Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

1955 október 2. vasárnap NÉPLAP 5 Lelkiismeretesen gondozzuk a gépeket! „Baj van a gépemmel, nem megy!” — panaszko­dott Nagyné, Marcsvöigyi Károly művezetőnek a Ru- haűzemben. ..Biztosan nagyon megolajozta és besült a gép” - - igy a művezető, de az asszony nem értette a célzást. „Én ugyan nem olajoztam még soha” — mentigetózott. „Éppen ez a hiba! A gépet rendszere- -sen kell tisztítani és olajozni. Ha elhanyagolják, meg­hibásodik, könnyen eltörik. Kiesést okoz a termelés­ben' — magyarázta a művezető és Nagyné megszé­gyenülve látta be a hibát, mely visszavetette a norma telpjesítésében. de a keresetét is megrövidítette. — Szeresd, ápold a gépet, fiam! Ne sajnáld rá az időt, megnézni munka kezdéskor, hogy jó-e, és váltó tál sadnak mindig tisztán, megolajozva, jó állapotban aad át. — így tanulgatja a Mezőgazdasági Gépjavító­ban az Ó5 éves Cselovszki László vasesztergályos fia­tal társait. Debreceni Gábor ifjúmunkás is hallga­tott szavára. — nem is áll a gépe lelkiismeretlen ápo­lás miatt. „Nagy segítőtárs a gép'’ — mondotta Cse­lovszki és megsímcgatta kezével az eszterga-gépet. — ..Ezzel at gépiiéi 3(50—170 százalékot teljesítek átlago­san. Havi keresetem 1700—1800 forint” — mondotta. A jó munkás tudja, hogy a gépállással elpazarolt idő egy-egv cai abut tör le a kenyeréből, és elvesz a jólétből. Mmoi gc.ndosp.bban ügyel maga a munkás gépének tisztaságára, kifogástalan állapotára, — mi­nél hamarább jelent; már a legkisebb hibát is, — an­nál hosszabb lesz a gép élettartama. A gépkiesésből adódó sok ö—10 perc, esetleg óra veszteség-idő hát­ráltatja a ten teljesítést, rontja a termelékenységet, a.márkás keresetét. A kisvárdai Vulkánban például augusztusban annak dacára, hogy gondoskodtak tar­talék-gépekről és gépalkatrészekről, — 124 óra gép­kiesés volt. Ebből is legalább 10 óra a géphiba ké­sőbbi jelentéséből adódott. Ha a gépjavításból szár­mazó időkiesést összegezzük, láthatjuk, hogy milliós értékeket tárhatnánk fel népgazdaságunk számára a gondosabb karbantartással, a Nazarova-mozgalom ki- szélesítésével, a gépek szocialista megőrzésével. Ha hanyagul kezelik a gépet, elmulasztjuk a fi­gyelmes kijavítást, úgy a gép hamarabb, esetleg évek­kel előbb megy tönkre, és ezzel együtt elvesz az a hatalmas termékmennyiség is, amelyet ezek alatt az évek alatt a gép segítségével előállíthattunk volna. Ha lelkiismeretesen végezzük a karbantartást, meghosz- szabbnjuk gépeink élettártamát, és ezzel együtt nö­veljük iparunk teljesítőképességét is. Ha odaadóan gondozzuk a gépet, megelőzhetünk számos géphibából eredő kisebb-nagyobb üzemzavart, selejtet: — előse­gíthetjük a zavartalan ütemű, folyamatos, biztonságos termelést. Vajon azok a műszakiak és munkások, akiknek hibájából a gépek kevesebbet termelnek, átgondol­ták-e, mit takaríthatnának meg üzemükben a rendel­kezésre álló 480 perc helyes kihasználásával? A kar­bantartás, a gépek gondos kezelésének megszervezé­séért és ellenőrzéséért elsősorban a vállalat igazgató, a műhelyben a művezető, a mester a felelős. A mű­vezetők, mesterek versenyezzenek azért, hogy ki oldja meg jooban ezt a fontos feladatot. A gépek elhaszná­lását és romlásai jelentősen csökkentheti a gondos kezelés és tisztogatás. Ezt a nemes felelősségérzetet a gép, az állam vagyona iránt pártszervezeteinknek és szakszervezeteinknek kell elmélyíteniük mind a mű­szaki értelmiségiekben, mind a munkásokban. És el­sősorban a kommunistáknak kell átérezniök ennek jelentőségét. Ne menjenek el szó nélkül, h^ hibás gépeket látnak, ha a gépek hanyag kezelését tapasz­talják. Ha a nevelő munkának hatása tovább fejleszti a dolgozók alkotó, kezdeményező erejét, olyart tarta­lékra teszünk szelt, mely kincsekben kiapadhatat­lan. Ha a dolgozók figyelmüket jobban ráfordítják a gépek lelkiismeretes gondozására és gépek teljesítőké­pességének kihasználására, e téren is milliós értékkel gvalapíthatjuk népgazdaságunkat, milliós beruházá­sokat takaríthatunk meg. A nyírlugosi Rákóczi TSZ 18 taggal gyarapodott szeptemberben Szövetkezetünkben a tagság szorgalmas munkája folytán jól haladnak az őszi munkák. Már elvetettünk 30 hold rozsot, 10 hold takarmányt 7 hold árpát. — Sijózni még nem tudtunk, mert a silótartályhoz nem volt anyagunk, de most már erre is sor kerül és igyek­szünk elegendő silótakarmányt készíteni az áttelelte- téshez. A betakarítás is serényen folyik. A jó termés következtében 50 forint körül lesz egy munkaegység értéke. Munkánkról és eredményeinktől tájékoztattuk az egyéni dolgozókat is. Hogy elismerik a szövetkezet fö­lényét, arra bizonyíték az, hogy szepemberben tf! be­lépő volt. Ezek felvilágosításában példamutató munkát végzett Papp János elnökünk. Az új tagok már bent dolgoznak szövetkezetünkben, amikor tehetik. A leg­utóbbi belépők: Sógor Pál, Kapási Károly feleségestül, Struba György. Tóth Józsefné és Hides István. Remé­lem, legközelebb űjabb belépőkről számolhatok be. OROSZ IRÉN tsz-könyvelő. Az újítósok tömeges elterjesztésével a technika fejlesztéséért Ahol az újítási felelős is újít I postai hiriapkézöesítök jubileumi verseeye A postai híríapkézbesitők az országban és me- gyépkoen versenyt kezdeményeztek október elsejével a posta-hírlapszolgálat ötéves jubileuma alkalmából. A verseny legfőbb célkitűzése, hogy a megyei lap. tehát a Néplap példánj száma tovább emelkedjék. A hírlap- kézbesítők megfogadták, hogy naponta túlteljesítik ter­veiket. A» hivatalvezetők ígérték, hogy a legmesszebb­menő támogatást nyújtják majd a versenyhez. Mit vérünk a Tudományos Akadémia régészeti konferenciájától Radnóti Aladárnak, a történet- tudományok kandidátusának nyilatkozata Az elmúlt 10 évben ha­zánk szocialista átalakulása során az építkezések gyors Üteme sok alkalmat adott a régészeknek, hogy a ma­gyar földben rejlő történeti értékeket fokozott ütemben tárják fel. A magyar régé­szek ásatásokkal, leletmen­tésekkel, anyaggyűjtéssel és feldolgozással igyekeztek elérni s a felx'etett problé­mákat megoldani. Kuta­tóink eredményeiről a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián október 3. és 6. között rendezett régészeti konfe­rencián számolnak be. A ■külföldi kutatók is be­jelentették részvételüket a magyar régészeti konferen­cián. A vendég professzo­rok, akadémikusok, előadá­sokat tartanak majd a kon­ferencia negyedik napján. Október 7-töl a konferen­cia külföldi részvevői fel­keresik legjelentősebb régé­szeti lelőhelyeinket. A konferencia legnagyobb eredménye az lenne, ha a közvéleményt véglegesen meggyőznénk arról: a regé- ' szeli kutatás alapja a dol­gozókkal való szoros együtt- ; működés. Minden dolgozó­dnak kötelessége a földből előkerülő leletek bejelen­tése. régészeinknek viszont az a feladata, hogy ezeket | tudományosan feldogozzák | s a múzeumokban, könyvek és előadások útján népünk j kulturális közkincsévé te­gyék. II. Csendes József a Húsipa­ri Vállalatnál dolgozik, újí­tási előadó. Elmondotta, hogy több. mint 25 újítási javaslatát vezették be a vál­lalatnál. ám ezek közül mindössze négyet díjazlak és ezt is csak eszmei díja­zással. Az újítás kikísérle­tezésére és hulladékanyag­ból való elkészítésére két hónapi munkára volt szük­sége, — amit munkaidőn kívül végzett. Több ilyen újítása is van. Szinte a semmiből (ócska anyagokból) tíz—húszezer forintot érő gépeket szer­kesztett. MIÉRT VAN SOK ESZMÉI ÚJÍTÁS? Az újítási előadók panasz­kodtak, hogy sok bajuk van a kalkulátorokkal. Nem akarják elkészíteni az újí­tás kalkulációját. Vonakod­nak a bizonylatok beszerzé­sétől és aláírásától, a fele­lősség alól. Ezért is fordul elő, hopy sok jó újításért fizetnek eszmei díjat. Ez le­becsülése az újítás igazi ér­tékének. Az új íendelet kö­telezővé teszi, hogy minden esetben, amikor eszmei dí­jat állapítanak meg, a fő­mérnök és a főkönyvelő kö­teles írásban igazolni, hogy az újítás értékelésénél kal­kuláció nem készíthető. EGYRE TÖBBEN ÚJÍTANAK Kőszegi István, a Tejipari Vállalat újítási előadója ki­fejtette. hogy meg lehet lát­ni a vállalatnál, ahol füg­getlenített előadó íoglalko- | zik az újításokkal, — mert ott egyre több újítás szüle- ! tik. A vállalatigazgatok ezért is biztosítsanak több időt az olyan újítási megbí­zottaknak. akik egyéb mun­kájuk mellett végzik ezt a ! fontos feladatot. Horváth Andor mérnök, a 6. sz. Mélyépítő Vállalattól, kívá- j nntosnak tartja, hogy a kö- ! eljövő ben minden újítási I előadó végezzen legalább egyhetes tanfolyamot, ahol megtanulja az újítási ügyek intézését. Veres László, a kisvárdai Vulkán újítási előadója, az újító mozgalom fellendítését látja abban, hogy milyen gyorsan és pontosan intézik az újítók javaslatának megvalósítását éu az újítói díj fizetését. — Bírálta a vállalat miniszté­riumát, mert Szabó. Dolhai, Fülöp és ötvös művezetők közel egy éve bevezetett újí­tásának díjazása ügyében még mindig nem intézked­tek. NAGYOBB JELENTŐ­SÉGET A iTAPASZ­TALATCSERÉNEK A hozzászólók közül töb­ben is, — de különösen Bo­csa József, a TITÁSZ Vál­lalat újítási előadója —fog­lalkozott a tapasztalatcsere fontosságával, amire felhív­ta az újítási előadók figyel­mét. Ha az újító tanulmá­nyozza az újítók lapját, a külföldi szakirodalmat. és beszélget újító társaival, számtalan esetben új ötlet születik egy-egy újításra. A vállalatok közötti tapaszta­latcserének is nagy jelentő­sége van. A tapasztalatcse­rével a már meglévő, kikí- sérletezett jó újítást kell át­venni, ami nagy könnyebb­séget jelent. Ezen a téren meg kell szüntetni a válla- j lati sovinizmust! A tapasz- i talatcsere-mozgalom fejlesz­tése érdekében javasolta Bacsa elvtárs. hogy me­gyénkben az SZMT elnök­ségének segítségével szer­vezzék meg az újítók ta­pasztalatcseréjét. Javasolta továbbá, hogy december 13 —22 között a SZOT-szek- házaban rendezzenek újítá­si kiállítást. Az ankét rész­vevői egyetértettek ezzel a javaslattal, valamint azzal is, hogy az újítási előadók ezután miniden szombaton reggel 8-tól délután 5-ig újítási fogadóórát tartanak a szakszervezetek megyei tanácsának székházéban MEGY AZ EKE... Két versenytárs Űjfehértón, a hírhedt Vá- sáry-féle uradalom kizsák­mányolt dohánykertészei a felszabadulás után II. Kong. resszus néven szövetkezetét alakítottak. A dohányosok híven ősi foglalkozásukhoz, továbbra is legfőbb terme­lési ágazatuknak tartották meg a dohánytermelést. A nép államának támogatásá­val évről-évre nagyobb terméseredményeket értek el. Dohányuk az idén tó mázsán felüli átlagot ígér. Pontosan betartották az agrotechnikai szabályokat. Most a szárítással, később a csomózással, válogatással jó minőséget akarnak el­érni. Szomszédjuk a Rákóczi TSZ. Ez a szövetkezet ki­sebb területen termel ugyan dohányt, mert kisebb a ha­tára is. de már a múlt év­ben is megközelítette, sót egyben-mósban felül is múlta a II. Kongresszus TSZ-t. Termésátlaguk ma­gasabb volt és hibátlanul válogattak. Most még nsm tehet tudni, me’yik győz majd. Mindkét tsz. példa-' san végezte a palántanece. i lést. az ültetést.' az ápolást.* 1 szedést. Annyi bizonyos, hogy mindegyik le akarja győzni a másikat. A szárí­tás, válogatás, csomózás el­dönti majd. melyik tsz. - a jobb dohánytermelő. S ha esetleg eldöntetlen lesz a j verseny, az sem lesz baj, i mert jól fog esni mindkét tsz. tagságának a múlt évi­nél nagyobb jövedelem. Kiss István Hajdúdorog. Az ég fakulton, sápadtan' borul a tajra. Üde színével] a nyarat ékesítette, kéksé­gét abba csorgatta. Mosi megadólag tűri, hogy vé­kony. színtelen felhők szab-, dalják keresztbe-kasul, amik olyanok, mint fehér- tarajokat bontó hullámzó víz. Odafenn is hullámokat ver most a szél. Ősz van. A kisvasút töltésén túl likitóan pirosianak a hosz- szú épületei: cserepes tetői. Nagy épületek és mind újak. Teltek. S most egy év fáradsága ismét gazdag ha­lomra gyűl bennük, körü­löttük. A kertek alatti fák. s a kapukelölti akácok ritkul) lombja: mögül elölitszanak a házak sorai. Azok között is több at új, mint a régi. ha ) lék. Nagylánya. Ibrányi Al­kotmány Termelőszövsi e- zct. Hatalmas területű szán­tás. A barnát fék te föld pihenten terül el nagy sze­lességben, hosszúságban. A barázda túlsó végén a még zöldellö gyep színével vá­lik el a legelő. Rajta annyi­nak látszanak a tehenek, mint egy-egy nagyobb pöf- feleg. Oly hosszúra nyúlik a barázda s a felszántott föld széle, hogy alig látni végig. Torna István ül az egyik! gépen, Kecskeméti László, a másikon. A gépek dübö-' rögnek, sietve haladnak. I Néhány varjú leszállásra kering, de nincs mzrszak j hozzá. Ilyedt károgással re-: piilnek tova. Kicsi szántást I figyelnek. Olyat, ami kas-' kény is, rövid is. Esetleg | két tehén nyűglődik a ne-1 héz eke előtt és a szántói ember fáradt hallgatással lépked a barázdában. Aj! állat kínja, a: einber fá-\ radtsága nem ijeszti el őket: ott majdnem hogy az ekére szállhatnak . . . Az ekék erős, széles ké­sei, kormányai olyan fé­nyesek. mint a letörölt tü­kör. A.: omló föld még- egyszer megnézi magát ben-] ve — az idén. így készül t arra. hogy dús termést eresszen kövérségéből. — Azért, hogy ilyen naggyá.] szabadó tették gazdái és\ úgy bánnak vele, ahogy az, a legtöbb időben is, munká­ban is. A 1 elszámoltán részen sűrű. apró szemcsék soka-, sárga, Műtrágya. Géppel van elszórva. Mindenüvé,] ’ egyenletesen. Egy holdra' két mázsa szánva. Hogy [ egyformán kerülhessen az j elvetett szemek megeredő l bokrai alá. S ahogy megy j ' az eke, úgy fordulnak bele j i a föld színével a barázda-1 ba. így lesz az jó. Dajka Gábornak, a téesz pártitká­rának büszkeség nyílik a tekintetében, amikor erről beszél. Hogy az idén is ti­zenhat mázsa búza, húsz kilóval még ettől is több rozs és tizenhét mázsa árpa lett az átlagtermés. Jövőre se legyen kevesebb. Hanem több! De, nicsak. mindössze öt ember van itt? Annyi. Ilyen óriási területen, ilyen nagy munkánál! A Hzennyolcéves Végső József hetykébben ül a .Lanz Buldog“ nevű köny- nyű vasparipa párnás ülé­sén. mint akármelyik nyal­kává fotografált huszár a régi háborús képeken. Csak egy moccanás a hátrané- zése: fenn t:an-e már Dajka I Gábor bátya a műtrágyás ; Izsákokkal a rakott pótko­csin? Aztán megint egy j fürge mozdulata, mitől már­is mennek. A legelő túlsó széle felé. Ahol búza lesz 1 jövőre. Pokoreczki János a vasút ■ át ka mellett áll. Csak ö. ] meg Dajka elvtárs vannak ' itt a szövetkezettől. Most í várja, hogy Torna István leakassza az ekét és a harminckétsoros vetögép elé álljon. Ö már teleiöl- tötte azt maggal. Egészsé­ges szemű, jófajta rozzsal. Nem a friss szántaso-n mennek a retögéppel. Oda­fordulnak vele, ahol .napo­kon át ülepedett a megve­tett föld ágya. A vetőgép csövei úgy mo­zognak, mint valami furcsa zongora hosszú, vastag billentyűi. Azt hallgatja Pokoreczki János. Mert kel­lemes dal az, felemelő hang. a kenyér dala, az élet igaz muzsikája .,. Most csak az ő füle hallja, csak az ő tekintete figyeli a bi- lenytyűk játékát, de a ben- sejében mindenkinek üzen erről, akikkel együvé tar-1 főzik, akik most más mun­kán vannak: nem utoljára kap az idén Illés Sándor hetven mázsa kenyérnek- valót, se idős Bakó József hatvanöt: nem utolsónak épített a nyáron új házat huszonkét tagunk, majd­nem. mind fiatal házasok; jövőre is lesz bő kenye­rünk, tagtársak! Lesz. ötven hold rozs és negyvenhat hold árpa már el van vetve. S a gépek fá­radhatatlanul haladnak és utánuk megy az eke. Győr-' san, nagy lendülettel, Há­rom széles, ^ tiikörfényes késsel. És ez nem fárad el.j nem mer rászállni a károgói varjú. ASZTALOS BÁLINT*

Next

/
Oldalképek
Tartalom