Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-17 / 219. szám
NÉPLAP 1955 szentember 17, szombat PA RTÉPÍTÉS * Szélesebb alapokra kell helyezni a tsz$-tejlesztés agitációját Ibrányban Jegyzetek a községi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésének beszámolójából Ibrány községben, ,az alapszabály szerint működő, III. , típusú termelőszövetkezetek (Vörös Csillag, Rákóczi,' A1-, kotmány) elért termésátlagai felülmúlja áz I. típusú tszcs-k és az egyéniek termésátlagait. így például búzából 2, rozsból 1 mázsával. De sokkal kedvezőbbek terméseredményeik kapásokból is. Ez pedig a tagság egyre növekvő életszínvonalát segíti elő, illetve biztosítja. A többi III. típusú termelőszövetkezetek mellett a Rákóczi TSZ tagsága is igen szép eredménnyel fogja zárni ezt a gazdasági évet. Például: az egy munkaegység értéke — pénzben és természetben — jóval meg fogja haladni a 100 forintot! Ezek az eredmények fényesen bizonyítják, hogy többet, jobbat csakis a szocialista nagyüzemi termeléssel lehet elérni. Ezért mindenekelőtt a kommunistáknak, a dolgozók által különböző vezető funkciókba választottaknak kell példamutatóan minden erővel támogatni ezt az egyedüli helyes utat. Még jobban le kell vetkőzni a befeléfordulás káros voltát Az alapszabály szerint működő III. típusú termelőszövetkezetekben bizonyos mértékben még mindig tartja magát a befeléfordulás káros és helytelen nézete. Elhallgatják ez elért eredményeket és nem szívesen vesznek fel maguk közé új tagokat. (Ez -az utóbbi téves nézet persze megszűnőben van már, de még mindég van ezen a téren is javítanivaló.) A legsúlyosabban nyilvánul ez meg az Alkotmány TSZ-ben. Ugyanis v ebből a tsz-ből léptek ki 1953 őszén a legtöbben. De az eltelt idő óta egyre többen felismerték, hogy .' helytelenül cselekedtek akkor és mind többen vannak, akik szívesen térnének vissza a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Csak éppen a hívó szóra várnak — ami sajnos, mind jobban késik. Élő, eleven legyen a Isz-szervezés agitációja Hogy a III típusú tsz-ek számszerű fejlesztése eredményesebben haladjon, a községben,- ahhoz szükséges az, hogy az agitáció minél élőbb, elevenebb legyen. A tsz-ek pártszervezetei adjanak meg minden segítséget ehhez a munkához. Dolgozzák fel ’a , termelőszövetkezetek. tagjainak nagymértékben . megjavult anyagi . helyzetét és tegyenek összehasonlítást . jövedelmük szempontjától azzal az időszakkal, amikor még azok is egyéniek voltak. Csakis így válnak maguk, a szövetkezeti tagok is a jobb paraszti élet agitátoraivá. i . Feltétlenül nagyobb gonddal kell előkészíteni az e célt szolgáló néppevelő értekezleteket is. Ismerniök kell a népnevelőknek és minél szélesebb körben tudatosítani a Ilii. típusú, önállóan működő tsz-ek tág-, jainak a közös részesedésen felül járó más egyéb juttatásokat, kedvezményeket, így például a beadás terén, is jelentős kedvezményt élveznek a tsz-tagok. A tárV sadalombiztosítás révén ingyenes' kórházi . ápolásban, gyógykezelésben, gyógyszerben részesülnek. • A szociális juttatás során .anyasági segélyt kapnak a szövetkezeti asszonyok, valamint családi« pótlékban részesülnek a többgyermekes családok. S ugyanígy gondoskodik a termelőszövetkezet idős tagjairól is az alapszabály szerint biztosított szociális alapból. De, hogy mindennek jelentőségét tudja és ismerje minden ibrány i, dolgozó paraszt, ahhoz az szükséges, hogy a szervezett ágitáció során ez köztudattá váljék. Szélesebb alapokra kell helyezni az agitációs munkát! A termelőszövetkezetek számbeli és minőségi fejlesztése, gazdasági megerősítése nem könnyű feladat. Ezt nem végezheti egyedül a községi pártbizottság, sem a tanácselnök. Ebben a nagy, de megtisztelő munkában minden párttagra és becsületes pártonkívüli dolgozóra, .elsősorban, termelőszövetkezeti tagokra és vezetőkre szükség van. Szélesebb alapokra kell helyezni az - egyéni agitáeiót. Semmiképen nem szabad azonban türelmetlennek lenni. Ha arra ■ szükség van, tízszer -is fel kell keresni egy-egy egyéni dolgozó parasztot és meggyőzni, a megoldhatatlan tények alapján. S ha lendületes, odaadó munkával folyik Ibrányban is a termelőszö-. vetkezetek számszerű fejlesztésének agitációja, akkor rövid időn belül leméri hetően komoly eredmények fognak születni. Bizonyítja ezt az, hogy az utóbbi napokban is 20. család 32 taggal, 31 hole} földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját Ibrányban. - Asztalos Bálint. A Szerkesztőség postójóból Szovjet vendégek látogattak cl hozzánk Nemrégen nagy megtiszteltetés ért. bennünket, A ’mezőgazdasági kiállításra érkezett szovjet vendégek meglátogatták . nyírmadai ‘sertéstenyésztő telepünket.' Látogatásuknak célja az volt, hogy egy modernül ■berendezett hizlalda üzemeltetését megfigyeljék, és lássák az- egész munkafolyamatot, ami itt történik, a takarmányozástól kezdve, a sertések beérkezésétől az elszállításig. . Különösen gondosan tanulmányozták .a Sertésfajták' kialakulását, azok termelési . alakulását fajtánként, 1 takarmányozását és elhelyezését. A nyír- .rnadai telep vezetőségét tanáccsal látták cl a takarmányozásra és elhelyezésre vanatkozóan. A sertéstar- ‘tás, önköltség ' alakulás és gazdaságos termelés kérdését is nagy ‘ érdeklődéssel figyelték, erre vonatkozólag is sok hasznos tanáccsal látták el a helyi . vezet őséget. Örömmel állapították meg a vendégek,. hogy a tisztaság és a munkamenet jó a telepen. Megelégedéssel távoztak Nyírmadáról. Móricz Ferenc, a Sertéstenyésztő Vállalat igazgatója. Terjesszük el széles körben a legjobb munkamódszereket! Röviden, egy miniszteri utasításról A kohó- és gépipari miniszter a vállalatokra kötelező utasítást, hozott a szakma kiváló dolgozóinak, a kormánykitüntetésben részesült és az élenjáró dolgozók munkamódszereinek elterjesztéséről. Az utasítás többek között kötelezi a vállalat igazgatóját, főmérnökét, hogy havonta gondoskodjon rendszeres üzemi munkamódszer-bemutatók szervezéséről. Ezeken a bemutatókon ismertessek cs terjesszék cl a kitüntetett dolgozók élenjáró munkamódszereit és munkafogásait. Termelési értekezleten a dolgozók előtt részletesen ismertetni kell a sztahanovista címmel kitüntetett dolgozók munkamódszerét, újítását, — hogy azokat a többi feltételek teljesítésével együtt részletesen megvitathassák a dolgozók. A legjobb módszerekről a vállalatoknak munkamódszer-tanulmányokat kell készíteni, melyekben elemezni kell a több, azonos munkát végző élenjáró dolgozó munkáját. Az igy kialakított legjobb módszereket sztahanovista iskolákon. tanfolyamokon és közvetlen tapasztalatcsere útján ismertetni kell a dolgozókkal. — és széles körben cl kell terjeszteni. Az élenjáró munkamódszerek terjesztésével kapcsolatos feladatokat a műszaki intézkedési tervbe is be kell építeni. A miniszteri utasítás maradéktalan végrehajtása feltétlen a Sztahanov-moz- galom kiszélesedését, a sztahanovisták számának növekedését fogja eredményezni. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok igazgatói és főmérnökei tekintsék egyik legfontosabb feladatuknak az utasítás minél gyorsabb és minél eredményesebb végrehajtását. Az üzemi pártszervezetek az üzemi szakszervezettel együtt ne mulasszák el messzemenően segíteni -a vállalatnál a miniszteri utasítás végrehajtását. Kovács Ida boldogsága A Nyírlugosi Állami ■ Gazdaságban jórava- ló. szorgalmas munkás Kovács Ida. A kertész-brigádban dolgozik. A múltkor a brigád egyik tagja újságolta neki. : — Hallod, Ida, sohse tudtam, hogy ily eit szerencsés vagy. Nem is mondtad,hogy. 50 ezer forintot nyert a kötvényed. A leány nagyot nézett, azt hitte, meg akarják viccelni. — Igen, igen. A Szabad Földben olvastam a nevedet, és azt, hogy nyertél, í llyan komolyan mondta • ezt a brigád-tag, hogy a leány 'hinni kezdett, futott elolvasni a Szabad Földet, s valóban . benne látta a nevét. Szaladt a postára megtudni, valóban igaz-e, hogy azt á 111. Békekölcsön- kötvényt, melynek nyerőszámából neki is van egy 50 forintos, valóban 50 ezer forinttal húzták-e ki a legutóbbi sorsoláskor. Tgy volt. Tegnap az OTP 1 nyíregyházi ' fiókinté- zetében boldogan vette fel az 50 ezer forintból az 50 forint névértékű kötvényre eső 20.010 forintot. „Gondolni sem mertem rá, hogy ilyen boldogságot fog okozni nekem a békekölcsönjegyzés“ — mondotta. 1. 1926 kora tavaszán, egy hamvas reggel, középtermetű, gesztenyebarna férfi lűrge mozgással szállt ki a vasúti kocsiból. „Büdszentmihály“ — olvasta az állomást jelző táblán. Körülnézett. Minden új, idegen, ismeretlen volt előtte. Aztán kissé idegenkedve kezébe vette orvosi táskáját, elindult a kijárat felé. Majd az állomás előtti jegenyefához támaszkodva, állt és várt. Az utasok már szétszéledtek, amikor váratlanul őszeshajú férfi szólította meg: — Az új orvos? — Igen, én vagyok az. — A doktor úrért jöttem, — s kezével az állomás előtt várakozó kocsira mutatott, — szálljon fel. Elindultak, A bakon ülő férfi már öregebb volt. Arcán a ráncok mély barázdákat szántottak. Őszülő haja úgy csillogott a napfényben, mint az ezüst. Ostorát gyakran pattogtatta, lovát a gyeplőszárral szép fejtartásra kényszerítette. Boldog volt, hogy ő ismerhette meg először az új orvost. A hátul ülő férfinak meg is jegyezte: — Nagyon vártuk már a doktor urat. Hej, de sokszor kellett volna ... Gyorsan repült a kocsi. ,A friss szélben remegtek-hajladoztak az útszeli fák ágai, nedves rügyeikből keserű illat szivárgott, — de a kocsi mélyében ülő férfi ezt nem vette észre. Félig csukott szemevei csak egyre gondolt. Arra, amire minden kezdő orvos gondolni szokott: a hivatására ... az orvosi esküre ... Félálmában maga előtt látta: féltő, segítő kezenyo- mán hegyan gyógyulnak meg a férfiak és nők, ifjú leányok" és legények és hogyan lesznek új erői -az- életnek ... hogyan változnak át az anyák bánatos könnyei — örömkönnyekké, amikor féltett kincsük, gyermekük gyógyulását látják . .. Egész gondolata az ismeretlen falu felé szállt. A FALU 2. 192C. áprilisában érkezett Dr. Kriszt Béla — egy villanyszerelő munkás 27 éves fia Tiszabüd községbe községi orvosnak. Azóta tudásának legjavát adva, itt dolgozik. Közel harminc év. Aki könnyen veszi az életet, aki csak a véletlenre bízza sorsát, annak nagy idő ez, "De aki ért hozzá, hogyan tegye gyümölcsözővé az emberi boldogulás számára a gyorsan rohanó órákat, az meg sem érzi. Dr. Kriszt Béla közel harminc év alatt megszámlálhatatlan gyermek és felnőtt egészségéért küzdött — ha kellett, éjjel, ha kellett, nappal. Bármilyen időszakban kész volt az embereken segíteni. Városán nevelkedett, városon végezte az iskolát, — de mégis csakhamar ottho- hosan érezte magát ebben a sáros kis faluban. Szenvedélyesen — az emberekkel, a faluval együttérzésben — vállalta ezt az életformát. Minden idegszálával érezte, hegy a falu sorsa egyszeriben összeforrt az ő sorsával. Ö nem lehetett más, mint a falu. S ma mór ügy hozzátartozik a falujához, mint az adakozó gyümölcsfák, mélyek jól tartják az embereket, mint a virágok, melyek beillatozzák a nyári estéket, mint minden, ami azért él, hegy adjon. Ma is csak egy cél lebeg előtte: orvosi hivatása. Hadd idézzem szerényen megjegyzett szavait: — Én nem alkottam valami nagyot, csak a kötelességem végzem. Ehhez a hivatáshoz csak egy szükséges: lelkiismeretesen szeretni, gyógyítani-az embereket... Ha újból kezdeném, csak ezt a hivatást választanám... ....... Szeretni, gyógyítani az emberekét . ..“ Igen, e szóban benne van áz a szeretet, az a küzdeni akarás, ahogyan ORVOSA Dr. Kriszt Béla orvos: közei harminc éven keresztül szeretettel küzdött és harcolt áz emberek gyógyulásáért. 3. Ma a község neve Tiszavasvári. Hosz- szú, kígyózó főutcájának vége felé van orvosi rendelője. Itt látogattam meg öt. De nem volt odahaza. A tanácsházához hivatták valamilyen hivatalos ügyben. Az illetékesek nem érkeztek meg. Ő nem várt. Gondolata-rendelője felé szállt: sokan várakoznak rám. Kisidő vártán megérkezett. Közel van már a hatvan évhez, de mozgása fürge és fiatalos. Barna haja ugyancsak megőszült, halántékán csak itt- ott árulják el egykori szépségét. Télt arcáról, széles mosolyáról határtalan ked- : vesség sugárzik. Széles homloka alatt szemének olyan tiszta a tekintete, hogy szinte meggyógyítja a betegeket, akire ránéz. A rendelőjének előcsarnokában várakozó betegek valamennyiéhez volt valami kedves, meleg szava. Az egyiktől a ■gyerek javulási állapotáról, a másiktól .már a kapás'termények várható terméséről érdeklődött. Azután megkezdte a rendelést. Előbb két kis gyermek mer.t be az apjával. Az egyiknek a vasvilla szúrta meg a lábát. Fertőzést kapott. Egy pár nappal' ezelőtt tetanusz-injekciót kapott, ■ most penicillint kap. A gyermek fél, reszket. > — Ne félj, kismokus, nem fog fájni, — nyugtatta meg simogatva a gyermeket. ■ Azután a megszokott gyakorlattal, ügyességgel beadta az injekciót. A kisgyermek mosolygott az orvosra: „Valóban nem fájt, doktor bácsi." Igv jöttek sorjába a betegek. Mindenkit alaposan megvizsgált, recepteket írt. Megfigyeltem, hogy egy cigarettára négy- ..szer-ötször is rágyújt. Amikor a betegét vizsgálja, minden tudását, gondolkodását oda összpontosítja. S e pillanatban az jutott eszembe: milyen felelősségteljesen végzi munkáját, hivatását. S csak egyre gondol: a beteg mielőbb meggyógyuljon. Amikor a betegekkel végzett, ebédelni készült. Alig fogott a leves elfogyasztásához, amikor egy férfi bekopogtatott: : — Doktor úr, tessék azonnal jönni, mert nagyon beteg a kislányom. Egy pár szóval megkérdezte, mi a baj, aztán gyorsan vette a kabátját, az orvosi táskáját, a legszükségesebb műszereket betéve s elindult. Felesége hiába kérlelte, hogy legalább az ebédjét fogyassza el. Ű csak ennyit mondott: — Első a kötelesség. 4. : ■ Közel harminc év nagy idő. Hány férfi. hő, gyermek köszönheti gyógyulását Dr. Kriszt Béla községi orvosnak? Hány ember, hány szülő köszönte mór meg örömkönnyek között gyógyító munkáját? A falu szavaival szólva,, én is csak azt mondhatom: lelkes, fáradhatatlan munkájáért megérdemli az elismerést és a köszönetét. Lehetetlen megmérni, hogy mennyit köszönhet neki a falu. Dr. Kriszt Béla községi orvos életének .pergő hétköznapjai tovább élnek, gyógyító munkái tovább hatnak. Az ő alkotó ■ereje benne van a falu közös alkotó ere-: jében. Csendes hősiességet, az emberek iránti határtalan szeretetet és még sok mindent jelent Dr., Kriszt Béla tiszavasvári orvos élete. Most a község, a nép bizalmából a falu vezető orvosa lett. — Mindég boldogan gondolok arra a tavaszi napra, amelyiken e faluba érkeztem — mondta búcsúzóul. BÁLINT LAJOS. ■*» mm
