Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

NÉPLAP 1953 október 33. vasárnap NYIRBELTEK ÜNNEPE 1944 október 21-én a Penészlek felöl vezető kö- vesúton gépkocsik százai száguldottak a szétszórt fa­siszta hadseregroncsok ma­radványaival. Az út két ol­dalán agyonhajszolt magyar katonák bandukoltak. A falu apraja, nagyja cso­portokba verődött. A juh- nyáj is összedugja fejét, ha vihar közeledtét érzi. A hó­dító fáradtság az éjtszaka beálltával álmot csalt a falu fekete szemére. A do­hogó ágyúmoraj is szűnni látszott, csak a kövesút szélén idegesen sétálgató német katona tompa lépé­sei zavarták az éjtszaka csöndjét. Ax első vendég OKTOBER 22-én, amikor a frissen ébredt nap íöl­csókolta a csillogó harma­tot a szőkülő akáclevelek- í’ ol, meg a korhadt szalma- tetejű házakról, megjelent a falu Nyírlugos felőli szé­lén az első vendég. Nagy, derékember volt. Barna arcát a rég borotvált szakái még barnábbnak mutatta. Sűrű szemöldöke alatt nyu­godtságot árultak el élénk kék szemei. Mintha ven­dégségre, mulatságra jött volna. Csatakos .lovát a ke­rítéshez kötötte, s nyugod­tan körültekintett az utcá­kon, az udvarokon. Nyugodt léptekkel meg­indult a legszélső alacsony házikó felé. Odabent a gyerekek sírni kezdtek. A gazda kitámolygott a kony­hából. A partizán beszélni kez­dett. Szaggatottan magya­rázott és kezével is muto­gatott hozzá. — Germán, utyibjá ... — körül mutatott, az egész falura értette, hogy van-e német, ellenség. — Hgye anyi? Lassan előszállingóztak a szomszédok és közösen megértették, mit kérdez. Mire megérkezett a 00 év körüli Hagyi bácsi — aki jól beszélt oroszul — már az udvar nedves sáigaho- mokjára rajzolták a falu vázát az emberek. — Jobbra letér egy utca, itt van a posta. 5 SS ka­tona van. — Az ujjúkon mutatták — 5 germán. — A sarkon a Demeter Lajos háza. Itt hét. A katona nyugodt lép­tekkel megindult a falu felé A kerítéshez kötött lova hosszan nézett utána. Szorongó szívvel állMk az i'V közepén a faluvégi sze­gények és néztek utána. — A biztos halálba megy — csóválta fejét Hagyi bácsi. — Tizenegy csak tizenegy — mondták többen. A NAP is megállt egy pillanatra az égen, amikor egy óriási robbanás rerneg- tette meg a házakat. A gye­rekek sírni kezdtek, az asszonyok jajveszékeini. — Mindenki behúzódott az udvarra a házba. Géppisztoly ropogás hal­latszott a posta felől, majd az is elhallgatott, mint a néma gyermek ... Tíz perc sem telt el, ismét feltűnt a partizán. Lassan, óvatosan lépdelt. Odament a lová­hoz, nyakára hajolt, megci- rógatta ... A vér, a drága piros vér lassan ereszke­dett végig sáros csizmáján, le a porba. Fucskó Laci óvatosan át­ölelte és bevezette. Gyön­géden bekötözte felesége az átlőtt sebeket. Le akarták fektetni, de útnak indult. Gyengülő kezével muto­gatta, hogy öt várják. S intett, hogy nem sokára jö­vünk ... Néhány szániadal az eredmények tükrében A falu múltbeli helyzeté­ről nem szívesen beszélnek az emberek. A fájó emlé­kek felelevenítése mindig kellemetlen hangulatot szül... Legyengülten, támolygó léptekkel indultak el azon az úton, amelyről most 11 év távlatából tekintenek vissza. Mintha, most lett volna, amikor fejszével, cö- vekkel a hónuk alatt meg­jelentek a grófi birtokon a Szabó Mihályok, a Kaszo- nyi Bertalanok, a Juhász Mihályok, akik nemcsak földet kaptak, hanem jogot is a község, a saját életük irányításához, Nehéz volna a nyírbélteki emberek új történelemkönyvének min­den lapját felvillantatni. De megkönnyíti munkán­kat az a néhány számadat, amely a gyökerében új élet eredményeit mindennél vi­lágosabban ábrázolja. 1945 után 207 új lakó­ház épült, az 1954 óta épült lakóházak száma 24. — 44 előtt autóbuszjárat nem volt a faluban, ma három irányú — Nyírbátor, Nyír- ábrány, Debrecen — autó- buszjárat köti össze a kör­nyező városokkal, falvak­kal. Villany nem volt a községben, 1950 december 3l-én gyulladt ki először. Vasútállomás nem volt, 1950-ben indult az első vo­nat Nyirbéltekről Debrecen felé. Mozi úgyszintén nem volt, 51-ben azt is kaptak, valamint orvosi rendelőt, tűzoltó szertárat. 1954-ben pedig felépült a község büszkesége, az emele­tes kórház. Közvetlen szom­szédságában a most épülő ugyancsak emeletes vil­lanymalom, melyet még eb­ben az évben üzembe állí­tanak. 1951 őszén pedig megala­kult az első termelőszövet­kezet Szabadság réven, 52-ben a Búzakalász, s ez év őszén a kettő egyesült és Szabadság néven műkö­dik. Ez év szeptemberében in­dult el a boldogabb élet felé vezető úton az Ifjú Gárda TSZ, melynek ala­kításában a község kommu­nistái vették ki legnagyobb mértékig részüket. Most, amikor e nap ün­nepét ülik, ne feledkezze­nek meg arról, hogy azok az áldozatok, amelyeket ál­lamunk hozott a rözség életének megváltoztatásáért, kötelezettségeket rónak a dolgozókra. Ez a tudat ál­landóan lebegjen előttük, necsak ma, az ünnep nap­ján, hanem a munkanapo­kon is! Miska János. A généi uemcsak szeretni kell«.. Láthatjuk, az adatokból, hogy milyen gépnél mikor és milyen karbantartást kell végezni. Igen fontos, bogy az egyes karbantartásokat pontosan az előírt normálhold el­végzése után végezzük el, mert a gépet szükségtelenül is fölösleges erős igénybe­vételnek tesszük ki, ami nemcsak a traktornak, de a traktorosnak is kárára van, mert a gép előbb megy tönkre, ki esik a termelés­ből, a traktoros pedig mun­ka és kenyér nélkül ma­rad. Nyíregyháza, 1955. októ­ber 21. SALY JÓZSEF főmérnök. Á NAGY OKTOBER ÖRÖKSÉGÉ *•'.1. . •/W'A'VSW JWN S v*/\ WvVMVAV/MM . Több mint három évti­zeddel ezelőtt Oroszország népei a Vlagyimir Iljics Lenin alapította kommunis­ta párt vezetésével roham­ra indultak a kapitalizmus ellen és miután létrehozták a szovjethatalmat, saját kezükbe vették sorsuk irá­nyítását. A népek az osz­tályharc hatalmas csatáiban mégedzett, kipróbált hős pártban látták egyetlen biz­tos védelmezőjüket, azt a védelmezőt, amely képes valóraváltani mindazt, ami­ről a népek álmodoztak. A párt győzelemről győzelem­re vezeti népünket és az, ami az októberi napokban gyönyörű álom volt csupán, ma már nagyszerű valóság. Az oszlályharcot tükröző különböző pölitikai moz­galmak története azt bizo­nyítja, hogy a burzsoá poli­tikai pártok rendszerint azokban az években növe­kedtek, fokozták befolyású- ka \ amikor a hozzájuk va­ló tartozás politikai vagy anyagi előnyt jelentett, elő­mozdította tagjainak karri­erjét, jómódját. A történel­mi megrázkódtatások évei azonban a burzsoá pártok számára mindig apályt je­lentettek. A Szovjetunió kommunis­ta pártjának hősi története azt bizonyítja, hogy a mi pártunk valóban a nép pártja, a dolgozók legsajá- tabb érdekeit fejezi ki, mindenkor élvezte es élve­zi a tömegek bizalmát és szeretetét. Azokban az években, amikor hazánk fö­lött felhők tornyosultak, amikor hazánkat halálos veszedelem . fenyegette, a szovjet nép még szorosab­ban tömörült szeretett, egy­séges és egybeforrott párt­ja körül. A párt számára éppen azok a napok, ami­kor kommunistának • lenni annyit jelentett, mint a leg­A NAGY PART Boris* PolcToj cikke — Rövidítés — veszélyeztetettebb front- tzakaszokon harcolni, a leg­nehezebb körülmények kö­zött dolgozni, amikor kom­munistának Unni különös felelősséget és nagy nélkü­lözéseket jelentett, ezek az időszakok a párt számára mindig a dagály időszakai voltak, amikor új tagok, az ország legjobbjai tódul­nak a párt felé, azok az emberek, akik életüket örökre eggvé akarták for­rasztani a párttal, s erejü­ket, képességeiket. — s ha a körülmények úgy kíván­ják, életüket is, — a párt naey eszméjének, ügye dia­dalának akarták szentelni. így volt ez a polgárhábo­rú napiaiban, amikor egész vörösgárdista-önkéntes szá­zadok egyemberként jelen­tették be, hogy bolsevikok akarnak lenni. így volt ez a kollektivizálás éveiben is, amikor falun dúlt az osztályharc és amikor az emberek elvi szilárdságá­nak nem frázisok voltak a mércéi, hanem a bátorság, a kitartás és az a képesség, hogy bátran szembe tudnak nézni a halállal, a kulákok gyilkos tőreivel. így volt ez a Nagy Honvédő Háború napjaiban, amikor Hitler SZTYEPAn SOS! PACS0V: rink szabadította a fasiszta fenevadakat, hogy pusztít­sál el mindazt a szépet és nagyszerűt, amit pártunk vezetésével a szovjet embe­rek felépítettek. Volt-e, s egyáltalán lehe­tett-e valaha is valamilyen pártnak a kommunista pár­ton kívül ilyen óriási, sem­mi máshoz nem hasonlít­ható tekintélye a tömegei: között? Van-e a kommu­nista párton kívül még egy párt, amely elmondhatja, hogy az egyszerű pártonkí- vüli, am kor halálba ment a párt eszméjéért, mint leg­magasabb kitüntetésről, ar­ról álmodott, hogy legalább holta után párttagnak ne­vezzék ! Az orosz népmesék me­sebeli hőseihez hasonlóan a párt ereje a harcokban nem csökken, hanem nö­vekszik, szilárdul, a nagy feladatok nem fárasztják, nem gyengítik, hanem el­lenkezőleg megacélozzák, megedzik a pártot. A pár! mi den történelmi megpró­bál látásból még hatalma­sabban, még egységesebben, még egybeforrottabban ke­rült ki. Évtizedek békés alkotó munkája, a haza szabadsá­Ä pártbizottság ban Értekezletről hazatérve ledobod nehéz » kabát. Az ingedbe ivódva érzed ä cigarettafüst szagát. A telhet fürge szel cibáljs. a naptár még telet mutat, de a oárttitkár már kitárja sarkukig: íz ablakokat s mclvet lélegzik kihajolva — gyerek kacag künn, zsong a nyár. s cg,7 ringó fácska vékony ujja cgő arcát érinti már. Jövőnket érleli a friss nap. s érzed, csak úgy dönthets* » Párt dolgaiban is. hé? bcszivtari e kora tavasz illatát. KUCZKA PÉTER fordítása. gáért és függetlenségéért ontott vér, azok a gondola­tok és vágyak, amelyek szárnyat adnak minden szovjet dolgozónak, a leg­szorosabban összeforrasztot­ták a népet és a pártot. Milánóban, egy olaszor­szági városban egy alka­lommal résztvettem egy murikásgyüiésen, amelyet egy nagy gyár előtti téren tartottak. A gyűlés résztve­vőit a szovjet küldöttség egyik tagja, egy szovjet gépgyári munkás üdvözölte. A hallgatóság feszült figye­lemmel követte a tolmács szavait, mindazt, amit itt, a Szovjetunióról hallott és lelkesen tapsolt. De a hall­gatóság közé fasiszták is vegyültek, s elhatározták, hogv minden eszközzel gyengíteni fogják a szovjet munkás szavainak hatását. Az volt a szándékuk, hogy provokatív kérdésekkel za­varba hozzák a felszólalót. — Ön uram arról beszélt, hogy milyen nagy szabad­ság van a maguk országá­ban. Miért van hát maguk­nál csak egy párt? — kiál­tották a fasiszták a tömeg­ből. Többezer szempár tapadt a szovjet küldöttre. Az pe­dig nyugodtan mosolygott. — Több pártra nincs is szükségünk. Miért is volna? — válaszolta egyszerűen. — Nézze, csupán a mi gyárunkban több pártnak van sejtje — folytatták a provokációt a fasiszták. — S mit érnek vele, jól tudjuk. A cári Oroszország­ban is sok párt volt, de a dolgozóknak attól még nem lett könnyebb az élete — válaszolta a vendég, s ami­kor a tolmács lefordította a szavait, a temperamentu­mos olaszok nagy tetszéssel és tapssal fogadták a vá­laszt. A vendég folytatta: — Most csak egy párt van nálunk, de ez valóban nép! párt, valóban a dolgozók: érdekeit védelmezi és fejezi ki és a kommunizmus felé vezet bennünket. Ennek a pártnak a vezetésével sem­mitől sem félünk, ezt a pártot tűzön-vízen át követ­jük. — Bravissimo — hang­zott a tömegből, s. a felkiál­tásokat kitörő taps kísérte. Hosszan, lelkesen tapsoltak a gyűlés résztvevői. A szov­jet munkás pedig csak állt, kissé zavartan mosolygott, nem is értette egészen, mi­ért fogadják az olasz mun­kások ilyen rendkívül nagy tetszéssel az ő egyszerű es fondorlat nélküli válaszát. — Kommunista propa­ganda! kiálotta erre dü­hösen, türelmét vesztve áz egyik fasiszta. A tömeg fenyegető fiity- tyel válaszolt a közbekiál­tásra. Ez a fütty haragot, lené .est, sőt fenyegetést fe­je ett ki. A vendég ott állt, s fel­emelte kezét jelezve, hogy meg mondani szeretne vala- n it. Amikor újra csend lett, ezt mondta: — Még azt szerelném vá­laszolni a közbeszólóknak, hogy én magam pártonkí-1 vüli vagyok . 1. A tér minden oldaláról felzúgott a taps, lelkes fel­kiáltások hangzottak el. s mi szovjet emberek eköz­ben még az eddiginél is. jobban átéreztük, milyen rendkívüli szoros minden szovjet ember, az egesz szovjet nép kapcsolata a kommunista párttal, amely korunk esze, becsülete, leí- kiismerete. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. in. 1T. 12. 13. 14. 15. Ifi. 17. 18. kategória II. II. III. II. II. III. II. II. IV. II. II. III. i II. II. III. II. II. folyójav. T. 55 110 165 220 : 275 : 330 : -'585 440 ■ 495 550 1 fi05 ! (160 { 715 l 770 1 825 1 880 1 935 i 990 1 U. 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 >50 >00 B50 700 750 B80 1550 900 III. 43 85 128 170 213 255 298 340 383 425 468 510 553 595 638 680 723 765 IV. 37 75 112 150 187 225 262 300 337 375 412 450 487 525 562 600 637 675 I. 38 76 116 154 192 232 270 308 348 386 424 464 502 540 580 618 656 695 II. 35 70 105 140 175 210 245 280 315 350 385 420 455 490 525 560 595 630 111. 30 60 89 119 149 178 208 238 267 297 327 356 386 416 445 475 505 535 IV. 26 52 78 104 130 157 183 209 236 262 288 315 341 367 394 420 446 472 I. 49 98 148 197 247 296 346 395 445 494 544 593 643 692 742 791 841 890 11. 45 90 135 180 225 270 315 360 405 400 495 540 585 630 675 720 765 810 111. 38 76 115 153 191 230 268 306 345 383 421 460 498 536 575 613 651 690 IV. 33 67 100 134 167 202 235 269 303 • 337 370 405 438 472 506 540 573 607 Folytatás az 1 oldalról.) | A 2-es számú kaiban tar-: tást a traktoros már má­sodmagával végzi és már ( nem a barázda mellett, ha­nem a brigádszálláson. A 3., 4. és 5. számú kar-l ban tartások már szakembe­rek felügyelete mellett foly­nak és már műhelyben, így az ezekkel kapcsolatos munkafolyamatok ismerte­tése túl haladná e cikk ke­reten. Mindenesetre nem art, ha táblázatban ismertetjük az egyes karbantartások ada­tait: I. sz. TÁBLÁZAT a folyójavításig elvégzendő karbantartások száma, típusa, annak sorrendje a tel­jesített nh. alapján. A folyójavítás után a főjavításig a karbantartások ugyanígy megismétlődnek. Karb. A karbant. tart. .sorrendje VÉGZETT MUNKA NORMÁLHOLDBAN sor- és típusa száma G—35. R. 30 35. R. 20 22 T. 20/25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom