS MUNKAHELYÉN... Látogatás \/ árosunk északnyugati T peremén — ahol a Ivótaji-út keresztezi a záhonyi vasútvonalat — balkéz felől a bakterház mögött néhány épület teteje kandikál ki a gyümölcsfák agai közül. Azok az épületek a gyümölcsössel együtt a Nyíregyházi Homokkísérlet Gazdasághoz tartoznak, ahol Westsik Vilmos Kos- suth-díjas tudósunk már harmadik évtizede vívja állhatatos harcát a szabolcsi futóhomok megzabolá- zása és termékenyebbé tétele érdekében. Tavaly aratás előtt jártam erre legutóbb. Azóta két szolgálati lakást magában foglaló új lakóházzal bővült a gazdaság központja, amelyet a környező lakosság a neves tudósról „Westsik-telep”-nek nevez. Az „Iroda” jelzésű ajtón nyitottam be. — Irányi György dolgozik itt, többen nem is férnének, olyan kicsi ez az iroda. Ő rajzolja azokat a vetésforgó ábrákat, amelyeket Westsik Vilmos előadásai alkalmával szemléltetésre szokott használni. De emellett a könyvelési feladatokat is Irányi György látja el. A tanterembe irányított. Westsik Vilmos elvtárs éppen egy most készülő terepasztal mellett állva magyarázta Ajtay Ödön tudományos munkatársnak és helyettesének, valamint Korchma József gazdaságvezetőnek, hogyan s mint kell azt elkészíteni, berendezni egy közelgő ankét alkalmára, melyet agronómu- soknak és más mezőgazda- sági szakembereknek fognak megtartani. Belépésemre gyorsan befejezte mondanivalóit és szívélyesen hellyel kínált. Mondtam: érdeklődni szeretnék munkásságáról, a legújabb kísérleti eredményekről és a jövő tervekről ... JT iatalságáról beszélt, arról az időről, ami. kor 1906-ban, 23 éves fejjel állattenyésztő és üzemszervező gazdasági tanárként kezdte pályafutását a kecskeméti egykori földműves- iskolában. Ott kapta az első biztatást a homoki gazdálkodás tanulmányozására. Látta, hogy a kecskemétiek milyen nagy eredményeket értek el a homokon a gyümölcstermesztéssel, szőlőműveléssel. Felébredt benne a nagy kérdés: miért ne lehetne ezt a növénytermelésben is elérni? Kezdte behatóan figyelni a hagyományos paraszti gazdálkodást, tanulmányozni a szakirodalmat. Közben — amennyire az iskola gazdaságában erre mód adódott, egészen kis területen kísérletezni kezdett. Néhány év alatt rájött, hogy jó úton halad, de több föld kell a kísérletekhez. Egész munkaerejét ennek a célnak kell szentelnie, ha sikert akar elérni, önálló kísérletezésre azonban sem Jászberényben, sem Kiskunfélegyházán — későbbi állomáshelyein nem volt mód. Ennek ellenére fáradhatatlanul gyűjtötte megfigyeléseit, tapasztalatait. Számtalan szakcikken. ".olásban számolt be eredményeiről és sürgette egy kísérleti intézmény létesítését. 23 évi munka után végre 1929-ben siker koronázta törekvéseit és megkapta a a Nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaságban Nagyobb vetésterület több kenyérgabona jelenlegi gazdaság alapját képző silány futóhomokterületet, amely abban az időben jóformán semmire sem volt alkalmas, hiszen a szél játszott rajta: egyik nap buckákat épített, a másik nap elfújta. Westsik Vilmos ekkor 46 éves volt. A homoki gazdálkodás megjavítására már elméletileg kialakult és részben kísérletileg igazolt rendszere volt. Amikor megpillantotta a sivár szál- hordta buckákat, vissza akart fordulni. Kísérője, a Kamara részéről, gúnyosan fordult hozzá: — No, barátom, itt a természet az úr! Ember legyen, aki legyűri ..: Westsik Vilmos ekkor határozta el, hogy marad. tűnnek már 26 éve. A futóhomok azóta megszelídült, megnyugodott. — Mesterére akadt, aki biztos kézzel uralkodik rajta. A tudós visszahozta félévszázados küzdelmes múltjába ' merült tekintetét s ram nézve így folytatta: — Munkásságom kezdetétől fogva arra törekedtem, hogy a homoki gazdálkodás sikeres legyen ne csak a termelés terén, hanem a jövedelmezőség terén is. E törekvésem helyességét igazolta a népi demokrácia, mert a szocialista mezőgazdaságnak nélkülözhetetlen feltétele a jövedelmezőség. Különösen fontos ez a termelőszövetkezeteknél, hiszen a szövetkezeti tagok tisztességes megélhetést kívánnak. Ehhez jövedelmező gazdálkodásra van szükség. A párc- és kormányhatározatok arra hívják fel a mezőgazda- sági szakemberek figyelmét, hogy minden módon növelni kell a szövetkezetek jövedelmezőségét, a mezőgazdaság terméshozamainak fokozását. Különösen fontos feladatunk a kenyérgabona-termelés fokozása, népünk életszínvonalának emelése szem- oontiából. Erről a nemrég lezajlott országgyűlési vitában is sok szó esett. *• Q rülök annak, hogy egész életem célja összehangzik ezzel a kívánalommal. Ennek érdekében igyekeztem kifejleszteni a korszerű homoki vetésforgós gazdálkodási rendszert. Nem kicsinyeltem le sohasem a régi megszokott gazdálkodási rendszereket, mert azoknak a maguk idejében meg volt a szerepük. Azonban - felszabadulásunk óta eltelt 10 esztendő alatt mélyreható gazdasági és politikai változások következtek be nálunk. Az ipari termelés hatalmas méretekben fejlődött. Ehhez mezőgazdaságunknak is rövidesen fel kell zárkóznia. A Homokkísérleti Gazdaság a múltban a kisüzemi gazdálkodásnak igyekezett elsősorban segítséget adni. Ma már azonban a szövetkezeti gazdaságok termés- eredményeinek fokozása a főfeladatunk. Korszerű vetésforgóink ezt a célt szolgálják. Ezeket azonban ellenőriztetjük a régi rendszerekkel. A két rendszert egymás melléit áHítotíuk be kísérleteink sorába. Az I. számú vetésforgónk a régi szabolcsi gazdálkodást mutatja be, a Il-es számú Dedig a korszerű homokjavító vetésforgó. Az I. számú vetésforgó: parlag, rozs, burgonya. A II. sz. vetésforgó: íőterményü csillagfürt zöldtrágyának műtrágyával, rozs műtrágyával, burgonya. \ régi rendszer a talaj- erő vissza pótlásál ól egyáltalán nem gondoskodott, csupán egyéves pihentetéssel segített úgy- ahogy. A korszerű vetésforgó a légit vette alapul, azzal a különbséggel, hogy a pihenés éve alatt csillagfürt V.öldtrágyával pótolja vissza az elhasznált talajerőt, sőt az gazdagítja is a talajt. 100 kiló szuperfoszfát és 40 kiló kálisó azért szükséges, hogy a zöldtrágyát elbontó baktériumok táplálékául szolgáljon. A rozs ugyanezt a műtrágyamennyiséget szintén megkapja, így érthető, hogy az utána vetett burgonya jó feltételeket talál. A forgó első évében azért kell íő- terményként vetni a csillagfürtöt, mert a tarlóban vetve a sülevényes homokon csak a legritkább évben sikerül. A hosszú évek során nyert tapasztalatok alapján bátran kimondhatjuk, hogy ilyen sivár sülé- vényes futóhomokot csakis főtermesztésű csillagfürt zöldtrágyázással és a vele kapcsolatos műtrágyázással lehet jövedelmezően megjavítani. Az elmondottakat kézzelfoghatóan igazolják a 20 éves átlageredmények: Az. I. sz. rendszerű vetésforgóban termett: rozs 5.77 mázsa, burgonya 26.66 mázsa. A II. sz. korszerű vetésforgóban termett: rozs 15-74 mázsa, burgonya 57.90 mázsa. Ezek kísérletek 26 éve folynak. Érdemes szemügyre venni az idei terméseredményeket: Az I. sz. vetésforgóban tel*- { mett: i | rozs 6.04 mázsa, | burgonya 45.78 mázsa.' A II. sz. korszerű vetésfor-j góban termett: .rozs 22.04 mázsa, burgonya 111.04 mázsa. A terméseredmények mellett a jövedelmezőség alakulását is érdemes megvizsgálni. Az 1955-ös gazdasági évet véve alapul az I. sz. forgóban a kát. holdanként összes kiadás 1749.60 Ft, összes bevétel 1453.34 Ft ráfizetés 296.12 Ft. Ezzel szemben a korszerű gazdálkodást bemutató II. sz. vetésforgóban a kát. holdanként! összes kiadás 2649-84 Ft, összes bevétel 4339.89 Ft jövedelem 1690.— Ft. 14 a az ember ezeket az 11 eredményeket látja, önkéntelenül is arra gondol, hogy íme, itt a példa, itt a helyes módszer arra, hogy a szabolcsi futóhomok az alma mellett újabb kincsekkel fizessen. Minden lehetőség megvan rá, hogy 15 mázsás átlagos rozstermésl és 60 mázsás burgonyatermést leiiessen elérni a legsilányabb futóhomokon is. Hát még a jobb területeken! 26 éve áll fenn az intézet. Westsik Vilmos ma sok szakkönyvében, számtalan szakcikkben, rengeteg előadásban ismerteti ezeket a módszereket. Az intézetet ebben az évben 994 csoportos és 165 egyénenként: látogató kereste fel. A gaz-’ daság 3 szakembere sok termelőszövetkezetet látogat állandóan. Patronálják az ófehértói, napkori, las- kodi és magyi termelőszövetkezeteket. Több termelő- szövetkezetben személyesen segítettek a vetésforgó kialakításában. z érdeklődés igen nagy a homoki gazdálkodás Westsik-féle módszerei iránt. Szeptemberben például német, cseh és lengyel szakemberek, tudósok látogattak el a gazdaságba. Westsik Vilmos több művét lefordították cseh nyelvre és most van készülőben a német fordítás. E fordításokat az illető országok tudományos akadémiái végeztetik. • Westsik Vilmos elmondotta, hogy a Horthy-rendszer- ben az államtól semmiféle támogatást nem kapott. Magának a gazdaságnak kellett fenntartania és fejlesztenie magát. Kísérleti intézménynél ez igen nehéz kérdés volt. Most a gazdaság a nép tulajdona, állami tulajdon. A dolgozók állami bért kapnak, a gazdaság is állami költségel- látmánnyal dolgozik. Működése így biztosabb, zavartalanabb lett. Westsik Vilmos tudományos munkásságát államunk méltányolta: Kossuth-díjat, a Munka Vörös Érdemrendjét, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa megtisztelő címet is megkapta. Számtalan társadalmi egyesület választotta elnökének és tiszteletbeli tagjának. A z elmúlt évek során, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának éveiben tervet készített ar. ra, hogy módszereit gyorsan átvehessék a termelő- szövetkezetek és arra, hogy jobbára gyakorlati alapon álló rendszere tudományosan is alá legyen támaszt:a a szakkörök előtt. Ebből a célból olyan fejlesztést látott szükségesnek, amely szerint a tudományos kutatók létszámát 8—10 főre kell emelni, és talajbiokémiai kutató laboratóriumot kell létesíteni. Tagadhatatlan, hogy mindez komoly megterhelést jelentene államunkra nézve, de az is kétségtelen, hogy rövidesen a terméstöbbletben visszatérülne a kiadás. Westsik Vilmos tervei összhangban állnak népgazdaságunk érdekeivel : a terméseredmények növelésével, a gabonaprobléma megoldásának kérdésével, népünk élet- színvonalának emelésével, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével. Terve, vágya találkozik a nép millióinak vágyával, akaratával. Éppen ezé t. előbb - utóbb sikerülni, teljesülni fog... (Z. A.) Járásaink, községeink ve- j zető szervei a vetési mun- i kák befejezése után ellenőrzik a dolgozó parasztok vetésterületét. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervet túlnyomó többségben túlteljesítették a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok: Nem egy esetben megtörtént azonban, hogy 4—500 négyszögöllel kevesebb területet vetettel: be. A nagykállói járásban és másutt is; találkoztunk ilyen jelenséggel. A hiányokat azóta pótolták. Az alatta nem esik messze a Iájától özvegy Kiss Béláné ku- lákot és fiát, Kiss Bélát egyaránt ismerik Szakoly- ban. Kettőjük „íőldecskéje“ megközelíti az 50 holdat. Van bőven, úgyhogy volna mibe vetni is. Vetnének szívesen, dehát „nincs vetőmag“. Elvitték az adóhátralékba. így mondják ők a faluban mindenkinek. S szívesen beszélnek róla, hiszen jót tehet ez a félrevezetés is. Meg hadd sajnálkozzanak. Az igazság persze az, h'ogy megvan a vetőmagjuk. Az ellenőrző bizottság meg is találta náluk. Űgyhogy alaptalan özvegy Kiss Béláné állítása. Indo-' kolatlanul vetett 2 holddal Kiss Béla pedig 3 holddal kevesebbet. Tévednek, ha azt gondol-, jak, hogy csavaros észjárásukká! félre tudjak vezetni a helyi tanácsot. Ismerik már őkc-l annyira, bőgj"': tudják, kivel állnak szemben. A íélszóllítás megtagadásáért megindították ellenük az eljárást. A dolgozók panasza nyomán fegyelmi eljárás! indítottak a mándoki főtelep vezetője ellen Mándok és környéke lakosságának panaszai nyomán az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálatot tartott a mándoki körzeti íö!dmüves:./óvet kezet tüzelő és építőanyag telepén. Megállapítottuk, hogy Herczku János telepvezető a drágább, 25.80 io- rintos szénhez 17.30 forintos szenet kevert, :$ ezt 25.80 forintért árusította. A különböző méretű és fogyasztói áru szőlőkarókért szintén magasabb áiat kért.— Sorozatos mulasztást követett el az építéskő átvételénél és értékesítésénél. Több esetben előfordult, hogy a vásárlóknak eladott kőből 30—50 mázsa hiányzott. A súlyhiányon túl vagonkirakás címén jogtalanul 80 forintot szedett be a vásárlóktól. E szabálytalanságokról a földművesszövetkezet igazgatóságánál Berecz János is tudott, mégsem tett meglelek) intézkedést Herczku János telepvezető elkövetett szabálytalanságainak felszámolására és fegyelmi eljárás lefolytatását sem látta indokoltnak. ITeiczku a sorozatos szabálytalanságok elkendőzésének eredményeképpen tovább folytatta árdrágító üzelmeit. A vásárlókkal szemben durva magatartást tanúsított. — Emiatt többen is panaszt teltek az Állami Ellenőrzési Minisztériumnál, majd közvetlenül felügyelőségünknél. A lakosság által fclveielt panaszokat a vizsgálat során jogosnak állapítottuk meg. — Egy vásá- rosnaményi dolgozó a járási tanács utalványa alapján íenyödeszkát vásárolt,' s Herczku „tévedésből”’ 566 forinttal többet számolt. Ez csak egy példa. Felügye-* lőségünk felelősségre vontai a mulasztókat és szabály-; sértőket. Javasoltuk, hogy Herczku Jánost távolítsák el állásából és indítsanak ellene büntető eljárást. Aa ÁKF 1000 forint pénzbírsággal sújtotta, továbbá elrendeltük Bakta Endre mándoki lakosnak 491 forint, Feke Menyhértnek 270 forint, Rácz Vilmosnak pedig 129 forint visszatérítését. A kellő ellenőrzés elmulasztásáért Berecz János ügyvezető elnököt és Bánfalvi István vezető könyvelőt is felelősség terheli. 300, illetve 200 forint bírsággal büntette őket felügyelőségünk. Intő példa legyen ez a szövetkezeti és állami kereskedelem dolgozóinak és vezetőinek. Konca Sándor ÁKF-vezető. Szülök az iskolában Tisztatelken a szülői és iskolai nevelés összhangjának biztosítására a nevelő- testület meghívta a szülőket néhány foglalkozási órára azzal a céllal, hogy lássák mit tanulnak a gyerekek és hogyan foglalkoznak velük a pedagógusok. A látottak alapján a szülők is nagyobb segítséget tudnak nyújtani a házi feladatok elkészítésében gyermekeiknek. MIT LATHATUNK A MOZIKBAN? NYÍREGYHÁZA: BÉKE MOZI: Nov. 17—23: Eäv nan a parkban CORKId MOZI: Nov. 20—23: Karrier ÍEHLKGYARMAI Nov. 22—23: Tavasz a lésen Ki-SVAKDA : Nov. 19—22: Különös ismertetője! Nov. 23—24: A bátorság iskolája MÁTÉSZALKA: MOV. 19—22: Pármai kolostor II. rész Nov 23: Veszélyes fuvar DEMECSER: NOV. 22—23: Ifjú szívvel NYÍRBÁTOR: Nov. 22—23: Szerelem engedely nélku: IISZALÜK: NOV. 22—23: 2X2 néha 5 ÜOMBRÁU Nov, 22—23: Modern kalun. IBRANY: NOV. 22—23: Nevess velünk KEMECSE: MOV. 22—23’ Szitakötő tiszavasvAki Nov. 22—23) Vitásbajnok ÜJFEHÉRTO: Nov. 22—23: Mi nemzedékünk VASAROSNAMÉNV NOV. 22—23! Én é$ a nagyapám NAGYKALLO: Nov. 22—23: KUlönös hazaésáe
