Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

1953 október 30, vasárnap NÉPLAP 5 at (f idáesi did Csodálatos dió terem a mi községünkben. Nagy híre van minden felé. Két esz­tendeje kapott szárnyra a hír, de már bejárta a fél- erszágot. A hír nekem kü­lönösen közeleső, mert az én diómról röppent fel. Az úgy történt, hogy ta­vaiy rávettük a tsz-ünk el­nökét és vezetőségét, hogy osszák ki mind a diót, ami csak megtermett a szövet­kezetünknek. Az elnök elő­ször ellenkezett és azt mondta, hogy az államnak adjuk el, az exportálja, acélt, vasat, gépet, citromot, narancsot kap érte. Készle­tet is hagy belőle és nekünk is jó árat fizet. De mi nem akartunk hallani se róla. Meg kell mondani, hogy ekkorra már vagy két-há- rom kofával beszéltem, akik megbíztattak, hogy csak nekik szóljak, ők többet fi­zetnek érte. Akármennyi lesz, mind megveszik. A többi tagoknak is ezt mond­ták. őket is rávették, amire engem. így aztán kiosztot­tuk a diót és valami hét, vagy nyolc forintos áron el is adtuk. Nem hagyott meg az asszony csak vagy tíz kilót. Eljött lassan a tél és mi vasárnaponként jó dióskalá­csokat, dióskifliket ettünk. Úgy süttettem az asszony­nyal, hogy vastagon legyen benne és jó ízű, barnasárga levet eresszen a cukorral együtt a fehér tésztába, így is csinálta mindig az asszony, helyesebben csak egy ideig, amíg el nem fo­gyott. Még a tél derekán sem voltunk, egyszer jön lefelé nagy szomorúan az asszony a padlásról. — Na, mi baj? — kérdez­tem. Az nem szólt csak elen­gedte a csomóra fogott kö­tőt és két dió esett ki be­lőle. Na, a kutyafáját, hát elfogyott, de ha már ráké­szültünk, most már ve­gyünk egy kilónyit. Holnap vasárnap, a fiam is haza­jön Ózdről, hogy egyen egy kis jó dióspatkót. Úgyis nagyon szereti. Ott ritkán eszik, mert azt írja. hogy nagyon drága és inkább nem ad érte pénzt. — No, eredj csak Julis­kám és hozzál, ad a kofa­asszony — mondom a lá­nyomnak és ezzel karjára adtam a kiskosarát. — Ne bolondozz ember! Mit akarsz? Lenne szíved annyi temérdek pénzt adni érte, te? *— sápítozott az asszony, de én nem bántam. Nekem kell, oszt kell. EÍ-, hallgatott szegény asszony, mert ismer már, hogy én nem ismerek nem-et, ha egyszer kimondtam az igent. Hozott is a lány valami két kilót, vagy hármat, nem emlékszem már rá, de a százasból alig hozott vissza tizenkét forintot. Szipogva tette le a pénzt az asztalra, a kosarat meg a dióval együtt az ágy végéhez. Ek­kor már én is kezdtem bán­ni a dolgot, mert hát drá- gállottam. De azért nem szóltam, mert magamat is hibáztattam, hogy nem kellett volna az őszön any- nyit eladni. Ügy délelőtt tíz óra felé a feleségem hozzákezdett diót törni. Csendesen, hara­gosan, szótlanul, mint aho­gyan az asszonyok szokták, ha hangos szóval félnek ha­ragudni. Töri, töri a diát, a legkisebbik fiam pedig ott ül mellette és várja, hogy mikor marad már egy kis dióbél a csontos héj teker- vényeibe. Megenné. Aho­gyan így nézi, nézi az egy­más után feltörő diókat, egyszer felkiált. — Nézze édesanyám, a’ meg az enyim vöt, tőlem lopta el a kofaasszony. Ezzel kivesz a többi kö­zül egy diót. Az anyja el­kapja tőle, de azért meg­nézi. Hát valóban, a dió négy helyen át volt fúrva és a négy kis lyukban ott volt a négy lábnak a nyo­ma, mert annakidején, ami­kor még nem adtam el a diót a kofának, a fiam né­hányból disznót csinált. Gyufapálcikából látífit alá­juk. Valahogy odakerültek azok is a többi közé, a kofa megvette, most meg eladta nekünk, de négyszeres áron — a saját diónkat. Erre aztán már a felesé­gem is kitört.» Szidott en­gem, mint a bokrot, hogy én ilyen vagyok, meg olyan vagyok, hogy nem változ­tam semmit, hiába vagyok termelőszövetkezetben min­dent magam szeretnék a piacra vinni. Hogy tetézödjék a baj, a fiam is korán megérkezett és ő is nekem állt — per­sze, ő csak szépen, mert mégis csak apja vagyok, ha ekkor egyszer rosszul is cse­lekedtem — és elmondta, hogy becsaptam magamat, ráfizettem a saját diómra és mennyi pénzt kivettem nz ő zsebéből is. Nem engedtem, hogy a tsz. adja el a diót, így aztán az ország sem kapott érte, amire szüksége lett volna, a fiam­nak meg a kofák adogatják el sokszoros áron a diót, azt a diót, amit ha állami készletbe kerül, olcsóbban megvehetett volna, de én is. Híre is ment ennek min­denfelé és azóta azt mond­ják az emberek, ha vala­kihez drágábban kerül visz- sza, amit már egyszer el­adott, hogy: „Kétszer ve^zi meg, mint a gulácsiak a diót.“ D1ÓSDI DÉNES. Az őszi munka frontjáról A napokban végeznek a betakarítási munkákkal A tunyogmatolcsi Sza­badság Hajnala Termelő- szövetkezet rövid időn belül befejezi a betakarítási mun­kákat. A. burgonyát, cukor­répát, tr.'-ármány répát fel­szedtük, úgyhogy ezeken a területeken gyors ütemben halad a kenyérgabona el­vetése. Eddig 75 holdon vé­geztük el az ősziek veté­sét. 20 hold kukoricánkat, 10 hold napraforgó vetésünket a hét folyamán betakarít­juk. így nem marad más hátra, mint a kukoricaszár és napraforgó kóró behor- dása. A jövő évi jó termés ér­dekében még az ősz és a tél folyamán „. megtrágyáz­zuk azokat a területeket, amelyek nem kaptak trá­gyát a tavaszon. Csak így tudjuk biztosítani a jó ter­mésátlagot. Kiss Béláné Tunyogmatolcs: Minden percet kihasználnak hót aj han az egyéni dolgozó parasztok E hó 26-án járási és községi funkcionáriusokból alakított bizottság vizsgálta meg Kótajban a betakarí­tás és vetés állását. A köz­ség dolgozó parasztjainak azonban nem kellett szé­gyenkezni az eredmény miatt. 26-án estig 214 egyé­ni dolgozó paraszt je’en- tette be a tancsházán, hogy a vetési kötelezettséget ma­radéktalanul teljesítette. — 720 holdon végeztek az egyéniek őszi vetést ^dol­gozó paraszt volt oly.ln, aki már szintén végzett a ve­téssel, de a bejelentést nem tette meg. A bizottság ké­résére azonnal eleget tettek a bejelentésnek. A községi vetéstervből az egyéniekre eső részből, — a bizottság pontos megálla­pítása szerint — még 80 hold hiányzott. E terület gazdái ígéretet tettek, hogy e hó 31-re ezen a területen is földbe kerül a jövő évi ke­nyér magja. Az egyéni dolgozó pa­rasztok a kukorica, burgo­nya, napraforgó betakarí­tásával 98 százalékban vé­geztek. A cukorrépa ásása, ' illetve beszállítása 90 szá­zaléknál tart. A község dol­gozói annak érdekében, hegy mielőbb végezzenek a betakarítással, vetéssel, csatlakoztak a „tiszta ha­tár” mozgalomhoz. A silóxási verseny hírei a wtyírefryháxi járásból Oroson az Aranykalász Termelőszövetkezetben 10 fiatal vett részt a silóké­szítésben. A vállalt 100 köbméter helyett 125-öt ké­szítettek eddig. Az ibrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a fiatalok lelkesen kivették részüket a silokészítésből. A Kerekes József teljesítette kötelességét... Nyírturán a választókor-' zetek versenyre keltek egy­mással a begyűjtés teljesí- téért. A verseny állását okt. 24-i vb. ülésen értékelték. Eredményként megállapítot­ták, hogy a 11 -ik választó- körzet nyerte az első he­lyezést, ahol egyetlen be­adásra kötelezettnek sincs tartozása, mindenki eleget tett beadási kötelezettségé­nek. Ennek a körzetnek tanácstagja Kerekes József, tervezett 200 köbméter he­lyett máris 250 köbméternyi siló készült el, de ezzel sem elégednek meg, répa szelet­ből még készítenek silót: A halmosbokori Új Életi Termelőszövetkezetben 250 köbméter silót kellett vol­na készíteni a terv szerint, eddig azonban máris 300 köbmétert csináltak. Ebből a munkából 11 DISZ-tag vette ki részét- Ügy terve­zik a lelkes fiatalok, hogy még mindig készítenek si­lót. Befejezték a cukorrépa szedését a vásárosflaményi járásban A vásárosnaményi járás­ban jól halad a cukorrépa szedése és a kukorica tö­rése. A cukorrépa szedést az egész járás területén be­fejezték már teljes 'egészé­ben. NAGY OKTÓBER ÖRÖKSÉGÉ Alig akad a földgolyón olyan hely, ahol ne hallot­tak volna Leninről. A le­nini eszméken nevelődött és nevelődik a bátor harcosok újabb és újabb nemzedeke, akik küzdenek a munkás- osztály ügyéért, az új szo­cialista életért. Lenin egyik legnagyobb érdeme, hogy megteremtet­te a munkásosztály harcos, marxista pártját. Sok erőt és önfeláldozó munkát kö­vetelt, hogy a proletárpárt sorait egységbe tömörítse és megtanítsa a tömegek veze­tésének művészetére, a cári önkényuralom idején, ami­kor a munkásmozgalomban résztvevők minden lépésé­nél ott fenyegetett a Por­ton, a száműzetés, a bi­tófa. Lenin kérlelhetetlen harc­ban a munkásosztály szá­mos nyílt és titkos ellensé­gével, ideológiailag, szerve­zetileg, politikailag és el­méletileg előkészítette és megacélozta a kommunis­ták, a bolsevikok pártját. Lenin vezetésével a kom­munisták pártja 'egyezhe- tetlen erővé, a munkásosz­tály valódi harcos élcsapa­tává fejlődött. Oroszország dolgozói az ő vezetésével a világon elsőként döntötték meg a földbirtokosok és üták . uralmát, meg­teremtették munkás-paraszt hatalmukat, és új szocia­lista társadalmat hoztak létre. Lenin zseniális és bá­tor tervet dolgozott ki, amelynek segítségével a kapitalista környezet elle­nére is felépülhet a szo­cialista társadalom. E terv megvalósítása ‘ lehetővé tet­te a Kommunista Pártnak, hogy rövid idő alatt a szovjet országot elmaradott országból hatalmas szocia­lista hatalommá változtas­sa. Elegendő megemlíteni, hogy a Szovjetunió nehéz­iparának átlagtermelése 1954- ben az 1913. évinek több LEiI \ mint harmincszorosára emel­kedett, az elektromos-ener­gia termelés pedig hetven­szeresére növekedett. Az ország mezőgazdaságúban 25 millió szétszórt apró pa­rasztgazdaság helyébe 90.009 kolhoz és több mint 5.000 szovhoz lépett, melyek kor­szerű mezőgazdasági tech­nikával vannak ellátva. — lS19-ben Lenin 100.000 trak­torról álmodott. 1954-ben a Szovjetunió mezőgazdaságá­ban 1,260.000 traktor, 32ÓÍ.0C0 kombájn és számos egyéb gép működött. Lenin alma megvalósult! A szovjet népnek a gaz­dasági és kulturális építke­zésben elért eredményeiről beszélve, nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a szovjet állam fennállása óta két háborút élt át, gmalyek óriási erőfeszítést és ha­talmas áldozatokat köve­teltek. És ha a szovjet or­szág biztosan halad egyre újabb győzelmek fals, ez a szocialista rendszer hatal­mas életerejéről tanúsko­dik. A szovjet nép jelenleg új hatalmas feladatokat old meg a gazdasági és kulturális élet további fej­lődése, a szocialista társa­dalom megerősítése és a kommunizmushoz való fo­kozatos átmenet terén. A nagy Lenin tanította, hogy a kommunizmus csak azután következhet be, ha a szocializmus teljesen győz ás megszilárdul. A kommu­nizmusba való átmenethez mindenekelőtt a magasabb technika alapján állan­dóan fokozni kell a munka termelékenységét, gyarapí­tani kell a közös vagyont. A szovjet nép Európa és Ázsia népi demokratikus ál. VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ: A párt — Vlagyimir lljics Lenin I történelem anyánknak millióknak válla, váll feszül a vállhoz, mell szorul a mellre. A parttal palotákat tornyozunk az ég bókjára, egymást támogatva, fogva és emelve. A párt — az egyetlen, mely sohasem árul el engem. Ma inaskodom még, s holnap a térképről letörlök birodalmat s határt, Osztályunk agya, osztályunk ügye, osztályunk ereje, osztályunk dicsősége — igen, ez a párt. A párt és Lenin — ikertestvérpar — melyik drágább rang szerint? Azt mondjuk mi — Lenin, és úgy értjük — * a párt, azt mondjuk mi —a párt , és értjük — \ Lenint. Még hegyként meredeznek a koronás fejek, és burzsoá raj feketéll még, mint téli varjúcsapat, de már munkás lávafolyó tüze sistereg s a párt kráterén át a föld színére csap. Békés István fordítása. lamainak testvéri barátsá­gára támaszkodva építi & kommunizmust. A Szovjet­unió ma már nem egye­düli szocialista állam a vi­lágon. Vele együtt a Kínai Népköztársaság és tíz más állam alkotja a szocializ­mus és demokrácia hatal­mas táborát. A 900 mil­liós szocialista tábor első­fontosságú, nemzetközi je­lentőségű tényező. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Valamint a demokrácia és a «zocializ-J mus táborához tartozó min­den állam következetesen harcol a békéért, a népek1 közötti barátságért, oz im­perialista háborús gyújto­gatok ellen. A béke politikája, ame­lyet olyan állhatatosan foly­tat a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország, megfelel a népek érdekei­nek. Ezt igazolja a béke­harcosok hatalmas nemzet­közi mozgalma, amely sok- százmillió embert ölel fel. A legszélesebb nép töme­gek egyre aktívabban áll­nak ki a béke, a demokrá­cia és a szabadság ügyéért, Ebben nyilvánul meg a leninjzmus eszméinek, ko­runk leghaladóbb eszméi­nek hatalmas életigenlő ereje. (Sztyepanov) a nyírturai Vörös Hajnal j Termelőszövetkezet lelkes J brigádvezetője, aki amel- ] lett, hogy a csoportban is . jó munkát végez, körzetét is rendbe tartja. Ebből az alkalomból a körzetet „Ki­■ j váló körzet“ feliratú ván- ; dorzászlóval tüntették ki. A ; körzet továbbra is igyekez­■ | ni fog, hogy a vándorzász­lót megtartsa. j Laskay Péter vb. titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom