Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

1955 október 38, csütflrtőh NÉPLAP 3 <1l&oid külföldi hírek Kairóban folytatja mun­káját az arab liga. tanácsá­nak ülésszaka. Ülésezik az arab liga politikai bizott­sága, tanácskoznak az arab országok külügyminiszterei is. Mint a sajtó közli, az arab liga tanácsa egynan- gúlag elfogadta a politikai bizottság határozatát, amely szolidaritást fejez ki a sza­badságukért és nemzeti függetlenségükért sikra- szálló északafrikai népek­kel. A tanács megelégedé­sét fejezte ki afölött, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése napi­rendre tűzte Algéria kérdé­sét. Elítélte a francia ható­ságok intézkedéseit, mert a hatóságok megtiltották a vöröskereszt misszióknak, hogy segítséget nyújtsanak a marokkói és algériai ál­dozatoknak. * Szeicsi Kaszumada, az új japán szocialista párt egyik vezető' személyisége az Egyesült Államok kormá­nyának meghívására ked­den egy hónapig tartó láto­gatásra az Egyesült Álla­mokba utazott — jelenti a Kiodo-híriigynökscg. Értesülések szerint Ka­szumada tanácskozni fog Dulles külügyminiszterrel. Sparkman demokratapár- fi szenátor (Alabama ál­lam) nemrég tért vissza a Szovjetunióból, a washing­toni nemzeti sajtóklubban tartott villásreggeli alkal­mával kijelentette, hogy mély benyomást gyakorolt rá a Szovjetunió mezőgaz­dasági kiállítása. Sparkman hangsúlyozta, hogy azok, akik az Egye­sült Államokban a Szovjet­unió gyengeségéről beszél­nek. „egyszerűen téved­nek”, „ilyesféle reményre alapozni politikánkat — mondotta — annyit jelent, mint félrevezetni saját ma­gunkat.”. * A Land Og Folk Reyk­javik! tudósítójának jelen­tése szerint az izlandi szo­ciáldemokrata párt javasla­tot nyújtott be a parla­mentbe az izlandi—ameri­kai úgynevezett „védelmi egyezmény” felülvizsgálá­sáról. A szociáldemokrata párt úgy véli, hogy a kormány­nak követelnie kell az amerikai csapatok Izland- ból való kivonását és Jz- landnak magának kell vál­lalnia katonai berendezé­seinek és támaszpontjainak fenntartását. Ha az egyez­mény kielégítő felülvizsgá­lása nem sikerülne, a szo­ciáldemokrata párt java­solja az egyezmény felmon­dását. Az izlandi egységes szo­cialista pari szinten java­solta az egyezmény felszá­molását és az amerikai csa­patok kivonását. V. V. A. Kucseranko, a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő állam építésügyi bizottság elnöke A. J. Bogomoiovnak, a Szovjetunió római rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetének kíséretében október 17-én udvariassági látogatást tett Segni olasz miniszterelnöknél. V. A. Kucserenko előbb találkozott G. Romita olasz közmunkaügyi miniszterrel. A találkozó alkalmával Romita rövid beszédben üd­vözölte a szovjet küldött­ség látogatását. Mi történt az elmúlt 24 órában a külpolitikában? A szovjet kormány jegyzéke Nagy-Britannia kormányához A Szovjetunió külügymi­nisztériuma október 18-án jegyzéket intézett Nagy- Britannia nagykövetségé­hez. A jegyzék válasz Nagy- Britannia kormányának a szovjet kormányhoz inté­zett 1955 október 3-i jegy­zékére, amely az idén szep­temberben a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya Kö­zött folyt tárgyalásokkal foglalkozott. Nagy-Britannia kormá­nya október 3-i jegyzéké­ben az Egyesült Államok és Franciaország kormá­nyával egyetértésben kije­lentette. hogy e három kor­mány véleménye szerint a szeptember 20-án Moszk­vában a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatairól kötött szerződés nem befo­lyásolhatja azokat a köte­lezettségeket, illetve azt a felelősséget, amelyet a Szovjetunió Németország tekintetében, Berlint is beleértve, a korábban Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Ki­rályság és a Szovjetunió között kötött szerződések­ben és megállapodásokban vállalt. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma október 18-i jegyzékében közli, hogy az említett szerződésnek meg­felelően a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatait a tel­jes egyenjogúság, a szuve- rénitás kölcsönös tisz^elet- bentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján rendezték. A szer­ződés előírja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködé­sét az európai béke és biz­tonság szavatolása érdeké­ben, a békés szerződéses rendezés és Németország egysége, békés és demokra­tikus alapokon való helyre- állításának érdekében. A jegyzék a továbbiak­ban rámutat, hogy a Szov­jetunió és az NDK szerző­désének aláírásakor a fe­lek abból indultak ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása alá tartozó területen az NDK-t illeti a jogszolgál­tatás, ez természetesen az e területen folyó közleke­désre is vonatkozik. Ami Nagy-Britannia, Franciaország és az Egye­sült Államok Nyugat-Ber- linben elhelyezett helyőr­ségei katonai személyzeté­nek és rakományainak a Német Szövetségi Köztár­saság és Nyugat-Berlin közti közlekedésének ellen­őrzését illeti — mondja a továbbiakban a jegyzék — a Szovjetunió és az NDK kormánya közti tárgyaláso­kon kikötötték, hogy ezt az ellenőrzést a megfelelő megállapodás megkötéséig ideiglenesen a Németor­szágban állomásozó szovjet hadseregcsoport parancs­noksága fogja végezni. A jegyzék befejező része rámutat, hogy a Szovjet­unió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormá­nya az említett szerződés aláírásakor figyelembe ve­le mindkét félnek az egész Németországra vonatkozó érvényes nemzetközi meg­állapodásokban vállalt kö­telezettségeit. Ugyanezen a napon azo­nos tartalmú jegyzéket in­téztek Franciaország és az Egyesült Államok nagykö­vetségéhez is. Részletes jelentés a francia nemzetgyűlés kedd esti üléséről A francia nemzetgyűlés kedden este 308 szavazattal 254 ellenében bizalmat sza-i vazott a Faure kormány­nak Politikai megfigyelők a szavazás után azon a véle­ményen vannak, a szavazás' eredménye nem jelenti azt, hogy a kormány hatalmon maradása hosszú időre biz- [ tosítva van. A kormányt' ezúttal a jobbpidal mentette meg a bukástól, de nem vitás, hogy a két fontos északafrikai kérdésben, a marokkói és az algériai kérdésben két malomkő kö­zött őrlődik és az így ke­letkezett felemás helyzetet előbb-utóbb tisztázni kell. Faure miniszterelnök a nemzetgyűlésen tartott be­szédében kijelentette, hogy elítéli a kollektív megtorló intézkedéseket, de hangsú­lyozta, hogy egyszerre kell rendet teremteni és refor­mokat bevezetni. Általános-, Ságokban 'mozgó kijelenté-' sei négy pontban foglalták: össze a kormány algériai programját: 1. Az algériai statútum! alkalmazása. 2. A soustelle- terv megvalósítása, 3. a muzulmán lakosság jöve­delmének emelésére vonat­kozó terv megvalósítása j (ezzel kapcsolatban Faure1 elismerte, hogy az algériai! muzulmánok jövedelme egynyolcada az algériában lakó európaiakénak.) 4. Az algériai választásokat ezen­túl a szabadság jegyében kell megtartani. Hangsú­lyozta, hogy biztosítani kell a választások szabadságát és őszinteségét, de kijelen­tette, hogy a választásokat nem lehet addig megtarta­ni. amég „helyre nem állí­tották a rendet“. Faure ezután megígérte, hogy a kormány még az év vége előtt tanácskozásokat kezd az algériai nép képvi­selőivel, hogy meghatároz­zák, milyen helyzetet fog­laljon el Algéria a francia közösségben. Felhívta a nemzetgyűlést, hogy szava- zatával hagyja jóvá azt az álláspontot, amelyre Pinay helyezkedett az ENSZ köz-! gyűlésében, s felkérte a képviselőket, tegyék lehe­tővé, hogy Pinay részt ve-j hessen a genfi értekezleten. j Azért kérem a a bizalmat — mondotta, — mert úgy vélem, hogy ez Franciaor-I szág érdeke. na kezdődth a sorsolás A II. Békekölcsön hete­dik sorsolása Veszprémben ma délután 4 órakor ün­nepélyesen kezdődik és este 7 órakor ér véget. Pénte­ken és szombaton ugyan­csak ebben az időben húz­zák a nyerőkötvények szá­mát. Az utolsó napon, ok-1 tóber 23-án, vasárnap reg­gel 10—12 óráig bonyolít­ják le a húzást. A négy nap alatt 223.200 egész kötvény számát húz­zák ki, 78,120.000 forint nye, reménnyel és törlesztéssel. A nyereménnyel és tör­lesztéssel kihúzott kötvé­nyek beváltását a végleges nyeremény jegyzék megjele­nése után,1 október 25-től kezdik meg az OTP fiókjai­ban s a postahivatalokban. Pénteken délután indul útjára a vasúti kocsikra szerel! vándor atomkiállitás Az Országos Béketanács, a TTIT és a vasútpolitikai tőosztály összeállította an­nak a vándor atomkiálli- tásnak az anyagát, amely, két átalakított pullmann- kocsiban két és fél hónapig járja az országot. Az atomfizika legfonto­sabb kérdéseit, az atom szerkezetét' mutatják be a' tablók és képek megfelelő magyarázó szöveggel. A TTIT "tizenhat ilyen tablót állított össze. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot az atommáglya modellje, továbbá annak az épület-1 nek tervrajza, amelyben majd az első magyar atom­máglya működik. A kiállítást pénteken dél­után négy órakor á Nyu­gati-pályaudvaron ünnepé­lyesen nyitják meg, majd az atom vonat eMndul hosszú vidéki útjára. Á NAGY OKTOBER ÖRÖKSÉGÉ WW,VMV/AV.'.V VV V'AVAVWAV' , . • VWWVWV'WM VV y vVVÍWWAVVV\W/AVAW WVv VAV.S . 1 V/VWNN'vNNVVN'N^A'WVAA/VWVVVN'VVVVN'*. V VW Az Októberi Szocialista Forradalom és a munkásosztály í. Amikor a diadalmas Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomról beszélünk, elsősor­ban a forradalmi proletariá­tusra, a dicső munkásosz­tályra gondolunk. A mun­kásosztály harcai kovácsol­ták ki a kommunista pár­tot, amely a világtörténe­lemben először vitt tudatos­ságot milliók forradalmi harcába, adott olyan biztos iránytűt a dolgozók felsza­badításáért küzdők kezébe, mint a marxizmus-leniniz- mus elmélete. A történel­met a milliók, a népek al­kotják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt is gyakran küzdöttek a ha­ladásért nyílt forradalmi harcban, ám az Október előtti időszakra, forradal­makra mindenkor az ösztö- nösség nyomta rá a bélye­gét. A forradalmi munkás­osztály, a munkásosztály pártjának fellépése óta a néplömegek ösztönös törté­nelemalkotását a tudatos történelemalkotás váltotta fel. S ezért lett győztes for­radalom az Októberi Forra­dalom, ezért fejlődött és terjedt oly hatalmas erő­vel a szocializmus s ezért mondhatjuk: minden út a kommunizmus felé vezet! A munkásosztály termel­te ki a Nagy Október for­radalmi vezetőgárdáját Le­ninnel és Sztálinnal az élen Olyan vezetőket adott a munkásosztály minden or­szágban, minden népnél,; akik felismerik a haladás j útját s képesek arra, hogy a forradalmi harcot biztonj és bátran vezessék, képe- j sek arra, hogy tevékenysé­gükkel a dolgozó tömegek vágyait, célkitűzéseit, érde­keit szolgálják. E történelmi feladatokat mindenekelőtt az oroszor­szági forradalmi proletariá­tus valósította meg. Ezzel példát mutatott a világ munkásosztálya számára. A Nagy OlUóberi Szocialista Forradalom évfordulóján a világ munkásosztálya hálá­val és büszkeséggel idézi emlékezetébe az orosz pro- leláriálús hősi harcait, áldo­zatos küzdelmeit, világtör­ténelmi jelentőségű tetteit. A világ munkásosztálya Sza­jnára kimeríthetetlen erő­forrás ez az emlékezés. 2. Az előző forradalmakat kisebb-nagyobb mértékben szintén a néptömegek haj­tották végre, ám az új tár­sadalmi rend felépítésébe kevés beleszólásuk volt. Úgyszólván semmi. A Nagy Októberi Forradalom abban is különbözik az előbbi for­radalmaktól, hogy a bur- zsoá rend megdöntése után bontakozhatott ki igazán és mélyen a dolgozók alkotó, építő tevékenysége, történé- lemformálá szerepe. Ezt írta Lenin elvtárs: „A szo­cializmus ... először terem­ti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban tömegméretekben alkalmaz­zák, hogy valóban a dolgo­zók többségét vonják be az olyan munkába, ahol meg­mutathatják, hogy mit tud­nak, ahol kifejlesztheti ké­pességeiket, ahol megnyil­vánulhatnak azok a tehet­ségek, amelyek a népben, e frissen buzgó forrásban megvannak s amelyeket a kapitalizmus ezer meg ezer, millió meg millió esetben eltiport, elnyomott és el­fojtott." Felépült és meg­szilárdult a munkásosztály­vezette proletárdiktatúra, a szocializmus állama, amely­hez fogható demokratikus állam soha nem volt az ál­lamok történetében. A de­mokratikus jogok éltető szabadságában valóban megmutathatja minden be­csületes dolgozó: mit ér, , \ \ \\ \\ \V \ \ «. v VV'.XXVVV kW . VASZILIJ KAZIN AZ ÍZEM ideges kürtjével mozdul, riad a hajnali gyár, rőt fala — roppant kontúr — a dolgozókra vár. A kapunál egy hadsereg lép, — ez a munka háza itt — jönnek, hogy i.z üllőkre verjék ritmusuk lázait. Zúg a szel, úgy rohan egyre a rónára és a hegyre, A kohókban, a Iáiig ég, mint beteg halánték, s kemencék kráterében acéllá izzik át, s a gyár nagy hátterében ott áll az egész világ. Zelei Ferenc fordítása. mire képes. Létrejött és ] egyre szilárdul a munkás- osztály vezette munkás-pa­raszt szövetség, amely való- raváltotta és váltja a dol­gozó parasztok legbensóbb vágyait. S a munkásosztály önmaga felszabadításával szabaddá tette a dolgozók egész társadalmát. Ilyen körülmények között bonta­kozhat ki a tömegek törté­ne leinformáló tevékenysége — s ez a magyarázata an­nak a példa nélkül álló si­kernek, amelyet a győztes szocializmus országa, a Szovjetunió évröl-évre elér. Ez a magyarázata annak, hogy a népi demokratikus országok dolgozói virágzó hazát építhetnek maguk­nak. A kapitalista rend győzel­méig hosszú évszázadok tel­tek el A szocialista rend győzelméhez csupán évtize­dek kellettek a Szovjet­unióban. A szovjet haza munkásosztálya dicsőséges munkában mutatott példát, arra: mit jelent a szabad alkotó tevékenység. A cá­roktól örökölt elmaradt or­szág három évtized alatt olyan fejlett, ipari nagyha­talommá vált, amelyhez I fogható nincs a világon. ! Nemrégiben több, mint het­ven ország atomtudósai gyűltek össze Cenfben. ! hogy megvitassák: hová is \ értek el korunk ipari és fizikai nagyhatalmának, az atomnak hasznosítása te- í réit. A világ minden haladó és becsületes embere büsz­kén vehette tudomásul,- hogy az atomenergia békés felhasználása, gyakorlati áU kalmazása terén a Szovjet­unió van az élen — bchoz\ hatatlanul az élen. A szov­jet ipar manapság a világ első ipara — s még hozzá olyan ipar. amelyik az egész nép javára termeli a bősé­get. ­A népi demokráciák mun­kásosztálya példaképének, tekinti a szovjet munkáso­kat — példaképének tcHnli a magyar munkásosztály is, A szovjet munkásosztály gazdag tapasztalatainak al­kalmazás tette lehetővé, hogy a Magyar Népköztár­saság is ■ történelmi felada­tot oldjon meg az orszáa iparosítása terén — az el­maradt agrárországot ipari' országgá formálja. A Nagy' Októberi Forradalom láng­ja, a forradalomért harcoló orosz proletariátus, a kom­munizmus felépítéséért küz­dő szovjet munkásosztály lelkesedése lobog sztahano­vistáink, élmunkásaink szi­vében, akik most, napjainkr ban az 1955-ös terv mara­déktalan végrehajtásáért küzdenek és így készülnek fel a Második Ötéves Terv célkitűzéseinek megvalósí­tására. S nem is köszönhetik méltóbban az Októberi For­radalmat munkásaink, mint­hogy új és új sikereket ér­vek el a szocialista építő-: munka frontján!

Next

/
Oldalképek
Tartalom