Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

XII. évfolyam. 230. szám ARA 50 FILLER A mai számban : Módszerek a termelőszövetkezetek számszerű fejlesz­téséért a nagykállói járásban (2, oldal) Nemzetközi szemle (3. oldal) Irodalom — művészet — kritika (4. Oldal) Rádióműsor (6. oldal) Jövő évi kenyerünk alapja Mezőgazdaságunk, első feladata most az ország kenyerének bőséges biztosítása. Pártunk Központi Vezetőségének 1955 június 8-i határozata azt Is hang­súlyozza, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésének ösz- szes több feladatai közül ebben legnagyobb az elma­radásunk. Ilyen esős esztendőre csak ritka években számít­hatunk, ezért a mostam jó terméssel nem bizakodha­tunk el. Jól ismert előttünk, hogy népünk kenyér­ellátásához és a gyengébb évekre szóló tartalékolás­hoz évenként 30 mill.o mázsa kenyérgabona szüksé­ges. Az 1950—54-es esztendők átlagában viszont a búza és rozstermésünk országos viszonylatban csak 20 millió mázsa körül mozgott. A szükségesnél kevesebb termés annak a követ­kezménye, hogy sem vetésterületben, sem a termés­átlagokban nem értük el a kitűzött célokat. Mindez parancsolóan veti fel, hogy a vetéstervek teljesíté­sére sokkal nagyobb gondot fordítsanak falusi taná­csaink, mint eddig bármikor. Erre most meg js van a lehetőség. A vetéstervek egyénekre vannak lebontva, minden termelőnek ismernie kell, mennyi az a terület, amelyet kenyérgabonával kell bevetnie. Tanácsaink egyik legfontosabb kötelessége legyen, hogy már most a beindult vetéseknél szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a tervek teljesítését. Készíttessenek ölezőket és mér­jék fel a kérdéses területeket. Ahol hiányzik a meg­felelő terület, kötelezzék az illetőket a hiányok azon­nali pótlására és egyben alkalmazzák a mulasztóval szeqiben a törvényes rendszabályokat. Egyetlen hold sem hiányozhat kenyérgabona ve­téstervünkből. Ez minden egyes dolgozónak is jól felfogott ér­deke. Ezért tanácsaink a dolgozók széles rétegeivel karöltve dolgozzanak. Támaszkodjanak elsősorban a kerületi tanácstagokra, vonják be a felvilágosító és mozgósító munkába a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait, a termelési bizottságot, tömegszervezeteket és minden becsületes dolgozó embert. Olyan légkört ala­kítsanak ki a községekben, hogy maguk a dolgozók lépjenek fel azok ellen, akik tudatosan akarják be­csapni a nép államát azzal, hogy nem tartják be a vetéstervüket. A tanács feladata az is, hogy biztosítsa a vetés előkészületeinek legfőbb feltételeit. A legjobb előve- temények, műtrágya biztosítása mellett különösen fontos előfeltétel a jó vetőmagról való gondoskodás. A vetőmagra nagyon kell ügyelni ebben az évben, mert az esős időjárás miatt sok helyen csökkent a búza és a rozs csirázási erélye. Ajánlatos tehát min­den vetőmagot ellenőrizni csiráztatási próbával. Ezt mindenütt házilag is el lehet végezni. Az agro- nómusok ebben is nyújtsanak segítséget a falunak. A nyírlugosi Sztálin TSZ-ben például csak 36 százalékos volt a mag csiraképessége. Ha ezt elvetették volna, csupán egy harmada kelt volna ki. Vágy ki Kellett volna szántani, vagy pedig a csekély terméssel bosz- szulta volna meg magát. Nagy gond fordítandó tehát a jó vetőmagra.-Ál­lamunk csak megyénknek közel 450 vagon minőségi vetőmagot juttatott s ezen kívül a községekben is akad megfelelő vetőmag. Csak cserélni kell. Ennek ellenére mégis vannak községek és járások, ahol tanácsaink elhanyagolják ezt a fontos kérdést. A kisvárdai járás például lOvagon búzát és 60 va­gon rozsot kapott cserére. A mag mégis ott várakozik a magtárakban és csak vontatottan halad a cseré. Hasonló a helyzet a vásárosnaményi járásban is. Nem kevésbé fontos a vetőmag tisztítása sem. Községi tanácsaink erre is nagyobb gondot fordítsa­nak. Minden tisztító berendezést használjanak ki. Gondoskodjanak róla, hogy a községekben lévő sze­lektorokhoz minden dolgozó paraszt vigye el vető­magját és tisztítsa ki. Ebben a gépállomásokra is nagy felelősség hárul. Nyírbogáton például szeptem­ber 10—17-ig volt beütemezve a vetőmagtisztítás, a szelektor pedig, amely ezt a munkát végezte volna, Gelsén állt kihasználatlanul. Gépállomásaink becsületügye a talajelőkészítés és vetés munkájának jó végrehajtása. Termelőszövet­kezeteink csak jó minőségű munkát vegyenek át. Feltétlenül a legjobb gyakorlati tudással rendelkező tsz-tagokat osszák be a vetés egész időtartamára a vetőgépekhez, akit tegyenek felőssé a jó munkáért. Helyes átvenni azt a több tsz-ben bevált módszert, hogy jó munka esetén prémiumot ad a vetéshez be­osztott dolgozónak. A nyírbátori Vörös Csiliag és a nyírgyulaji Petőfi TSZ-ek alkalmazták ezt a mód­szert és eredményesnek bizonyult. Dolgozó parasztságunk szívlelje meg: a vetéster­vek határidőre és jó minőségben való teljesítése nemcsak állami kötelezettség, hanem egyben a gaz­daságos és jövedelmező termeléssel egész dolgozó népünk jóvó évi bőséges kenyerének alapja. 1955 szeptember 18, vasárnap TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBŐL JELENTIK Jó agrotechnikával érték el eredményeiket a demeeseri Remény TSZ tágját Most az őszi vetések ide­jén sok helyen gondot okoz az elővetemény helyes megválasztása. Tavaly is volt ilyen problémánk, amelyet így oldottunk meg: 50 hold Petkusi rozsnak búza volt az előveteménye. Ez nem a legszerencsésebb eset s ha csak lehet el kell kerülni. De ha mégsem le­hetséges, akkor — úgy, amint azt Erdei elvtárs mondotta a két napos ga­bonatermesztési értekezle­ten — minden lehető, mó­don alkalmassá kell tenni az elővetemény talaját. Mi a búza tarlóját azonnal meghántottuk. Megvártuk a gyommagvak zömének ki­kelését s akkor 21 cm mély vetőszántást végeztünk. A vetés előtt tárcsáztunk. A vetőmagot csirázási próba alapján állapítottuk meg. DO kilót vetettünk holdankint. Korán vetet­tünk s így megerősödve ment a télnek. Ebben a műtrágyázás is segített. Ta­vasszal korán hengérez­tünk, utána boronáltunk. Az időjárás is kedvezett igaz, de a jó agrotechnika nélkül nem sikerült volna holdankint 14.40 mázsa termést elérni. Gondosan jártunk el a többi kalászo­soknál is. Nem is bántuk meg, mert őszi árpából 16.56, tavaszi árpából 15 mázsa lett az átlagtermés. A demecseri Remény TSZ tagjai örültek a jó eredménynek, mert munka- egységenkint 7.50 kilót osz­tottunk előlegbe csak a ke­nyérgabonából. Zárszam- adáskor a takarmánygabo­nával együtt 13.50 kiló ga­bona jut egységenkint a tsz. tagjainak. Ezeken a tapasztalatokon okulva — az idén még na­gyobb gonddal törekszünk a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló határozat meg­valósítására. Csíki Lajos tsz-élnök. Folnelder József agronómus. Silóznak a laskodi Vorosiiov TSZ-ben A laskodi Vorosiiov TSZ minden évben nagy gon­dot fordít a jószágállo­mány takarmánnyal való ellátására. Az idén is sok és jó minőségű silótakar­mányt készítenek. Hogy a silózási munka zavarta­lanul haladjon, DISZ-fia- talokból silózási brigádot szerveztek, amely csak silózással foglalkozik. — Lelkesen csinálják a fia­talok, hiszen nemcsak a tsz. állatállományának, ha­nem a háztáji állatoknak is biztosítani akarják a téli takarmányt. Tamás György Baktalórántháza. esz Örömmel dolgoznak úf belépők Sóstóhegyen A sóstóhegyi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai boldogan fogadták az új tíz belépőt. S az új tagok sem soká érezték idege­neknek magukat, hiszen a nagy közösségben röviden a belépés után munká­hoz láttak, s boldogan szedik a szövetkezet dús almáját. Boldogságuk nem alaptalan, hiszen előre­láthatólag 6 kiló alma fog jutni munkaegységenként, Légrádi József, a Petőfi TSZ elnöke. ^Qúliúd az új étet útján Nehéz, keserves vajúdás­sal születik az új. Van, ahol percek alatt történik, más­hol hosszabb ideig tart, — de kárpótlásul erős, eleven, az életei hangosan követelő a jövevény. Rohodon ez év őszéig nem volt termelőszövetke­zet. Többször akarták, de mindig visszariasztoltúk azok az erők, amelyek nem akarták, hogy a világra jöj­jön. Az életet azonban nem lehet sokáig jeltartóztatni. Hat héttel azelőtt a kommu­nisták kezdeményezésere megalakult az Üj Élet — és tagjai — mintha egyszerre akarnák pótolni a több év mulasztását olyan lendület­tel láttak a szervező, terve­ző munkához. Mint a gát­ját vesztett patak, olyan ki­robbanó erővel árad az évekig visszafojtott energia, alkotó kedv. A szövetkezet nagyszerű fekvésű, rende­zett tábláira elkészült a ve­tésterv, folyik a szántás, az iskola udvarán — ahova ideiglenesen helyezték — magasra tornyosul a járás­tól kapott lebontott épület­anyag és hétfőn, a szövet­kezetei patronáló Sertéste­nyésztő Vállalat segítségé­vel — megkezdik a negy­ven férőhelyes istálló építé­sét. Pezsgő, friss élet költö­zött a községbe. Esténként még 11—12 óra körül is vi­lágos a párthelyiség, a ta­nácsháza, a kultúrház abla­ka. Béniről számok, tervek formájában, — egyszeregy­szer szenvedélyes vitákkal megszakítva, — a falu új életének képe bontakozik ki. A kultúrházban a fiata­lok a termelőszövetkezet sportpálya-építési tervét vi­tatják és képzeletükben már a zöld gyepén rúgják a labdát, vagy a futópályán száguldanak. A párthelyi­ségben a kommunisták a halastó-építés tervét vitat­ják, — jövőre már hatvan mázsa halat akarnak abból, — majd heves összecsapás támad a tsz-beliek és azok között a kommunisták kö­zött, akik még nem határoz­ták el magukat a belépésre. Helyes-e egy napot is késni a válasszal, amikor ilyen le­hetőségek állnak előttük, amikor a párt hívja fal őket? — így teszik fel a kérdést a termelőszövetke­zet kommunistái és K. Éles Bertalan, B. Éles András, Szombati Sándor és társaik gyors választ ígérnek, olyan választ, amilyent kommu­nistától vár a párt. ,,Szerettei üdvözöljük...“ A tanácsháza hosszú asz­talán tucatnyi frissen ké­szült plakát. Lőrincz Mar­git DISZ-fiatal, aki csütör­tökön lépett be a termelő­szövetkezetbe — édesapja alapító tag volt — nagy gonddal festi a betűket: „Szeretettel üdvözöljük az újonnan belépett tsz-tago­kat! Ferenczi Gyula, P. Ba­logh András agrönómus, Bu­da Albert, Jakab Sándorné, ifj. Horváth József, Győri t Dániel, ifj. Horváth József- i né, Győri Dánielné új belé­pőket. — Üj Élet TSZ veze­tősége.“ Csütörtökön, pénte­ken 5 taggal, szombaton délig újabb négy taggal erő­södött a termelőszövetkezet. Szombaton délben írta alá a belépési nyilatkozatot F. Balogh András, a szövetke­zet agronómusa. Tegnap este közgyűlésre hívták össze a szövetkezet tagságát. A vezetőség javas­latára elhatározták, hogy éves tervük alapján ver­senyre hívják a megye ösz- szes ez évben alakult ter­melőszövetkezetét és ezen belül párosversenyre a cé- génydányádi Dózsa Terme­lőszövetkezetet, hogy mu­tassák meg: Ki zárja na­gyobb eredménnyel az első gazdasági évet. A rohodi Uj Élet TSZ éves versenyfelhívása „Augusztus 10-én alakult meg a termelőszövetkeze­tünk és a mai napig elért fejlődés eredményeként 35 családdal 50 taggal, 492 hold főidőn gazdálkodunk. Termelőszövetkezetünk tag­sága megtárgyalta és elfo­gadta az őszi kalászosok vetéstervét, kijelölte az épületek helyét és az épít­kezés sorrendjét, valamint az állatállomány fejleszté­sének tervét. Ennek alapján elhatároz­tuk: 1. Őszi búzából 120 hol­dat vetünk el október 25-ig. A talajelőkészítést és a vetést a Nyírmadai Gép­állomás végzi. A 120 hold­ból 70 holdat keresztsoro- aan vetünk és a vetőágy­előkészítésével együtt hol­danként 100 kg. szuperfosz­fátot és 30 kg. pátisót ada­golunk. A vetést két hen­ger között végezzük, ezzél biztosítjuk, hogy a vető­mag ülepedett vetőágyba kerüljön és a gépi aratás­hoz alkalmas legyen. Ta­vasszal fejtrágyázunk és mindezzel elérjük a hol­dankénti 12 mázsás átla­got. 2. 60 hóid rozsot vetünk, melynek talaj előkészítésér 51 ugyanúgy gondoskodunk, mint a búzánál. A rozs 70 százalékát is keresztsoró- san vetjük. A vetést szep­tember 30-ig befejezzük. Tavasszal fejtrágyázunk és ezzel a módszerrel 9 mázsás átlagot érünk el rozsból. 3. Őszi árpából 20 holdat vetünk keresztsorosan. Ta­lajelőkészítéséről és a talaj­erő utánpótlásáról a ke­nyérgabonához hasonlóan gondoskodunk. Ezzel a módszerrel holdanként 15 mázsás átlagtermést érünk el. A tervbevett termésátla­gok figyelembevételével már az első évben kenyér­gabonabeadási kötelezettsé­günkön felül 5 vagon ke­nyérgabonát adunk el sza­badon szeretett államunk­nak, amelytől annyi segít­séget kapunk alakulásunk­tól. Ezért Ub. 130.000 fo­rintot kapunk és ezenkívül tíz kg. kenyérgabonát osz­tunk munkaegységenként. Tavaszi vetéstervünk Jobb növényekből 1. Burgonyából 60 holdat vetünk. Ebből holdanként 100 mázsás termésátlagot érünk él. 2. Kukoricából 50 holdat velünk, melyen holdanként 30 mázsás átlagot érünk el. 3. Napraforgóból 30 hol­dat vetünk, melyen 6 má­zsás átlagot érünk el. 4. 10 hold dohányt ülté­tünk, 9 mázsás átlagot érünk el. 5. 10 hold takarmányré­pából 180 mázsa átlagot érünk el. Fenti eredményeket a gé­pi munka alkalmazásával, a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű al­kalmazásával érjük el. (Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom