Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

tDííag. Jlz$gejü[?éTe%. f NÉPLAP MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEl BIZOTTSÁdÁWAK' LÁPJA A mai számban : Szívesen tanulunk Kanda elvtárstól (2. oldal) Ml történt az elmúlt 24 órában a külpolitikában? (3. oldal) Asszonyoknak, lányoknak (4. oldal) Hírek (5. oldal) Néplap elintézte (6. oldal) XII. évfolyam, 234. szám ÁRA 50 FILLKR 1935 október 5, szerda A második ötéves terv előtt, a negyedik negyedév elején A tiszalöki járás vezet Jdlsikeriilt termelőszövetkezeti látogatás Nyirbogdányban „Az első negyedévben 107.4 százalékot, a másolók­ban 120.4 százalékot, a harmadikban pedig 107.8 száza­lékot teljesítettünk. A háromnegyedévi tervet 12 száza­lékkal túlteljesítettük“ — büszkélkedhetnek vele a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyúr dolgozói, akik az elmúlt három hónapban 130.000 forint értékű gyógy­szeranyagot gyártottak terven felül. A Nyírbcgdányi Kőolajipari Vállalat, — a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat, — a Mezőgazdasági Gépjavító és több más vállalat dolgozói 10—12 nappal a határidő előtt fejezték be harmadik negyedévi tervüket. A ter­vet notóriusan nem teljesítő egy-két üzem — mint a Kisvárdai Vulkán — kivételével nincs baj vállalataink­nál a harmadik negyedévi tervteljesítéssel, sőt, a Pa­tyolat Vállalat éves tervét is befejezte. Üzemeinkben, gondos gazda módjára, számolgat­ják, hogy hogyan állnak az éves terv teljesítésével — ellenőrzik, hogy mit és hogyan valósítottak meg az éves terv határidő előtti teljesítésére tett vállalásból és hogy az üzemi műszaki aktívaértekezleteken elhangzott és megvalósított javaslatok mennyiben segítették a ter­A Megyei Begyűjtési Hi­vatal október 3-i jelenése szerint a serésbegyűjtésben a járások sorrendje a kö­vetkező: 1. a tiszalöki, 2. a fehér- gyarmati, 3. a csengeri, 4. a kemecsei, 5. a mátészalkai, 6. a vásárcsnaményi, 7. a nyíregyházi, 8. a baktalóránt- házi, 9. a nagykállói, 10. a kisvárdai és 11. a nyírbátori járás. A négy utolsó járás a szá­zalék - teljesítésben 40—50 százalék között tart, ugyanakkor az élen haladó tiszalöki járás megközelítet­te a 95 százalékot. Különö­sen a hátul kullogó kisvár­dai és nyírbátori járások­ban szükséges, hogy javít­sanak az eddigi begyűjtési módszereken. A vezetők példamutatásán túlmenőleg széleskörű felvilágosító munkával győzzék meg a dolgozó parasztságot a ser­tésbeadás jelentőségéről, a munkás-paraszt szövetség lényegéről. Ez a szövetség kétoldalú: nemcsak a mun­kásosztálynak kötelessége több iparcikket és közszük­ségleti cikket gyártani és küldeni a falura, hanem a dolgozó parasztságnak is kö­telessége ellátni a városi la­kosságot hússal, zsírral. Csakis az egész dolgozó nép közös összefogásával érhető el életszínvonalunk állandó emelése. Október 2-án a sényői gazdák meglátogatták a nyírbogdányi Dózsa Terme­lőszövetkezetet,. A vendégek a baráti fogadtatás után ha­marosan szétszéledtek a termelőszövetkezet portá­ján. Érdeklődtek a tsz-ta- goktól az idei eredmények felől, majd meglátogatták a termelőszövetkezet 35 hol­das gyümölcsösét, amelynek termésével az idén az Or­szágos Mezőgazdasági Ki­állításon első díjat nyertek. A látogatók ezután megte­kintették a szövetkezet ser­tésállományát, tehenésze­tét és juhászaiét. A terme­lőszövetkezet tagjai 40 anya­kocát, 245 süldőt és csak­nem 300 juhot tartanak. — Ügy számolnak, hogy az ál—j lattenyésztés jóval felül-’ múlja az idén a 100.000 fo-' rintot. A tagok munkaegy­sége átlagosan 300. Legtöbb munkaegysége Lisóczki Jó­zsefnek van, aki 50 ezer fo­rint jövedelemre számít. A látogatás végén Boda Péter sényői 4 holdas egyé­ni dolgozó paraszt mondot­ta: — Én is azon fogok fá­radozni otthon, hogy ilyen egyetértő termelőszövetke-: zetet alakítsak. Már hatan elhatároztuk, hogy új ter­melőszövetkezetet alakí­tunk. H. Burán József azzal; egészítette ki Boda Péter szavait, hogy rövidesen tag­ja lesz a helybeli Kossuth Termelőszövetkezetnek. vek teljesítését. Számos példa mutatja, hogy ahol jó a munkaszervezés, az együttműködés a termelési rész­legek között, ahol biztosítva vannak a műszaki felté­telek, — ott nincs hiba a tervteljesítéssel, ott emelke­dik a termelékenység, csökken az önköltség, és javul a minőség. Ugyanígy megfordítva. A párt márciusi határozata óta már a legtöbb üzem jelentős eredményekről adhat számot. Eredmé­nyeinkkel, az éves terv sikeres teljesítésével, a máso­dik ötéves tervet alapozzuk meg. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy pártunk és kormányunk szilárdam támaszkodhat vállalatainkra, számíthat a munkások, mű­szakiak, mérnökök és igazgatók tudására, erejére, jó munkájára. Az 1955. évi terv teljesítése nagy erőpróbája vál­lalatainknak. Tudják ezt a dolgozók. A munkások nagy többsége versenyez, és ereje, tudása legjavával, szívvel-lélekkel harcol a terv teljesítéséért, az éves fel­ajánlások sikeres megvalósításáért, — egész dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának emeléséért. Ne legyen elbizakodottság a legjobban dolgozó üzem­ben sem. Ahol pedig lemaradás van, a vezetők és mun­kások tegyenek meg mindent azért, hogy é. végére ne maradjanak szégyenben a tervteljesítéssel. Az elmaradás mögött mindig megtaláljuk a mű­szaki szervezetlenséget, a kapkodást és a műszaki fel­tételek hiányát. Persze, nem egyedül a műszaki felté­telek döntik el a terv sorsát. A szocialista verseny továbbvitelére és fellendítésére nagy szükség van a ne­gyedik negyedévben is! A dolgozók helytállása, verse­nye képes leküzdeni a nehézségeket. Kedvezőbb lehe­tőségeket teremtve, teljesíteni tudják a tervet, — ha a párt- és a szakszervezet vezeti, lelkesíti őket. Fontos tehát, hogy a vállalatigazgatók és műszaki dolgozók még jobban szervezzék meg a munkát és a munkások­kal jobban együttműködve, a munkaverseny élére áll­va, harcoljanak a tervteljesítésért. Még most, időben, a negyedik negyedév elején, jól készüljenek fel és előre tegyenek meg minden intézkedést, hogy már október első napjaitól kezdve minden meg legyen a tervtelje­sítéshez. Vegye fel a harcot mindenki a maga munka- területén a hó eleji pangás, a hó végi és év végi ro­hammunka ellen. Az egyenletes ütemű munka magá­ban hordja a szocialista munkaverseny műszaki felté­teleinek jobb biztosítását, a technológiai fegyelem meg­szilárdítását és egy sor tényezőt, amely sokoldalúan segíti a tervteljesítést. Ezekben a napokban termelési értekezletek van­nak üzemeinkben. A termelési értekezletre új felaján­lásokkal készülnek a dolgozók. Ha a műszakiak alapo­san megmagyarázzák a feladatokat, ha részleteiben is ismertetik a tervet, — segítenek kibontakoztatni a munkások alkotó kezdeményezését, ami a tervteljesí­tésben fog gyümölcsözni. Nem mindegy, hogy hogyan szervezzük meg a munkát, hogy hogyan dolgozunk! Minden százalék, amivel túlszárnyaljuk a tervet, ami­vel csökkentjük az önköltséget, javítjuk a minőséget, növeljük a termelékenységet, — jólétünket emeli. Rajtunk múlik, hogy jobban éljünk ezután, mint eddig! Rajtunk múlik, hogy 1955. évi tervünket és éves fel­ajánlásainkat sikeresen teljesítsük! Jól fizet a rostkender Terme1"vetkezeteink és egyéni dolgozó parasztjaink eddig az ideig nem nagy je­lentőséget tulajdonítottak a rostkender termelésnek, mert nem látták tisztán azo­kat az előnyöket, kedvez­ményeket, amelyeket álla­munk biztosít a termelők számára. Az ibrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet ebben az évben 14 holdon termelt rostkendert. A napokban 625 mázsát szállítottak be a kendergyárba, amiért 103 ezer forint készpénzt kap­tak és 15.625 forint értékű textilvásárlási utalványt. Ez azt jelenti, hogy ezt az ér­téket teljesen díjtalanul vá­sárolhatják meg. Ezenkívül ez a földterület mentesítve volt a beadás alól is. mázsa után 25 forint értékű ingyenes textilvásárlási utalványt kapnak a terme­lők. Látható tehát, hogy na­gyon is helyesen gondolkoz­tak a Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet dolgozói, ami­kor 50 holdon akarnak rost­kendert termelni. Mert nem sok olyan növény van, amely ennyi kevés munká­val ilyen jövedelmet biz­tosít. MEZŐ IMRE, termelési felügyelő, Mátészalka. A vajai Rákóczi TSZ gazdag; termést takarít be Nem nagy mindössze 108 hold földön gazdálkodik a vajai Rákó­czi TSZ 23 tagja. Gazdag termést takarítottak be ka­lászosokból is, s most már hogy megkezdték az* őszi termények betakarítását, Játszik, hogy ez sem okoz csalódást a , tagságnak. 8 hold földről szedték fel ed­dig a burgipnyát, amit to­vább szaporításra termel­tek. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy 100 má­TeifesítoHék kukorica értékesítési tervüket A cégénydányádi dolgozó rűen megtermett burgonyát területen, zsa, vagy még annál is több; lesz a termésük. „Sietni! kell a burgonyával—mond-: )a Kovács András, a tsz., elnöke — mert búzát ve­tünk utána s annak a ve­tésével nem lehet késle­kedni. Már ott is áll a trak-! tor, hogy amint elhordjákj a burgonyát, azonnal hozzá; tudjanak kezdeni a szán­táshoz és vetéshez.“ Eddig: 5 hold búzát vetettek el a Rákócziban. A 13 hold rozs,; 12 hold őszi takarmányke­verék és 6 hold őszi árpa! már szépen zöldell. A kukoricát még nem le-; hét törni, mert nagyon nyers. De a jó gazda szeme már látja, hogy mennyi tér-; Hogy mennyire érdemes rostkendert termelni, azt bi­zonyítja az, hogy a jövő év­ben 50 holdra kötöttek szer­ződést. így a szerződtetett terület mentesül a hús-, to­jás- és baromíibeadás alól, mint az idén is és a ter­ménybeadás alól a leszerző­dött földterület másfélsze­rese. A szerződéskötés után a dolgozók 200 forintos tex­tilvásárlási utalványt kap­nak. Tavasszal kamatmen­tesen vetési és művelési elő­leget, majd a kender be­szállítása idején minden parasztok az őszi betakarí­tási munkálatokat igen jó ütemben végzik. Különösen a burgonya betakarításával igyekeznek a napokban. S emellett a begyűjtést is be­csülettel szorgalmazzák. A dolgozó parasztok addig nem is visznek haza burgo­nyát, míg beadási kötele­zettségüket nem rendezik, így a szántóföldről egyene­sen a terményíelvasárló helyre szállítják a gyönyö­Rövidesen befejezik betaka­rítását. De sertéshizlalási és a ku­koricaértékesítési szerző­déskötésben is élenjárnak a cégénydányádiak. Mind­kettőből száz százalékra tel­jesítették tervüké. Ha to­vábbra is ilyen jól dolgoz­nak a község népnevelői, tervüket magasan túlszár­nyalják. DEMETER LÁSZLÓ, Cégénydányád. méssel hálálja meg a gon­dos munkát. Meg lesz eb­ből is holdanként a 30 má­zsa, ha nem több. De gon­dot is viseltek a kukoricára a Rákóczi TSZ tagjai. Öt­ször kapálták meg, de van olyan terület, amelyet hat­szor huzattak meg ekeks- pával. A gazdag termés jó zár­számadást igér ez évben. Munkaegységenként 70—80 forintot várnak a tsz. tag­jai. ÍJj gép a mezőgazdasá^baii A KOK-2. burgocyabeta- karitó kombájn kiássa, a szártól és a földtől megtisz­títja és kosarakba rakga a burgonyát. A gépet a i BSV 54-es traktor kardáatcage- lye hozza mozgásba. A,kom­bájn ásólappéjai két bargog nyasort szántanak fel egy-, szerre. A bargoay&betafcarí- tó kombájn négy hektárrá! vég«« naponta. Ellátására B —6 tagú brigád 8zftksőf?es.

Next

/
Oldalképek
Tartalom