Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-22 / 249. szám

NÉPLAP 1955 október ÍZ, szombat A silókészítés lemaradásának okáról Szabolcs-Szatmár megyé­ben igen gyengén halad a silótakarmány Készítés. Ed­dig csupán 56.436 köbméter silót készítettek. Majoros Ferenc a megyei tanács takarmánygazdálkodási elő­adója a silózás lemaradásá­ról többek között a követ­kezőket mondotta: — Sok panasz érkezik hozzánk a megye, de külö­nösen a Szatmár-beregi rész termelőszövetkezeteiből. A \ panaszok a kihelyezett ag­ronómusok ellen szólnak, mert keveset látogatják meg tsz-eiket, vagy éppen azért, mert nem adnak szaktanácsot termelőszö­vetkezeteiknek a takar­mánygazdálkodáshoz. Pél­dául a fehérgyarmati, csen- geri, vásárosnaményi járá­sok több termelőszövetkeze­tében feltört a talajvíz a sok csapadék miatt s a sílókutak is csakhamar megteltek. Az agronómusok, néhány kivétellel, a köny- nyebb utat választották, s ahelyett, hogy gondoskod­tak volna a vizek eltávolí­tásáról, csupán egyszerűen 1 udomásul vették, még . a jelentést is elhanyagolták. Ezzel megakadályozták azt is, hogy a járási, vagy ép­pen -a megyei állattenyész­tő szakemberek időben in­tézkedni tudjanak. A fe­hérgyarmati járásban elő­fordult az is, hogy a ter­melőszövetkezetek az idei gazdag szálastakarmány termésre hivatkoztak, ami­kor felvetették előttük a siló készítését. Azt állítot­ták, hogy van elég szálas- takarmány, amely többet ér a silónál. Hogy is tud­nának a termelőszövetkeze­tek több tejet termelni, jobb állatot tartani, ha az agronómusok nem világosít­ják fel őket helytelen né­zeteikről. A szakmai felvi­lágosítás hiánya mutatko­zik meg a tiszabecsi Rá­A gépet nemcsak szeretni kell... (Folytatás az 1 oldalról.) nlncs-e valami belső kopo­gás vagy zörgés, a kenés jól működik-e. a ventillátor légszállítása megfelelő-e. az üzemanyag-kenőcsöveknél és csőkötéseknél nincs-e szivárgás. A munka folyamán 4-5 órás üzemeltetés után: 1. Csavarok meglazulását ellenőrizni kell. 2. Esetleg előforduló üzemanyag-szivárgásokat meg kell szüntetni. 3. Meg kell vizsgálni a ventillátorszíj feszességét, a ventillátorcsapágyat le kell kenni. 4. Fel kell tölteni a hűtő- víztartályt, az üzemanvag- és kenőolajtartályt, ellen­őrizni kell a vontatott gép beállítását és le kell zsí­rozni a munkagépet. A műszak befejezése után: 1. A gépet le kell tisztí­tani, külsőleg át kell vizs­gálni. 3. A gép működésére vo­natkozó észrevételeket a le­váltó traktorossal közölni kell. 3. Az üzemanyagfogyasz­tást le kell mérni és fel keli jegyezni. Amint látjuk, az egész nem nagy és nem hosszan­tartó niunka, csak lelkiis­meret kell hozzá és a .gép szeretete, azé a gépé, mely a traktoros kenyérkeresője. Legközelebb a karban­tartások egyéb módjairól beszélgetünk. . • SALY JÓZSEF. főmérnök. kóczi Termelőszövetkezet­ben is. A tsz. tagjai azt ál­lították, hogy azért nem tudnak silót készíteni, mert nincs só. Az agronómus nem magyarázta meg a termelőszövetkezet ’agjai- nak, hogy a silókészítéshez só nem leéli. Miután felvilá­gosították őket a silókészt, tés módszereiről, nyomban hozzáfogtak a másodnövé­nyek betakarításához, s be- silózásához. — Hasonló a lemaradás a tiszalöki járásban is, ahol a járási' tanács mezőgazda- sági osztálya á DlSZ-szer- vezetektől várja a járás si- lózási tervének teljesítését. A fiatalok silózási verse­nyét azonban ők sem segí­tették elő szervező munká­jukkal, nem számolták ki, hogy a versenybe beneve­zett fiatalok képesek-e az egész silóterv teljesítésére. Hanyag munkájuk abban is megmutatkozik, hogy a legutolsó 10 napos jelentést Sem küldték eL a megyei tanácshoz, pedig vannak eredmények a járás tsz-ei- ben. A községi tanács el­nökétől kellett megtudni, hogy a tiszadobi, Táncsics 6Q0, a tiszavasvári Munka és Új Élet. Termelőszövet­kezetek pedig összesen mintegy 800 köbméter siló­takarmányt készítettek. — A Szabolcs-Szatmár megye silótervkészílési le­maradását idejében igye­keztünk pótolni. A megyei Néplap hasábjain, a helyi rádióban szakmai felvilá­gosításokat adtunk a ter­melőknek a silókészítésröl. Minden tsz. elnöknek írás­ban küldtük el a szakmai felvilágosításunkat, s emel­lett megszerveztük a hely­színi tanácsadásokat. Az elmúlt 10 napban a megyei és járási tanácsok állatte­nyésztő szakemberei több mint 150 tanácsot adtak a helyszínen a megye tsz-ei- nek. Több silózási tapasz­talatcsere értekezletet tar­tottunk, s mintegy 60 siló- kútból kiszivattyúztuk a (eltörő talajvizet. Az elmúlt héten például járási bemu­tatókat rendeztünk a nyír- megyesi Petőfi és a deme- cseri Úttörő TSZ-ben. Mun­kánk eredménnyel járt. Az elmúlt 10 nap alatt több mint 10.000 köbméter siló­val készítettek többet, me­gyénk termelőszövetkezetei, mint az elmúlt hónapban. Szabolcs-Szatmár megye ál­lattenyésztő szakemberei, községekbe kihelyezett ag- ronómusai és a termelőszö­vetkezetek elnökei ígéretet tettek arra, hogy december 1-re 100 százalékban eleget tesznek silózási tervüknek. Mi, megyei állattenyésztők pedig úgy szervezzük meg az egyénileg dolgozó pa­rasztok silózását, hogy de­cember 31-re 15.000 köbmé­ter silóval szárnyaljuk túl a múlt évi silózási mennyi­séget — fejezte be nyilat­kozatát Majoros Ferenc, a megyei tanács takarmány­gazdálkodási előadója. A nyíregyházi Fűtőhöz dolgozói teljesítik vállalásukat Amikor a nyíregyházi Fűtőhöz dolgozói a húsz budapesti üzem felhívásá­hoz csatlakoztak, 1955. évi fel jánlásukban vállalták, hogy december 13-ra befe­jezik éves tervüket. A har- madikne-Tyedévi tervüket 5.5 százalékkal túlszárnyal­ták, és meg van hozzá minden lehetőség, hogy az éves tervet a vállait' határ­idő előtt fejezzék be. Zathureczky Ede hegedű-estje Vasánap este nyolc órai kezdettel a József Attila kultúrházban Zathureczky Ede kétszeres Kossuth- dij- jas, Kiváló művész hegedű estjén vehetnek részt a vá­ros dolgozói. Az esten köz­reműködik Hajdú István zongorán. Műsorukon a többi között: Vivaldi-Res- pighi! D-dúr szonáta, Beet­hoven! A-dúr szonáta, Ko­dály! Adagio, Bartók-Zat- hureczky! Gyermekeknek, Paganini: Caprice, és Csaj­kovszkij: Ccnzonetta-szerc- pel. Ez l^sz az első bérleti előadás, amelyet az Orszá­gos Filharmónia rendez Nyíregyházán. Ezt követően november 20-án Antal Ist­ván érdemes művész zon­gora estje és december 18- án a Budapesti fúvósötös (Jeney-Szeszler Meizi-Onon- zo-Hara) hangversenyét hallhatják. A fűtőházi dolgozók 2000 tonna szénmegtakarításra tettek felajánlást, és a har­madik negyedév végéig 3675 tonnát takarítottak meg, mintegy 700 ezer fo­rint értékben. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom ünnepe tiszteletére pótvállalásként még 75Ü tonna szén megtakarítására tettek felajánlást. Csatla-Í koztak a pécsi vasútigaz- gatóság dolgozóinak felhí­vásához. a téli forgalom si­keres végrehajtásáért indí­tott munkaversenyhez. A terv túlteljesítésében' és a takarékosságban élen­jár Názon Sándor mozdony- vezető, Mester János fűtő­vel, akik a 411-376 számú mozdonnyal 70 tonna sze­net takarítottak meg. To- ' ,'bbá a mozdonyjavííás idejét 65 százalékkal csök­kentették. November 7 tisz­teletére 6 százalék szén­megtakarítás helyett 10 szá­zalék megtakarításra tettek vállalást. Elnyerték a szta­hanovista oklevelet, s most-' a kiváló dolgozó jelvényért indultak versenybe. Á NAGY OKTOBER ÖRÖKSÉGÉ (VlVvV'AAA'VVLAA \ AWM\W/WV-vVV'AV\\VVAAA'VAAAAA­MAVNW. VAVW/A4W/. z*v,\»A*W\AAAA'‘*AA. WV­/VV FVVVV\A*A/VV> Az Októberi Forradalom és a munkás-paraszt szövetség A marxizmus-leninizmus nagy jelentőséget tulajdo­nit a paraszt kérdésnek ab­ban a harcban, amelyet a munkásosztály a hatalom megszerzéséért és a szocia­lizmus felépítéséért foly­tat. Az oroszországi mun­kásmozgalom Lenin és Sztálin nagy pártja az 1905-ös polgári demokrati­kus forradalomtól a máso­dik 1917-es polgári demok­ratikus forradalomig azért harcolt, hogy a parasztsá­got kivonja a liberális bur­zsoázia befolyása alól és a munkásosztály tartalékává, szövetségesévé tegye. Ezt a harcot a párt. sikeresen vív­ta meg. A parasztság, hosz- szú és keserves küzdelmei során, melyet a földbirto­kosok és a cári. önkényura­lom ellen, az imperialista háború ellen vívott, rájött arra, hogy sem a cártól, sem a burzsoáziától nem kaphat földet, szabadságot és békét. Az orosz paraszt­ság felismerte, hogy az egyedüli erő, amelyre szá­míthat, a proletariátus. Rá­jött arra, hogy ez a prole- táriáius már az 1905-ös for­radalomban is határozottan védelmezte a dolgozó pa­rasztság érdekeit. Az orosz parasztság a liberális bur­zsoáziától a munkásosztály a bolsevik párt felé for­dult. Az 1917-es februári pol­gári,' demokratikus forra­dalomban a munkásosztály szövetségben az egész pa­rasztsággal, megdöntötte a cári önkényuralmat, s a februári forradalomtól az októberi szocialis*a forra­dalomig terjedő időszakban a kommunista párt tovább erősítette a munkásosztály és a parasztság szövetsé­gét, most már a burzsoázia és a földesurak elleni harc­ban. A parasztság nem csa­lódott a munkásosztályban. A győzelmes Októberi For­radalom több, mint 132 millió hektár., földet .idolt a parasztoknak. Ezek a földek azelőtt a nagybirto­kosok, kolostorok, és a cári családhoz tartozó szemé­lyek tulajdonában voltak. A forradalom megdöntötte a földesurak uralmát, elvette tőlük a termelőeszközöket, és azokat társadalmi tulaj­donná tette. A parasztok a történelemben először lép-, lek a szabad élet útjára. Beigazolódott Marx taní­tása: „A parasztok kizsák­mányolása az ipari prole­tariátus kizsákmányolásától csak formájában különbö­zik. A kizsákmányoló ugyanaz: a tőke... A pa­raszti tulajdonjog az a ta­lizmán, amely a paraszto­kat ezideig a tőke hatalmá­ba adta... Csak a tőke bu­kása emelhette a parasztot, csak egy kapitalistaellenes proletárkormány vethet ve­get gazdasági nincstelensé- gének és társadalmi leala- cscnyí fásának.’” Az Októberi Forradalom a földet az egész nép tulaj­donává tette. Tevékeny életre, alkotásra serkentet­te a paraszti tömegeket, és szilárd alapokat teremtett ahhoz, hogy a mezőgazda­ság a szocializmus útján minden tekintetben növe­kedjék és fejlődjék. A for­radalom győzelme a pol­gárháború befejezése és a szovjet hatalom megszilár­dítása után a gazdasági épí­tés kérdései kerültek elő­térbe. A munkásosztály a parasztsággal együtt épí­tette a szocializmust, fej­lesztette a mezőgazdaságot, azon az úton, amelyet Le­nin híres szövetkezeti ter­vében megjelölt. A párt türelmesen megmagyaiazta a parasztoknak a szövetke­zeti földművelés előnyeit, hangsúlyozva, hogy a me­zőgazdaságban csak két mód van a fejlődésre: „A kapitalista nagyüzemi ter­melésre való áttérés, amely a munkás-paraszt szövetség pusztulására, a kulák'súg megerősödésére, és a szo­cializmus vereségére ve­zetne“ s a kis paraszti gaz­daságok kolhozokká vaió egyesítésének útja, az áz út, amely a szocializmus győzelmét biztosítja. 1927. végére r.z ország rzpcialista iparosítása terén .döntő eredmények szület­NYIKOLÄJ TYIHONOV: Ä teaszedőnő keze Nem kinn a fronton láttam a kezét, csak szimpla munka volt. mely kőt vagy oldoz. köröttünk stirgött-bocsgolt szerteszét a győzelmes, a . milliomos" kolhoz. Mintha csak játszott volna az az uj| a zöld levél közt fürse izgalomban s a gyönge száron, melv remegve nyúl — kis barna kéz volt s mondhaiatianul táncolt suhant a szárakon s a lemóber A zongorákon röpköd így a kéz. nyilalló fecskékén: cikázva halkan, ha. kóta nélkül iáiszik „ művész, és mélyről búa a bánata a dalban ás hullottak az apró levelek, egy nap./ kosárba dolt a zölden omló sok hálós 'raleú. finom erezet, minthogyha metszené száz éles olló. A tea-lombok forró terrorén a félhomályban röndöstek az ujjak, cicáztak a zöld bokrCk szenderén, i az áíhe.ült göröngyük maid kísvúltal S most. ha a zailó Moszkvában vagyok vagy etzsongat Foreána teaháza. a kezét látom — bérén ott ragyog a munka és dicsőség büszke láza. KARDOS LÁSZLÓ lomiUs*, tek. Különösen nagy sike­reket ért cl a szocialista nagyipar. Csupán a mező- gazdaság maradt el az ipar­tól és vált az egész nép­gazdaság további fejlődésé­nek fékjévé. A XV. párt- kongresszus, amelyet a tör­ténelem úgy ismer, mint a kollektivizálás kongresszu­sát, határozatot hozott a kolhoz és szovhoz hálózat minden lehetséges módon való kiszélesítéséről és erő­sítéséről, pontosan megje­lölte a kollektivizálás út­ját és módszereit. Sztálin elvtárs a mező- gazdaság szocialista átszer­vezéséről szóló lenini elmé­letet konkretizálva, rámu­tatott, hogy az általános kollektivizálásra való átté­rés csak úgy mehet végbe, ha a szegény parasztság és a középparasztság tömeges harcot folytat a kulákság ás annak ügynökei ellen. A kommunista párt a kollek- tivázálás végrehajtása so­rán harcolt a pártvonal el­ferdítése ellen, amely a kollektivizálás ütemének túlzáséban, az önkéntesség elvének megsértésében, és a kollektív gazdaság olyan formáinak létrehozásában nyilvánult meg, amelyek nem feleltek meg az akkori' szakasznak. Sztálin elvtárs 1930 tavaszán a párt köz­ponti bizottságának meg­bízásából az „akiknek a sí- kér a fejükbe szállt” és a „Válasz a kolhozparaszt elv­társaknak” cikkekben a lenini tanítást tovább í'ei- j lesztve bebizonyította, hogy ja kolhozápítés legfőbb lánc­szeme az adott szakaszban a mezőgazdasági artyel, mint a parasztság számára leghelyesebb és legjobban érthető forma, amely az ipari technika alapján a mezőgazdaságban biztosíta­ni tudja a termelőerők ha­talmas fejlesztését és a pa­rasztság egyéni érdekeinek, a közös érdekekkel való ösz- szeegyeztetését. Sztálin eiv- társ feltárta, milyen leien-' tőségük van a gépállomá­soknak, mint a kolhozépi­tés anyagi, technikai bázi­sainak, mint a szovjet ál­lam támaszpontjainak, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A Szovjetunió Komunis- ta Párja, a kollektivizálás végrehajtásával megoldotta a proletárforradalóm egyik legnehezebb -feladatát. Az országon ..belül megsemmi­sültek a . kapitalizmus visz- szaállításának. utolsó for­rásai, és létrejöttek az új, a szocializmus felépítéséhez nélkülözhetetlen döntő, fel­tételek. A Szovjetunió me­zőgazdasága, a világ legna­gyobb gépesített élenjáró gazdaságává vált. Méltán mondhatta Sztálin elvtárs: „Nyolc, tíz esztendő alatt hazánk mezőgazdaságában megvalósítottuk a burzsoa egyéni parasztgazdaságok rendszeréről a szocialista kolhozrendszcrre való átté­rési. Forradalom volt ez., amely a falun megsemmi­sít ette a régi hurzsoá gaz­dasági rendszert, és megte­remtette az új, szocialista rendszert.” A Szovjetunióban a kol­hozrendszer győzelme meg­győzően igazolja a lenini­sztálini tanítás helyességét a paraszt-kérdésben. Annak ellenére, hogy a leninízmus ellenségei a munkás-paraszt szövetség elkerülhetetlen: széthullását jósolgatták, ez a szövetség évről-évre egy­re jobban erősödőit és a Szovjetunióban a proletár- diktatúra szilárd alapjává vált. A kolhozrendszer győzel­me a Szovjetunióban, ; szocializmus építésének si­kerei a népi demakratiku . országokban, a termelőszö­vetkezeti mozgalom nagy­arányú fejlődése, nagysze­rűen tanúskodnak a mun­kás-paraszt szövetségről szóló marxi-lenini, tanítás helyességéről, és minden­nek diadalmaskodó ereié­ről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom