Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-26 / 252. szám
1953 október 26, szerda NÉPLAP 3 Osrilági táj Bátorligeten (Rövidítés) 1913 TAVASZÁN a budapesti egyetem növénytani intézetének tanára Bátorligeten járt. Útja Debrecenen át vezetett Mátészalka felé, hogy a Nyírségen a Magyar Alföld tájait tanulmányozza. S miközben a növényvilágot kutatta, váratlan fölfedezést tett, s ennek híre mozgósította a tudósokat. Nö- vényekkel. állatokkal, talajjal, vízzel és éghajlattal foglalkozó szakemberek keresték fel Bátorligetet, azután gyanút fogva, bejárták az Alföld más, távolabbi pontjait, ahol hasonló, rokon tájakra akadtak. A Magyar Alföld ősi természetes képe az erdős puszta, amelyben erdők, lápok, mocsarak, füves puszták váltakoztak. Ebből a történelem előtti tájképből a Nyírség őrzött meg legtöbbet. Csakhogy a tölgyeseket itt is mindinkább akácosok váltották fel, a buckákon a pusztai réteket eke szántotta, az ősi lápok helyén gabonakalászok tengere hullámzott. Az ősi tájat, állat- és növényvilágát a tudós még inkább a Nyírség keleti szegélyén. Bátorligeten találta meg. Itt is csak néhány holdon. A NÖVÉNYVILÁG zömét Európában, vagy legalábbis Közép-Európában általánosan elterjedt virágos növények alkották. A táj külső képe tehát az első <-zempillantásra ismerős és otthonos a hazai föld más vidékeiről ideszakadt vándornak. De azután elébe tűnnek azok a jövevények, amelyek Bátorligetet együttesen avatják hazánkban egyedülálló tájjá. A Nyírség savanyú, mészkar- bonát nélküli homoktalaján az Északi- tenger mentéről, a balti és a keleti vidékekről ideszakadt növényfajok keverednek a délorosz pusztáról, a nagy Szarmata-síkságról származó növényekkel, sőt délről, a Földközi-tenger mellékéről idáig jutott fajok is otthonosan érzik itt magukat. Ám kiderítették, hogy más, különb kincse is van ennek az apróka magyar tájnak. Mi lehet vajon? Feleletért megint a botanikusokhoz kell fordulni. A ligeterdők mélye rejti a jégkorszak utolsó nagy eljegesedése s a következő melegebb időszak élő alföldi emlékeit: a ma már egyébként csak a Kárpátokban termő virágokat. Azután meg Erdély és a Bihari-hegység bérceiről is sok hegyvidéki növényfaj jutott a Nyírségre. Régi idők tanúi ezek. Ha felmászunk a Kárpátok egetverő hegyei közé, az al- havasi régióba, csupalyuk tetejű pásztor- kunyhók szomszédságába, ott él a zerge- boglár és a hamuvirág. Olyan magasságban, ahol a hegyoldal még a felhőknek is útjában áll. Csakhogy a zerge- boglárt és a hamuvirágot megtaláljuk az alföldi Bátorligeten is, ahol a tudós értelmezése szerint abból az időszakból maradt fent, ,.amikor Alföldünkön még a mai alhavasihoz hasonló éghajlat és ennek megfelelő növényzet uralkodott". A Nyírség nyírligetei pedig az utolsó nagy eljegesedést követő, enyhébb éghajlatú időszak, az úgynevezett fenyő- és nyírkor elejének a maradékai. Valamennyi népszerűsítő cikk, tudományos értekezés és szakmunka között Soó Rezső leírásai ragadtak meg leginkább. „A MAGYAR MEDENCE bennszülött fájai közül kizárólag a Nyírség homoki erdeiben virít a magyar kökörcsin és a debreceni csormolya. Több lápi virágunk is csak itt fordul elő Magyar- országon. így például a szibériai hamu- v'rág. a mocsári angyalgyökér vagy a bihari csormolya, Erdély bennszülött növénye. Hűvösebb korszakok lépi növényvilágának maradványa a zsombé- koló nádperje. Bátorliget erdői részben az ezüst- • hársas-tölgyesekhez, részben a kevert fájú kőrisligetekhez tartoznak. Ezt a íészt az ott termő töméntelen medvehagymáról hagymásnak nevezi a nép. Az ezüsthársas-tölgyesek szélén a tisztásain az ősi homoki erdők növényfajai keverednek erdei hegyvidéki elemekkel. Legszebb ékességük tavasszal a kékliliom, ősszel a hegyi őszirózsa. A ligetevdőkben kőris, tölgy, rezgőnyár, mezei zil, juhar, kislevelű hárs és ezüsthárs keverednek. Legszebb a gyepszint növényvilága a Veresfolyós mentén. Hasonló aljnövényzetű erdőket, bükkösök jellemző növényeivel, még Szigetközön és a Bodrog mentén, Sárospatakon találunk. Bátorliget láprétjei májusban pompáznak legszebben, bár ősszel is tarkók. Másutt az Alföldön ritka vagy hiányzó sas- és fűfajok élnek itt. Köztük kis nyírligetek díszlenek, mélyükön tőzegpáfránnyal. A nyírligetek fái a lápi nyír és a közönséges nyír, meg a babérfűz. Tőzegpáfrány, nádperje és nád uralkodnak a szürkefűz lápbozótjában. A zsom. békokat a zsombékoló sás építi. Legszebbek a lápi nádperje hatalmas zsombék- jai, köztük a vidrafű semlyékeivel." EZ A LEÍRÁS Soó Rezső tollából ma ismeretterjesztés, de valamikor, a harmincas évek derekán fegyver volt. Éveken át küzdött társaival, hogy felhívja a figyelmet Bátorliget pusztulására. Soó Rezső tekintélye, szava, elkeseredett küzdelme a harmincas években rákényszeríti a hivatalos köröket arra, hogy hozzájáruljanak 40 hold megvásárlásához és természetvédelmi területté nyilvánításához. Úgyszólván az utolsó pillanatban! Nyilvánvaló volt, hogy itt negyven hold édeskevés, hiszen a közbeékelt szántóföldek annyi külső, ellenséges hatást juttatnak az ősi terület életébe, hogy egymaguk képesek egy-két évtized leforgása alatt elpusztítani és felszámolni az ősi világ eme utolsó, tenyérnyi területét is. Az újonnan alakult Országos Természetvédelmi Tanács egyetlen kerítéssel szoros egységbe fogott 90 hold földet, természetvédelmi őrt rendelt ki, s nem utolsó sorban felvilágosította a hatóságokat, főként pedig a környék lakosságát, milyen fontos rendeltetése van Bátorligetnek. 1953-ban közel ötszáz lapon, az Akadémia kiadásában megjelent Bátorliget élővilágának teljes leírása. Több mint 1195 növény- és 4672 állatfaj vagy változat ismertetése. A tervszerű munkának többek között az volt az eredménye, hogy Bátorliget, állatvilágát tekintve, ma Magyarország legjobban kikutatott és ismert területe. EZ A NAGY MUNKA ugyancsak számos komoly, tudományos meglepetéssel szolgált. Megállapította, hogy egy bátor- ligeti futóbogár, egy díszbogár és egy pókfaj rokonsága ma meleg, sőt forróövi vidékeken él. A futóbogáré Görögországban, Korzika és Szardínia szigetén, Marokkóban és Kaliforniában, a pókocskáé a Antillákon és Venezuelában. Ezek az állatok a mainál melegebb és párateltebb európai éghajlatról tanúskodnak. De feltűnően sok állatfaj él Bátorligeten, amely ma a Kárpátokban, sőt Észak-Norvégiában. a Lappföldön és Észak-Szibéria tundraövezetében található. Szárazföldi észkarák. százlábúak, szitakötők, sáskák, szöcskék, bogarak, lepkék, pókok és csigák, amelyekről a tudomány jogosan feltételezheti hogy a jégkorszak vége, illetőleg az eljegesedést követő hűvös, nedves időszak maradékai. A jégkorszakot követő, de még mindig a történelem előtti idők állatfajai pedig tömegesen jelentkeznek. IDÁIG JUTOTT A TUDOMÁNY, amikor a Földtani Intézet szakemberei az Alföld földtani térképezése során Bátorligetre érkeztek. A részletes földtani vizsgálatoknak újabb, váratlan fölfedezés lett az eredménye. A bátorligeti védett területen és környékén 150 méter vastag jégkorszaki rétegösszlet van. Ezt felülről az utolsó nagy eljegesedés alatt a würm időszakban leülepedett folyami homok zárja le. A würmi homokréteg' felszínén a jégkorszakot követő fenyő-nyír-, mogyoró- és tölgyszakaszban anyaglerakódás, üledékképződés nem volt. Nyilvánvaló, hogy Bátorliget élő világa ősi elemeket, jégkorszaki eredetű állatfajokat tartalmaz, de azok a hiányok, amiket a geológus az altala] rétegeiben megállapított, kizárják, hogy a bátorligeti növényilág és állategyüttes maradványfajai akárcsak az utolsó eljegesedés ideje óta is Bátorligeten zavartalanul és egy helyben fennmaradhatlak volna. Azt írja Sümeghy József: ..Nemcsak Bátorligeten hanem annak távolabbi környékén, a Nyírségen, a szatmári I síkságon, az Ecsedi-lápon, a Sárréteken. | azután a Biharj-hegységben is fennmaradhattak. Bátorligetre csak a jelenkor: vége felé sót a múlt században húzód-; hattak vissza, mert nagy környékükön a lápos, mocsaras területek vizét lecsapolták, a lápi, mocsári erdőket kiirtották s utolsó mentsváruknak a véletlenül megkímélt Bátorliget maradt meg.“ j TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS, az Országos Természetvédelmi Tanács j tagja, a TTIT közp. őslénytani szakcsoportjának elnöke. 1 A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség taggyűléséről Az MÖHOSZ alap,szervezetek életében mindig rendkívüli jelentőséggel bírt a( taggyűlések megtartása. Most, amikor az 1955. évet befejeztük és a Szövetség munkájában új évet nyitunk, az alapszervezetek taggyűléseinek jelentősége megnő. A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség alapszervezeteinek október hónapban kell megtartani a megalakulást követő első taggyűlésüket. A konferencia előtt az egyesítő taggyűlések során meg lettek választva az alapszei vezeti vezetőségek, ezzel új élet indult alapszervezeteinken belül. A megválasztott új vezetőségek határozott és kemény munkával meg is kezdték működésüket, jelentős eredményeket értek el a szervezeti élet kialakításában. az alapszervezet megerősítésében. ízt igazolja az a tény is, hogy a konferenciáig a megye területén lévő alapszervezetek mintegy 3000 új tagot vettek fel. Számos új alapszervezetünkben igen aktív élet indult meg. — Sajnos azonban, azt kell megállapítani, hogy a konferencia után visszaesés mutatkozik alapszervezeteink életében. E visszaesés legfőbb oka az, hogy alapszervezeteink vezetőségei üléseiket rendszeresen nem tartották meg, a vezetőségek tagjai aktív munkál nem végeztek. A konferencia után eltelt idő alatt alapszetve- zefeinkben a szövetségi munka visszaesett a tagszervezésben, a tagdíjfizetési lemaradásban semmi változás, illetve emelkedés nem történt. Alapszervezeteink kiváló aktívái foglalkoztatva nem voltak, ezért az alapszervék jelentősége nagyban elhomályosodott a kívülállók előtt is. Ezen az állapoton csak úgy tudunk változtatni, ha az alapszervezetek teljes tagságát bevonjuk az előttünk álló feladatok végrehajtásába. Ennek megvalósításában rendkívüli jelentősége van a taggyűlésnek. Az alapszervi vezetőségeinknek tisztázni kell a bajok okait, fel kell tárni a taggyűlés előtt a hibákat, ugyanakkor azonban meg kell mutatni a kiutat, mely a fejlődés felé vezet. Fel kell készülni arra, hogy nemcsak a megkapott irányszámok alapján teljesítsék a feladatokat, hanem .jóval túl is teljesítsék azokat. Számos alapszervezetné! már lehet hallani, hrgy 1955 56-os évben megkétszerezik tagjaik számát. — Ezzel együtt növelni kell Irta: SZANTSZLÖ JÁNOS, a MÖHOSZ megyei elnöke a már meglévő tagokról való gondoskodást is. A jövő évben többet kell törődnünk a tagság nevelésével. A szocialista ha.za- fiságra való nevelés magasztos feladata szövetségünknek. Nevelési munkánknak serkenteni kell tagságunkat a termelési feladatokban történő helytállásra is. A termelés területén kitűnt elvtársakat az alapszervezetek , vezetősége népszerűsítse, ismertessék eredményeiket, lelkesítsék hasonló eredmények eL érésére a szövetség minden tagját. Az 1955/56. cv alapjait most rakjuk le. Arra kell tehát törekedni, hogy Szövetségünk teljes aktivitás-,; sál igyekezzen a maga számi-* biztosítani a falu dolgozó népének elismerését és megbfecsülését. Képek a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságokéi A Hmelnyickij-területi cuk orrép aül tétvényeken több új betakarító és lerakó gépet próbálnak ki. A képen: Cukorrépa! erak ás a,z egyik ű.i géppel a ma.ko- vói cukorgyárban. (Foto: V. Prihogyko.l A Szovjetunióban mind jobban elterjedt, a ..villan;,’pásztor“ használata. A készülék egy egyszerű 4—-6 volt í őszült bég ü akkumulátorból és egy vi-biátorból áll. amely az- egyenáramot 550— 5CX) vod't n agyi r ok véne i á. i ú árammá alakítja át. A villanyáramot aiuminiumdrótba kapcsolják bele. A drótot szigetelő porcelánnal ellátott karókra erősítik. Ha a sertések a dróthoz érnek, a« elisö áramütés után reflex szerűen már elkerülik; a drót tájékát. > • Az árammal telített drótokkal aránylag kis területet ezoktak bekeríteni. A lege'őteiü letet kétnaponként változtatják. Az ilyen legeltetési rendszerben jobban kihasználható a legelő, s az állatok mindig friss zöld takarmányhoz jutnak. A vilki.moe be rendezésnek más területre való- át,helyezé.*e nem vet?z igénybe többet két óránál. (Foto: V. Lfascsinszkij.) Az iskola támasza: a Szülői Munkaközösség Az általános iskola nevelő társadalma az oktatást és nevelést színvonalassá és eredményessé csak úgy tudja tenni, ha szülők és nevelők között nincs szakadás, ha kölcsönösen támogatják egymást. A gyermekek és nevelőit iránt megnyilvánuló szerétéiből fakadóan a szülők minden tőlük telhetőt megtesznek annak a célnak érdekében, hogy nemes jellemekkel és alapos tudással felvértezett ' gyermekek kerüljenek ki az ' általános iskola padjaiból. | A nyírmadai általános isko- | la Szülői Munkaközössége ez 1évben ebben a szellemben 1 kezdte munkáját. Olyan j szülőket választottak a vezetőségbe, akiknek van le- ' kinlélyük a többiek előtt. j Bodnár lmréné. Magos Endréné és Czigler Elekné. 'Egyszerű emberek, gyerme- I keik kitűnő tanulók. Az iskola nem csalódott bennük. 1 Lelkesen dolgoznak a többi szülőkkel karöltve. Október | 16-án nagyszabású szüreti [bált rendeztek a faluban, 'amit nem felejt .cl egyhamar senki. A szülők az 1 iskola támogatására fordítják a bevételt. Mi, nevelők temészetesen 1 örömmel vesszük, hogy i ilyen lelkesen dolgoznakJ | tanítványaink szülei az is-! ! kóláért és mindenben támogatjuk őket. LENGYEL ZOLTÁN általános iskolai igazgatóí
