Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

€

NÉPLAP

1995 október 5, szerda

ASSZONYOKNAK

LÁNYOKNAK

TANULJUNK ASSZONYOK

Beköszöntött az ősz, rövidesen eljönnek a hosszú téli esték. Nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy az asz- szonyok nemcsak a városban, hanem a falvakban is olvassanak, tanuljanak. Erre nagyon nagy szükség van. Alkotmányunk messzemenő jogokat biztosít a dolgozó nők számára, ám ezeket a jogikat csak úgy tudjuk kamatoztatni, ha növekszik politikai öntudatuk, általános műveltségük. Az MNDSZ-szervezetek lehetőséget teremtenek arra, hogy falvaink dolgozó parasztasszonyai, munkások, alkalmazottak, értelmiségiek feleségei hasznos ismeretekre tegyenek szert.

Megkezdődik az MNDSZ-szervezetekben a tanulási évad. Létrejönnek az olvasó-körök. Ezekét utcán ként szervezik, s az clvasóköri foglalkozások általában két részből állanak. Az első rész politikai vita, a második részben pedig az asszonyok által kért és kiválasztott irodalmi terméket olvassák, és vitatják meg az olvasókör részvevői. Az asszonyok tehát nemcsak bel- és külpolitikai tájékozottságra tehetnek szert, hanem irodalmi műveltséget is szerezhetnek maguknak. Hasznos tehát, ha minél több asszony résztvesz utcájában az olvasóköri estéken.

Ezenkívül gazdasszony-körök is alakulnak a tél közeledtével a községekben, falvakban. A gazdasszony- körökön hasznos gyakorlati tudnivalókat tanulhatnak meg az asszonyok, amelyeket a háztartásban kamatoztatni tudnak. Megtanulhatnak szabni, varrni, kézimunkázni és megismerkedhetnek új és érdekes receptekkel. A foglalkozás itt is kettős, minden alkalommal nemcsak gyakorlati munkát végeznek, hanem a szabásvarrás után és közben irodalmi felolvasásokat tartanak. Természetesen teljes mértékben a helyi MNDSZ találékony és ötletes munkájától függ az, hogy hány asszony érdeklődését tudják felkelteni. Nem fontos központi előadásokhoz, irodalmi anyaghoz ragaszkodni, hanem a gazdasszony-körök jó lehetőséget nyújtanak a helyi népszokások, népdalok gyűjtésére, ismertetésére, tanulására. Ugyanakkor a gazdasszony-köri helyiségekben különböző kiállításokat is lehet rendezni, más tömegszervezetek képanyagaiból és így tovább.

Tanuljunk, asszonyok! Különösen arra van szükség, hogy a falu vezető funkcionáriusainak feleségei mutassanak példát az olvasó- és gazdasszony-körök szervezésében, és a tanfolyamokon való részvételben. A dolgozó asszonyok természetesen azt várják elsősorban. hogy a párttitkár, tanácselnök, termelőszövetkezeti elnök, igazgató, orvos felesége kapcsolódjon be az MNDSZ oktatási tevékenységébe. így lesz majd egyre népszerűbb a nők körében az MNDSZ sok-sok olvasóköre és gazdasszony-köre, s így válnak egyre műveltebbé, öntudatosabbá a szabolcs-szatmári asszonyok!

i iiirarrm-------— ■ ■ ■» ■

Az új technika alkotói

Hogyan engedjük gyermekeinket iskolába ?

Évszázadokon keresztül alls: volt gzereDe a nök- nek a- technika fejlesztésében. Az új technika alko. tói között azonban méltó helyet foglalnak el a szovjet nők. Az alábbiakban bemutatunk néhány komoly alkotó munkát vée:zö szovjet asszonyt.

A martin-műhelyben vakító lángnyelvek nyaldossák a kemenceajtót. Itt az adagolás ideje. Az acélol- vasztär egy kézmozdulatára hatalmas fémkosarat tartó emelőkar közeledik a munkahely felé. Egy gombnyomás — s az emelőkEr a kemencébe dobja az adagot. A szerkezet Milica Ivanovna találmánya. Azelőtt ez a folyamat "nehéz munkát kívánt, ma elvégzi a gén.

Milica Ivanovna tóbb mint huszonkét esztendeje dolgozik az uráli gépgyárban, amelyet joggal neveznek a gyárak gyárának. Mílica Ivanovna ma annak a tervezőcsoportnak a vezetője, amely a hengersorok ola- jezószerkezeteit tervezi.

Ismeretes, hogy a gépek élettartama nagy mértékben függ az olajozástól. — Fontos, hogy az olajozó szerkezetek anyaga faitósés könnyű legyen. Milica Ivanovna új módszert dolgozott ki, amelynél a sárgaréz csöveket acélcsövekkel, a hegesztett alkatrészeket hajlított alkatrészekkel helyettesítik.

Milica Ivanovna mérnök- rő újítása lényegesen ol- csóbbítctta a hengersorok evártását.

*

Sok tonna megmunkált fém érkezik a különböző

műhelyekből abba a részlegbe, amelyet Anaszíaszija Ivanovna Kazanyina vezet. Ezek még csak a leendő gépek alkatrészei. Itt szerelik össze az alkatrészeket, itt alakulnak át fémszerkezetekké. A hegesztők gyakran alig látható hegesztéssel kapcsolják össze az alkatrészeket. Bármilyen gép kerül is ki a leningrádi „Sztálin“ fémgyárból — akár gőzturbina, akár víziturbina a kujbisevi, vagy a sztálingrádi vízierőmű részére — benne van a hegesztők munkája.

Anasztaszija Ivanovnát Sztálin-díjjal tüntették ki azért a munkájáért, amely meggyorsította az olajiparban használt uj szivattyúk gyártását.

Képzeljünk él egy olyan hatalmas agregátort, amely, nek szállításához hét nagy pőrekocsira van szükség. Egy harminctonnás alkatrészének megmunkálását, egy Hob^n oldalról

A hatalmas vízturbinák megmunkálására a it.'inas marógénct terem nemrégen Ke'*'

......'•'■■-'i - nehézgépgyártási tervező iroda, Anna Dimitrijevna Biz. jukev» ' zenésével

Anna Dimitrijeva számos gépet szerkesztett a hatal. más üzemek részére. Alkotásaival találkozhatunk Moszkvában. Leningrádban, Kievben, SzveHlc'Nzkbar, a távoli Kamcsatkában és külföldön is: I^ngyelor- szágban, Romániában és a népi Kína vállalataiban.

A tanulók többségre örömmel várja a szeptembert, de mócris. amikor künn mée- melesren sut a nap. áldozatvállalást jelent, számára a tanteremben vailó ülés. figyelés, tanulás. Ilyenkor mÓK a nevelőknek is nehéz a tanítás, mert több fc- pryclmezé&re. türelemre van szükség;, mint például október végre felé. amikorra, a> tanulók már hozzászoktak az iskolai élethez, az iskolai fegyelemhez. Sokszor nem is azért nehéz a, tanítás, mert a tanulók vágynak a szabadba, hanem a. nyár folyamán lelkilesr is eiry kissé átalakultak. Az átalakulás természetes is. mert a er.verraek testi fejlődése növekedése a. m apra tartás v ál toz ás át i 9 ma - gával hozza. Ezért mi. nevelők a nevelési eljárásunkat is a tanulók korához mérjük. A eryer- mek változását azonban eKv külső körülmény is elősécrítette. & hoff.v ezt az olvasók és a. szülők is észreveíTyék. .iö.i.ienek be velünk ©fry pár percre úgy szeptember eleién esT-esrv osztályba. mondjuk a« általános iskola VII. vasry VIII. osztályába nézzük mec a 12. 13 éves kislányokat.

A k&toő eok mindent elárul. Látunk tanulókat űffy öltözve, hogy azonnal megmondhatjuk ez igazi iskolásery érmék. Az ilyen tanuló sötét szoknyában, fehér blúzban, va-ffy fekete, esetleír sötétkék köpenyben kis. fehér gallérral, nyakában az úttörő piros nyakkendőjével ül az iskolapadban. Haja ha hullámos i#. hátra von fésülve, hoev a homlokot szabadon hagyja. írásnál, olvasásnál nem hull szemébe, nem rontja a látását. Rendesek, csinosak a

nadban. a. szemnek is szép látvány.

De látunk másféle öltözéket is a tanteremben. Itt érv »arcra. divatos ujjnéJküli pullover, kockás szoknya, tarka karton és sélyem ruhák. Az eervik. tanulón levélzöld bársonyszoknya, vilá Koszold taftblúzzal. amott ©kV orfconalila, kardiéin, mellette egy dnaponadrásog. kockás blúzofl kislány, vállára dobott vadonatúj mogyorósai- nü kuli. Ha megkérdezzük, mikor kaptátok tryermekek ezeket a divatos holmikat azt halljuk, hocy nyáron, mert, jó volt a. bizonyítványom — mert Pesten voltam a na.arynéném- nél — mert egyformát kaptam anyukával. Mindezeket -az öltözékeket sok ecetben kirítkí- tott, bodrodra dauerojott fél- frufrusra vágott haj eiréeziti hi.

Néha alie iatnwünk rá esv- esw tanulónkra.

Olyanok ezek a kedves kis gyermekek. mintha állandóan színdarabban játszanának. -— Gyermekek, felnőtt ezabáőú ruhában, frizurában. Äs most ion a nehezebb rósz. A felnőtt jelmezbe bújtatott tanulókat tanítani kell Igazgatja félti n ruháját, léhaj lile á fü^et fölé. füzemébe hullik a hullámba rakott fufru. Aztán felnéz a táblára összehúzott szemmel, alisr lát.ia a betilt a. ha.i a-lól. b miután a. keze foclalt. mint a mák ráncos kis csikó hátra veti a fejét, hoér.v sémiből hátra- hulljék a ha.i. Ez a mozdulat ckv délelőtt többször is megismétlődik. e ha az iskolában a nevelő est-ttot is kényszerít n tanuló hajúba, a beidesrrett, mozdulat ef ©kassá válik. Megkezdjük tehát Frontemberben mi nevelők a tanítás mellett a harcot, hofry kü’.eőlesr i« cryer. mek ma radian a gyermek.

Efty-egy divatos ruhába öltözött kislány az egyenruhás kislányok csodálattal és áhítattal víznek körül, mosnérik. mecr- foördossák az új holmit, szünetben fel is próbálják, S otthon

elkezdődik anyuka ostrom- lá»a. Az anyukák legtöbbször "yen érék lesznek, szintén elegáns ruhát va«ry frizurát adnak kislányuknak s egyik napról n másikra külsőleg, de sajnos, magatartásban is gyakran hátrányára változik mcK a »yennek.

Miért mondtam mindezeket el kedves szülők?

Mert mi. nevelők. akik az 1 -kólában n. tanulók szüVit helyettesítjük sr:eretnők. ha az anyáknak kevesebb gondjuk, problémájuk lenne gyermekük

nevelésében A gyermeket a, nevelőn és a szülőn kívül a, pajtásai. sőt az utca is nevelik, nemcsak viselkedésben, de öltözködésben is. Leg^-enek a szülők fieKÍtsécrünkre a tanulók ízlésének kifej les ztéeében » ha az utcán együtt mennek gyermekükkel. mutassanak rá az ízléstelenül öltözött felnőttre is.

A tanulók legszebb öltözéke a sötétkék szoknya, fehér blúz. pirog nyakkendővel. Iskolai ünnepélyekre, de iskolán kívüli ünnepélyes alkalmakra is ez a tanulók legszebb, legüdébb ruhája. Minden gyermeknek jól áll. minden gyermek orinos benne A mindennapi iskolába- járáíSra nem alkalmas a, fehér blúz. mert tisztántartása sok munkába, sok időbe telik. Ezért ajánljuk a. szülőknek a fehér- cralléros fekete, vagy sötétkék köpenyt., amely nemcsak ceinos. de igen praháikus ruhadarab is. Az év bármoly szakában hordható. Ha meleg van csak fehérneműr© veszi fel a tanuló, télén pedig a legóoskább kinőtt, toldott kis ruháját i« el tudja alatta hordani.

A ruha és a hajviselet, mellett a. leányok nadrágvi&elósé- ve-1 is szeretnénk röviden fog. lalkozni. Hideg öazi és téli n-a- pookn helyes, ha a gyermekek mackóban, nadrágban jönnek iskolába, de a nadrágra, mackóra szoknyát vagy köpenyt vegyenek fel a tanulók. így szeretnők elérni azt. hogv a n ad rágvi seléfiből ne divatot csín áljának a tanulók, hanem hideg időben a megfázás ©Hen védje őket.

A tanulók öltözködéséről, külsejéről azért volt. fontos már nyilvánosan is beszélni. mert meg akarjuk könnyíteni azoknak a szülőknek a nevelői eljárását, akik nem kívánják, hogy kislányukból hirtelen felnőtt nő legyen é«i szeretnénk biztosítani a tanulók külsejével if? az iskola célkitűzését: komoly. tudományokban jártas dolgozó ifjúságot neveljünk.

Orosz Ferenoné

igazgatónő.

Fodor Kiss Józseíné

tollbamondja belépésének

történetét

Jó gazdának ismernek bennünket Nagykállóban. Éppen ezért figyeltünk fel a termelőszövetkezet eredményeire, hiszen ezek az eredmények minden, igazán földetszerető parasztot

örömmel töltenek el. A férjem először várakozó álláspontra helyezkedett. Hanem napról napra csak a termelőszövetkezeibe lépésről került a szó. Egyik este — méc a tavasszal történt, — amikor lefeküdtünk, se- ho°v sem ment az alvás. Forgolódtam, gondolkoztam. Egyszer aztán megszólaltam, tudtam, hogy nem alszik a férjem sem. „Apja, alszol?“ — „Nem“ — felelte, — „gondolkozom“. — „Gondoltam mindjárt, — válaszoltam. — körülbelül a belépésről, úgy-e?“ — Uhüm ‘, — szolt, mint akinek valami nagy súly nyomja a mellét. — „Hát, ide figyelj“, — erre már meggyújtottam a lámpát —, ha már nem alszunk, hát számoljunk“. Papírt, ceruzát vettem a kezembe és leültünk az asztal mellé. „Tegyük fel, — kezdtem, — belépünk a termelőszövetkezetbe mind a ketten. Itthon is igyekeztünk a munkával, ott sem tudnánk másképpen, megbecsülnek majd bennünket. Legalább 600 munkaegységet szerzünk ketten. Most 9 kiló gabonát adtak egyre. Ha így vesz- szük, az idén legalább 54 mázsa terményt kaptunk volna. Ott a halastó, azon libákat, kacsákat lehet nevelni. Kertészetet lehet teremteni a folyóparton. Meglásd, jövőre 150 forint is juthat munkaegységenként. És még ott a háztáji föld, meg a jószág. A krumpli közé répát tehetünk,'így megterem 200 mázsa.“ Magunk

közt még arról is szóltunk, hogy ő, mivel nagyon szereti az állatokat, az állattenyésztésben dolgozik majd,' én meg a kertészetbe megyek. Nagyon szeretem a növényeket, palántákat gondozni. — „De várjunk még' két napig azzal a belépéssel“ — mondtam. — „Holnap kifizetik a tej árát, és felvisszük az adóba. Adósság nélkül menjünk be, nehogy azt mondják ránk, hogy az adósságtól akartunk szabadulni.“

Másnap minden úgy történt, ahogy elhatároztuk, Csak a férjem még a könyvtárba is elment, és könyvet hozott. Maganak állattenyésztéssel kapcsolatosat, nekem meg olyat, amiből a konyhakert kezelését lehet megtanulni. Aztán már minden gyorsan ment. Örömmel fogadtait bennünket a Dózsa TSZ- ben. A férjemet elnökképző iskolára küldték Zsámbék- ra, mivel olyan áttekintésé van a gazdaságról, hogy tudja majd irányítani a tsz! munkáját.

Mi meg otthon ketten szerződést kötöttünk: míg ő odalesz 10 hónapig, 200 munkaegységet kap. Én megfogadtam, hogy az alatt az idő alatt ?,ö0 munkaegységet teljesítek. Nevetett rajtam, s azt mondta: ha 200-on felül teljesítek, a többletet mindet magamra költhetem, de ha nem, akkor közös a kereset. Most ehhez tartjuk magunkat mind a kelten. Nem szeretnék alul maradni. A fiam most nyolcadikos, — szintén versenyre hívta az apját a tanulásban: ki szerez több ötöst?!

Elmondta:

Fodor KISS JÓZSEFFÉ, Szentesi Magdának.

KEDVES ASSZONYOK!

Boldog büszkeséggel köszöntelek benneteket azért a fáradságot nem. ismerő munkáért és áldozatvállalásért, amelynek tanúje- lét adtátok a Hatodik Békekölcsön jegyzésénél.

A legszebb köszönet, a legjobb dicséret, elismerés jár mindazon nőtársaimnak, akik a jegyzésnél, jegyeztetésnél úgy jártak el, ahogy a szivük diktálta. Oroszlánrészelek volt nektek abban, hogy 5 nap alatt 3 milliónál több dolgozó 26 százalékkal jegyezte túl a.z előirányzott 1200 millió forintot. A ti pénzelek is bekerült az ország vérkeringésébe, és sok-sok minden épül majd belőle.

Az új kölcsönjegyzéssel ti is hozzájárultok a második ötéves terv célkitűzésének megvalósításához, békés építő munkánk sikeréhez.

Asszonyaink, lányaink, falun és városon egyaránt megértették, hogy családjuknak példamutatóan kell kivenni részüket az áldozatvállalásból. Egyben tanújelét adtátok növekvő politikai öntudatotoknak. Hiszen száz helye lett volna minden családban c

kölcsönadott pénznek. Mi lelkesített hát benneteket? Az a tudat, hogy forintjaitokból gyermekeiteknek sok-sok bölcsődét, napközi otthont szerelnek fel — játékteret, óvodát, iskolát, kórházat, kultúr- otthont, egészséges lakást, új fürdőket, jó utakat építenék, vagy a kis falvak házaiban kigyúlad a villanyfény.

Ám az áldozatvállalás hiábavaló lenne, ha az új ötéves terv jó kezdésének előfeltételeit nem teremtenénk, nem növelnénk a továbbiak során, Pártunk, kormányzatunk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása nem kismértékben tőlünk, nőktől függ. Attól is, hogy kis családunk körében és munliahelyün- kön hogyan tudunk takarékoskodni anyaggal, idővel, pénzzel. Mennyire tesszük magunkévá: a takarékosság hazafias kötelesség.

A nyáron a gabonabeadás teljesítésénél láttam, hogy egy lyukas zsákból egy két-három tagú család napi fejadagja szóródott menetközben az úttestre. A Búza téri ter- ménybeváltónál a burgonyabeadás alkalmával a

■ íj C • L • bv

porbatapostak a burgonyái. Legalább 2-3 kilogramm volt elszórva, amely egy család napi szükségr, letét fedezné. Sorolhatnám tovább azokat az eseteket, amelyek a gondat-i lanság következtében pa-\ zarlásra vezettek. Így van ez otthon is, ha nem jattunk meg idejében egy elszakadt ruhát, sajnálunk 5—10 percnyi munkát foltozásra, stoppolásra. És így van ez kinn a földeken, ha késve takarítjuk bg a terményt, burgonyát.

Kedves Asszonytársaim! Amilyen lelkesedéssel teljesítettétek hazafias kötelességeteket a békekölcsön-jegyzésnél, olyan lelkesedéssel takarékoskodjatok a továbbiakban otthon és munkahelyeteken. Es mi nők, akiknek egyik erős oldalunk a takarékos magatartás, figyelmeztessük férjeinket, férfi munkatársainkat. Ez is záloga a második ötéves terv sikerének!

Szeretettel köszönt benneteket a viszontirásig