Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-06 / 235. szám
NÉPLAP 1955 október 6, csütörtök A Néplap elintéste Kifizetik a 6 kiló juhgomolya árát Lapunk szeptember 3-i számában közöltük Szántó Bertalan besztercei lakos panaszát. Ez .ügyben a Tejipari Vállalattól a következő választ kaptuk: ,.A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a besztercei tejkezelő a 18 kilogramm juhgomolyát átvette. A nyíregyházi üzemnél az átvételkor 16 kilogramm volt és ebből 4 kilót selejtnek minősítettek, amitől a tejke- zclöt értesítették. Az üzem a rendelkezéseknek megfelelően intézkedett. Helytelenül járt et azonban a tej- kezelő, hogy nem fizette ki az átvett mennyiség árát, mivel átvétel után a tejkezelőt terheli a felelősség. — Mányik Jánosnál utasítottuk, hogy a 6 kiló juhgomolya árát fizesse ki Szántó Bertalannak. FISCHER ISTVÁN igazgató." IVcm lesz légy az étolajban R. J. Gcszlerédről írt. Levelében közülte, hogy a Balkány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezc 8. sz. geszterédi boltjában egy fclliter étolajat vásárolt. Csodálkozva olvasa az üvegen a Tea-rum felírást. — mert ő étolajat kért. Csodálkozása fokozódott, amikor felbontva azt üveget, legyeket talált az olajban. Kérte, hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy. máskor ne forduljon elő hasonló eset. A Földművesszövetkezct Járási Központja kivizsgálta a bejelentést. Megállapították, hogy a boítkezelő — mivel tároló edénnyel nem rendelkeztek — dugaszéit. szeszesitalos üvegekbe töltötték az olajat. Sem a boítkezelő, sem az eladó nem vette észre, hogy az üvegben légy is lett volna. Javasolták a föMmíivesszö- j vetkezet vezetőségének, hogy a mulasztó boltkezelőt fcgyelmi'eg vonják felelősségre. Tóth Sándoréit megkapták a munkabérkülönbozetet Műszaki fejlesztési tervek a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál A dolgozók sok értékes javaslalot tettek műszaki fejlesztésre a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál. A megalakított műszaki bizottság psz- szeállította a vállalat egyesített műszaki fejlesztési tervét, amelyet a • műszaki aktíva-értekezleten megvitattak. Az előkészítő csoport elbírálja é,s műszaki kalkuláció szempontjából felülvizsgálja a műszaki fejlesztési javaslatokat, továbbá időben megteszi a szükséges intézkedéseket, a javaslatok megvalósítására. A csoport iagjair^ nagy kincs van bízva. Lelkiismeretes, áldozatkész munkájukkal- a műszaki fejlesztési terv sikeres megvalósításával a vállalat tervtőljesítéeét, a termelékenység emelkedését, az ön-/ költség csökkentését, a minőség javítását, — egvsZóval a jólét növelését segíti". A henger-alakú hűtőtornyok építésénél vascsövekből összeállítható és mindenmunlr. helyen felhasználható anyagfelvonót készítelek, mellyel jelentős rríeny- nyifégű faanyagot takarítanak meg. Ezt az újítást a tatabányai hűtőtorony építésnél már megvalósították. Később az anyagiéi vonót egyúttal személyszállításra is alkalmas felvonóvá alakítják át. Ezzel az újítással már a negyedik negyedévben kb. mintegy 30' köbméter faanyagot takarítanak meg-. Öj technológiai eljárást jelent' a hűtőtornyok építésénél Harsányt László főépítés/ezetű javaslata. — a gépi döngölés, — mely lehetővé ' teszi a betontömörítéshez szükséges munkaidő csökkenését, továbbá jobb minőséget biztosít. A csúszózsalu kézi emelése helyett gépi meghajtást fognak alkalmazni, ami a hűtőtornyoknál 150 munkanap megtakarítást fog jelenteni. &Z Üüiás kedvezőbb anyagfelhasználási lehetőséget is nyújt. Ugyancsak a hűtőtorony-építésnél még ez évben bevezetik az előregyárt.ást. Az eddig nehezen végezhető fa- és bérigényes munkát — a vízszintes és függőleges rácsokat — előregyártott elemekből fogják készíteni. A hűtőrácsokat faanyag helyett hazai ■ eternitből készítik el. Ezzel a megoldással például a Berentén építendő hűtőtoronynál- körülbelül 700 köbméter külföldi első osztályú faanyagot takarítanak meg. Tovább tökéletesítik a romboló vízsugárral való kútsüllyesztést. Az új eljárással nehezén szállítható, komplikált gépeket helyettesítenek. ..Intézkedést tesznek a vákuumos talajvíz- szintsüllyesztö berendezések készítése ügyében, mely berendezést első ízben a debreceni Főcsatorna építésnél fognak alkalmazni. Tervbevették a munkaterületeken könnyen fellelhető betonit használását a kútsüllyeszté- si eljárásoknál. Mathis Gyula főépítésvezető javasolta, hogy infravörös sugárérleléssel kombinálják az elektromos betonérlelést. Ezt az újítást még a negyedik negyedévben megvalósítják. A tiszapalkonyai munkahelyen, — ahol kisebb körzetben számottevő betonozási munkát készítenek, — a betonozást központi telepről' fogják végezni. A gépkiesések csökkentése érdekében vándor-műhelykocsit állítanak üzembe, mely a javítások gyors elvégzését fogja biztosítani. A műszaki fejlesztési terv sohasem lezárt dolog, hanem az élettel együtt halad, tovább szélesedik, tovább fejlődik. Vele fejlődik a dolgozók öntudata, szakképzettsége és áldozatvállalasa és ezzel egyijit emelkedik az életszínvonal; Mit kell tudni rí hnrtewmelöknek T Tóth Sándor és társai Tiszáinkról írtak levelet. Leírták, hogy a Tiszavasvári Állami Gazdaság rázompusz- tai üzemegységében dolgoznak. ,rcleményük szerint kevesebb fizetést kaptak, mint amennyi munkájuk után járt volna. Kértek, legyen a Néplap segítségükre, hogy a jogtalanul levont összeget megkapják. Szerkesztőségünk az állami gazdaság igazgatójától a következő értesítést kapta: „Tóth Sándor és társainak ügyét kivizsgáltuk, né- hányan már meg is kapták a névcsere következtében előfordult levonási különbözeiét. A többiek ügyét is intézzük. HONVARI JANOS, igazgatón Az utóbbi időben gyakori | eset, hogy a bortermelők borforgalmi adó ügyben tör- I vénysértéseket követnek el. Ebben az ügybén beadott kérelmeikben és fellebbezéseikben arra hivatkoznak, hogy nem ismerték az ide vonatkozó rendeleteket. —■ Már pedig a törvények rendeletek nem tudása nem mentesít az azokból eredő kötelezettségek teljesítése alól. A" törvénysértőt államunk büntetéssel, adókedvezmény elvonásával sújtja. Jelen ’ közleményünkben ismertetjük' a bortermelők jogait és kötelességeit, hogy ezek ismeretében helyesen járjanak cl-a bortermelők. A iermssbejeientési kötelezettségről A musttermést a szüret, befejezését követő négy napon, helül az erre a célra szolgáló levelezőlapon, vágy postai levelezőlapon kell bejelenteni a pénzügyön szakasznak. Ezzel egyidejűleg Arcátlanok — a törvény elé velük! Nehéz dolog higgadtan és hűvösen beszámolni arról a szinte példátlan arcátlansággal végrehajtott gaztettről, amelyet az utóbbi időben a nyíregyházi Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalat Felsőpázsiton lévő gyümölcsösében követett el özvegy Kovács Tiborné méltó prókátorával, dr. Kerekes Pál volt nagykállói járásbírósági elnök segítségével. Minden becsületes dolgozó felháborodással utasítja vissza az osztályidegen söpredék szemtelen felbátoro- dását, amellyel bemerészkedett és rá merte tenni a kezét az állami kezelésben lévő ingatlanra. Szanyi Ferenc, a Cipőipari ES dolgozója, az ügy egyik főszereplője — bár a dolgozó nép fia, mégis vak eszköze lett a dolgozó nép ellenségeinek. Inkább hitt a volt idzsákmányolókkal kötött szerződésnek, mint az állami vállalat figyelmeztetésének. Szolgáljon tanulságul ez az eset Szanyi Ferencnek és minden dolgozónak is, hogy az osztályellenség, amely a Nagy Imre-féle jobboldal) elhajlás időszakában felbátorodott és elszemtelene- dett, milyen szívósan harcol pozíciójáért. Felhasználja az államapparátusban meg- ] húzódó cinkosait, hivatalos papírt lobogtat a dolgozok előtt, akik közt igyekszik meghúzódni maga is. De lássuk, voltaképpen hogyan is történt az eset.. iA SÁGVÁRI TSZ ÉS A sernevál közti hold gyümölcsöst és 20 hold szántót vegye át, mivel földjeitől távol esik és munkaerőhiánnyal küzd. A gyümölcsös három évvel ezélőtt került a tsz-hez tagosítás következtében. A Sernevál felettes hatósága engedélyezte az ingatlan átvételét s 1954 november 20-án meg is történt a jegyzőkönyvi átvétel. A jegyzőkönyv pontosan felsorolja az ingatlenők , állapotát, mennyiségét és helyét. Többek között szerepel a jegyzőkönyv egyik pontjában a Juhász-féle ingatlan is. amely áll egy szobakony- liás vincel lérlakásból 250 négyszögöl udvárból és 302 négyszögöl terjedelmű gyümölcsöskertből. A téesztől átvett gyümölcsös a vállalatnak közvetlenül egy 20 holdas gyümölcsöse mellett fekszik s ilyéh módon 30 hold került _ egytagba, amelynek a belsejébe kerül*: a Juhász-féle ingatlan. Mivel a lakóház üresen állt, a vállalat munkásszállásnak rendezte be. MILYEN ALAPON KÖLTÖZÖTT BE SZANYI FERENC A INGATLANÁTADÁS 1954 őszén a nyíregyházi Ságvári TSZ azzal a kéréssé] fordult a Sernevál- hoz. hogy a felsőpázsiti L1 VINCELLÉRLAKÁSBA? Január derekán a munkásszállást használó dolgozók megdöbbenve tapasztalták, hogy valaki betört a szállásra és Összeforgatta holmijukat] de semmi sem tűnt el. Félvén, hogy legközelebb á hívatlan látogató elvisz valamit, összepakoltak és áthurcolkodtak a másik szállásra, bár ott zsúfoltan kellett meghúzódniuk. Egyben jelentést teltek felettesüknek az eset-, rőt. Két nap múlva.-a vezetőség helyszíni vizsgálatra ment ki a vincellérlakásba, de ott akkor már beköltözve találta Szanyi. Ferencet, aki addig az. egy kilométernyire lévő szomszédos házban lakott apósával együtt. Szanyi Ferenc a beköltözés jogosságát szabályszerű lakáskiutalással igazolta, amelyet a városi tanács ta- káshivatala adott ki. • A Sernevál még ezen a napon, január 21-én meg. fellebbezte a lakás kiutalását, miután a fennálló törvényes rendelkezések szerint állami és szövetkezeti területen lévő lakást a tanács nem utalhat ki idegenek számára. Hiszen a vállalat gazdaságának arra amúgy is nagy szüksége volt és volna ma is, mert több dolgozója' nem rendelkezik megfelelő lakással A csősznek, sőt munkásszállásnak is kellene, aminek eredetileg Is szánták. A megyei tanács a fellebbezésnek helyt adott, a városi tanács kiutalását érvénytelenítette. Annál is inkább, mivel kiderült, hogy Szanyi Ferenc úgy adta ki magát, mint a vállalat dolgozója. A vállalat pedig úgy szerepelt a kiutalásban, mint bérbeadó. Szanyi Ferenc tehát a hatóság megtévesztésével jutott a kiutaláshoz, ugyanis ő sosem volt a vállalat dolgozója. Felesége régen a vállalatnál dolgozott, de a kiutalás előtt 4 hónappal megszűnt a szolgálati viszonya. . (Folytatjuk.) kell jelenteni a óborkészletet és a máshonnan, a termelő ■ pincéjébe szállított bort, mustot, törkölybort (csigert). A vásárolt szőlőből nyert bort a préselést követő négy napon belül ugyancsak jelenteni kell. — Bejelentési kötelezettség alá tartozik az a bor- vagy mustmennyiség is, amit a termelő a szüret alatt, illetve a bejelentés előtt eladott, vagy beadott. Ha részletekben folyik a szüretelés, akkor a részeredményeket kü- íön-külön kell jelenteni, — Bármilyen gyümölcsből készített erjesztett gyümölcslé- mennyiséget szintén tudatni kell a pénzügyőri szakasszal. Az adókedvezmények előfeltételei és mértéke Adókedvezmény jár a tér- tember 30-ig érvényes. A melőknek: 1. ha termésbejelentési kötélezéttségéúek lelkiismeretesen eleget tett, 2. ha a termés f olyó évi szüretelésből származik. Óborra kedvezmény még akkor sem adható, ha a termelő már korábban megkapta rá az adókedvezményt. 3. Ha a, termelő a kedvezménycsen megadózott bort saját háztartásában fogyasztja el. 4. Ha a termés létrehozásához anyagilag hozzájárult és a művelésében maga is részt vett. A kedvezmény október 1-től a következő év szepbortermelő családfőnek 180 -liter, a- közös háztartásban élő családtagnak pedig 50 liter kedvezmény ■ jár, de csak abban az esetben, ha önálló keresettel rtem rendelkezik, vagy keresetét a családfőnek adja át. Az évi kedvezmény mértéke azonban termelőnként 300 liternél több nem lehet. Termelőszövetkezetnél a szőlőterület minden holdja után 300 liter kedvezmény illetékes. A kedvezmény csak a beadás teljesítése után megmaradt borból vehető igénybe. A készielíefysteiszéssel kapcsolatos iuÉlvaiók Készletfelvétel alkalmával a bejelentett mustnál 10, seprős bornál 7. óbornál pedig 1 százalék levonással .vételezik ’ be á szemleívbe a talált borféléket. Ha ez alkalommal az előtalált bor- . mennyiség 15' százalékkal több a bejelentett mennyiségnél, a termelő szabály- sértést követ el. Hasonló a helyzet akkor is, ha a termelő a tároló helyen kívül (szalmában, homokban, szobában stb.) bejelentetlen bort tart s ezt a készletfelvétel alkalmával önként elő nem mulatja. Ilyen esetben szabálysértés miatt eljárást indítanak ellene s kedvezményét megvonják. A termelő köteles bemutatni a készletfel vételező pénzügyőrnek az ■ eladott bor után járó adó lerovását igazoló csekkszelvényt, beadás esetén a vételi jegyet. A tárolás céljára szolgáló hordót egyszer köteles hitelesíttetni, a szemleívet megőrizni. Ha ez elvész, újat kell kiállítani, amelyre 10 forintos illetékbélyeget kell ragasztani. A borkeverés legfontosabb szabálya Óbort új borral összekeverni csak előzetes bejelentés és pénzügyőri ellenőrzés mellett szabad. Ellenkező esetben az egész bormeny- nyiséget újbornak kell tekinteni, az óbort pedig elfogyasztottnak. Ez azt jelenti, hogy az utána járó borforgalmi adót meg kell fizetni. Ezenkívül szabály- sértés címén eljárást indítanak a termelő ellen. Bermessenwnisiilés esetén mi a teendő? Megsemmisült bor csak abban az esetben írható le az adózás alól, ha leigazolást nyer, hogy előre nem látható és el nem hárítható ok folytán semmisült meg. Ezért a megsemmisülés tényét a termelő 24 órán belül jelentse be írásban a pénzügyőri szakasznak, hogy ennek alapján p vizsgalatot idejében lefolytathassa. lorkolybor (csiger) készítése Törkölybort csak az a termelő készíthet, akinek két holdnál nem nagyobb a szőlőterülete. A csiger a színmust egynegyed részénél több nem lehet, tehát a törkölyre legfeljebb a must egynegyed részének megfelelő vízmennyiségei szabad ráönteni. Az 500 litert semmi esetben sem haladhatja meg. A csigert tartalmazó hordóra köteles ráírni a termelő, hogy „Törkölybor“. Ennek adóját — literenként 25 Aliért — legkésőbb november 30-ig kell befizetni. Mépétlék és beltajtási illeték A pontos adófizetés minden adófizetőnek hazafias kötelessége. Elmulasztása törvénysértés. A pontos adófizetés a termelőnek nemcsak kötelessége, hanem egyben érdeke és előnyös ránézve. Ugyanis: ha a szemle alkalmával megállapított adóhátralékot 8 navon belül nem fizeti ki, akkor adópótlék is fizetendő. Ha a kitűzött határnapig ennek befizetése is elmaradna és a zálogolás megtörtént, akkor a havi 1 százalékos adópótlék és az eredeti adó együttes összege után még 3 százalék behajtási illetéket is kiszabnak a mulasztóra. Látható, hogy pontos adófizetés esetén sok felesleges kiadástól mentesül a termelő. Ilyenképpen saját életkörülményeinek megjavítását is biztosítja. Az állam ugyanis a befizetett adókból és a beadott borért külföldön rézgálicot vásárol, vagy az árából több gépet, műtrágyát stb. állít elő. Mindezek révén a termelők növelhetik a terméshozamot, vagy a gépek révén megkönnyíthetik munkájukat. A pontos adófizetés révén válik lehetővé, hogy államunk tervszerűen fejlesz- sze ipari termelésünket és több ruhát, cipőt és más közszükségleti cikkel lássa el a falut. Szabolcs-Szatmár megyei Pénzügyőri Parancsnokság.
