Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-18 / 245. szám
Oilág, proletariat ept/ejülidek t NÉPLAP XII. évfolyam, 245. szám ARA »to K1U EH iin mi ii i iimiMfciii i 1955 október 18, kedd A mai számban : Zöld ellő vetések a nyírmeggyest Petőfi TSZ földjein (2. oldal) Vámosoroszi termelőszövetkezeti községben vasárnap befizették a VI. Békekölcsön készpénzben jegyzett teljes összegét (3. oldal) Sport (4. oldal) Gyorsítsuk meg a kenvérgesbestes vetését Minden termelő tudja, hogy a gabona csak akkor ad jó termést, ha ;ól előkészített talajba vetik, a legmegfelelőbb időben végzik el a vetést. A rozs vetési határideje már lejárt. A búzáé is rövidesen bekövetkezik és bizony még sc-k vetni való van. Vetéstervünknek mintegy 35 százaléka vár még • teljesítésre. Ezekben a napokban a búza vetése minden más munkát előzzön meg. Egy percet sem szabad tovább várni a vetéssel, mert: 1. a megkésett vetés gyengén bokrosodik, kevesebb lesz a kalászok száma; 2. a kései vetés nem tud a tél beálltáig kellően megerősödni, ezekben a vetésekben a hideg sok kárt tesz; 3. a kései vetés ritka marad, lábra kapnak a gyomok, melyek tápanyagot, vizet és fényt rabolnak el a kultúrnövényektől; 4. a kései vetés érési ideje a legforróbb júliusi napokra tolódik ki, ahol a szemszorulás veszélye és a rozsda fertőzése nagyobb mértékben fennáll; 5. a megkésett vetést rendszerint kapkodva végzik, nem fordítanak elég gondot a jó talajelőkészítésre, vetőmagra, csávázás- ra és egyéb minőségi követelményekre. Mindezek a hátránvok, amelyek a kései vetésből származnak, végső fokon terméscsökkenéshez vezetnek. Az elmúlt évben különösen megmutatkozott a korai vetés termésfokozó hatása. E kérdést több termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságban vizsgálva, megállapítottuk, hogy az a búzavetés, amely október elején holdanként 12,5 mázsa búzát adott, október végén 9,2 mázsát, november elején 7,8 má-, &sát, november közepén pedig már csak 6,1 mázsát. A hátralévő időkben bármennyire is kevés idő van a vetésre, nem szabad, hogy elmaradjon a vetőmagvak gondos .tisztítása és csávázasa. A gyommentes vetés egymagában 15—20 százalékos termésnövekedést eredményezhet. Nagy gondot kell fordítani a vetőmagivn- nőság mellett a holdanként! vetőmag mennyiségre és a vetés mélységre. Későbbi, vetéseknél feltétlen szükséges 110—120 kilogrammot vetni holdanként ahhoz, hogy vetésünk jól beállt legyen. A vetés gyors befejezésének legfontosabb előfeltétele a betakarítás meggyorsítása. A most vetésre kerülő búza legnagyobb részben kukorica után lesz elvetve. Ezeknél a vetéseknél két döntő tényezőt kell szem előtt tartani: az egyik sz, hogy a kukorica törését úgy kell végrehajtani, hogy a búza talaj,: lő készítése és vetése október 31-ig befejeződjék. Legfontosabb teendő most az, hogy a termelőszövetkezetek vezetői a gépállomások szakembereivel vizsgálják meg, hová, mennyi búzát kell még elvetni. Helyes munkaszervezéssel és minden erő teljes bevonásával hassanak oda, hogy a kukoricát a legrövidebb időn belül letakarítsák, ha 'jnedig ez nem lehetséges, október 31-ig akkor ne várjanak rá tovább a vetéssel. A már szabad területeken haladéktalanul kezdjék meg a vetést. Ezt tegyék az egyéni dolgozó parasztok is. Minden perc további késedelem métermázsákat rabol el magtárainktól. Traktorosaink most teljes erővel végezzék a vetőszántást és vetést. Munkájukat segítsék termelőszövetkezeteink, lelkesítsék őket úgy is, hogy a jól dolgozó traktorosoknak adjanak természetbeni jutalmat. A falvak élenjáró dolgozó parasztjai személyes példa- mutatásukkal, meggyőző szavukkal segítsék elő a gyors betakarítást, szántást, vetést. Támogassák megyénk dolgozó parasztjai teljes odaadással a tiszta- határ-mozgalmat, csatlakozzanak a kállósemjéni dolgozó parasztok felhívásához, hogy minél méltóbban ünnepelhessük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. JUHASZ SÁNDOR A gépállomások megyei igazgatójának felhívása A Mezőgazdasági Igazgatóság a most folyó őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítása érdekében november 7. tiszteletére versenyt hirdet a megye traktorosai között. Az Igazgatóság az őszi munkák végzősében legjobb eredményt elérő tizenhárom traktoros közt értékes jutalmat oszt ki: Öt traktorost karórával, nyolc traktorost pedig fényképezőgéppel jutalmaz meg. A verseny feltétele a következő: a) Jutalmat kap az, aki éjszakai műszakban legtöbbet szánt. b) A szántást a minőségi követelményeknek megfelelően végzi. c) Gépét az előírásoknak megfelelően karbantartja. Felhívom a megyei gépállomások valamennyi traktorosát, hogy csatlakozzon a versenyhez. ÁLDOTT ISTVÁN, a gépállomások megyei igazgatója. 237 család 336 tagja választotta a szövetkezeti utat megyénkben az elmúlt héten Az október 9-től 10-ig terjedő héten termelőszövetkezeteink megtették a zárszámadásra való el ókészületeket. A zárszámadások előrelátható eredményeiről a mostani szántás-vetés és betakarítás sürgős munkái közepette is egyre több szó esik falvainkban. A legtöbb termelőszövetkezetünk jóval nagyobb eredményre számít a tavalyinál s ennek hatására 237 család 336 tagja határozta el az elmúlt hát folyamán, hogy szakít a régi küzdelmes egyéni gazdálkodással és követi a felemelkedést jelentő nagyüzemi gazdálkodás útját. Járásaink közül most is a nyíregyházi járás halad az élen a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. 35 család 53 tagja lépett be a járás 17 termelőszövetkezetébe. Ebben nincsen benne Nyíregyháza város, ahol 5 család 8 tagja lett szövetkezeti tag. A járás területén Tiszabercelen új szövetkezet alakult Tiszamenti Hajnal néven, amelyet 10 család 20 tagja alapított 55 hold földön. Igen kevés eredményt ért el a nyírbátori járás, ahol mindössze 8 család 9 tagja lépett termelőszövetkezetbe. Ennek a csekély eredménynek elsősorban az az oka, hogy a mostani sürgős munkákra való tekintettel elhanyagolják a szövetkezetek számszerű fejlesztésének feladatát. Pedig a júniusi határozat világosan leszögezi, hogy a termelés fejlesztésétől a termelőszövetkezetek fejlesztése elválaszthatatlan. Mindkettőt egyszerre és állandóan kell megvalósítani. Helyes lenne, ha a nyírbátori járásban is ilyen értelemben igyekeznének ezt a kettős, de egységes feladatot megvalósítani. A kállósemjéni dolgozó parasztok „tiszta határ“ mozgalomra hívják a homoki járásokat Kállósemjén dolgozó parasztjai november 7-e méltó megünneplése céljából „tiszta határ“ mozgalmat szervezünk és versenyre hívjuk Szabolcs-Szatmár megye valamennyi homoki járás községeit az alábbi szempontok szerint; A burgonya betakarítását október 17-ig befejeztük. A beadást a termőföldről a begyűjtőhelyre visz- szük. A kukoricát, napraforgót október 20-ig betakarítjuk és az állammal szembeni kötelezettségünket ezzel egy időben teljesítjük. Ügyelni fogunk a napraforgónál a szemveszleségre. A kukorica szárát október 31-ig betakarítjuk. Vigyázunk a levélveszteségre, a szárat pedig a legalsó gyűrűnél vágjuk le, hogy megakadályozzuk a kukorica- riioly' elszaporodását. A nap- raforgószár levágását is befejezzük ekkorra és haza hordjuk. Kenyérgabona vetéstervünket — 720 hold őszi búzát és 1063 hold rozsot — október 25-re teljesítjük. Az őszi mélyszántást november 20-ig befejezzük. Azokon a területeken, amelyeket az ősz folyamán trágyáztuk, már megkezdtük a mélyszántást. El akarjuk érni. hogy a község szántóterületének 25 százalékát az év folyamán letrágyázzuk. Tervünket eddig 25 százalékban már teljesítettük is. Az állatállomány takarmányozásának biztosítása szempontjából 750 köbmétert silózunk, a silózási munkálatokat október 31-re teljesítjük. Mezőgazdaságunk színvo« palának emelése érdekében minden területen minőségi munkát fogunk végezni. Felhívjuk valamennyi homoki járás községét, csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz, hogy mielőbb befejezhessük az őszi mező- gazdasági munkákat. Boros Ferenc, a mg. állandó bizottságának elnöke. Papp István, a termelési bizottság elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedének teljesítéséről A népgazdaság fejdlődé- sét, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar — építőij; ar A szocialista ipar 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 102.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a harmadik negyedévi teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: kohó- és gépipari minisztérium 194.3 százalék, szénbányászati minisztérium 97.5 százalék, vegyipari cs energiaügyi minisztérium 102.9 százalék, könnyűipari minisztérium 103.5 százalék. élelmiszeripari minisztérium 102.1 százalék, építésügy' minisztérium ikervállalatai 104 9 százalék, országos erdészeti főigaz- galósáe iparvállalatai 97.5 százalék, közlekedés- és postaügyi minisztérium iparvállalatai 103.9 százalék. A helyi ipari vállalatok 101.5 százalékra, a klsinari szövetkezetek 97.4 százalékra. teljesítették 1055 harmadik negyedévi teljes termelési tervüket. 1955 harmadik negyedévében a szocialista ipar 9.2 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar 9.3 százalékkal, a helyi ipar 10.4 százalékkal, a szövetkezeti ipar 6.4 százalékkal termelt többet mint 1954 azonos időszakában. Az állami építőipar 1955 harmadik negyedévi termelési tervét — előzetes számítások szerint — 103 3 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek ■■ között jelentős mennyiségű. feketeszenet, acélt, hengereltacélt, benzint, cementet, fúrógépet, kerekes traktort, pamutszövetet, gyapjúszövetet, kötöttárut, ruházati élelmiszeripari cikkedet gyártott. Rá: a legfontosabb iparcikkek nagyrészéhek ter- rm-iési tervét teljesítették, ilietve túlteljesítették, egyes miniszériumok iparvállalatai néhány termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítottak elő. Nem teljesítette például a szénbányászati minisztérium a barnaszén. az aknaszáilító berendezés, a kohó- és gépipari minisztérium a gőzmozdony, a marógép, a hídszerkezet, a vegyipari és energiaügyi minisztérium a bauxit, a kénsav, á nitrogénműtrágya termelésének harmadik negyedévi tervét. Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelentősen több ipari terméket bocsátott a külkereskedelem rendelkezésére, mint az előző év azonos időszakában. Az iparvállalatok export szállításai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és tervsze- rűek s bár egyes cikkeket — köztük több finommechanikai híradástechnikai és vegyipari terméket, — a tervezettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a külkereskedelemnek, más cikkekből — köztük például egyes közlekedési eszközökből, szerszámgépekből — nem teljesítették export áruátadási kötelezettségüket. Egyes ipari minisztériumok és vállalatok import, anyag és gépmegrendeléseiket nem mindig a szükségleteknek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékossági követelményeket. 1955 harmadik negyedév folyamán az ipari vállalatok állóalapjai újabb üzembehelyezésekkel bővültek. A Lenin Kohászati Művek elektrcacélmü csarnokát 3500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű erőműveknél újabb — óránkint 100'tonna ,gáz teljesítőképességgel rendelkező — kazánt helyeztek üzembe. Megkezdte működését a borsodi hőerőmű 30 MW-os II. sz. gépegysége, az üvegipar fejlesztését szolgálja a salgótarjáni üveggyárnál üzembehelyezett IV. sz. hutazsarnok. Simontornyán és Mohácson kenyérgyárat, illetve sütőüzemet, Egerben tejüzemet helyeztek üzembe. Részlegesen üzembehe- Jyezták a miskolci pamut- fonódát mintegy 20.000 orsóval. Az ipar több területén — elsősorban a gépiparban jelentős műszaki szervezési intézkedéseket hajtottak végre; a motorkerékpár alkatrészek és a gyorsacél- szerszámok előállításánál például egyre szélesebb körben alkalmazzák a precíziós öntést, lényeges munkaidömegtakarítást jelent a fogaskerekek egyre nagyobb részének nideghű- zással történő előállítása, szélesebb körben alkalmazták az öntvények szilárdságát nagymértékben növelő nagyfrekvenciás edzést. A tervekben előírt több fontos műszaki-szervezési intézkedést azonban az ipar nem teljesítette. A kohászatban például a frissítő ércnek csak kis részét darabosították, a szén- bányászatban nem alkalmazták a terv által előírt mértékben a millszekundos robbantást. 1955 harmadik negyedévében a termelés növekedését a szocialista ipar túlnyomó részében a termelékenység emelkedése révén érte el. A harmadik negyedévben a szocialista ipar termelékenysége 1954 (Folytatása a 3. oldalon)
