Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-11 / 239. szám

Világ p.röldánaizQ.yitüliele.'kf XII. évfolyam, 239 szám t _____ ÁRA 50 FILLÉR 1955 október 11, kedd A mari Píftmban : Sikerrel kezdődtek meg Nyíregyházán a propagandista tanfolyamok (2. oldal) Mi történt az elmúlt 24 érában a külpolitikában? (3. oldal) Hírek 3. oldal) Sport (4. oldal) Kisvárda példamutató dolgozó parasztjai Községünkben jó lendü­lettel folyik az őszi beta­karítás. A burgonyát ed­dig 9Q százalékban szed­ték fel a dolgozó parasz­tok. A burgonya betaka­rításában s egyszersmind a beadásban is az elsők közt vannak: Barkóczi Jó­zsef, Juhász István, Poz- ner János, Bartók Mihály, * Balogh Imre és Kántor István dolgozó parasztok. A kukoricatörésben és beadásban dicséretet érde­melnek: Kuczkir Miháljj, Varga István és Rubóczki József dolgozó parasztok. A kukorica betakarítása 75 százaléknál tart. A kenyérgabona vetésé­ben élenjárnak Korbács Pál, Balogh István és Ju­hász János dolgozó pa­rasztok. Ha minden kisvárdai dolgozó paraszt ilyen pél­dásan végzi munkáját és teljesíti állammai szembe­ni kötelezettségeit, mint a felsoroltak, akkor úgy a betakarításban, mint a szántás-vetésben és a be­adásban határidőre telje­sítheti községünk terveit — ami valamennyiünk be­csületügye kell, hogy le­gyen. Hován József Pál tudósító. Végzik a szántás-vetést a tiszavasvári tsz-ekben A tiszalöki járás termelő- szövetkezetei nemcsak meg­győződtek a korai vetés fontosságáról, de maguk is alkalmazzák ezt a tapaszta­latot. A tiszavasvári Üj Élet Termelőszövetkezet, a Pető­fi, a Kossuth, az Űj Baráz­da és a járás valamennyi termelőszövetkezete rozs és árpa vetését már befejezte. Az Űj Élet dolgozói a búza vetésének 70 százalékát el­végezték, úgy, hogy októ­ber 3-án közel 200 hold búzát vetettek el. Az egyénileg gazdálkodók azért késlekednek a ke­nyérmagvak elvetésével, mert a hagyományok sze­rint akarnak élni még ma is. A hagyomány szerint pedig nem jó Október 10-e előtt a búzát elvetni. A ter­melőszövetkezetek módo­sították a hagyományokat. Az ő hagyományaik, ame­lyek csak pár évesek, azt tanítják, jó a búzának ko­rán a földbe kerülni. Hogy ez mennyire így van, a ta­valyi és az idei jó termés- eredmények igazolják. De ugyanígy igazolják a másodvetések is a termelő- szövetkezetek jó gazdálko­dási módszereit. Mert azt is idejében vetették el. RÓKA LÁSZLÓ főagronómus Tiszalök. Rövidesen befejezik Nábrádon a burgonyaszedést Serényen halad az őszi betakarítás Nábrád köz­ségben. Már a kora haj­nali órákban népesek az utcák a határba igyekvő szekerektől. Törik a kuko­ricát, ássák a cukorrépát, csépelik a napraforgót a dolgozó parasztok. Boldogan végzik a munkát az embe­rek, hiszen ilyen jó ter­més rég nem volt Nábrád- ban. A burgonya, a kuko­rica, a cukorrépa nagyon jól fizet. Különösen a bur­gonyaterméssel vannak megelégedve a termelőszö­vetkezet dolgozói és az egyéniek. • A község viszonylag sok burgonyát fog tudni piacra bocsájtani, ezért is igye­keznek úgy a betakarítás­sal és a begyűjtéssel. Jó volna, ha már megszerez­hette volna szabadpiaci jo­gát. De remélhetőleg né­hány nap múlva meg lesz, hiszen a napokban befeje­zik a burgonyaszedást. Most kezdték meg az ap­rómagvak cséplését is, a lóherét, lucernát, kölest. Szükség van minden szem terményre, különösen a termelőszövetkezetnek. Jó tejelő szarvasmarháik, több mint 120 darab gyönyörű fiatal sertésük van, ami­nek szükséges lesz a takar­mány, hogy továbbra is szé­pen fejlődjenek. A tsz-ta- goknak minden gyönyörű­ségük ebben van, mert tud­ják, hogy rengeteg jöve­delmet várhatnak a szép és gondozott állatállomány­tól. Szabó Mihály levelező, Nábrád. Teljesítették beadási kötelezettségeiket A nábrádi Békeharcos Termelőszövetkezet az őszi betakarítási munkák orosz­lánrészén már túl van. A tsz. dolgozói a napokban befejezték a burgonya és a cukorrépa felszedését is. Azokon a táblákon pedig, amelyeken a kukorica elég­gé érett, megkezdték a tö­rést. Beadási kötelezettségüket kukorica és napraforgó ki­vételével százszázalékig tel­jesítették, úgyhogy állat és állati termékek beadását egész évre rendezték. Cu­korrépából a napokban kö­zel 1100 mázsát szállítottak be. Az őszi szántás-vetési munkálatokat is serényen végzik. Az őszi árpa elve­tését a napokban befejez­ték, a búza és rozs számára is előkészítették a talajt. Sőt, már a rozs nagyrésze a talajban van, Erősödnek, növekednek termelőszövetkezeteink Az elmúlt hetekben nap mint nap adtunk tudósítást arról, hány új termelőszö­vetkezet alakult i megyénk­ben, hány új belépőt fo­gadtak soraikba a mór ré­gebben működő termelőszö­vetkezetek. Most, ha elő­vesszük ezeket a jelentése­ket és megvizsgáljuk azo­kat a számadatokat, ame­lyek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről meg­győznek bennünket, meg­állapíthatjuk, hogy úgy nö­vekedtek megyénk mező- gazdasági termelőszövetke­zetei, mint csermelyből a patak, patakból a folyó. Já­rásaink, községeink népne­velőinek szorgalmas mun­kája révén az egyénileg gazdálkodó parasztok egyre nagyobb hányada választot­ta azt az utat, amelyen oly sokan haladnak már me­gyénkben, országunkban. — Azok a megdönthetetlen téhyek, melyek a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zésének helyességét és szükségszerűségét igazol­ják, azok az eredmények, amel'vket termelőszövet­kezeteink felmutatnak, pa­rasztságunk előtt egyre érthetőbbé teszik pártunk politikáját. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint a termelőszövetkezetek nö­vekedése a VI. Békeköl­csön-jegyzés ideje alatt. A hazafias kötelézettség tel­jesítésének legnagyobb idő­szakában sem szűnt meg a nagyüzemi gazdálkodás nö­vekedése. Az elmúlt héten is újabb csermely-ágak csatlakoztak a széles mederben höm­pölygő folyóhoz, hogy együtt alkossanak azzal ha­talmas folyamot. 243 csa­lád 362 tagja lépett a nagy­üzemi gazdálkodás útjára, hogy 698 hold földjét közös erővel, gondosabban meg­művelhesse, hogy' kikény- szerítse belőle azt, amit a laskodi Vorcsilov Termelő- szövetkezet tagjai, vagy a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgo­zói kikényszerítenek. Különösen a nyíregyházi járásban választott sok dol­gozó paraszt helyes utat. 52 család 85 taggal és több mint 100 hold földdel lépett be termelőszövetkezetbe. A kemecsei járásban pedig 22 család 37 tagja, közel hat­van hold földdel. Kél fiatal szülötte is van megyénknek, a nagyszeke- resi Búzakalász, amelyet a A Minisztertanács 4420/ 1955 szeptember 21-i hatá­rozata a mezőgazdasági termelőszövetkezetek siló- zási tervszámait szarvas- marha- és juhállomány ese­tében számosállatonkint 10 köbméterben, sertéseknél kocánkint 1 köbméterben állapította meg. Ezekhez az irányszámokhoz viszonyítva járásainknál általában le­maradás mutatkozik Külö­nösen súlyos az elmaradás a vásárosnaményi járás­ban, ahol az évi tervet ed­dig csupán 3.9 és a tisza­löki járásban, ahol mind­össze 4.4 százalékban tel­jesítették október 1-ig. A többi járásokban sem ha­lad a silózás olyan ütem­ben, ahogy azt a lehetősé­gek és a közelgő határidő megköveteli. A baktalóránthózi jórás­■ nagyszekeresi pártszerve­zet kommunistáival az élen alakított meg 16 család 21 tagja. A tagság több mint fele tagja a Magyar Dolgo­zók Pártjának. így számít­hatunk arra, hogy a 118 holdon gazdálkodó Búzaka­lász nagyon szép eredmé­nyeket fog elérni. A másik új termelőszö­vetkezet Bashalmon alakult Keleti Fény névvel. Az új termelőszövetkezet 17 csa­ládot, 27 tagot számlál. 122 holdon fognak közösen gaz­dálkodni. A termelőszövet­kezet megalakításában öt kommunista vette ki legde- rekasabban részét, s remél­jük, a további irányítást is jól kezükben fogják tartani. ban például a statisztikai jelentések szerint szeptem­ber hó folyamán egyetlen köbméter takarmányt sem silóztak be a téeszek, mert szeptember 1-én 680 köb­métert jelentettek és októ­ber elsején ez a szám nem változott. Az igazság ezzel szemben az — amint erről a megyei tanács szúrópró­baszerű ellenőrzéssel meg­győződött, hogy a járás területén már több, mint 1.000 köbméter silótakar­mány készült. Konkrét pél­da erre a laskodj Vorosilov TSZ esete, ahonnan 150 köb­méter silózásról szólt a je­lentés, valójában pedig 550 köbmétert silóztak be. Ez azt bizonyítja, hogy a jelentő­szolgálat felületes. Mindebből az következik, hogy a kukoricatörés utón rendelkezésre álló kukori­Ezék az eredmények alat­ta maradnak az elmúlt he- tieknek. Éppen ezért járá­saink, községeink vezetői,; népnevelői ne feledkezze­nek meg a legfontosabbról] a továbbiakban: a termelő-] szövetkezeti mozgalom fej-, lesztéséről. Foglalkozzanak; még többet az egyénileg dolgozó parasztokkal, kü­lönösen azokkal, akik még nem döntöttek, de közel áll-] nak hozzá. Vonják be a népnevelő munkába jobban' a tsz-tagokat, akik saját, helyzetük, életkörülményeik ismertetésével nagyon sok! kívülállót megnyerhetnek ügyünknek, a termelőszö­vetkezetnek. terveket! caszárat és egyéb silózandó takarmányt azonnal be kell takarítani, hogy minél több tápanyag kerüljön a silóba, de a terület talaj­előkészítése miatt is fontos a gyorsaság. Másrészt az következik, hogy a jelentő­szolgálatot lelkiismerete­sebben kell megszervezni. Ez elsősorban a kihelye­zett agronómusok feladata. Az egyes járások sor­rendje egyébként a követ­kező: 1. Nyíregyháza vá­ros, 2. a kemecsei járás, 3. a mátészalkai, 4. a nagy- kállói, 5. a nyíregyházi já­rás, 6. a nyírbátori, 7. a kisvárdai, 8. a baktai, 9. a csengeri, 10. a fehérgyar­mati, 11. a tiszalöki, 12. a vásárosnaményi járás. Teljesítsük a silőzási Nagyobb felelősséget* jobb szervezést a Itlótészalkai késíállonmson! A gépállomásnak két cukorrépalazító gépe van. Munkát azonban csak az egyik végez. A máté­szalkai Zalka Máté TSZ- nek mintegy 11 holdon se­gítette eddig elő a cukor­répa kiszedését. Ha itt vé­gez ez az egyik gép, akkor a kántorjánosi Béke TSZ- nek megy segíteni. Mit csinál a másik gép? Áll. „Próbáltak” véle dol­gozni, de „nem lehet”. Pe­dig ugyanolyan gyártmá­nyú, mint amelyik dolgo­zik. Nem boldogultak vele a nyírcsaholyi Vörös Csil­lag TSZ cukorrépájában, mfert mint Malom Bertalan elvtárs, a gépállomás igaz­gatója mondja: nagy ott a gaz. Vajon a gépállomáshoz tartozó többi tsz-ben is így lenne? De meg, az is ne­hezen hihető, hogy a nyír­csaholyi Vörös Csillag TSZ tagsága ne kaszálta volna le cukorrépájából azt a „nagy gazt”, amikor ezzel a saját munkájának további megkönnyítését segítette volna elő, ha ezt javasolta volna a gépállomás. Az persze, helyes, hogy a nyírcsaholyi Vörös Csillag TSZ-nél rendes cséplőgép­pel szelektorozzák a nap­raforgót, azaz, erre a célra jól szerelték át a gépet. Az is helyes, hogy Kocsordon kát gép segíti az aprómag­vak gyors elcséplését. Az azonban hiba, hogy a gép­állomás két kombájnja kö­zül az egyiknek a kukori- caszárvágásra való átszere­lését csak pár napja kezd­Kicsit furcsán hangzik, de az az igazság, hogy, a Mátészalkai Gépállomáson az egyik traktoros négyszer annyit keres, mint a má­sik. Suba Sándor elvtárs például nagy szorgalom­mal, felelősségérzettel végzi munkáját. Valósággal küzd a másodpercek kihasználá­sáért. Őszi tervét a leg­utóbbi értékelés szerint 45, ték meg. A másik kom­bájn rostkendert vág a má­tészalkai Zalka Máté TSZ- nek. Ezt is átalakítják ku-' koricaszár vágására, —' ami a szárat egyenesen si­lóba dolgozza fel, — tíe még mindég nem tudják: hova s kinek kell az majd?! Az agronómusok ezt „még1 nem jelentették”. A gépállomás Zetorjai Lanz Buldogjai több tsz- ben nappal burgonyát, al­mát, silóba való répakoronát szállítnak, este pedig szánta, nak. Ez rendjén van. De alig­ha lehet ezt mcjndani arra, hogy két G. 35-ös vontató miért most hord trágyát Kántorjánosiban egyéni gazdáknak-!? éves tervét pedig 70 száza­lékban teljesítette. Ezzel szemben Reg3czi Béla ha­nyag, későn kezdi a mun­kát, este pedig korán ab­bahagyja. Suba elvtárs 1798.85 forintot keresett az elmúlt hónapban, Regőczi Béla pedig 460.87 forintot. Mit bizonyít ez a példa? Azt, hogy nem eléggé szi- (Folytatás a 3. oldalon.} Az őszi betakaritási munkák mind jobban sür­getnek — várakozásra egy percnyi idő sincs. S ugyan­akkor nem lehet halogatni az őszi kalászosok vetéséi sem, pedig ezen a téren is bőven van tennivaló, pó­tolnivaló. A Minisztertanács határozata szerint a rozs elvetését októ ler 10-re be kellett volna fejezni. Saj­nos, ezt nem tettük meg. Különböző „okokra”, „ma­gyarázatokra” persze lehet hivatkozni, hiszen ezek nem vetések és kenyér sem lesz soha belőlük! Mi szükséges ahhoz, hogy gyorsuljon a betakar í- tás, hogy mihamarabb be tudjuk hozni az őszi kalá­szosok vetésében a lemaradást? Az, hogy gépállomá­saink még fokozottabb segítséget nyújtsanak e mun­kák végzésében, minél szélesebb köroen gépesítsék a betakarítást, éjjel-nappal szántsanak, vessenek a gépek! Szervezzék meg jobban a gépesítést a betakarítás meggyorsítására Nagyobb felelősséget a munkában! ^^B "^B ^^B^ 1 ül k HHH M SÍ Pl j9H 1 Mg

Next

/
Oldalképek
Tartalom