Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

NÉPLAP 1955 október 27, csütörtök partépítés A beadás pontos teljesítése Nyírkátán is törvény! Megkezdődött a pádoktatási év Keccen este megyénk területén i; megkezdődő1 az 1955—56-os pártoktatási év. Sok helyen ünnepélye­sen, szépen feldíszített termekben volt az első össze- jönztsl. A megnyitó alkalmával több helyen az úttö­rők rövid kultúrműsorral köszöntötték a hallgatókat. A tanfolyamokon megjelent hallgatók lelkesedés­sel és nagy figyelemmel hallgatták a bevezető .előadni... A hallgatók az előadás után több helyen ígéretet tet­tek arra, hogy ’-endsze~esen résztvesznek a foglal izzá­sokon, hogy a marxi-lenini tanítások elsajátításával eredményesen harcolhassanak az előttünk álló fel Idá­tok sikeres végrehajtásáért. Kéken új hallgatók is Jelentkeztek Kék községben a községi pá ..-‘-Tervezet két politikai iskolát és két marxizmus- leninizmus alapjai ! árfo­lyamot szervezett. Kecl.len este mind a 4 tanfolyam ünnepélyesen megkezdődött. Az úttörők rövid kultúrmű­sort adtak, majd köszöntöt­ték a hallgatókat és jó ta­nulást kívántak az új párt- oktatási évhez. Ezután a bevezető előadás követke­zett. Az egyik politikai is­kolán mind a propagandis­ta, mind a hallgatók öröm­mel üdvözölték azt a két dolgozó parasztot, aki ón­ként jelentkezett a tanfo­lyamra. Közös múzeum látogatás A nyíregyházi Nyomda­ipari Vállalat pártszerveze­te ünnepélyesen készítette elő a marxizmus-leninizmus tanfolyamának megkezdé­sét: Egyetlen hallgató sem hiányzott. A propagandista bevezető előadása után a hallgatók elhatározták, íogy közösen megtekintik a nyír­egyházi Józsa András mú­zeumot, ahol tanulmányoz­ni fogják az ősközösségi és az ezt követő társadalom termelési eszközeit. ünnepélyes összejövetel Apagyon már kora dél­után a pártszervezet veze­tősége mégegyszer felkeres­te a politikai iskolák hall­gatóit és felhívta a figyel­müket az este megtartandó első foglalkozásra. Este 6 órakor — i ár erő­sei hullott az eső — még-s a 18 hallgatóból 17 en meg­jelentek. A fogadt itás ün­nepélyes volt. Amikor a hallgatók beléptek a terem­be feldíszített asztalt virág­csokorral cs szépen díszített teremben találták magukat. Ezután a propagandista megtartotta az. első elő­adást. Az előadás után a hallga­tók valamennyien Ígéretet tettek arra, hogy egyetlen foglalkozásról sem fognak hiányozni. A mai előadás is azt bizonyitj i számukra, hogy érdemes volt eljönni, mert sokat tanulhatlak be­lőle. Az úttörők sok sikert kívántak a szemináriumnak Az Állami Építőipari Vál­lalatnál a marxizmus-lenin­izmus alapjai tanfolyamán úttörő gyermekek virág­csokorral köszöntötték a hallgatókat és Právicz Béla propagandistát. Szép jelenet volt, amikor az úttörő gyer­mekek miután átadták a virágcsokrot, elmondották, hogy ök 'fiatalok is foglal­koznak marxizmus-leniniz- mussal a tananyagokon ke­resztül és sok sikert kíván­tak a szemináriumnak. A propagandista elvtárs meg­nyitó szavaiban felhívta a hallgatók figyelmét a tanu­lás fontosságára, mely elő­segíti a IV. negyedévi terv teljesítését. Komoly hiba volt, hogy a 23 hallgatóból 7 elvtárs hiányzott. A hall­gatók vállalták, hogy a leg­közelebbi foglalkozásig be­szélgetnek a hiányzókkal és biztosítják megjelenésüket. Dohányfermentálóban: ízlésesen feldíszített helyi­ségben-gyűltek össze a nail-' gatók az első foglalkozásra. A megjelent elvtársakét, Bacsó elvtárs pártvezefcősé- gi tag üdvözölte és felhívta a figyelmüket a politikai képzés fontosságára. A DÍSZ tagok is résztvesznek a pártoktatásban A Városgazdálkodási vál­lalat és az SZTK rendelőin­tézet közös foglalkozásara az SZTK 12 DISZ tagja szervezetten jött el. A DISZ fiatalok: az első foglalkozá­son elmondották, lágy meg­tiszteltetésnek érzik, hogy' pártoktatásban vehetnek részt. ígéretet tettek a fog­lalkozásokon való rendsze­res megjelenésre és arra, hogy olyan jól tanúinak majd, mint a Petőfi iskolán. Tegnapi számunkban Nyírkátának a begyűj­tésben való szégyenletes lemaradása okaival fog­lalkoztunk. Most pedig azt ismertetjük: ho­gyan igyekszenek a község dolgozói lemosni ezt a nevükön esett szégyenfoltot. A község dolgozóiban egyre inkább erősödött a tudat, hogy a beadás telje­sítésének előbbreviíele ér­dekében sürgősen csele­kedni kell. Nem engedhe­tik tovább, hogy mind a járásban, mind a megyé­ben utolsók legyenek. Hi­szen a súlyos lemaradás fel­számolására minden mód és lehetőség meg van. A köz­ség állatállománya majd­nem a duplája a múlt évi­nek. Tavaly az egyénileg dolgozó parasztoknak 349 darab sertésük volt, míg az idén 578 darabot nevelnek, hizlalnak. De ugyanígy van ez a szarvasmarha és ba­romfiállománnyal is. A ka­pások, gyümölcsösök, szőlők pedig nagyon jó terméssel fizetnek. Első lépés a lemaradás felszámolására A hónap első hetében ülést tartott a községi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ülésen igen helyesen mondta Tóth János elvtárs vb. titkár, hogy a begyűjtés megjavítását nem a járás­tól és nem a megyétől keil várni. „Hasztalan jönnek onnan ki akár minden nap, — mondta Tóth elvtárs — s adhatnak akármennyi szempontot, azt még min­dég nem lehet nyilvántar­tási lapokra vezetni! Itt ne­künk kell cselekedni, mert a község becsületéért első­sorban mi, választott Veze­tők és a dolgozók együtte­sen vagyunk felelősek." A végrehajtó bizottság végülis úgy határozott, hogy felülvizsgálja a be­adási nyilvántartó lapokat és a hátralékosokkal vt ló alapos elbeszélgetést ki-ki vállalja a maga körzetében. Megtörtént tehát az első, s így ben legfontosabb lépés a lemaradás felszámolá­sára. Mindenkor érezzék a tanácstagok a íeSefcsssoe!! Természetesen, mini min­den más munkában, küle- lességteljesítésben, úgy a begyűjtésben is elvárják a község dolgozói — és jog­gal! — választott vezetőik Látogatás a Vörös Csillag traktorgyárban A Mezőgazdasági Kiállí­tás alkalmával megtekintet­tem a Vöröscsillag traktor­gyárat is. A dolgozók szí­vesen mutatták meg nekem azokat a munkafolyamato­kat, amelyek nyomán gyö­nyörűre festett új traktorok kerülnek ki a gyárból, hogy a mezőgazdasági munkák végzését nagymértékűén megkönnyítsék. Száz, meg száz új gépet láttam, s nem egy külföld számára készí­tett traktor is volt köztük. Az elvtársak megmutatták azt a gépet, amelyet 1923- ban gyártottak. így láthat­tam azt a fejlődési útsza­kaszt, amelyet iparunk-e három évtized alatt, de kü­lönösen a felszabadulás óta megtett. Láttam azt is, mily fárad­ságos és nehéz munkába kerül egy-egy gép előállítá­sa. Ipari munkásaink azon­ban töretlen erővel végzik ezt a nehéz munkát. Ekkor győződtem meg igazán ar­ról, hogy mennyire szív­ügyüknek tekintik a mező­gazdaság fejlesztését. Hadd mondjam el üzenetüket, amelyet traktorosainknak küldtek: Becsüljék meg na­gyon a gépeket, mert em­bertársaikat, azok munká­ját becsülik benne!... Nemcsak a gyárban vég­zett jó munkájukkal segí­tik elő a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztését, hanem sokan közülük, mint Korcs- már Lajos sztahanovista esztergályos falusi munkára jelentkezett. Különösen a termelőszövetkezetek felől érdeklődött, s az ón taná­csaim, beszélgetésem után még nagyobb kedvet kapott Korcsmár elvtárs a falusi munkához. Beszélgettem a gyár kul- túrfelelősével, Béke Vilmos elvtárssal, aki elmondta milyen hatalmas kultúreso- portjuk van. Megígérte, hogy eljönnek falunkba is szerepelni, hogy ezzel is kö­zelebb kerüljenek a városi dolgozók a dolgozó parasz­tokhoz. Szán. ira egyik legszebb élményt jelentette ez a ba­ráti találkozás. Feltárta előttem, hogy mennyire kó- zel vagyunk egymáshoz, hogy érdekeink, céljain« mennyire egybefonódnak. Sztaskó Mihály Nyírtelek tjElég legyen a szégyenkezésből“ példamutatását. Most tehát azokon a tanácstagokon .olt a sor, akik a beadás­sal hátralékban maradtak: iürgősen rendezzék hátra­lékukat, v hogy arcpirulás nélkül állhassanak válasz­tóik elé. (Nyolc tanácstag 528 kiló sertéssel 589 kiló vágómarhával, 48 kiló ba­romfival, 47 és fél kiló to­jással volt hátralékban.) És ezen a téren is valóban cedvező változás történt. —: Nagy Béla és még több hátralékos tanácstag pár nap alatt rendezte beadá­sát. Ezáltal a község veze- i'sá&ak munkájában érde­keltebbé, személyileg pedig nagbecsültebbé váltak a tanácstagok. A dolgozók fokozottabb bizalommal lettek választottaik iránt. Mutatkozik az eredmény A legutóbbi végrehajtó- bizottsági, illetve tanácsülé­sek határozatai már a kö­vetkező napokban megmu­tatták eredményüket. Az esedékes beadási terv szá- zalékszámai szinte óráról- órára emelkedtek. E hó 22-re például így alakult ez: sertés 62.4, vágómarha 54.6, baromfi 52, tojás 68.4, tej 75.4, kukorica 60.9, burgonya 44.2 százalék. A legutóbbi átvételi napon pedig egyszerre 20 darab sertést és 7 darab vágó­marhát adtak át a nyír- kátai dolgozók. Az elmúlt hét csütörtö­kén és péntekén 36 termelő 236 mázsa burgonyát adott be. Ugyancsak e két nap alatt 46 mázsa kukorica gyűlt be. (Az előző napok­hoz viszonyítva ez 50—55 százalékos emelkedést je­lent.) Pénteken délelőtt 10 óráig 170 kiló baromfit és 22 kiló tojást vettek át a be­A mutatkozó kezdeti eredmények semmiesetre sem tehetik elbizakodöttá a Nyírkétaiakat. Hiszen ezt az eredményt még nem megerőrizni, hanem tovább fejleszteni kell. Adjanak ehhez meg továbbra is min­den segitséget a község kommunistái kötelességtu- plásukkal. Álljanak mégin- káb-b hivatásuk magaslatá­ra a választott vezetők, a tanácstagok. Tudatosítsák és állítsák példaképül a még egyénileg dolgozó pa­rasztok elé a Lenin TSZ gyűjtő helyen. S ebből a mennyiségből közel fél má­zsa baromfit és több kiló tojást adtak át hátralék rendezésére. Ignáez Mi- hályné, a baromfibegyűjtő örömmel állapította meg: „Nem is régen még három hétig se gyűlt be ennyi ba­romfi, tojás, mint e pár óra alatt.” Deák Lajos 10 és fél holdas középparaszt így felélt vissza: „Elég le­gyen a szégyenből. Miért maradnánk adósa az ál­lamnak, amikor az min­denben segíteni igyekszik minket.” ’ példáját,' amely mindenből rendezte már állam iránti kötelezettségeit. Figyeljék állandóan a begyűjtési dol­gozók munkáját, adjanak meg számukra minden se­gítséget és mindenkor sze­rezzenek érvényt a tör­vény betartására. Ha ezt így csinálják tovább, sem­mi kétség affelől, hogy a kezdeti eredmények tovább emelkednek és sikerül le­mosni a községük hírnevén esett szégyenfoltot. — A. B. — Csak meg ne álljanak a kezdeti eredménnyel... Hogyan kell és kifizetni a földjárcsdék A zárszámadás közeled­tével egyre többet beszél­nek szövetkezeteink tagjai a földjáradékról. Gyakran hallani téves nézeteket is ezzel kapcsolatban. Ezért szükségesnek tartjuk a föld- járadékkal kapcsolatos leg­fontosabb kérdések rövid megvilágítását. Pártunk • Központi Veze­tőségének 1955 június 8--1 határozata hangsúlyozza, hogy a földjáradék kifizeté­sére valamennyi termelő- szövetkezetünkben nagy gondot kell fordítani. Ezért vált szükségessé a minta­alapszabály 42/b. pontjá­nak módosítása is, amely a régebbi szöveggel szem­ben helyesebben egyezteti össze a közösség és az egyén érdekeit. MIT MOND AZ ŰJ MINTAÁLAPSZA- BÁLY MÓDOSÍTOTT PONTJA? „A szociális-kulturális alap kielégítése után ki kell adni a földjáradékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe földdel léptek be; földjáradék cí­mén a termelőszövetkezet használatában lévő állami földek nagyságától függően, a termelőszövetkezet évi tiszta jövedelméből a bevitt saját földekre amnylagosan eső jövedelem 10, de legfel­jebb 20 százalékát — ter­mészetben és pénzben — a bevitt saját földek arányá­ban kell kiadni; a termelő- szövetkezet terhére kivetett földadóból a bevitt földekre eső földadót a földjáradék­ból le kell vonni.“ HOGYAN KELL EZT VÉGREHAJTANI A GYAKORLATBAN? 1. A földjáradék mérté­kének megállapítása a fel­osztható évi jövedelem megállapításakor történik, így annak kifizetésére csak az évvégi zárszámadás után kerülhet sor. A felosztható évi jövede­lem a szövetkezet összte­rületének haszna. Ezért elő­ször azt kell megállapítani, hogy mennyi esik ebből ará­nyosan a bevitt saját föl­dekre. Ezután a közgyűlés | döntse el, hogy a bevitt föl­dekre eső jövedelem hány százalékát osztja ki földjá­radék címén. Ez csak 10— 20 százalék közti összeg le­het. Például: egy szövetke­zet felosztható jövedelme pénzben és természetben 1,000.000 forint, összterüle­te 500 kh. Ebből állami tar­talékföld 250 kh. a többi a tagok által bevitt saját föld. Ebbe tehát a haszon- bérlet formájában bevitt földet sem lehet beszámí­tani. Az összterület egy hold­jára eső felosztható jövede­lem 2.000 forint. A bevitt saját földekre tehát 500.000 forint felosztható jövede lem esik. A közgyűlés úgy döntött, hogy ennek 10 szá­zalékát, tehát 50.000 forin­tot ad ki földjáradék cí mén. 2, Ezután azt kell meg­állapítani, hogy minden egyes tagnak mennyi a földjáradéka. Ezt úgy szá­mítjuk ki, hogy az érdekelt tsz-tagok a bevitt saját föl­dek aranykorona tiszta jö­vedelem arányában osztjuk szét az 50.000 forintot. Folytatva példánkat: tegyük fel. hogy a 250 hold össz- aranykorona értéke 2500, ebben az esetben aranyko- ronánkint 20 forint esik. Kovács Pál például 7 hol­dat vitt be, összesen 60 aranykoronaértékben, tehát. 1200 forint összegű (pénz­ben és terményben) földjá­radékot kell kapnia. 3. A közgyűlésnek kell: döntenie abban is, hogy a földjáradékban milyen arányban legyen a pénz és! a termény, sőt abban is,; hogy miféle, terményeket! ad földjáradékban, a tagokJ nak. Lehetőség szerint a szerződéses növények és a1 kukorica kivételével a fő­terményekből (elsősorban kenyérgabonából) kell ki­adni a földjáradékot. A ter­mészetben ki nem adott ter­ményeket és termékeket szabadpiaci áron kell fo­rintértékre átszámítani. 4. A kiadásra kerülő föld­járadékból a bevitt földekre eső földadót le kell’ vonni. A földadó levonásánál, a búzában kivetett, földadót 280 forintos állami szabad felvásárlási ár alapulvételé­vel kell forintösszegre át­számítani. A földjáradék kiosztásá­nak ez a helyes módja, mert érdekelté teszi a ta­gokat a jobb munkában, a nagyobb jövedelem eléréséi ben. Jól összeegyezteti a közösség és az egyén érde­két, mert ha több lesz a jövedelem, több jut föld­járadékra is. (Zajtai Antal> Érdemes iusromfit tenyészteni A vajai Rákóczi Termelő- szövetkezet dolgozói mindig nagy gondot fordítottak ez állatállomány fejlesztésére. Meg is látszik a tsz. jöve­delmén. A jól gondozott szarvasmarha állomány igen szépen jövedelmez a teje­léssel. Sokat kapnak a szer­ződtetett sertésért is. A baromfiak nagyarányú tenyésztésével az idén pró­bálkoztak először. Kezdet­ben az a cél vezette a dol­gozókat, hogy a szárnyas- állat beadási kötelezettség teljesítése érdekében foglal­koznak nagyobb méretben baromfitenyésztéssel. Ké­sőbb azonban rájöttek, hogy nagyon is kifizető dolog nemcsak a beadás teljesí­tése céljából aprómarhát te­nyészteni, hanem a dolgo­zók egyéni szükségleteit is kielégíthetik és piacra is vihetnek belőle, ami tekin­télyes jövedelmet biztosít. Az idén ugyan még nem került erre sor, de a ké­sőbbiek folyamán ezt is meg lehet valósítani. Séra Gergely Vaja, »»

Next

/
Oldalképek
Tartalom