Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

NÉPLAP 1955 október 1, szombat PARTUNK ELÉTÉBŐL + «tlllUJIlItlMlllllltli^IlllllllltmilMfllltlllHItlllllllllll! Ilii II III III Ilii UH II n Ilin mi IMII Ilin ■■tlllllllü VVNA/VVVVVVV>AAAAAfVíAAAAfV\iVVVyVSAAfVVVVSAAA/VNAfNAíVVVVVV/sA/vVVVVVVvVvVíA*^vVvVVv'vVvV Alakítsák meg a pártszervezetet a vajai Rákóczi TSZ-ben Sóra Gergely elvtárs, la­punk levelezője, tudósításá­ban arról számol be, hogy a vajai Rákóczi Termelőszö­vetkezetben nincs pártszer­vezet. Mint ahogy írja, a termelőszövetkezet kommu­nistái és pártonkívüli dol­gozói hiányolják, hogy ter­melőszövetkezetükbe mind a mai napig nem alakítot­ták meg a pártszervezetet. A termelőszövetkezetben is nagy szükség volna a párt- szervezetre, hisz az itt élő kommunisták jó munkájuk­kal még jobban elő tudnák segíteni a termelőszövetke­zet további fejlődését. Séra elvtárs levelében megírja, hogy a kommunisták tette­ket követelnek a járási pártbizottságtól és kérik, hogy úgy, mint a rohodt nemrég alakult Új Élet Ter­melőszövetkezetnél, hason­lóképpen náluk is alakítsa meg a járási bizottság a pártszervezetet sürgősen. Nagyobb felelősséget a párt ni un kában Nyírlugoson A nyírlugosi községi párt- bizöttság értékelte a közsé­gi párt alapszervezet veze­tőségének munkáját. Meg­állapította, hogy az utóbbi időben hibák tapasztalhatók a népnevelő munkában, me­lyek elsősorban a párt köz­ségi alapszervezet vezető­ségének hiányos munkájá­ból adódik. A párt községi alapszervezetének titkára, Erdei elvtárs, a népnevelők­kel való foglalkozást felüle­tesen kezeli. Nem foglalko­zik a népnevelőkkel, a fel- világosító munkát a vélet­lenre, bízza, mivel úgy gon­dolja, hogy a községi párt- bizottságnak van külön nép­nevelő kollektívája, s így nem tartja kötelességének, hogy áz alapszervezet is foglalkozzon a népnevelők­kel. Súlyos hiba, hogy Erdei elvtárs azt gondolja, mivel a pártbizottság megalakult, így csökkent az alapszerve­zet önállósága. Ezzel a hely­telen nézettel feltétlenül szakítania kell. Helytelen véleményé következtében csökkent kommunista fele­lőssége. Ezt, bizonyítja az is, hogy nem jelent meg a nép­nevelők tanácskozásán, és a tanácsülésre sem ment el. Helyes lenne, ha Erdei elv­társ és a többi nem példa­mutató magatartást tanúsító párttag követné Maxim Jó­zsef, Kaliba Illés, Jarabik János, Tóth Béla és a többi elvtársakat, akiknek nagy szerepük van abban, hogy községünkben megalakult az Alkotmány Termelőszövet­kezet. E lelkesedéssel és tö­retlen lendülettel dolgozó kommunistáknak köszönhe­Kiskálló — vagy Nagykálló? Amikor 1950-ben Kiskál- lót Nagykállóhoz csatolták, felzúdultak a kiskállói „sze­nátorok“. Hát hogyne, ami­kor nem kevesebbről, mint '„önkormányzatukról“ volt szó, melyet féltékenyen őriztek az idők folyamán. — Hogy lesz ezentúl? Mosto­hagyermekek lesznek, elfe­lejtve, kivetve a község — Nagykálló — határában. Talán ennek a hitnek lett a következménye, hogy az eltelt négy év alatt egyre hidegült a kapcsolatuk a „bel-községgel“, Minden tett mögött azt kei esték, nem éri-e sérelem őket? Termé­szetesen, aki kákán csomót keres, az talál. A legutóbbi tanácsülésen is felvetették sérelmeiket: Nagykálló község csak a legutóbbi időbén is új léte­sítményeket kapott. Hangos bemondót, padokat, par­kosítás folyt. 60.000 forintért apaállat-istállót létesítettek és ebben az évben mintegy 120.000 forint értékben gőz­fürdőt építenek. De mit ka­pott „Kiskálló"? így feltéve a kérdést, ne­héz is felelni erre. De mindjárt másként hangzik, ha így felelünk er­re: hát olyan messze van „Kiskálló“ hogy e javakat már az ott. lakók nem érzik magukénak? Talán van va­lami kerítés a községben, ami elválasztja a belső köz­ségreszt a külsőtől? Nem így van ez. Ellenben igaz, hogy a ■nagykállói községi tanács elhatározta, összekapcsolják a két községrész villanyhá­lózatát. Járdát építenek egé­szen „Kiskálló“ központjáig. És hogy a tetthelyen legyen olyan helyiség, ahol a kis- kállóiak szórakozni, beszél­getni összejöhessenek, s mindezt a legnemesebb for­mában tehessék meg, a leg­rövidebb időn belül könyv­tárat létesítenek a külköz- ség központjában. További lehetőségek is vannak, hiszen Nagykálló csupán ebben az évben 87 ezer forint prémium-, illet­ve jutalompénzt kapott, mi­vel mind adófizetésben, mind kölcsönjegyzésben, — mind a begyűjtésben a leg­jobbak között van. Csupán igyekezet dolga, hogy a kis- kállóiak vélt „mostoha“ voltukat megszüntessék és úgy kapcsolódjanak be a község szerves egészébe, mint „édes gyermekek“, szí­vesen vállalva a feladato­kat is. Az újítások tömeges elterjesztésével a technika fejlesztéséért Beszámoló a vállalaH újítási előadók Néplap csütörtökéről Levelek a békekölcsön jegyzésről Szí vénén adjuk forintjainkat az államnak A verteseitől Szabadság Termelőszövetkezet dolgo­zói, amikor tudomást sze­reztek államunk felhívásá­ról a VI. Békekölcsön jegy­zésére, azonnal siettek ele­get tenni hazafias kötele­zettségüknek. A szövetkezet minden tagja jegyzett. A párttitkár, . Márton Miklós elvtárs, a tsz. elnök, Fecskó Mihály elvtárs után egymás után következnek a jegyzési íven a tsz-tagok nevei: Fol- tányi Jenővé, Angel József, Bodnár András, Bárt a Mik­lós és kinek-kinek a neve után írva 300. 400, 400, 300 forint. A szövetkezet tagjai összesen 10.000 forint VI. Békekölcsönt jegyeztek, amit azonnal be is fizettek államunknak. A vencsellöi pedagógusok is az elsők között jegyeztek. Karkóczkai Béla igazgató elsőnek jegyzett 1000 forin­tot, s a példát látva, pedagó­gus társai is szíves-öröm­mel adták kölcsön forintjai­kat államunknak. Így Szabó János 1000 forintot, Plakta Margit 1000 forintot, Szum- mer Károly — aki most nő­sült— 700 forintot jegyzett. Örömmel lettek . eleget ha­zafias kötelességüknek, mert látják azt, hogy államunk is napról napra jobban gon­doskodik róluk. Az iskolá­nak az elmúlt rendszerben mindössze 314 forint értékű szemléltető eszköz állt ren­delkezésére a gyermeltek tanításának megkönnyítésé­hez. M^óst több, mint 53.000 forint értékű szemléltető eszköze van az iskolának. FUTKOS ANDRÁS, Vencsellő. Sok szó volt már a vál­lalatoknál a módosított újí­tási rendeletről. Azonban a ] rendeletben biztosított jo­gok, kötelességek széles­körű ismertetése és a mó-' dosított szabályok betartá­sának biztosítása körül sok helyen tapasztalható még a meg nem értés és közöm­bösség. Már pedig az a cél,, hogy az új rendelet ren­deltetésének megfelelően segítse az újítások tömeges elterjesztését, a technika fejlesztését. Ennek biztosí­tói elsősorban a vállalati újítási előadók, az igazga­tók, és főmérnökök. NAGY KINGS VAN A VÁLLALATI ÚJÍTÁSI ELŐADÓKRA BÍZVA Szeptember 29-én 25 vál­lalati újítási előadónak be­vonásával Néplap-csütörtö­köt tartottunk. Az újítási előadók elmondották, hogy a vállalati dolgozók között jó visszhangja van a mó­dosított újítási rendeletnek, — ami abban is megmutat­kozik, hogy az utóbbi hó­napban feltűnően növeke­dett az újítások számú. 1— Nagy kincs van rájuk bíz­va. Nekik kell elsősorban harcolni azért, hogy meg­felelő propagandával fel­keltsék a dolgozók érdeklő­dését és mozgósítsák őket újításokra. Nekik kell első­sorban beszélgetni olyan régi újítókkal, akik valami oknál fogva az utóbbi idő­ben elhanyagolták az újí­tásokat. Nekik kell biztosí­tani, hogy az újítási rende­letben foglalt jogokat ma­radéktalanul élvezhessék az újítók, s hogy az újítás be­vezetésével járó -kötelessé­geket úgy az újítók, mint a bevezetésre kötelezett dol­gozók legjobb tudásukkal és igyekezetükkel teljesít­sék. RIBÓCZI PÁL ÚJÍTÁSI FELELŐS TAPASZTALATAI Az újítási megbízottak tapasztalatcsere értekezle­tén Ribóczi Pál elvtárs, a dohányfermentáló gyár újí­tási előadója tartott érté­kes előadást a piódosított újítási rendeltrŐl, majd el­mondotta tapasztalatait. — Statisztikát készítet­tem. és az azt mutatja, hogy vállalatunknál ne­gyedévenként átlagosan 75— 80 újítási javaslatot adtak be a dolgozók. Ebből tízet, tizenötöt elfogadtunk. Ame­lyek sürgősek voltak és nem okoztak különösebb problémát — be is vezet­tük a vállalatnál, A ren­delet megjelenése óta a dol­gozók egy hónap alatt 59 újítási javaslatot nyújtottak be,- ezek közül 41-et be is vezettünk. Vállalatunknak- sok tíz- és százezer forint megtakarítást jelentenek az újítások és a dolgozók is több ezer forintot kaptak jó javaslataikért. Persze, nem megy simán az újítá­sok bevezetésének intézése. Harcolni kell az újítási eló-: adóknak! A beadott újítási, javaslatot az újítás tárgyá­nak megjelölésével három, napig kifüggesszük köz­szemlére, majd véleménye­zésre kerül sor. Három na­pon belül kell elkészíteni a véleményezést, ám a véle­ményező hajlamos arra, hogy Halogassa az újítás véleményezését. Ha nem' noszogatjuk, késik a javas-; lat. A véleményezett újí­tási javaslat elbírálására két hét'- van adva. Az igaz­gatók általában kisebb .újí­tások elbírálását a főmér­nökökre bízzák, akik bizony elfoglalt emberek. Sokszor meg kell keresni őket, hogy elbírálják az újításokat; Nehezebb dolgunk van ilyen ügyben az igazgatóval, aki­nek gyakran értekezlete van. A nyomába kell járni, hogy döntsön az újítás fe­lett. Rendszerint az igaz­gató a jelentősebb újításpk bevezetésére írásbeli utasí­tást ad, és a bevezetést ha­logató felelős elvtársat fe­lelősségre is vonja. Ekkor jön a nehezebb dolog: — az újítási előadónak hai- colni kell az újítás meg­valósításához szükséges anyag biztosításáért. Tehát mindaddig, míg az újítás meg nem valósul, segíteni kell az újítási előadónak. Ha az újító látja, hogy ja­vaslatát gyorsan elbírálják, és be is vezetik, nagyobb lesz a bizalma és újabb újításokon töri a fejét. (Folytatjuk.) 27-én reggel a mérki Mi­csurin Termelőszövetkezet tagjai röpgyúlésre gyűltek össze. A munka megkezdése előtt már 21 tsz-tag jegyzett békekölcsönt. Estére pedig a népnevelők felvilágosító munkája nyomán a szövet­kezet minden tagja lejegy­zett. A jegyzési ívet első­nek Kalavé László elvtárs, a tsz. párttitkára irta alá, 500 forintos jegyzéssel. A tsz. elnöke, Kákos Mihály elptárs, ugyancsak 500 fo­rintot jegyzett. Hága Sán­dor 500 forintot, Gergely Já­nos, Albert József és Har­csa János szövetkezeti tagok pedig 400—400 forintot ad­tak kölcsön államunknak. A szövetkezet tagjai a VI. Bé­kekölcsön jegyzése után a község egyénileg dolgozó parasztjainál végeztek nép­nevelő, felvilágosító mun­kát. MAKLI SÁNDOR, Mérk. A íehérgyamicsti téglagyár 130.5 százalékra teljesítette szeptemberi tervét Példásan jegyeztek a fa l d ni ít vessző vetkezet dolgozói A földpiűvesszövetkezet dolgozói is elsők között tet­tek eleget hazafias köteles­ségüknek. A kisvárddi és a kemecsei járás földműves- szövetkezeteinek i'álasztott szervei közül példaképpen beszélnek Szarvas György kékesei tsz-tagról, aki 1000 forintot, a nagyhalászi Li- sóczki István tsz-tagról, aki szintén 1000 forintot jegy­zett a VI. Békekölcsönből. Példát mutatott a jegyzés­ben Valu György nyírtass) dolgozó paraszt is, aki föld- müvesszövetkezeti felügye- lőbizottsági tag és 1000 fo­rintot jegyzett. Forintjaikat mindnyájan szívesen adták államunknak, mivel napról napra látják az állam gon­doskodását. MOLNÁR FERENC, a körzeti földműves­szövetkezet dolgoz&ja. Triff József jelentette, hogy a téglagyár a szeptem- i bér havi nyerstéglagyártási tervet szeptember 30-ig 140.4 százalékra, az égetési tervet pedig 120.6 százalék­ra teljesítette, a tervhez vi­szonyítva 2 százalékkal ke­Örömmel jegyzek békekölcsönt Nemrégen kerültem a Nyírmadai Állami Gazda­ság kisvárdai üzemegységé­be dolgozni. Ez alatt a rö­vid idő alatt is azt tapasz­taltam, hogy munkámat megbecsülik. Az elmúlt hó­napban már több mint 800 forintot kerestem,, ami azt jelenti, fiopy a családommal együtt napról napra jobban élünk. Amikor elolvastam a VI. Békekölcsön jegyzéséről szóló minisztertanácsi fel­hívást, megbeszéltem fele­ségemmel. hogy mennyit je­gyezzek. Ügy határoztunk, hogy 600 forint VI. Béke­kölcsönt jegyzek. Társaim csodálkozva fogadták elha­tározásomat és azt kérdez­ték, hogy nem lesz-e sok? Én úgy gondolom, hogy nem. Szívesen és örömmel adom az államnak ezt a 600 forintot, mert napról napra tapasztalom, hogy könnyeb­ben, jobban élünk. Ezért je­gyeztem 600 forintot és ez­ért nem tartom azt soknak. KOZMA BÉLA, Kisvárda. vesebb létszámmal. A ter­melési tervet átlagosan 130.5 százalékra teljesítet­ték. A VI. Békekölcsön­jegyzésben is jó példát mu­tattak a téglagyári dolgo­zók. „NÉPBOLT A NÉPÉ“ Felhívjuk a kedves vásár­lóink figyelmét, hogy őszi, téli ruházati és iparcikk szükségleteiket Kisvárdán Mátészalkán és Nyírbátorban lévő szaliüzleleinkben min­den igényt kielégítő válasz­tékban megvásárolhatják. KÉKJÜK. KERESSÉK FEL Árudáinkat: vállalatok, HIVATALOK, FIGYELEM1 Megkezdtük a vidéki írógépek, számológépek karbantartási szerződés-kötését. A le­szerződött gépeket a helyszínen javítjuk. KÉRJÉK ajánlatunkat! Nyíregyházi Finommechani­kai cs Gépjavító Vállalat. Nyíregyháza, Dózsa György utca 15. sz. Telefon: 34-85. «*" Szövetkezetünk minden ingja jegyzett tő az is, ho"" a Rákosi Ter­melőszövetkezet az utóbbi időben 24 taggal gyarapo­dott. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése és a terméshozamok fokozottabb növelése, e két egymástól elválaszthatatlan feladat végrehajtása komoly, meg­feszített munkát követel minden kommunistától. 1— Ezen az úton csak akkor tu­dunk helyesen előremenni,, ha községünkben dolgozó valamennyi kommunista szívvel-lélekkel, kommunis­ta akarattal végrehajtja pártunk határozatát, mely elősegíti azt, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztságot az egyetlen helyes útra, a termelőszövetkezeti gazdál­kodás útjára vezessük. PÁKA FERENC, a pártbizottság titkára. Külföldi film« k októberben, novemberben Három szovjet filmet lát- j hat a közönség a 'filmszín-1 házak október-novemberi műsorában. Csehov „Az or­vos felesége“ című novellá­ja ,.A léha asszony“ cím­mel kerül majd a mozikba. Szergej Bondarcsuk játssza a férfi főszerepet, a női fő­szereplő pedig Celikovszka- ja. A „Viharban nőttek fel“ a szovjet filmművészetben már atmyiszor megvalósí­tott témát: a polgárháború idejét újszerűén, vonzóan vitték filmre. „Az iskola­kerülő“ Ejszirriont rendező kedves ifjúsági filmje. . Olasz filmdráma a „Fiam | o. tanár úr“. Castellani, a film írója és rendezője újabb alkalmat adott Aldo Fabrizinek, a „Róma nyílt város“ pap-szerepében és a „Békében élni“ Tigna bácsi alakjából ismert művésznek arra,-hogy ismét maradan­dó alakítást nyújtson. — Ugyancsak az utóbbi időben megismert és megkedvelt kiváló olasz színész Folca Lulli — „A félelem bére“ Lüigi-ja — megrázó alakí­tását látják majd a nézők a „Menekülés Franciaor­szágba“ című filmben. Októberben mutatják be a „Tavasz" című jugoszláv filmalkotást. A „Légből ka­pott zenekar“ a címe annak a cseh vígjátéknak, amely­nek főszerepét Jaroslav Marvan, Állami-díjas ala­kítja. A lengyel filmgyár­tást, a „Reménység órái“ cí­mű történelmi filmdráma képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom