Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-19 / 246. szám
1955 október 19, szerda NÉPLAP A Néplap elintézte Hitelesített pohár lesz a tiszulöhi italmérésben Rácz Sándor tiszalöki lakos levelében társaival együtt kifogásolta, bogy a megrendezett vidámvásáron a földművesszövetkezet italmcréscnél hitelesítetlen poharakkal mérték az italt. A bejelentést továbbítottuk. A napokban értesítette szerkesztőségünket a földművesszövetkezet igazgatósága, hogy a vizsgálatot megtartották. Maross Lászlóné, — aki kisegítő volt — szabálytalanul hitelesítetlen pohárral mérte az italt, tudatlansága miatt, de a többi alkalmazott hitelesített pohárral mért. Hasonló esetek elkerülése miatt a vendéglátóiparban a megfelelő kiszolgálás, az ital minőségének ellenőrzésére külön iizemágfelilőst állítottak be. Jutalmat kaptak az aratási, cséplési és betakarítási versenyben legjobb eredményt elért állami gazdaságok doloozói Az Állami Gazdaságok Minisztériumának kollégiuma és a MEDOSZ országos elnöksége megtárgyalta a felszabadulási verseny nyári szakaszának — aratási- cséplési, betakarítási munkák — eredményeit és megállapította, hogy a verseny számottevő sikereket hozott. Az állami gazdaságok versenyében a Bánhalmi Állami Gazdaság lett az első. A Nyírtassi Állami Gazdaság 8.000 forint jutalmat kapott. Miért nem csatlakoznak a traktorosok az 5 normálholdas mozgalomhoz? A Nyírbátori Gépállomás dolgozói az idő kedvezőtlen alakulása folytán még keményebben dolgoznak, hogy idejében befejezhessék a dolgozó parasztoknak az őszi munkákat. A gépállomás területén egyetlen traktort sem látni, minden gép kint dolgozik a határban. Különösen a vetőszántással igyekeznek, idejében végezni akarnak a búza elvetésével is. Ifj. Nagy József éjjel-nappal dolgozik gépével. Kiváló munkát végez a nyírbátori határban. Meg vannak elégedve munkájával a dolgozó parasztok. Nagy elvtárs egyik legszorgalmasabb embere a gépállomásnak. Egész évi tervét 92 százalékra teljesítette, az őszit pedig közel 80 százalékra. Az elmúlt dekádot kevés híján 43 normálholdas eredménnyel zárta. Egy kis erősítés, a gép fokozottabb kihasználása szükséges és elérheti az 5 normálholdas eredményt. De van a nyírbátoriaknak olyan traktoristájuk is, mint Szabó János, aki az elmúlt dekádban 53,8 normálholdat teljesített, tehát túlszárnyalta az 5 normálholdat. Ugyancsak Szabó elvtárs ért el legszebb eredményt a silózásban is. A múlt dekád be- fejeztéig 650 köbmétert silózott és így első lett a me-j gyében. Vasvári Sándor is megközelítette a múlt de-! kádban a tiszavasvári traktorosok által indított mozgalmat. Köő József úgyszintén. S mégsem csatlakoznak a versenyfelhíváshoz. Pedig sokkal jobb lenne, ha egy kitűzött cél eléréséért kellene harcot vívniok a mezőgazdasági munkák végzésének keretében. Eleget is tudnának tenni vállalásuknak, hiszen most már a [ talaj nagyrésze biztosítva j van a vetés számára és a termelőszövetkezetek dolgozói is elősegítik a traktorosokat a munkában. Kövessék hát: a tiszavasvári, a vásárosnaményi gépállomás dolgozóinak példáját, vegyenek részt a mozgalomban, hiszen nagymértékig serkent az őszi munkák gyors befejezésére. Megjegyzések egy népdal-estről j Hétfőn este Búj községben a Népművelési Minisztérium nemzetiségi osztályának művészei és a nyíregyházi József Attila kultúrotthon művészei meghallgatására zsúfolásig megtelt a mozi terme. Derűs, nevetni vágyó, szórakozást szerető emberek Búj község lakói. Azért jöttek el ma is, hogy meghallgassák, megtapsolják, megünnepeljék a népdal-est szereplőit. A műsor bevezetőjében Klamarik Lóránd, a rádió nemzetiségi együttesének tagja két esetben is hangsúlyozta, hogy népdal-estet tartanak. Azután átadta a szót a zenekarnak, akik verbunkosokat és toborzó- kat játszottak. Tehát minden a beígértek szerint történt. Jól indult a műsor. S az egész estét nagy tetszéssel fogadták a bújjak. Igazuk is volt, hogy örültek Babják Jenő és Klamarik Lóránd nagyszerű számainak, amelyekben a népi demokratikus országok nép dalaival, és a Magyarországon élő nemzetiségek dalaival szórakoztatják a közönséget. Hallottunk lengyel, német, csehszlovák dalokat is, sőt a zenekar még egy nagyszerű román számot is játszott. S mégis néhány megjegyzést kell fűzni a népdal-esthez. Először a konferanszi: Jap Nándor humorista volt a műsorközlő. De valahogy elfelejtette, hogy népdalest van, és elfelejtette azt is, hogy a falu dolgozóihoz nem lehet a múltban annyira ismert módon közeledni, nem szabad gúnyolni, főleg ízléstelenül gúnyolni a falu népét. Mert mi lenne más, mint ilyen gúny annak a bizonyos levélnek a felolvasása, melyben olyan, kívánalmakkal lép fel a levelet író legény, hogy szeretne piros borjú lenni stb. Következzenek a népdalok. „Áginé, Bocskai Ibolya szép hangú, jó megjelenésű énekesnő. De még ő sem engedheti meg magának, hogy népdalait Dankó „Egy cica, két cica“ dallamával tetőzze meg, nem gondol arra, hogy ezzel félrevezeti a nézőket. Pedig elég egy ilyen ismert művésztől csak egy ilyen tévedést hallani, s máris a fél falu meggyőződésévé tette, hogy ez a dal népdal. Ki vigyázzon ezekre a tévedésekre, ha a népművelés dolgozói nem vigyázlak? Ha elnézzük az ilyesmit, ma-holnap népi tánc i ruhában akár szvinget is { táncolhatnak előttünk, s mi nyugodtan ráhagyjuk,! hogy népitánc. Nincs igazuk azoknak, akik azt állít-1 ják, hogy tisztán szórakoztató szándékkal meg lehet engedni az ilyesmit. Búj községben hamár népdal- estről beszéltek, rendeztek volna valóban azt. Hiszen bebizonyította az együttes, hogy ilyen is van sok a tarsolyában. A cimbalom-szóló például remek volt, megérdemelte a tapsot. Mint- ahogy Szakács Balázs és Dankó Rózsa is nagysikert aratott, pedig ők népi táncot táncoltak! A buji előadás sikere mellett tanulság is van. Nem lehetünk elnézőek az ilyen öszvér dolgokban. Nem folytathatjuk a közönség ízlésének további rontását. a szórakoztatás cégére alatt. (H. Sz. J.) Képes híradó építkezéseinkről 6 é.s fél millió forint költséggel korszerű tejüzem épül Mátészalkán. (Ebben az összegben nincs benne a gépi berendezés.) Az építést a Megyei Építőipari Vállalat 2. sz. főépítés vezetőségének dolgozói végzik. A munkahelyen dolgozó brigádok közül kitűnik jó munkájával Sárközi József kőműves brigádja, átlagosan 160—170 százalék tervteljesítéssel. Az építő brigádok felajánlást tettek a november 7 .tiszteletére indított munkaversenyben, hogy november 1-re üzem-' képes állapotban átadják, — december 15-re pedig teljesen elkészítik az új tejüzemet. A mátészalkai tejüzem szomszédságában idén 3 millió forint értékű munkát végezneK el a nem rég megkezdett baromfikeltető-építkezésnél a Megyei Építőipari Vállalat dolgozói. A munkát gépek segítségével végzik. A képen' látható habarcskeverőgépet Kozma Mihály gépkezelő irányítja és LSrincz István segédmunkás rakja a gépbe a malterhoz szükséges anyagokat. Ketten ellátják a gép segítségével a baromfikeltető és a tejüzem építkezésnél dolgozó kőműves brigádokat malterral. 3C(i fúnák az Amikor megérkeztek, a gazdaság munkásai összenéztek. — Na, nem lesz hiány almaszedőkből! Katonásan álltak meg a gazdaság udvarán, de a mosoly már ott ragyogott az arcukon. Csajbók Miklós szakaszvezető alig várta, hogy odaszóljon az egyik lánynak: — Hol az az alma, hagy szedjük le! De aznap mégse lett semmi a munkából, elszállásolták őket, pihentek és nézelődtek. Mindenfelé csoportok lalakultak. Az egyik r.agybajuszú munkás hosszú ideig méregette a fiatal katonákat, azután sodort egyet az orra alatt— Hát maguk micsodák? Mer hiába nézem a parolijukat, már asse az, ami volt az én időmben! — Páncélosok vagyunk, bátyám. — Hát hun hagytátok a páncélt? — nevetett az öreg is. — Otthon hagytuk, nem gázoljuk össze vele az almát. — Hát jól tették, gyermekeim. Csakhogy itt vannak. Csakhogy itt vannak. Várták már őket a Csengeti Állami Gazdaságban, hiszen az idén annyi itt az alma, nincs elég ember a községben, aki leszedje. De várták az érkezést a katonák is. Mert ennél szebb munka kevés van a mező- gazdaságban. Betakarítani a rengeteg piros, nevető almát ... válogatni, osztályozni, ládázni. Már csak ezért is vágytak, de még hozzá a kollektív szerint fizetést is kapnak érte a gazdaságtól. Ahogy betették a lábukat, mindjárt „nyüzsögni kezdtek“, mint ahogy mondta valaki a munkások közül. Nyüzsögtek bizony, mert tele voltak munkakedvvel. Hogy még nem dolgozhattak, bejárták a gazdaság terültét. Többen megálltak a vetőgépek. traktorok mellett. Csajbók szakaszvezető egyszerre csak ezt mondta: — Hát bizony ... — és megcsóválta a fejét. Murvai, a másik szakaszvezető ránézett, s ő is megrázta a sapkáját, mintha vizes lett volna. — Azért csak látom, hogy nem vagyok otthon. A gazdaság emberei nem értették. Már miből látná, amikor tényleg nem idevaló? Hiszen még sohasem látták öt Csengéiben? — Azért mégis idevaló lennék — mosolygott, Murvai — merthogy traktoros vagyok en is. Csakhogy az én gazdaságomban nem rozsdásodnának így a gépek, mint ezek itt! Bátran, szókimondóan tárták fel a hibákat, amiket találtak. Beleszóltak mindenbe, de még se lehetett megharagudni érte. mert egy szikra gúny nem volt a hangjukban. Csak egymást tréfálták, különösen azok kaptak a szóra, akik eddig a mezőgazdaságban dolgoztak. Már otthon megszervezték a brigádokat, amelyekkel dolgozni fognak. Nagy törzsőrmester is ilyen brigádvezető lett. Korán reggel beálltak kukoricát törni. — Bátrabban fogjátok art a tengerit. — kiáltotta vidáman, ahogy beálltak a tábla végibe, — úgy fogjátok, mint a puskát, mintha agyon akarnátok verni vele az ellenséget! De a szemekre meg úgy vigyázzatok, mint a töltényre! Itt nem is volt baj. De annál nagyobb az almasze- dőknél. Ahogy az első ládák megteltek. nem kaptak üresei. Már több, mint három órán keresztül üldögéltek a fák alatt a fiúk, s még mindig semmi. A gazdaság vezetősége nem számolt ekkora mvnhalendülettel. Olyan hamar leleszedték a ládákat, hogy abban valami boszorkányság lehetett. Pedig nem volt semmi, mert ugyan vigyázlak arra. hogy sérülés nélkül szedjék le a gyümölcsöt, s szemet se rongáljanak. Juhász Mihály honvéd keservesen rágott egy csutkát, azután egyszerre felpattant. — De a teremtését, ha nálunk is így lenne! Ha egyszeresük elfogyna ' lövedék, amikor nagyon kell, s akkor csak leülnénk, várva a sültgalambot’ Tisztára agyoncsapjuk az időt! Még az első munkanap se telt el, márts sokat tanultak a gazdaságban a dolgozók a néphadsereg tagjaitól. Példáját látják az öntudatos munkafegyelemnek, s amellett, hogy az almaszedés gondjától megszabadulnak, tartós nyomot hagy bennük fiatal katonáink lelkesedése, közös vagyon iránti arnicssága. De jól mondta Tóth tiszt elvtárs: — Mindlfeti.cn nyernek ezzel a baráti segítséggel. Nyer a gazdaság, a mar ismert okoknál fogva, és nyernek a katonák, a fiaink, akik egy része még nem ismeri a nagyüzemi gazdálkodást. S ha megismeri, megszereti. Ez pedig , további nagy nyereség. S1PKAY 3 AHN A. ötvös Lajos országgyűlési képviselő (a képen jobbra) irányítja a munkát a Nagykállói Gépállomás1 biológiai derítő építésénél. Újítással végzik a munkát, kompresszor segítségével mélyítik a derítőt. Szabó1 János brigádja rendszeresen megbeszéli Ötvös elvtárssal egy-egy új feladat elvégzését. Felajánlást tettek, melynek teljesítése biztosítani fogja, hogy november 1-ig rnár a november 7-ig esedékes térvüket fogják teljesíteni. A brigádvezető a tervrajzon azt mutatja, hogy vállalásuk szerint hol fognak tartani a terv megvalósításában. (Hammel J. felvételéi) Kinevezték a sorsolási bizottságot A II. Békekölcsön október 20—2:1-a között Veszprémben sorra kerülő hetedik sorsolására a pénzügy- miniszter kinevezte a sorsolási bizottságot. A bizottság elnöke Tarján Endréné, a pénzügyminisztérium takarékpénztári főigazgatóságának helyettes vezetője, alelnökök; Szabó Zsigmond az Athenaeum nyomda gépmestere és Hoffmann József a takarékpénztári főigazgatóság -titkárságának vezetője./ A bizottság tagjai nagyrészt] Veszprém megye legkiválóbb dolgozói, .H
