Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

NÉPLAP 1955 szeptember 22. csütörtök Ä falunak — a falu forintjaiból Jobb, mint másfél milliós beruházással fejlődött tovább az idén Nyírbátor Az újság és a rádió sok­szor elmondta már a me­gye népének, mennyi min­dennel gyarapodott, gazda­godott Nyírbátor az elmúlt tíz esztendőben. A község lakóinak áldozatkészsége, pontos kötelességteljesítése révén az idén további más­félmilliós beruházással fej­lődött tovább Nyírbátor. A jegyzett békekölcsön Nyírbátorban maradó 25 százalékából és az adó pré­miumból egy nagy hűtőház, egy nyolcfiókos falazott do­hánypajta, 3, összesen 24 fiókos deszka dohánypajta, egy három vagonos kuko- ricagóré, négy 150 köbmé­teres betonsiló, egy ötven méteres nyári szin és egy ötszáz férőhelyes juhho- dály épült a község dol­gozó parasztjainak javára. Emellett kibővítették a Csokonai-utcát, egy mély­fúrású és három betonku­tat is építettek és a Sza­badság-téren egy kerékpár­állványt ' állítottak fel. — Ezekre a létesítményekre Dús művészi program a megyei Bartók-emlékünnepségen Szalolcs-Szatmár népe is bensőséges ünnepségek ke­retében emlékezik meg Bartók Béláról, a nagy ma- gyar zeneszerzőről. Mint Vikár Sándor, a nyíregy­házi zeneiskola igazgatója közölte, a nyíregyházi Bartók - emlékünnepsegeket szeptember 25-én este a helyőrségi tiszti klubban megrendezendő Bartók-em- lékest nyitja meg. Az elő­adást Vikár Sándor zene­iskolai igazgató tartja. Az előadást követő műsorban közreműködnek Straky Ti­bor, Marshó József és Aghyné, Bocskai Ibolya, a zeneiskola művésztanárai. Október elsején a József Attila kultúrotthonban lesz Bartók- emlékünnepség, amelyen filmet vetítenek Bartók Béla életéről. Az est művészi műsorát ugyancsak a zeneiskola ta­nárai adják. Az ünnepsé­gen részt vesznek a város környező termelőszövetke­zeteinek dolgozó paraszt­jai is. Október 23-án Zathureczky Ede világhírű hegedűművész, a Zeneakadémia igazgatója hengversenyez Nyíregyhá­zán a József Attila kultúr­otthonban. Műsorán többek között Bartók hegedűkon­certje is szerepel. November húszadikán Antal István zongoramű­vész, főiskolai tanár ad hangversenyt városunkban Bartók műveiből. Mindezek mellett a TTIT zenei szakosztálya rendezé­sében a közeljövőben tart­ják meg a Bartók-emlékün- nepséget Nyíregyháza üze­mi munkásai és fiataljai számára a szakszervezetek székházéban. A nyíregy­házi zeneiskola művészta­nárainak kollektívája pe­dig a járási székhelyeken ad majd hangverse ryeket Bartók-emlékünnepségeken. Az emlékestek dús prog­ramja művészi élményt nyújt majd a nagy magyar muzsikusra emlékező dol- . “ozóknak. 315 óra helyett 260 óra Lerövidítik az erőgépek javítási idejét a gépjavító vállalat új telepén 1,537.478 forintot költöttek Nyírbátor község megbízott vezetői. Mindehhez hozzá kell még tenni azt, hogy nem­rég avatták fel Nyírbátor­ban a korszerű új gabona- tárolót és kapott a község egy 100 erőgépes gépállo­mást is. A nyírbátoriak örömmel beszélnek arról, hogy az otthoniak is meny­nyi mindennel gyarapod­tak az elmúlt években. — Mint egy statisztika meg­állapítja, 1945-ben még csak 226 rádió volt a község­ben. Jelenleg 600 rádió­vevőkészülék és 643 veze­tékes rádió szórakoztatja, okosítja a nyírbátoriakat. A község lakói büszkék arra is, hogy a nyírbátori j £ termelőszövetkezetek nagy gazdasági udvarai is1 sok létesítménnyel gyarapodtak tovább az idén. A Lenin Termelőszövetkezetben pél­dául egy kovácsműhely, egy kerékgyártóműhely, egy istálló,egy sertés sza­badszállás, egy sertésfiaz- tató, egy nagy baromfiéi, a megvásárolt 24 kalapácsos darálónak egy darálószin, egy korszerű burgonyafőző­ház, több beton- és tégla­siló és egy virágház épült, ugyanakkor kibetonozták negyven vagonos raktáru­kat is. A Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai egy do­hánypajtát, egy sertésíiazta- tót és egy raktárt építettek portájukra. A nyírbátoriak most azt tervezik, hogy a jövőben visszamaradó 50 százalék­ból napozót és beton für­dőmedencét építenek a hí­res szülőotthon' meiletti bölcsődében és új járdát ké­szítenek a Sallai-utcában. Mint a minap közöltük Nyíregyházán, a Tokaji- útoh, már az elmúlt hét péntekjén átvették a Mező­gazdasági Gépjavító Válla­lat új telepét. A hét és fél milliós költséggel épült új gyártelepen nemcsak az or­szág, de egész Közép- Európa legkorszerűbb me­zőgazdasági gépjavító üze­mét rendezik be október elsejére. A régi, Széchenyi-utcai telepről már költözik a gépjavító vállalat. A Ma-/ lom-utcai oldalról most köl­tözik az üzemanyagraktár és a javításra behezott gé­pek. Az új gyártelepen már rendezik a raktárt. Októ­ber elsejére befejezik a költözködést és az új tele­pen megindul a munka, hogy a tízszeres élüzem újabb kiváló eredménye­ket halmozzon eddigi sike­reire. Mint kiszámították, az új gyártelepen a szalagrend­szerű javítással lehetővé válik majd, hogy 315 óra helyett 260 óra alatt javít­sanak ki egy-egy erőgépet. Ezzel együtt jár természe­tesen az is, hogy jelentő­sen csökken a traktorok javítási költsége is. A régi, szűk Széchenyi-utcai tele­pen legfeljebb 30 ember tudott volna kényelmesen dolgozni. Ehelyett ptször- ennyi ember volt kényte­len végezni munkáját, sok­szor elég mostoha körülmé­nyek között, sárban, fagy­ban, a szabad ég alatt. Az ú.i gyártelep hatvankor 18 méteres, központi fűtéssel ellátott szerelőcsarnokában kényelmesen dolgoznak majd a hibás traktorokon. A szerelőcsarnokból nyíl­nak majd a kiszolgáló mű­helyek, a gépműhely, az anyagraktár és a szerszám­kiadó. Mindez lehetővé te­szi a javítás szalagrendsze­rének bevezetését és azt, hogy lecsökkentsék a trak­torok javítási idejét. Az üzemen belüli anyagmoz­gatást két villamos tar­goncával, egy emelődarus és egy sima, úgynevezett platós targoncával könnyí­tik és gyorsítják meg. Ed­dig lassan haladó és na- héz fizikai munka volt a kézikocsin folyó anyagszál- ■ iitás. Addig, míg a régi, szűk üzembw gépenként 5—6 óra is elfőcséreiődött, mert az elkészült erőgépet csak a többi erőgép megmozga­tásával tudták kihozni, — az új, tágas üzemben egyetlen egyszer sem las­sítja meg ilyen bonyoda­lom a munkát. 1 A Széchenyi-utcai telepen 1 órákig kellett tétlenül vá- j rakoznia a szerelőbrigád­nak, ha próbára indítottak j egy kijavított gépet. Mert j a. szűk műhelyben benn- > szorultak a kipuffogó mér­ges gázok és a szellőztetés bizony nehezen ment. Az új gyártelepen külön bc- járató-terem áll rendelke­zésre, hogy tovább gyor­sítsa a traktorjavítás mun­káját. A nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat új telepén decemberre el­készül az új öltöző, a fürdő és a kultúrház is. Az üzem kollektívája még jobb munkával hálálja majd meg az egészséges, jó mun­kakörülményeket, amelye­ket az új gyártelep teremt számára. És úgy dolgozik, hogy a tízszeres • élüzem el­nyerje a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. * i JEGYZETEK NYÍRBÖGDÁNYBÓL I. Tarkaruhás lányok, vidám fiatalok, teltarcú asszonyok, tréfálkozó kedvű férfiak szedik, válogatják a Parti­zán TSZ 30 holdas gyümöl­csösében a Rozmaring- és Jonathán-almát, melynek terhe alatt földig hajlottak az. ágak: 40 vagon termést szednek le a 30 holdról, ami közel másfélmillió forinttal gazdagítja a szövetkezetei. Annyi a termés, nem bír vele a tagság. Vendégek jöttek hozzájuk, hogy idejé­ben befejezzék a szüretet. Hej, be nagy szükség volna 50—60, vagy talán még száz munkáskézre is! De sürget a vetés is. Kétszeresen gyor­sítani kell tehát a betakarí­tást.: Minden egyszerre jött össze. Dolgoznak is becsülettel a szövetkezet tagjai. A 63 család ilyenkor kevésnek bizonyul. MIÉRT NEM VOLT ÜJ BELÉPŐ EDDIG? A szövetkezet tagjai a gazdag termés és az egy munkaegységre eső jö­vedelem nagymérvű növe­kedése láttán azt a téves nézetet terjesztették el a faluban, hegy „elegen va­gyunk, nem veszünk fel új tagot közénk.” Ezt a helytelen nézetet aZzal igyekeztek „bizonyíta­ni“, hogy amennyiben zár­számadás előtt vesznek fel új belépőket szövetkezetük­be, csökken az egy munka­egységre eső jövedelem. So­kan azt is hangoztatták: „a készre jönnének, megeszik előlünk a jövedelmet”. A téves nézetet elsősorban a gyümölcsösben dolgozó brigád tagjai terjesztették. Gál Mihály, Stál János, Nagy Gábor és még néhá- nyan. akik a gyümölcsösben végzett munkájuk eredmé­nyeként 3—400, sőt 5—600 munkaegységet is teljesítet­tek. Ezek a szövetkezeti ta­gok a legutóbbi közgyűlésen szinte egyszerre kiáltották: „Nem vesszük , fe! Meg­mondja Ferenc 18 holdast és Esik Ferenc 5 holdast“, akik felvételüket kérték a Partizánba. MIÉRT NEM VETTÉK FEL MEGMONDJA FF.RENC KÖZÉP- PARASZTOT? Mikor Megmondja bácsi bejelentette belépési szán­dékát Farkas Benjámin elv­társnak, a szövetkezet elnö­kének, kérte, adjanak vá­laszt. „Felveszik-e a cso­portba?“ Hosszú hónapokig válasz­ra sem méltatták. Meg sem hívták a felvételé; tárgyaló szövetkezeti gyűlésre. Tá- vcllétébcn tárgyaltak ügyé­ről. Elutasították azzal, hegy „nem szeret dolgozni”, noha az elnök elvlárs jól ismeri Megmondja Feren­cet. Közösen dolgoztak, amíg az elnök is egyéni gaz­dálkodást folytatott. Ren­des embernek ismeri. De mivel Megmondja bácsi kérte, hogy lehetőleg korá­ra való és szakértelmére való tekintettel, szeretne a gyümölcsösben dolgozni, a gyümölcsös-brigád tágjai kórusban mondták: „Nem vesszük fel!“ A másik elutasító „indok“ az volt, hogy 2 hold gyü­mölcsöst nem visz be á szö­vetkezetbe. Vajon megnéz­ték-e a hivatalos kimutatás­ban, hegy Megmondja Fe­rencnek mennyi gyümölcsö­se van? Nem. Ráfogták, hegy 2 hold gyümölcsöse van. Pedig az az igazság, hogy két gyermekének gyü­mölcsösével van 2 hold. Nem beszéltek Megmond­ja Ferenc középparaszttal, jhegy mit tartalmaz az alap­szabály. Meg sem kísérel­ték, hogy a belépni szándé­kozó középparasztot meg­győzzék a szö'xtkezeti gaz­dálkodásról és az alapsza­bály betartásáról. Pedig ép­pen ezért kellett volna meg­hívni a felvételét tárgyaló közgyűlésre. HOGY FOGADTÁK A KŐKÉPPAKASZTOK MEGMONDJA FERENC VISSZAUTAL"'“ "SÄT? Nemcsak Megmondja bá­csi érc ''"”'H a Partizán TSZ felől. Nap mint nap többen koresték fel az első próbálkozót, hegyan s mint fogadták a Partizánbéliek. Ele“'“-' Megmondja Ferenc maga is azt hitte, majd megtárgyalják a felvételét s türelemre intette gazda­társait. Majd kerülő úton tudta meg, hogy azzal a vé­leménnyel utasították el fel­vételi kérelmét, hogy „nem szeret dolgozni”. Ezt pedig már ő sem akarta megmon­dani a lobbi érdeklődőnek. De bárhogy is titkolta, más- hez is eljutott az igazságta­lan döntés híre. Amikor megtudták, hogy Megmond­ja bácsit meg sem hívták a közgyűlésre, elhallgattak. Lemondtak arról, hogy a szövetkezeti útról gondol­kodjanak. Ügy vélték, he-»“ - Partizán Termelő- szövetkezet megközelíthe­tetlen számukra. (Folytatjuk.) Igen szép termés volt az idén szilvából is Nábrádon. Ezekben a napokban van a lekvárfőzés szezonja. Na­ponként egy-egy háznál ösz- szejönnek a fiatalok cs ott vidám dalukkal játékukkal segédkeznek a lekvárfőzés­ben a vendéglátóknak. # A kótaji Lenin Termelő- szövetkezeiben a DlSZ-szer- vézet két hold dohányt mü­veit az idén. melyet a szö­vetkezeitől kaptak. Ezt a területet napi munkájukon felül gondozták, s jövedel­mét a DISZ-szervezct kul­turális és sport célokra for­dítja majd. A megyei bíróság megkezdte Balogh és társai bűnügyének tárgyalását A megyei bíróság Nagy­tanácsa megkezdte Balogh Gyula és társai, üzérkedő és kupecbanda bűnügyének tárgyalását Nyíregyházán. Hétfőn és szerdán voltak már tárgyalási napok. Ba­logh Gyula kisvárdai ku- pec-hentes, volt keretle­gény cinkosaival együit nagyarányú üzérkedést foly­tatott, sertéseket, szarvas- marhákat vásárolt fel, s azokat drágábban adta to­vább. Ezzel a tevékenysé­gükkel magasra hajtották a szabadpiaci árakat, gátolták a begyűjtési tervek teljesí-, tését, akadályozták népünk húsellátását. Egyes tanácsi és begyűjtőszervek ébersé­gét kijátszva, még megbízó­leveleket is szereztek ma­nóknak bűnös üzelmeik leplezésére. Jellemző, hogy a vádlottak között olyan hírhedt, népcllenes alakok vannak, mint Balogh Gyula fia, Ferenc, aki már há­romszor volt ’ börtönben hasonló vétségért, Auspjtz József és Perjési András közismert nyírbátori kulák- kupecek, akik más hasonló vétségért most is börtön­ben ülnek többcsztendei büntetést töltve, Czibere Miklós büntetett előéletű porcsalmai kupcc, Tóth Ist­ván volt földbirtokos. A bűnügynek 22 vádlottja van. A vádlottak egy részénél a házkutatások során dol­lárokat találtak élrejtve, Kosztyi Ferencnél pedig robbanóanyagot és lőszert. A Hazafias Népfront is kiveszi részéi a téesz mozgalom fejlesztéséből Jól értették meg pát­iunk helyes politikáját megyénk népfrom-bizottsá­gai, s így a soron lévő leg­fontosabb feladatok végre­hajtásából igen jól kivették részüket. A téesz-mozgalom fel­lendítésében jelentős mun­kát végeztek járásaink és községeink népfront- bizottságai. — Különö­sen Lelevek és Besenyőd községekben érdemel fi­gyelmet aktív működésük, ahol a legkülönfélébb esz­közöket alkalmazzák a íéesz-mozgalcm elősegítésé­re. A legkiválóbb termelő­szövetkezetek népszerűsíté­sét például úgy oldották meg, hogy rajzok, tényké­nek útján ismetrették azok fejlődési útját. Termelvé- r.yeiket, állataikat úgy­szintén fényképekkel mu­tatják be a község egyéni gazdálkodóinak. Hiba azonban, hogy az utóbbi hetekben elhanya­golták ezt a munkát. Természetesen csak ak­kor tökéletes munkájuk, ha maguk a népfront-bizott­sági tagok járnak elől jó példával. Úgy, ahogy ezt K. Kovács Imre népfront­elnök is teszi . Tiszadobon, avagy ugyanitt Szőnyi Já­nos, Bódog Albert és más bizottsági tagok, akik el­sőnek leptek be a helyi téeszbé. így aztán hallgat­nak is rájuk az emberek, hiszen nem a levegőbe be­szélnek, hanem tetteikkel igazolják magukat. S hogy Keje-tanyán megalakult az. Új Föld TSZ, abban nem kis szerepe van dr. Csák Lászlónak, a járási nép­front elnökének, aki több alkalommal végzett itt népnevelő munkát. Vannak viszont olyan bi­zottságok is, amelyek mun­kája nem kielégítő,. ilyen például Nyírtelek község néplront-bizottsága. Az igaz ugyan, hogy. az elnök a pe­dagógusok támogatásával jól dolgozik. De kevés ez, különösen, ha magára ma­rad. Változtatni kell ezen az állapoton Nyírteleken, de a többi hasonló hibába eső községekben is, mint Rohodon, vagy Vámosoro- sziban, ahol úgyszintén van mit javítani a munkán. Népfront bizottságainknak a továbbiakban pedig még odaadóbban, még példásad­ban kell . haladniok azon az úton, melyen elindultak. Kovács István, a Hazafias Népfront megyei titkára. Egyre erősödik a Nyír- eleki Állami Gazdaság OlSZ-szcrvezete. Az utób- ií időben kilencven szerve­iden kívüli fiatal lépett be i DISZ-be. A belépőknek tagyobb része lány.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom