Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

XII. évfolyam, 218. szám ÁRA 50 FILIER 1955 szeptember 16, péntek A mai számban : Szülök iskolája (2. oldal) A tiszavasvári pártbizottság ülése (2. old a' ) Begyűjtési értekezlet (3. oldal) Hírek (3. oldal) Sport (4. oldal) Megyei Totó (4. oldal) Agitáljon minden termelőszövetkezeti tag Nap, mint nap több egyéni dolgozó paraszt érti meg a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét és lép rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Megyénk területén eddig 22 új termelőszövetkezet és 9 szövetkezeti köz­ség van. Ám hiba volna, ha az eddigi eredmények láttán abban ringatnák magukat az állam szervei, a tanácsok és a termelőszövetkezeti parasztság, hogy a szövetkezetek fejlesztésének gyümölcse magától is megérik. Most az a feladatunk, hogy a termel 5szö- vetkezetek iránt még közömbös, vagy éppen ellensé­ges befolyás alatt álló dolgozó parasztokat megnyer­jük a szövetkezeti fejlődés, a szocializmus igazsá­gának. Senkisem képviselheti meggyőzőbben a szövet­kezeti gondolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztság tömegei előtt, mint a termelőszövetkezetek legjobb, legnépszerűbb tagjai. A tapasztalat is azt mutatja, hogy csak ott halad jól az előkészítő bizott­ságok munkája, a szövetkezeti fejlesztés, és ott nagy a szövetkezetek iránt az érdeklődés, ahol a helyi, a környékbeli termelőszövetkezetek tagjai sztvvel-lélek- kel kiveszik részüket az agitációból. Ezen a téren gyakoriak a mulasztások. így van ez több termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetek tagjai nemhogy önként indultak volna felvilágosító munkára, de még a felszólítás után is húzódoztak. Különösképpen tapasztalható ez az ököritói tsz-ekben és a balkányi Kossuth Termelőszövetkezetben. A ti- szadobi Táncsics TSZ-ben pedig még a vezetők sem törekedtek elég határozottan arra, hogy felvilágosító munkába indítsák a tagságot. Nem is tárják a tsz. eredményeit, sikereit a kívül állók elé. Mindig fontos, hogy a szövetkezet élete ismert legyen az egyéni dolgozó parasztok előtt, de most arra van szükség, hogy nyitott könyvként álljon előttük, és nyitott kapuval várják az új belépőket a tsz-tagok. Súlyos hibát követnek el azok a szövetkezetek, ame­lyek — ez a néhány leggazdagabb közt „divatos” — eredményeikkel, jólétükkel befelé fordulnak. Nem akarnak felvenni új tagokat. Lehet, hogy a szövet­kezeti tagok közül sokan azt gondolják: „A szövet­kezetünk jó, mi dolgoztunk érte, az új tagok egy­könnyen belecsöppennének.” Félre kell tenni az ilyen és hasonló gondolatokat és megértő barátsággal segí­teni kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszto­kat, hogy kisparcelláról szívükkel és értelmükkel is eljussanak a termelőszövetkezetekbe. Igaz, hogy a szövetkezetbe most belépő tagoknak könnyebb lesz a helyzetük, nagyobb lesz a jövedelmük, mint a régi tagoké volt a kezdeti években, de a jövőbsn velük együtt könnyebb esztendők következnek a régi har­cosokra is. Vannak olyan tagok is, akik rossz száj­ízzel emlékeznek vissza az 1949—1950-és évek nehéz­ségeire, a meg nem értésre, amit talán éppen szók okoztak, akik már egyszer voltak tagok és most újra a termelőszövetkezetbe hívnak vissza. A termelőszö­vetkezeti gazdálkodás módját és jövőjét jól ismerő tsz-tagoknak éppen a közösség érdekei miatt félre kell tenniök a régi sérelmeket és szeretettel, tárt ka­rokkal kell fogadni az újra belépőket. Igen fontos a termelőszövetkezetek megerősödése és fejlődése szempontjából az, hogy a középparaszt­ság tömegesen forduljon a szövetkezetek felé, hogy a belépők gyarapítsák a tsz. földjét, állatállományát, gazdasági felszereléseit saját vagyonukkal és a tagság termelési tapasztalatát, szakértelmét tudásukkal. A középparasztság megnyerése érdekében fokozottan kell ismertetni az elért eredményeket, a tagság megválto­zott életét, jólétét. A középparasztoknak tudtára kell adni azt, hogy a termelőszövetkezetek terméseredmé­nyei megyeszerte túlszárnyalják az egyéni gazdák termését. A laskodi Vorosilov TSZ holdanként 21.8 mázsa őszi árpát, a vasmegyeri Micsurin 14 mázsa őszi búzát, a tiszalöki Szabadság 17.92 mázsa őszi árpát termelt. Ezeket el kell mondani, és erre a leg- hivatottabbak maguk a szövetkezeti tagok, ők ismerik leginkább a különbséget a régi egyéni, és az új szö­vetkezeti élet között, ök mondhatják el legmeggyő­zőbben: nézzétek, így éltünk és igy élünk most, ennyi volt a jövedelmünk és ennyi most, jertek ti is kö­zénk. Ez a munka nagy meggondolást követel, de köny- nyebb, mint. akármikor eddig. Könnyebb, mert a ter­melőszövetkezetek már mély gyökeret eresztettek és kiérdemelték a dolgozó parasztság figyelmét. A szö­vetkezeti tagok a meggyőzés és a barátság szavával, életük nyílt bemutatásával a nagyüzemi gazdálkodás útjára vezethetik az egyéni dolgozó parasztokat. Le­gyen minden tsz-tag a szőve azeti mozgalom fárad­hatatlan, bátor harcosa. ifj. Bán György, a Megyei Tanács tsz. szervezési csoportjának vezetője. Termelősxövetkexeteinkből jelentik Tissavasváron újabb hat dolgosó paraszt kérte felvételét a tsx-ekbe Ebben a községben nap- ról-napra tanulmányozzák az egyénileg dolgozó pa­rasztok a termelőszövetke­zetek életét és gazdálkodá­sát. Kinek hosszabb, kinek rövidebb időre van szűk. sége ahhoz, hogy belássa: csakis a szövetkezeti úton várhatja a maga és csa­ládja jobb jövőjét. Az eddigi számos be­lépő után. ezen a héten a VIT TSZ-be kérték felvételüket Varga Lajos és felesége, Nácsa Jó­zsef és Balogh Imre dolgozó parasztok. A Kossuth TSZ-be Viru ginder György 7 holdas és Szegedi Bálint 5 holdas dol­gozó parasztok léptek be. Új tsz-tagok Kentecsén A kemecsei Micsurin TSZ e hét elején 2 taggal gyarapodott. Németh Jenő és felesége kérték felvéte­lüket a tsz. tagjai sorába. Az Üj Élet termelőszövet­kezetnek pedig ifjú Szőr Mihály 3 holdas dolgozó paraszt lett tagja. Jó! halad az őszi munkákkal a tiszaoagyialui Táncsics TSZ A nyíregyházi Dózsa TSZ tagsága is gyarapodott e héten A Nyíregyházához tartozó kisteleki Űjkert Dózsa Ter­melőszövetkezetben szep­tember 12-én jelentkezett Szorocsina József — Sándor és János nevű fiaival felvé­telre. Mindhárman kitöl­tötték a belépési nyilatko­zatot és remélik, hogy a tsz. közgyűlése hamarosan dönt felvételükről. Erre an­nál is inkább számítanak, mert a szövetkezeti tagok nagy szeretettel fogadták őket. Gyarapodó előkészítő bizottságok Kálmánházáról jelentet­ték, hogy az ott megala­kult két előkészítő bizottság a napokban összesen 8 új dolgozó paraszt csatlakozá­sával lett erősebb. A Gyula­tanya mellett lévő Paszab- csúcson megalakult előké­szítő bizottságba Kis János és Halász János léptek be. . ■ -----­-----­A nagykátiói földmíívesszövetkezet a termelőszövetkezeti mozgalomért A nemrégiben Nagykálló- ban megalakult Rákóczi TSZ-nek Nagy Károly elv­társat választották meg el­nökéül, aki a helyi földmű­vesszövetkezet igazgatósági tagja. Nagy Károly elvtárs belépése előtt szorgalmasan tanulmányozta a szövetke­zés előnyeit és módját. -— Eközbejp érlelődött meg benne, hogy a szövetkezés egyszerűbb társulási formá­jából egy magasabb formá­ba lépjen át. A szerzett ta­pasztalatokat most igyek­szik felhasználni, hogy mint elnök, minél jobban meg­állja a helyét. Ez annál is könnyebb, mert az új termelőszövetke­zet valamennyi tagjának egy a célja: a közös gazda­ság és az egyéni jövedelem gyarapítása. Külön előnyt jelent a szövetkezetnek az a körülmény, hogy az alapító tagok között nyolc földmű­vesszövetkezeti tag. A szövetkezet a cséplés befejezése után azonnal hozzáfogott az őszi gabo­nafélék talajának előké­szítéséhez. Az idejében végzett vetőszántással el­érték, hegy a kenyérga­bona magágya megfele­lően megülepedett és a kikelt gyommagvakat fo­gassal alaposan kiirthat­ták. A tiszta és tömör magágyba már el is kezd­ték a vetést. 10 hold őszi árpát keresztsorosan ve­tettek el. Az elmúlt évi tapaszta­latok azt is bebizonyítot­ták, hogy a fejlett mód­szerek — ha azokat he­lyesen alkalmazzák — feltétlenül magasabb ter­mésátlagot eredményez­nek. így jöttek rá pél­dául, hogy a keresztsoros vetés 0.5—1 mázsával emelte meg a termésho­zamot. A keresztsoros ve­téstől csak akkor várhat­nak tényleges termés­emelkedést, ha minden egyéb munkát is gondo­san és szakszerűen haj­tanak végre. Ezért a szö­vetkezet tagjai a vető­mag kiválasztásától kezd­ve, a tisztítást, csávázási is helyesen végezték el, jól választották ki a kenyér- gabonának a legjobb ta­lajt és előveteményt is. lVagy kalló határában van Birke-tanya. Hajdan uradalmi birtok volt. A cselédek, részes­aratók, napszámosok könnyel és izzadsággal áztatott földje. De ne há­borgassuk a múltat, hi­szen a jelenről is köny­veket lehetne írni. Birke tanyán él Má- nyák László, aki annak­idején kilépett a Béke Termelőszövetkezetből. — Pedig Mónyák bácsi fiá­val, a tsz. elnökkel egy fedél alatt lakik. Érdekes helyzet, s érdemes vele foglalkozni. Mányák László hat és félholdas egyénileg dol­gozó paraszt. Hetvenne- gyedik életévét tapossa. Bár tíz gyermek számára kellett kenyeret keresnie, napszámos és cseléd mun­kával, az idő ugyan meg- őszítette, de nem törte meg. Még ma is jól bírja magát. Annak idején, 1952-ben tanya valamennyi dol­3zó parasztjával a tsz­VIS81ATALÁLT ben dolgozott. A hatvan­holdas dohányterületet gondozta brigádjával Sok , évtizedes tapasztalát ait szerette volna hasznosí­tani, de akadályokba üt­között. Brigádja jórésze nem értette meg, s a tsz. vezetősége sem segítette kellően. A hatvan hold földről alig vittek haza pár szekérrel. S ez elke­serítette Mányák bácsit. Hiába kérlelték a tsz. tagjai és fia, hajthatatlan maradt. Kilépett. S azzal búcsúzott: megmutatom nektek, hogy kell gazdál­kodni! 1/ eményen munkához látott hát, úgy egyedül. A múlt év tava­szán 35 kocsi trágyát hordott ki az egy hold dohányföldre. Arra szá­mított, hogy utána búzái vet bele. így is lett. S mikor eljött a koratavasz, egy mázsa pétisót szórt e zöld vetésre. S meg lep az eredménye. Húsz mr Jzsa ötvenhét kilót csépeli 'el az egy holdról. De'szé­pen termelt rozsból is, hiszen nem semmiért kö­tött 14 mázsára szerző­dést. Dohányára úgyszin­tén nagy gondot fordított. Korán elültette, három­szor megkapálta, s egy hold szabolcsi dohányról tíz mázsa száraz dohányt ad át. Viszont megváltozott a tsz. élete is. A jól dol­gozó tagok sokkal na­gyobb megbecsülésben ré­szesülnek, látja ezt Má­nyák bácsi is. S látja, hogy a terméseredmények is mennyire megváltoz­tak, hiszen holdanként 13 mázsa búzát csépeltek el, olyan öt hold almásuk van, melynek 95 százalé­ka export termést ad. S a téesz más téren is olyan eredményeket ért el, hogy van mit adni a tagoknak. Barkó József például 21 mázsa búzát, 7 mázsa ro­zsot és két és fél mázsa árpát vitt haza. Pedig a járadék harminc százalé­kát benthagyta. Újítók — ezermesterek Erdős Béla mérnök a Nyíregyházi Útfenntartó Vállalatnál az aszí altépí­tési munkák végzéséhez olyan bítnmenlocsoló ké­szüléket készített, amivel a napi teljesítményt a régi­hez viszonyítva kétszeresére lehet emelni. Bajnai József gépszerelő a Megyei Építőipari Válla­latnál, a kézipumpás kutat átalakította lassúfordulatú gépimeghajtásra. A házi­lag elkészíthető átalakítás­sal egy-egy építkezésnél a vízellátás biztosítását segítő két dolgozó munkáját taka­rítják meg. # A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban Móré Ferenc átalakította a zúzó­porrosták ütögetőjét. A be­érkezett mákgubót zúzás után rostálják és a gubó- ban lévő mákszemet össze­gyűjtik. Az újítás meg­gyorsítja a mákszem tisztí­tást. A vállalatnál idősebb Re­szegi Sándor három társá­val kísérletet végzett és a nyers themogromin gyár­tásnál olyan eljárást vezet­tek be. mely a gyógyszer tisztítását segíti, s ezzel ja­vítja a minőséget. * A Tiszalöki Vízmű építé­sénél dolgozik Kovács La­jos hajórészlegvezető. A meder kőszórások egyenet­lenségét, a leszórt kövek kupacokba rakodásának el- Pgyengetését elvégezhetik, újításával. Kovács Lajos egy olyan víz alatt mű­ködő csuklóvillás gépet ké­szített, mely közvetlenül a kotrógéptől kapott ener­giával működik, — s így a nagy problémának látszó munkát az újítással arány­lag olcsón és g;............. végezhetik. A tsz-tagok szerényen ■**' számítanak 50 fo­rintot munkaegységen­ként. S ha csak 450 munkaegysége lesz is Barkó Józsefnek, akkor is közel 23 ezer forintra szá­míthat. Ügyhogy Mányák bácsi negyedmagával sem keresett ennyit a nyáron, pedig lelkiismeretesen dolgozott. S mondhatni, szép haszonnal. Ma már látja ezeket az eredményeket Mányák László is, hiszen nem semmiért mondta, hogy — „belőlem ezután még jobb tsz-tag lesz, mint régen voltam”. S nem véletlen, hogy ismét a helyes utat választotta. Belépett újra a szövetke­zetbe. A tsz. tagsága ez­után becsülje meg sokkal jobban az ilyen szorgal­mas és becsületes embe­reket, s ne hagyják ma­gukra, ha azok alkotni akarnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom