Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 233. szám

XII. évfolyam, 233. szám ARA 50 FILLÉR 1955 október hó 4, kedd A mai számban : Ismerjük meg a pártoktatás új rendszerét (2, oldali Törés után azonnal hordjuk be a kukcricaszúrat (3. oldal) Sport (4. oldal) Győzelem után újabb sikerekért! A vasárnapi sajtóban jelent meg a pénzügyminisz­ter közleménye arról, hogy dolgozó népünk öt nap alatt egymilliárd 510 millió 836.700 forint összegben, 26 szá­zalékkal túljegyezte a kibocsátott Hatodik Békeköl­csönt. E kölcsönjegyzés sikere az előbbi jegyzések ered­ményeit messze felülmúlta. Túlzás nélkül mondható: szinte egy emberként tett eleget népünk a Miniszter- tanács felhívásának. Nem egyszerűen anyagiakra vo­natkozó cselekedet volt ez, hanem lelkes, hazafias po­litikai állásfoglalás pártunk és népi demokratikus kor­mányunk mellett. Népszavazás volt, amelyben dolgo­zóink hitet tettek pártunk politikája mellett, amelyben a munkások, dolgozó parasztok, az értelmiségiek meg­fogadták: akarják és megvalósítják az első ötéves terv után a második ötéves tervet! Elsősorban a munkásosz­tály állásfoglalására kell itt hivatkozni. Az első köl- csönjegyzők megyénkben is a munkások és alkalma­zottak voltak. A dohányfermentáló, a Tiszalöki Erőmű, a kisvárdai Vulkán, a nyírbogdányi Kőolajipari Válla­lat győzelmes jelentést adhatott a kölcsönjegyzés sike­réről már az első napon. Példát mutattak az alkalma­zottak, az értelmiségi dolgozók is. Különösen szép jegy­zési eredményekről adhatnak számot megyénk orvosai, mérnökei. Az idén a falu is sokkal jobban kitett magáért, mint az előző években. Különösképpen a termelőszö­vetkezetek tagsága. Az ibrányi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben nem volt ritka az olyan tag, aki 1000 forintot adott kölcsön államunknak. Mányik József, a sóstóhegyi Vörös Csillag tagja, 1300 forintot jegyzett. A szövetkezetiek magatartása hazafias lelkesedést köl­csönzött az egyénileg gazdálkodó parasztok számára is. Úri Miklós, szakolyi kisparaszt és még sokan mások 1000—1500 forintot írtak a kölcsön jegyzési ívre. S va­lamennyien megfogadták: ki is fizetik rövid idő alatt a jegyzett összeget, nem maradnak adósai becsületük­nek. A becsületes kisiparosok, kiskereskedők szintén jegyeztek tehetségükhöz mérten. Ez a kölcsönjegyzés a mi megyénkben is csattanós válasz volt az ellenség dühödt mesterkedéseire, amelyekkel egyes helyeken akadályozni próbálta a kölcsönjegyzést, itt-ott mér­gezni próbálta a jegyzés lelkes, hazafias hangulatát. Csattanós válasz volt, mert megmutatta: népünk oda- adóan követi a pártot és a kormányt s a szocialista haza felépítéséért áldozatkész tettekre is kész! A kölcsönjegyzés megélénkült politikai légkörben felyt le. Megélénkült a pártszervezetek tevékenysége, s ugyanakkor talán most látszott először igazán a válasz­tások óta, hogy milyen nagy erő rejlik tanácsainkban, tanácstagságunkban. Mindenekelőtt a népnevelőkről kell szólni, akik a pártvezetőségek, pártbizottságok nagy mértékben javuló irányítása eredményeként való­ban nagy munkát végeztek. Lelkiismeretesen és türel­mesen keresték fel a dolgozó családokat s többségében nem elégedtek meg csak azzal, hogy aláírassák a köl- csönjegyzési íveket, hanem politikai megbeszéléseket folytattak. S ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy a pártvezetőségeknek, pártbizottságoknak rendszeresen kell foglalkozniuk a népnevelőkkel, mert ennek ered­ményeképpen általánossá válhat a kölcsönjegyzés alatt folyó felvilágosító munka. A tanácstagok nagyrésze is jól dolgozott. Nemcsak példát mutattak a jegyzésben, hanem felkeresték kerületük választópolgárait és haza­fias tettekre buzdították őket. A tanulság: a tanácsok végrehajtó bizottságainak a jövőben sokkal inkább tá­maszkodniuk kell a feladatok végrehajtásánál a tanács­tagokra! Újabb feladatok állanak előttünk. Népünk jóléte, a szocialista jövő érdekében fokozott erővel kell folytat­nunk a falu szocialista átalakítását, a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztését. S falun ezt a nagy fel­adatot az őszi munkák sikeres végzésével kell együtt megoldani — különös tekintettel az őszi vetésekre, a kenyérgabona biztosítására! Most, hegy a pártbizotlSá­gok, tanácsok megtanulhatták értékelni a népnevelők, tanácstagok lelkes munkáját, törekedjenek arra, hogy a kölcsönjegyzés alatt mutatkozó politikai aktivitás ne csökkenjen, hanem állandósuljon, növekedjen. S most, hogy köszönet illeti egész dolgozó népün­ket és hogy köszönet illeti a népnevelők és tanácstagok ezreit, bizonyosak lehetünk abban: segítségükkel, velük együtt jabb sikereket érhetünk el népünk felemelke­dése érdekében! Augusztus 29-től október 3-ig 2939 fővel gyarapodott megyénkben a szövetkezeti mozgalom Megyénkben is egyre job­ban erősödik, terebélyese­dik a termelőszövetkezeti mozgalom. Pártunk és kor­mányunk helyesen mutatta meg a paraszti élet felemel­kedésének egyedüli biztos útját, amit dolgozó paraszt­ságunk egyre nagyobb számban jogad el és tesz magáévá. Termelőszövetke­zeteink eddig elért eredmé­nyei fényesen igazolják: le­het a paraszti munkát gyor­sabbá és könnyebbé tenni, lehet a termést állandóan fokozni s emelni a jövedel­met a közös boldogulás számára. Attól pedig nem kell jobb agitáció, nem kell meggyőzőbb érv, amit ma­guk, termelőszövetkezeteink fejlődő élete napról-napra bizonyítanak. Megyénk leg­több községében, ahol gyö­nyörű, jó erőben lévő lovas­fogatokat, fajtiszta, sok te­jet adó teheneket, nagy sertésállományt, szép hízó­kat, növendék jószágokat, kincset ontó egész határré­szeket akar látni az ember, hova kell mennie? A ter­melőszövetkezetek gazdasá­gába. Kiké mindezek, hogy gazdagítsák dolgos, szorgal­mas tulajdonosaikat? A szövetkezetieké. Ez az hát, ami vonzza• dolgozó paraszt­ságunkat a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Ez az, ami szitne óráról-órára erőseb­bé, számszerűleg is növek­vővé teszi termelőszövet­kezeteinket. Augusztus 29-től október 3-ig megyénkben 2041 csa­lád 2939 tagjával és 5049 hold földdel választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Az érdeklődés, illetve a be­lépésre való elhatározás mind jobban fokozódik. Az elmúlt héten (csupán 6 nap alatt!) a nyíregyházi járásban 27 tsz-be 116 csa­lád 178 tagja lépett be ter­melőszövetkezetbe! A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, erő­sítését mindenekelőtt — amint azt illik is — maguk a párttagok, a kommunista dolgozó parasztok igyeksze­nek magukévá tenni. így az elmúlt hónapban 446 kommunista dolgozó pa­raszt mutatott példát a pár- tonkivüli dolgozó parasz­toknak. Természetesen, ez a szám még nagyobb is lehetne épp úgy, mint a tsz-be lépett középparasz­toké. Ugyanis a 2939 új tsz- tag közül mindössze 180 a középparasztok száma. Ez pedig azt a fokozottabb kö­vetelményt támasztja járási és községi pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink elé, hogy még nagyobb gonddal, még nagyobb kö­rültekintéssel foglalkozza­nak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a középparasztokkal. Hi­szen dolgozó középparaszt­jaink többségében már meg van a szövetkezeti gazdál­kodás fölényének elismeré­se, megbecsülése. Ezt kell továbbfejleszteni és hozzá­segíteni a még egyénileg dolgozókat, középparaszto­kat, hogy legyen erejük fél­retenni maradi előitéletei- lcet, és bátrabban válasszák a könnyebb, jövedelmezőbb szövetkezeti gazdálkodást. A nagyüzemi gazdálkodás előnyét, szilárdságát látva, a dolgozó parasztok bátran alakítanak új termelőszö­vetkezeteket is. Az elmúlt hónapban 12 ilyen új tsz. alakult megyénkben 238 taggal és 929 hold földdel. Ezekben az új tsz-ekben 47 párttag és 31 középparaszt- család van. Két ilyen leg­fiatalabb termelőszövetke­zete megyénknek az urai Október 6 és a balkányi Szabadság TSZ. t Két éves a nyírteleki Állami Gazdaság 1953-ban alakult a Nyír­teleki Állami Gazdaság. Fő feladatául a facsemeteter­melést tűzte. Eddig az ideig a szabolcsi almatermő terü­leteket csak részben tudták oltványokkal ellátni az apró faiskolák. A gazdaság 1953-ban hetven holdon ül­tetett csemetét. A szemzés­ben gyakorlatlan munkások éppen, hogy teljesítették tervüket. 380.000 oltvány lett az eredmény. A követ­kező évben 50 holdon már közel 420X00 oltványt ter­meltek. Az idén pedig 60 holdon *több, mint egymillió csemetét ültettek. A szakszerű, gondos mun­ka folytán az oltványok igen szépen fejlődnek. Kü­lönösen a tavaly telepített Jonathán-tábla, amelyet a DISZ-csoportok gondoznak. Fekete Margit, Sztankó Jú­lia, Szlovenszki Mária cso­portjai. A negyven hold gyümöl­csös évekkel ezelőtt nagyon kevés termést hozott. Az itt dolgozó Előre DISZ-brigád azonban szorgalmas munká­ja révén elérte, hogy az idén 16 vagon almát terem­jen. örülnek is a dolgozók, hiszen sokan 3—4 mázsa al­mát is kapnak prémium­ként. A mezőgazdasági munká­kat is példamutatóan vég­zik a dolgozóit. Búzatermé­sük meghaladta a 17 mázsát holdanként,, a rozs pedig 10 mázsát. Beadási kötelezett­ségüket 165 százalékra tel­jesítették. Az őszi kapások is jól fi­zetnek. Burgonyatermésük 140 mázsát is eléri holdan­ként, de jól fizet a cukor­répa, a dohány is. Hegy ilyen szép eredmé­nyek születtek, abban a fia­taloknak is nagy szerepük van, hiszen az egyes cso­portok versenyeznek egy­mással, mennyiségi és mi­* nőségi munkában egyaránt. Ilyen körülmények között nagy eredményeket várha­tunk a Nyírteleki Állami Gazdaságtól, s valóban nagy iövő felé halad. KOMLÓSI BÉLA, Nyírtelek. Jiíl.OOO sertésre kötöttek hizlalást és nevelési szerződést a megye dolgozó parasztjai A megyében is gazdag kukoricatermést takaríta­lak be a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. A ^0 mázsás termelési mozgalomban résztvevők közül Uiintegy 160 termelőszövetkezet és több ezer dolgozó paraszt szárnyalja tűi vállalását. A megye dolgozó parasztjai a gazdag kukoricater­més láttán elhatározták, hogy több sertést hizlalnak, nevelnek, mert így nagyobb jövedelemhez jutnak. A kukoricatörés megkezdése óta már eddig 180 termelő- szövetkezet és 11.000 dolgozó paraszt 21.000 sertésre kötött nevelési és hízlalási szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. Különösen jól halad a szerződéskötés a Tisza- és Számos-háton és a Keleti Főcsatorna mentén. A tiszavasvári „Petőfi“ Termelőszövetkezet tagjai pél­dául 150 süldőre kötöttek nevelési szerződést. A szé­kely] „Békéért Harcoló“ Termelőszövetkezet 65, a tisz- tabereki Kossuth Termelőszövetkezet pedig 40 sertésre kötött hízlalási szerződést. A Tisza-mentén gazdálkodó egyénileg dolgozó pa­rasztok eddig csak egyenként kötöttek hízlalási és ne­velési szerződéseket, de rájöttek, hogy jobban járnak, ha társulnak, mert akkor kilónként 80 fillér felárat Is kapnak a sertés átadásakor. Vencsellőn Tüdő Imre cso­portja a községben elsőnek 10 darab sertésre kötött nevelési szerződést. Sényő községben pedig Tökési György csoportja nevel fel 10 darab bacon-süldőt. Sok kukoricája termett az idén a beregi agyagtalajon gaz­dálkodó ifjú Mezőssi István 6 holdas lónyai gazdának is. ö minden évben áok kukoricát termel, mert szeret foglalkozni sertéstenyésztéssel. Eddig a felnevelt süldőit szabadon értékesítette, de kiszámolta, hogy sokkal job­ban jár, ha leszerződi és meghízlalja az állományát. A napokban mind a nyolc süldőiét leszerződte hizlalásra az Állatforgalmi Vállalattal. Csávázzuk a vetőmagot, mert csak iiszögmentes magló! várhatunk bő termést Higosan nedves csávázó­szerrel és Germison szárat porcsávázószerrel csáváz­zunk. NEDVES CSAVAZAS Faedényben 100 liter víz­ben 15 deka Higosant kell feloldani. Zsákvászonnal bé­lelt kosárban 25 kiló vető­magot félóráig az oldatban tartunk. Minden 25 kiló ve­tőmag számára (búzánál 4 liter, árpánál 5 liter) pótol­datot öntünk. A pótoldat ké­szítésére 10 liter vízben 3 deka Higosant oldunk fel. A csávázóoldat ll-szeres pót­oldat hozzáöntésével 3 má­zsa mag csávázásira alkal­mas. A csávázott vetőmagot megszárítjuk és csávázóJ oldatba mártott, megszán-! tott zsákba helyezzük. SZÁRAZ CSAVAZAS Porcsávázó készülékben végezzük. A vetőmagot nem szabad átlapátolással, vagy zsákban porcsávázni, mert így a szer-bevonat nem egyenletesen kerül a magfe- lülelre. A csávázó készülé­ket házilag is elkészíthet­jük; 150—160 literes hordó mindkét fenéklapjának kö­zepén erős vastengely szá­mára nyílást fúrunk. A hor­dó oldalán 25 centiméteres nyitást vágunk. Erre fedő­lapot helyezünk és lemez­sorral a hordóra erősítjük. A hordót, egy rajta keresz­tülhaladó vastengely segít­ségével bakra helyezzük. A tengelyt a fenéklaphoz erő­sítjük, hogy forgatás közben el ne mozduljon. A forgatás a bakból kinyúló tengely végeire szerelt karok segít­ségével történik. Az ilyen, készülékkel a következő­képpen csávázunk: A kimért 50—100 kiló ve­tőmag felerészét száraz és tiszta hordóba öntjük. Erre az előirt mennyiségű Ger- misont rászórjuk és ezután a vetőmag másik felét is beleöntjük. A fedőlapokat becsukjuk és a hordót las­san, egyenletesen, legalább öt percig forgatjuk. Ezután a porcsávázott vetőmagot zsákba öntjük. ÖVÓRENDSZABÁLYOK A Germison erős méreg, ezért a csávázással foglal­kozó dolgozók a por számá­ra átjárhatatlan munkám-, hát viseljenek; fejvédővel gumikesztyűvel, védő szem-j üveggel és légzésvédővel. —1 Munka után meleg, szappa-\ nos vízzel kezet kell mos- niok. A Germisonnal szeny- nyezett anyagokat égessük el. A zsákokat meleg vízzel mossuk ki, csak így hasz­nálhatjuk más célokra. m mmIBÉV mm malii mm ír . • f k PP mm 91 iH§f HP K k BÉ __^M rnmm m ^ J ­^^TÖ^ZABO^^ZAn^RMEC^E^IZOTTSÁCANAÍ^UPJ^l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom