Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-02 / 232. szám
1955 október 2. vasárnap NÉPLAP 5 Lelkiismeretesen gondozzuk a gépeket! „Baj van a gépemmel, nem megy!” — panaszkodott Nagyné, Marcsvöigyi Károly művezetőnek a Ru- haűzemben. ..Biztosan nagyon megolajozta és besült a gép” - - igy a művezető, de az asszony nem értette a célzást. „Én ugyan nem olajoztam még soha” — mentigetózott. „Éppen ez a hiba! A gépet rendszere- -sen kell tisztítani és olajozni. Ha elhanyagolják, meghibásodik, könnyen eltörik. Kiesést okoz a termelésben' — magyarázta a művezető és Nagyné megszégyenülve látta be a hibát, mely visszavetette a norma telpjesítésében. de a keresetét is megrövidítette. — Szeresd, ápold a gépet, fiam! Ne sajnáld rá az időt, megnézni munka kezdéskor, hogy jó-e, és váltó tál sadnak mindig tisztán, megolajozva, jó állapotban aad át. — így tanulgatja a Mezőgazdasági Gépjavítóban az Ó5 éves Cselovszki László vasesztergályos fiatal társait. Debreceni Gábor ifjúmunkás is hallgatott szavára. — nem is áll a gépe lelkiismeretlen ápolás miatt. „Nagy segítőtárs a gép'’ — mondotta Cselovszki és megsímcgatta kezével az eszterga-gépet. — ..Ezzel at gépiiéi 3(50—170 százalékot teljesítek átlagosan. Havi keresetem 1700—1800 forint” — mondotta. A jó munkás tudja, hogy a gépállással elpazarolt idő egy-egv cai abut tör le a kenyeréből, és elvesz a jólétből. Mmoi gc.ndosp.bban ügyel maga a munkás gépének tisztaságára, kifogástalan állapotára, — minél hamarább jelent; már a legkisebb hibát is, — annál hosszabb lesz a gép élettartama. A gépkiesésből adódó sok ö—10 perc, esetleg óra veszteség-idő hátráltatja a ten teljesítést, rontja a termelékenységet, a.márkás keresetét. A kisvárdai Vulkánban például augusztusban annak dacára, hogy gondoskodtak tartalék-gépekről és gépalkatrészekről, — 124 óra gépkiesés volt. Ebből is legalább 10 óra a géphiba későbbi jelentéséből adódott. Ha a gépjavításból származó időkiesést összegezzük, láthatjuk, hogy milliós értékeket tárhatnánk fel népgazdaságunk számára a gondosabb karbantartással, a Nazarova-mozgalom ki- szélesítésével, a gépek szocialista megőrzésével. Ha hanyagul kezelik a gépet, elmulasztjuk a figyelmes kijavítást, úgy a gép hamarabb, esetleg évekkel előbb megy tönkre, és ezzel együtt elvesz az a hatalmas termékmennyiség is, amelyet ezek alatt az évek alatt a gép segítségével előállíthattunk volna. Ha lelkiismeretesen végezzük a karbantartást, meghosz- szabbnjuk gépeink élettártamát, és ezzel együtt növeljük iparunk teljesítőképességét is. Ha odaadóan gondozzuk a gépet, megelőzhetünk számos géphibából eredő kisebb-nagyobb üzemzavart, selejtet: — elősegíthetjük a zavartalan ütemű, folyamatos, biztonságos termelést. Vajon azok a műszakiak és munkások, akiknek hibájából a gépek kevesebbet termelnek, átgondolták-e, mit takaríthatnának meg üzemükben a rendelkezésre álló 480 perc helyes kihasználásával? A karbantartás, a gépek gondos kezelésének megszervezéséért és ellenőrzéséért elsősorban a vállalat igazgató, a műhelyben a művezető, a mester a felelős. A művezetők, mesterek versenyezzenek azért, hogy ki oldja meg jooban ezt a fontos feladatot. A gépek elhasználását és romlásai jelentősen csökkentheti a gondos kezelés és tisztogatás. Ezt a nemes felelősségérzetet a gép, az állam vagyona iránt pártszervezeteinknek és szakszervezeteinknek kell elmélyíteniük mind a műszaki értelmiségiekben, mind a munkásokban. És elsősorban a kommunistáknak kell átérezniök ennek jelentőségét. Ne menjenek el szó nélkül, h^ hibás gépeket látnak, ha a gépek hanyag kezelését tapasztalják. Ha a nevelő munkának hatása tovább fejleszti a dolgozók alkotó, kezdeményező erejét, olyart tartalékra teszünk szelt, mely kincsekben kiapadhatatlan. Ha a dolgozók figyelmüket jobban ráfordítják a gépek lelkiismeretes gondozására és gépek teljesítőképességének kihasználására, e téren is milliós értékkel gvalapíthatjuk népgazdaságunkat, milliós beruházásokat takaríthatunk meg. A nyírlugosi Rákóczi TSZ 18 taggal gyarapodott szeptemberben Szövetkezetünkben a tagság szorgalmas munkája folytán jól haladnak az őszi munkák. Már elvetettünk 30 hold rozsot, 10 hold takarmányt 7 hold árpát. — Sijózni még nem tudtunk, mert a silótartályhoz nem volt anyagunk, de most már erre is sor kerül és igyekszünk elegendő silótakarmányt készíteni az áttelelte- téshez. A betakarítás is serényen folyik. A jó termés következtében 50 forint körül lesz egy munkaegység értéke. Munkánkról és eredményeinktől tájékoztattuk az egyéni dolgozókat is. Hogy elismerik a szövetkezet fölényét, arra bizonyíték az, hogy szepemberben tf! belépő volt. Ezek felvilágosításában példamutató munkát végzett Papp János elnökünk. Az új tagok már bent dolgoznak szövetkezetünkben, amikor tehetik. A legutóbbi belépők: Sógor Pál, Kapási Károly feleségestül, Struba György. Tóth Józsefné és Hides István. Remélem, legközelebb űjabb belépőkről számolhatok be. OROSZ IRÉN tsz-könyvelő. Az újítósok tömeges elterjesztésével a technika fejlesztéséért Ahol az újítási felelős is újít I postai hiriapkézöesítök jubileumi verseeye A postai híríapkézbesitők az országban és me- gyépkoen versenyt kezdeményeztek október elsejével a posta-hírlapszolgálat ötéves jubileuma alkalmából. A verseny legfőbb célkitűzése, hogy a megyei lap. tehát a Néplap példánj száma tovább emelkedjék. A hírlap- kézbesítők megfogadták, hogy naponta túlteljesítik terveiket. A» hivatalvezetők ígérték, hogy a legmesszebbmenő támogatást nyújtják majd a versenyhez. Mit vérünk a Tudományos Akadémia régészeti konferenciájától Radnóti Aladárnak, a történet- tudományok kandidátusának nyilatkozata Az elmúlt 10 évben hazánk szocialista átalakulása során az építkezések gyors Üteme sok alkalmat adott a régészeknek, hogy a magyar földben rejlő történeti értékeket fokozott ütemben tárják fel. A magyar régészek ásatásokkal, leletmentésekkel, anyaggyűjtéssel és feldolgozással igyekeztek elérni s a felx'etett problémákat megoldani. Kutatóink eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémián október 3. és 6. között rendezett régészeti konferencián számolnak be. A ■külföldi kutatók is bejelentették részvételüket a magyar régészeti konferencián. A vendég professzorok, akadémikusok, előadásokat tartanak majd a konferencia negyedik napján. Október 7-töl a konferencia külföldi részvevői felkeresik legjelentősebb régészeti lelőhelyeinket. A konferencia legnagyobb eredménye az lenne, ha a közvéleményt véglegesen meggyőznénk arról: a regé- ' szeli kutatás alapja a dolgozókkal való szoros együtt- ; működés. Minden dolgozódnak kötelessége a földből előkerülő leletek bejelentése. régészeinknek viszont az a feladata, hogy ezeket | tudományosan feldogozzák | s a múzeumokban, könyvek és előadások útján népünk j kulturális közkincsévé tegyék. II. Csendes József a Húsipari Vállalatnál dolgozik, újítási előadó. Elmondotta, hogy több. mint 25 újítási javaslatát vezették be a vállalatnál. ám ezek közül mindössze négyet díjazlak és ezt is csak eszmei díjazással. Az újítás kikísérletezésére és hulladékanyagból való elkészítésére két hónapi munkára volt szüksége, — amit munkaidőn kívül végzett. Több ilyen újítása is van. Szinte a semmiből (ócska anyagokból) tíz—húszezer forintot érő gépeket szerkesztett. MIÉRT VAN SOK ESZMÉI ÚJÍTÁS? Az újítási előadók panaszkodtak, hogy sok bajuk van a kalkulátorokkal. Nem akarják elkészíteni az újítás kalkulációját. Vonakodnak a bizonylatok beszerzésétől és aláírásától, a felelősség alól. Ezért is fordul elő, hopy sok jó újításért fizetnek eszmei díjat. Ez lebecsülése az újítás igazi értékének. Az új íendelet kötelezővé teszi, hogy minden esetben, amikor eszmei díjat állapítanak meg, a főmérnök és a főkönyvelő köteles írásban igazolni, hogy az újítás értékelésénél kalkuláció nem készíthető. EGYRE TÖBBEN ÚJÍTANAK Kőszegi István, a Tejipari Vállalat újítási előadója kifejtette. hogy meg lehet látni a vállalatnál, ahol függetlenített előadó íoglalko- | zik az újításokkal, — mert ott egyre több újítás szüle- ! tik. A vállalatigazgatok ezért is biztosítsanak több időt az olyan újítási megbízottaknak. akik egyéb munkájuk mellett végzik ezt a ! fontos feladatot. Horváth Andor mérnök, a 6. sz. Mélyépítő Vállalattól, kívá- j nntosnak tartja, hogy a kö- ! eljövő ben minden újítási I előadó végezzen legalább egyhetes tanfolyamot, ahol megtanulja az újítási ügyek intézését. Veres László, a kisvárdai Vulkán újítási előadója, az újító mozgalom fellendítését látja abban, hogy milyen gyorsan és pontosan intézik az újítók javaslatának megvalósítását éu az újítói díj fizetését. — Bírálta a vállalat minisztériumát, mert Szabó. Dolhai, Fülöp és ötvös művezetők közel egy éve bevezetett újításának díjazása ügyében még mindig nem intézkedtek. NAGYOBB JELENTŐSÉGET A iTAPASZTALATCSERÉNEK A hozzászólók közül többen is, — de különösen Bocsa József, a TITÁSZ Vállalat újítási előadója —foglalkozott a tapasztalatcsere fontosságával, amire felhívta az újítási előadók figyelmét. Ha az újító tanulmányozza az újítók lapját, a külföldi szakirodalmat. és beszélget újító társaival, számtalan esetben új ötlet születik egy-egy újításra. A vállalatok közötti tapasztalatcserének is nagy jelentősége van. A tapasztalatcserével a már meglévő, kikí- sérletezett jó újítást kell átvenni, ami nagy könnyebbséget jelent. Ezen a téren meg kell szüntetni a válla- j lati sovinizmust! A tapasz- i talatcsere-mozgalom fejlesztése érdekében javasolta Bacsa elvtárs. hogy megyénkben az SZMT elnökségének segítségével szervezzék meg az újítók tapasztalatcseréjét. Javasolta továbbá, hogy december 13 —22 között a SZOT-szek- házaban rendezzenek újítási kiállítást. Az ankét részvevői egyetértettek ezzel a javaslattal, valamint azzal is, hogy az újítási előadók ezután miniden szombaton reggel 8-tól délután 5-ig újítási fogadóórát tartanak a szakszervezetek megyei tanácsának székházéban MEGY AZ EKE... Két versenytárs Űjfehértón, a hírhedt Vá- sáry-féle uradalom kizsákmányolt dohánykertészei a felszabadulás után II. Kong. resszus néven szövetkezetét alakítottak. A dohányosok híven ősi foglalkozásukhoz, továbbra is legfőbb termelési ágazatuknak tartották meg a dohánytermelést. A nép államának támogatásával évről-évre nagyobb terméseredményeket értek el. Dohányuk az idén tó mázsán felüli átlagot ígér. Pontosan betartották az agrotechnikai szabályokat. Most a szárítással, később a csomózással, válogatással jó minőséget akarnak elérni. Szomszédjuk a Rákóczi TSZ. Ez a szövetkezet kisebb területen termel ugyan dohányt, mert kisebb a határa is. de már a múlt évben is megközelítette, sót egyben-mósban felül is múlta a II. Kongresszus TSZ-t. Termésátlaguk magasabb volt és hibátlanul válogattak. Most még nsm tehet tudni, me’yik győz majd. Mindkét tsz. példa-' san végezte a palántanece. i lést. az ültetést.' az ápolást.* 1 szedést. Annyi bizonyos, hogy mindegyik le akarja győzni a másikat. A szárítás, válogatás, csomózás eldönti majd. melyik tsz. - a jobb dohánytermelő. S ha esetleg eldöntetlen lesz a j verseny, az sem lesz baj, i mert jól fog esni mindkét tsz. tagságának a múlt évinél nagyobb jövedelem. Kiss István Hajdúdorog. Az ég fakulton, sápadtan' borul a tajra. Üde színével] a nyarat ékesítette, kékségét abba csorgatta. Mosi megadólag tűri, hogy vékony. színtelen felhők szab-, dalják keresztbe-kasul, amik olyanok, mint fehér- tarajokat bontó hullámzó víz. Odafenn is hullámokat ver most a szél. Ősz van. A kisvasút töltésén túl likitóan pirosianak a hosz- szú épületei: cserepes tetői. Nagy épületek és mind újak. Teltek. S most egy év fáradsága ismét gazdag halomra gyűl bennük, körülöttük. A kertek alatti fák. s a kapukelölti akácok ritkul) lombja: mögül elölitszanak a házak sorai. Azok között is több at új, mint a régi. ha ) lék. Nagylánya. Ibrányi Alkotmány Termelőszövsi e- zct. Hatalmas területű szántás. A barnát fék te föld pihenten terül el nagy szelességben, hosszúságban. A barázda túlsó végén a még zöldellö gyep színével válik el a legelő. Rajta annyinak látszanak a tehenek, mint egy-egy nagyobb pöf- feleg. Oly hosszúra nyúlik a barázda s a felszántott föld széle, hogy alig látni végig. Torna István ül az egyik! gépen, Kecskeméti László, a másikon. A gépek dübö-' rögnek, sietve haladnak. I Néhány varjú leszállásra kering, de nincs mzrszak j hozzá. Ilyedt károgással re-: piilnek tova. Kicsi szántást I figyelnek. Olyat, ami kas-' kény is, rövid is. Esetleg | két tehén nyűglődik a ne-1 héz eke előtt és a szántói ember fáradt hallgatással lépked a barázdában. Aj! állat kínja, a: einber fá-\ radtsága nem ijeszti el őket: ott majdnem hogy az ekére szállhatnak . . . Az ekék erős, széles kései, kormányai olyan fényesek. mint a letörölt tükör. A.: omló föld még- egyszer megnézi magát ben-] ve — az idén. így készül t arra. hogy dús termést eresszen kövérségéből. — Azért, hogy ilyen naggyá.] szabadó tették gazdái és\ úgy bánnak vele, ahogy az, a legtöbb időben is, munkában is. A 1 elszámoltán részen sűrű. apró szemcsék soka-, sárga, Műtrágya. Géppel van elszórva. Mindenüvé,] ’ egyenletesen. Egy holdra' két mázsa szánva. Hogy [ egyformán kerülhessen az j elvetett szemek megeredő l bokrai alá. S ahogy megy j ' az eke, úgy fordulnak bele j i a föld színével a barázda-1 ba. így lesz az jó. Dajka Gábornak, a téesz pártitkárának büszkeség nyílik a tekintetében, amikor erről beszél. Hogy az idén is tizenhat mázsa búza, húsz kilóval még ettől is több rozs és tizenhét mázsa árpa lett az átlagtermés. Jövőre se legyen kevesebb. Hanem több! De, nicsak. mindössze öt ember van itt? Annyi. Ilyen óriási területen, ilyen nagy munkánál! A Hzennyolcéves Végső József hetykébben ül a .Lanz Buldog“ nevű köny- nyű vasparipa párnás ülésén. mint akármelyik nyalkává fotografált huszár a régi háborús képeken. Csak egy moccanás a hátrané- zése: fenn t:an-e már Dajka I Gábor bátya a műtrágyás ; Izsákokkal a rakott pótkocsin? Aztán megint egy j fürge mozdulata, mitől máris mennek. A legelő túlsó széle felé. Ahol búza lesz 1 jövőre. Pokoreczki János a vasút ■ át ka mellett áll. Csak ö. ] meg Dajka elvtárs vannak ' itt a szövetkezettől. Most í várja, hogy Torna István leakassza az ekét és a harminckétsoros vetögép elé álljon. Ö már teleiöl- tötte azt maggal. Egészséges szemű, jófajta rozzsal. Nem a friss szántaso-n mennek a retögéppel. Odafordulnak vele, ahol .napokon át ülepedett a megvetett föld ágya. A vetőgép csövei úgy mozognak, mint valami furcsa zongora hosszú, vastag billentyűi. Azt hallgatja Pokoreczki János. Mert kellemes dal az, felemelő hang. a kenyér dala, az élet igaz muzsikája .,. Most csak az ő füle hallja, csak az ő tekintete figyeli a bi- lenytyűk játékát, de a ben- sejében mindenkinek üzen erről, akikkel együvé tar-1 főzik, akik most más munkán vannak: nem utoljára kap az idén Illés Sándor hetven mázsa kenyérnek- valót, se idős Bakó József hatvanöt: nem utolsónak épített a nyáron új házat huszonkét tagunk, majdnem. mind fiatal házasok; jövőre is lesz bő kenyerünk, tagtársak! Lesz. ötven hold rozs és negyvenhat hold árpa már el van vetve. S a gépek fáradhatatlanul haladnak és utánuk megy az eke. Győr-' san, nagy lendülettel, Három széles, ^ tiikörfényes késsel. És ez nem fárad el.j nem mer rászállni a károgói varjú. ASZTALOS BÁLINT*
