Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-16 / 244. szám
1955 október 18, vasárnap NÉPLAP Hí !£ U. D M VERSENYTÁRSAK... 1055. október US, Vasárnap Lonmin Idójárásjelentés. Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, elsősorban északon, több helyen eső. Helyenként még reggeli köd. Ma gyenge légáramlás, megélénkülő dél-délnyugati, később nyugati-északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés északkeleten gyengül, a nappali felmelegedés alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: északon 12—15, délen 16—19 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 10 lók felett. Ügyeletes gyógyszertári szolgálat: Dózsa Gy. u. 3. ügyeletes orvosi szolgálat: Luther-u. 13. A apagyi Rákosi Termelőszövetkezet tagjai is igen szép eredményeket értek el kapásvetemények- ből. A géppel vetett és kapált 20 holdas burgonya- tábláról 120 mázsás termésátlagot takarítottak be. * Az újfehértói Rákóczi és Petőfi Termel őszövetkeze- tekben minden esedékes őszi munkát elvégeztek már a tagok. A két termelőszövetkezet DISZ-ifjúsága úgy határozott, hogy segítségére siet a yörös Csillag Termelőszövetkezetnek, ahol még sok munka vár befe- iezésre. * A Szegedi Panucskészitő Kisipari Szövetkezet 3.000 pár hímzett „szögedi” bár- sonj'papucsot készít a belföldi igények kielégítésére. A papucsok fekete, piros, vagy kék bársony felső részére mezei virágokat hímeztek. * A legszebb divatszínben 60.000 pár női és gyermekkesztyű készült az idén. Ezek nagyrészét norvég mintával kötötték, de nagymennyiségben készültek a közkedvelt egyszínű kesztyűk is. * A hosszúujjú és a japánujjú női gyapjú pullóvere- ket az év negyedik negyedében 10 szinváltozatban gyártják. Legkedveltebbek a teljesen shna, széles pa- tcntgalléros pulloverek. A férfiak számára bordás kötésű. zsebes kardigánokat készítenek. Szombaton délelőtt vendég érkezett a balkányi Alkotmány Termelőszövetkezetbe. Váratlanul és bejelentetlenül a rohodi, nem régen alakult, 'Jj Elet TSZ párttitkára toppant be. S milyen szerencse, éppen az Alkotmány párttitkárával találkozott elsőnek. — Azért jöttem, hogy hadd lássam, hogyan is vagyunk a versennyel, — mondotta A. Szabó József. Az Alkotmány párttitkára, Urbánkó József egy kicsit meglepődött. Az az igazság, hogy most, amikor a nagy őszi munkák folynak, egy kicsit bizony megfeledkeztek a versenyről. Pedig amikor a rohodi Üj Élet versenyfelhívása az újságban megjelent (szeptember 18-án), mindjárt csatlakoztak hozzá. Mind a két termelőszövetkezet augusztus 20 élőit alakult, azonos minőségű földön és hasonló adottságokkal. Reális alapja van a versenynek. Ez most mind eszébe jutott a titkárnak. — Hát akkor üljünk le és mond el először te, aztán majd én, végül pedig megnézzük a földjeinket, — szíveskedett a vendéglátó párttitkár. A. Szabó akkurátusán elővette a jegyzetfüzetét, a másik titkár is hasonlóan. — Ha emlékszel, tudod, — kezdte a vendég, — mi azt fogadtuk, hogy szeptember harmincig elvetjük a hatvan hold rozsunkat, a 70 százalékát keresztsorosan. Már elvetettük, dé nyolc nap késéssel. Vrbánkó szorgalmasan írta. — A versenyfelhívásban az is benne volt, hogy vetünk 20 hold őszi árpát, keresztsorosan. Ez mar zöldéit. A 120 hold őszi búzát is elvetjük néhány napon Kétmillió márka egy úttörőpalotára belül, — magyarázta büszkén. — Még az idén felépítünk egy 40 férőhelyes tehénistállót és egy 30 holdas halastavat. Hat és fél vagon kő már van, tégla is van a kezdéshez elég, csak kút kell. Három-négy napon belül az is meglesz és kezdjük az építkezést. Ahogyan látta, hogy a vendéglátó titkár sebesen jegyez, annál bátrabban beszélt. Elmondta azt is, hogy kértek 10 darab fejőstehenet tavaszra, mert még most nem lenne hova tenni, de takarmányról már gondoskodnak: készítenek 100 köbméter silót. Csutkaszárból. Azt pedig a tagság adja össze 100—150 kévénként. Mikor elsorolta, hogyan is állnak a dolgok a rohodi Üj Életben, a vendéglátó megkérdezte: —■ És miért késtetek a vetéssel? — Annak az volt az oka, hogy a földön széthagyva kint volt a szalma. Amíg le nem hordták, nem kezdhettünk, — magyarázta. Volt más baj is és van is. Mégpedig az, hogy nehéz most a termelőszövetkezeti munkára embert találni, mert a tagok a kis egyéni parcellákról takarítgatják be a burgonyát, a kukoricát, a répát. De azért; van egy mag. ami olyan emberekből áll, mint Pásztor József, Szabó Ferenc, Virtás Miklós, akik már csaknem állandóan a közösben dolgoznak: szántásnál, vetésnél, építkezésnél. — De most mondd el te, ti hogyan haladtok? ... — kérte az Üj Élet titkára Urbánkó Józsefet. — Mi azt vállaltuk, hogy 115 hold őszi búzát, 70 hold rozsot és 30 hold őszi árpát vetünk. Lejjebb vettük, csalc 100 hold búzát, 10 hold árpát és 70 hold rozsot vetünk — kezdte a vendéglátó titkár. — két napja vetettük el az árpát, elvetettünk 30 hold rozsot és 10 hold búzát. végéig befejezik. A parkrészletekkel, nagy játék- és sportterekkel körülvett úttörőpalotát 1956 október 7-én, az NDK fennállása hetedik évfordulóján adják j át az úttörőknek. „Aki sokat markol keveset fog!“ A zárszámadás fontos dolog termelőszövetkezeteink eietében. Milyen jövedelemre Vún kilátás? Menynyivel tudják gyarapítani a közös vagyont, a különböző alapokat, amelyek a szövetkezet gazdasági megszilárdítását és szakadatlan fejlődését biztosítják? Kétségtelenül minden érdekli a szövetkezeti tagságot -— sőt az is, hogy mennyi kerül kiosztásra a közösen kiharcolt jövedelemből, menynyi föld járadékra számíthatnak és hasonlók. A napokban lezajlott zárszámadás-előkészítő közgyűléseknek mindezekre a kérdésekre vonatkozólag tájékoztatást kellett adniok. Legalább is ahol a minta- alapszabályt tekintik a termelőszövetkezet legfőbb törvényének ' ott így történt. De sajnos, nem mindenütt. Például az encsen- csi Ifjúság TSZ október 13-i zárszámadás-előkészítő közgyűlésén sem. Mi az első: a közös vagyon, vagy ti háztáji gaztlaság ? Több kifogásolni való Is akad ezen a közgyűlésen es főleg egyes tagok gondolkodásával, magatartásával nincsen rendben minden. Először is a közgyűlési beszámoló volt hiányos. Nem tartalmazta azokat az adatokat és tényeket, amelyeket a tagság elvárt éolna. A járástól kikülött könyve- esi szakember megkísérelte a könyvelés, alapján ösz- szeállítani a bevétel-kiadási előirányzatot, de sikertelenül. A téesz könyvelése olyan hanyag, hogy több napra lett volna szükség a rendbehozására. Ezért elsősorban a téesz könyvelője, Szakály György a felelős, de maga a vezetőség, az ellenőrző bizottság és a járási tanács mezőgazdasá- "sztálva is hibásak, mert évközben ők sem ellenőrizték kellően és nem adtak megfelelő segítséget. A legfurcsább dolgok azonban a hozzászólások alkalmával fordulták elő. Egyes felszólalók annak adtak hangot, hogy „csökkensz esztendőben október elsejéig? Az eddig kiosztott előleg — munkaegysé- genkint 6 kiló kenyérgabona, 70 deka arpa, 5 forint körüli készpénz, malac és egyéb termény — elég jónak mondható. Az egyénileg dolgozó parasz’ok között számosán akadnak Encssncsen olyanok, akiknek az egész évi haszna sém rúg ennél többre. Pedig az Ifjúság tagjai még igen sok egyéb dologra is számíthatnak: 70 darab hízó, 600 póré dohány, 517 mázsa szerződéses vető- ourgonya, 61 malac és hosz- szű volna felsorolni, mi minden kerül még a zárszámadás tételei közé. Tehát nem a kisebb részesedés az oka a belépések hiányának, hanem egészen más okai vannak. Elsősorban az, hogy több téesz-tag a saját háztáji gazdasagát erősei. Ezt látva az egyéni dolgozó, azt gondolja magában: „Lám még a tsz-tagnak is kifelé nyúlik a karja?” De emellett a faluban egyéb dologról is beszélgetnek. Arról nevezetesen, hogy némely téesz-tag nem tiszteli a közös vagyont, mint például Lupsa Gyula, akiről tudják, hogy rendszeresen ' megdézsmálja a közös terményt. Az elmúlt napokban Harcsa Andrásné fogta meg, amint éppen a nyolcadik kosár krumplit vitte haza a közős szántóföldről. Az ilyen esetek nem teszik vonzóvá az Ifjúság TSZ-t a becsületes dolgozó parasztok’ előtt. Helyes, ha az ilyen lagokat fegyelmi bizottság elé állítják, amint erről a legutóbbi közgyűlés döntött: De el is várják a példás büntetést. Az sem igen szolgálja a szövetkezet számbeli fejlesztését, ami Lesku Mik- lósné szájából hangzott el 4 felvételt kérő dolgozó paraszt.al kapcsolatban, amikor a vezetőség felvételüket javasolta október 13-án: „Csőcselékre nincs szükségünk!’ Tény, hogy ez a négy dolgozó már egyszer tsz-tsg volt r akkor az ellenség szavára hallgatva, kiléptek. Azóta azonban belátták, hogy rosszul cselekedtek és most vissza- vágytak. De a goromba és a minden alapot nélkülöző sértegetésre ketten azonnal visszaléptek a felvételtől. Ennyit, most három traktorral szántunk. Silónk nincs, majd vásárolunk takarmányt. A vendég megcsóválta a fejét. Ejnye, ejnye. — Miért maradtatok le? — kérdezte. — Bajok vannak a tagsággal. Nem sikerül őket összelogni. A tagság egy része földtelen ember volt, ezek inkább mennek most más kereset után, mint a közös munkára. A tagsag másik része pedig földdel rendelkező volt. Ezek meg saját dolgaikat végzik. — magyarázta. — És az ellenség sem alszik. Itt sok úr volt és sok kulák van. Ezeknek a hazugságai még meg- torpatitják az embereket. Ennek érezhető a hatása mind a két termelőszövetkezetben. Az osztályellenség ellen következetesebben kellene harcolni, de most, n sok munka idején meg-meg felejtkeznek a kulákok leleplezéséről, hazugságaik visszaveréséről. Ezért aztán több új tag néha bizonytalan, el-elniaradozik a közös munkából A termelő- szövetkezet fejlesztését is hanyagolják az utóbbi he-’ teliben mind a két helyen. Az Üj Elet párttitkára már látja a hibákat és igyekszik harcos kiállásra, öntudatra nevelni a tagságot, hogy meggyőző szóval a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat vezessék a felemelkedés útjára. Az Üj Életben már megszervezték1 a pártoktatást, Horváth elvtárs, igazgató-tanító, tsz-tag tanítja majd pártunk politikájának ismeretére a tagságot, de a hozzátartozókat, az asszonyokat, nagylányokat, legényfiúkat is. Ebből a váratlan látogatásból nagyon sokat tanult mind a két titkár. Meg kéU ezt csinálni máskor is. Meg is egyeztek, hogy vasárnap pedig a balkányi Alkotmány titkára és elnöke Iá fogat el a rohodi Üj Életbe. SZABÓ GYÖRGY Mivel agitáljon az Ifjúsági TSZ Kétségtelen, 'hogy a jó egyéni részesedés igen fontos érv az egyéni dolgozó parasztok meggyőzésére a közös gazdálkodás felől. — Áronban nem olyan módon, ahogy ezt Lesku Miklósné, Lupsa Gyula es Szakály György elgondolják. Vajon mi az oka. annak, hogy az Ifjúság TSZ-be nem ’ volt egyetlen belépő sem ebben Vagy lehetne beszélni például a vezetőségi tagot, példamutatásáról. Els csorbán G. Nagy Sándorról, akinek apja még minőig egyénileg dolgozik, s ebben fia támogatja, ahelyett*, hogy meggyőzné a közös út helyességéről. Tudnak a község dolgozói arról is, hogy a vezetőségben nincsen egyetértés. Az Ifjúság TSZ elsősorban azzal agitáljon, hogy példásan fejezzél; be a betakarítást és a szán tás-vetés munkáját, amelyben dicséretes eredményeket értek el eddig is. Mutasson példát az állam iránti kötelezettségek teljesítésében a burgonya ók a kukoricabeadásban is, mint az egyéb • • Ötéves a hírlapterjesztés Pártunk és kormányunk mindenkor elismerte » postás dolgozók a sajtóterjesztés terén végzett munkájukat. Ezt bizonyítja az is, hogy több postás dolgozo részesült kormánykitüntetésben. Sok közülük sztahanovista jelvényt, oklevelet és más kitüntetést kapott. Most. az „ötéves a hírlapterjesztés1' megünneplésével kapcsolatban október 1-től ünnepi müseakot in-, ditottak. Ez alkalommal tett vállalásaiban a postás, dolgozók elsősorban a párt megyei lapját, a Néplapot• akarják magasabb példányszámra emelni. Pártunk március 9-i határozata megszabja úgy az ipar. mint a mezőgazdaság területén a tennivalókat. E feladatok! eredményes végrehajtását segítik postásaink azzal, hogy minél több dolgozó kezébe eljuttassák a párt megyei sajtóját. A feladat nagyságát megértve, az október l én megindult ünnepi műszakra komoly vállalások érkeztek máris a MEHIV-hez. A postahivatalok egymásután küldik be a vállalásaikat és csatlakoznak az „ötéves a hírlapterjesztés“ mozgalomhoz. A felajánlásokban élenjárnak a mátészalkai posta- hivatal dolgozói, akik vállalták, hogy a meglévő előfizetők megtartása mellett, az operatív terv fölött ötven új Néplap-olvasóval bővítik a megyei sajtó olvasó-' táborát. Hasonló felajánlást tettek a fehérgyarmati,' vásárosnaménvi, nagykállói, nyírbogáti rakamazi és a nagyecsedi postahivatalok is. Meg kell említenünk a> t szalöki postahivatal dolgozóit is, akik közül Kiss Miklós kézbesítő 5 Szabad Nép, 6 Néplap, 4 Szabad Föld es 10 Szabad Ifjúság új előfizetőre tett vállalást. — Kávákká András 6 Szabad Nép. 6 Néplap, 4 Szabad Föld. Kiss Zoltán. Kállai Imre, Kumcsik Lajosné, Huri Lajosné az előbbi postás dolgozókhoz méltóan tettek vállalást a sajtóíerjesSEésre. Az ünnepi műszak sikerének érdekében szükséges, hogy az eddigi elmaradó k hálálok, kézbesítők saját területükön munkájuk megjavításával felzárkózzanak az élenjáró hivatalokhoz, kövessék azok példáját. A megye valamennyi postahivatala vizsgálja felül a hírlap-terv teljesítést, tartson jó kapcsolatot a helyi pártszervezettel és kérjen segítséget a munka elvégző-' séhtz. Az ünnepi műszak sikerének érdekében tegye-; nek meg mindent, hogy a napi árusítás is sikeres legyen. Juttassák el a megyei lapot a dolgozókhoz, ke-, ressék fel ennek érdekében még a legtávolabb esői helyeket tanyákat is. Különös figyelmet fordítsanak a termelőszövetkezeti tagok lapellátására. Akkcr fognak jól dolgozni, ha a sajtót a termelőszövetkezetek minden tagjához eljuttatják. r-» * Az NDK kormánya kétmillió mi át bocsát rendelkezésre Karl-Marx-Stadt első úttörőpalotájának építéséhez. A 10.000 négyzetmétert elfoglaló épületek nyers építését még ez év Hiányzik a példamutatás beadások teljesítésében. Javítsák meg a vezetési, a könyvelést. Fejlesszék mindenekelőtt a közös vagyoni, az állatállományt, a takarmány- és vetőmag- alapot, biztonsági tartalékokról gondoskodjanak, növeljék a szociális-kulturális alapot, épületeket és felszerelést. így lesz nagyobb évről-évre az egyéni ,-övedelem is. Ha csökkentenék a jövő fejlődés alapját jelent i közös alapokat, csal; azért, hogy most valamivel többet markoljanak, úgy járhatnak, mint az az ember. — aki sokat akart markolni és Így Keveset fogott. (Za) tem keli a közös vagyont, mert a háztáji gazdaság érdeke úgy kívánja.” Lesku Miklósné például kerekperec kijelentette, hogy „sok az állat a téeszben, el kell adni a kismalacokat es a szarvasmarha egy részét, mert kevés a takarmány és nem jut elegendő a háztáji állatállománynak. A kukorica is nagyon kell a tagoknak. osszanak ki minél többel." Leskunét ugyan nem támogatta ebben a tagság, de Lupsa Gyula, Szakály Gvörgv könyvelő és még néhányon egy követ fújtak vele. Érveik közt még azt is felsorolták, hogy minél többet keli kiosztani a tagoknak, mert ezzel győzhetik meg a kívülállókat a belépésre. Mindenesetre ez nagyon furcsa okoskodás és a téesz-tagság zöme — nagyon helyesen — elutasította ezt az álláspontot. A termelőszövetkezet tagjainak jóléte a közös vagyontól el nem választható.
