Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

A mai számban : Fordítsunk nagyobb gondot a tag- és tagjelöltíelviteli munkára (2. oldal) A besztercei tsz-közgyűlás véget vetett a szektáns elzárkózottságnak (3. oldal) r.ongylabdától — az országos döntőig (4. oldal) XII. évfolyam. 206. szám ARA 50 FILLER 1955 szeptember 2, péntek Előkészületek a gabonavetésre A Földművelésügyi Mi­nisztérium 11/1955 számú utasítása előírja, hogy az őszi kenyérgabona vető­magját Higosan nedves csá­vázószerrel kell csávázni az üszögbetegségek megj'özése érdekében. Minden dolgozó előtt ismeretes az, hogy egy-egy esztendőben milyen nagy károkat okozott az üszög a szemben, úgyhogy a liszt és korpa is minősé­gileg kifogás alá esett. Min. den dolgozó érdeke a több és jobb termés, ennek pe­dig előfeltétele az üszög­mentes, kifogástalan vető­mag. Az üszögspóra csép- léskor a gabonaszem felüle­tére tapad, s így a fertő­zött vetőmaggal visszük a talajba. Csírázás után a gabonabetegség behatol a növénybe és azzal együtt fejlődik. Kártétele a ka­lászban jelentkezik. Vetés előtt a búza és ár­pa vetőmagot Higosan nedves csávázószerrel kell csávázni. A Higosan hi­ganytartalmú, kékes-szürke színű, szemcsés por, erősen nedvességfelszívó képessé­gű. Használat közben el­pusztítja a károkozó gabo­naüszög spóráit és az elő­írt töménységű oldat hasz­nálata nem csökkenti a szem csiraképességét, sőt serkentőleg hat a csírázásra és ezzel elősegíti a fiatal növényt a fejlődés kezdeti időszakán. Legismertebb eljárás a Linhardt-féle kosaras-kád áztatás, melynél a követ­kező eljárás szerint törté­nik a csávázás: faedény­ben 100 liter vízben 20 de­ka Higosant feloldunk. Ko­saras csávázásnál 20—25 kiló búzának való vessző­kosarat ritkaszövésű zsák­vászonnal kibélelünk. Az így bélelt kosárban lévő 25 kilónyi vetőmagot * 15 per­cig kell az oldatban tarta­ni. Közben a magot kever­ni kell, hogy az üres üsz­kös szemek a felszínre ke­rüljenek és ezeket le kell szedni. A csávázott vető­mag azonnal vagy néhány héten belül elvethető. Mivel csávázás közben 'a kész szer hatóanyagából vészit, külön edényben pót­oldatot kell készíteni és pedig 3 deka szert 10 liter vízben oldani és minden 25 kiló csávázása után 2 liter vízzel pótolni. Egy csomag Higosannal 2 mázsa vetőmagot lehet csávázni és ennek ára 4.35 forint. A megmaradt csáva levet félreeső helyen gö­dörbe kell önteni és beásni, mert mérgező hatású. A Higosan beszerezhető Földművesszövetkezetekben, Állami Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban és a vetőmagboltokban. G. Nagy Lajos, a Műtrágya V. dolgozója. A bah talóránthási járás as első a gabonabegyűjtési versenyben Megyénkben az Alkot­mány tiszteletére indult be­gyűjtési versenyben 14.947 dolgozó paraszt, 252 terme­lőszövetkezet és 221 község vesz részt. A versenyben résztvevő egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok közül eddig 13.028, a ter­melőszövetkezetek közül 160, a községek közül 9 teljesí­tette vállalását. Ezek a ter­melőszövetkezetek, közsé­gek és egyénileg dolgozó parasztok példát mutatnak szeretett államunk iránti kötelességük teljesítésében. A mátészalkai járásban 2.751 dolgozó paraszt neve­zett be annakidején a ver­senybe: vállalták, hogy augusztus 20-ra a beadást és az állami szabadfelvá­sárlási kötelezettséget tel­jesítik. A vállalások közül 2.632 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a vállalt határidőre eleget tett kö­telezettségének. A nagy- kállói járásban 2.070 dol­gozó paraszt közül 2.013 ele­get tett kötelezettségének. Mind a két járásban a ter­melőszövetkezetek példa­mutató kötelességtudása serkentette a termelőket. A' mátészalkai járásban 28 versenyben lévő tsz. közül 18, a nagykállói járásban 14 versenyző tsz. közül 13 eleget tett versenyvállalá­sának. A példát mutató terme­lőszövetkezetek közül meg­érdemli a dicséretet a szat- márcsekei Lenin TSZ, mert augusztus 20-ra minden cikkből — a tej kivételé­vel — egész évre teljesí­tette beadási kötelezettsé­gét. Ugyanígy a tunyogma­tolcsi Szabadság Hajnala TSZ, a penyigei Bajcsy- Zsilinszky, a tiszabecsi Rá­kóczi, a jánkmajtisi Petőfi, a kérsemjéni Úttörő muta­tott szép példát a haza­fias kötelezettség teljesíté­sében. A szakolyi egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok is kötelességtudó emberek. Sök jót, hasznos dplgot kaptak államunktól a fel- szabadulás óta, igyekeznek viszonzásképoen beadási és szabadfelvásárlási köteles­ségük teljesítésével segíteni államunkat a dolgozók el­látásában. Szabó Sándor 9, Nagy Imre 8, Lajos György 5, Terhes István 5, Csorna Sándor 7, Urbin Já­nos 11, Kapitány Miklós U holdas szakolyi dolgozó pa­rasztok kenyér- és takar­mánygabonából, állat és ál­lati termékekből augusztus 20-ra vállalásukat 100 szá­zalékra teljesítették. A járások közt folyó ga- benabegyűjtési versenyben az augusztus 27-i értékelés szerint a sorrend a követ­kező: 1. a baktalórántházi, 2. a kisvárdai, 3. a nyíregyházi, 4. a nagykállói, 5. a nyír­bátori, 6. a tiszalöki, 7. a kemecsei, 8. a mátészalkai, 9. a vásárosnaményi, 10. a csengeri és legutolsó a fe­hérgyarmati járás. Beke Béla Megyei Begyűjtési Hivatal. Kiváló kereskedelmi dolgozók a Kiskereskedelmi Vállalatnál A kereskedelmi dolgozók munkájának elismerését és megbecsülését tükrözte a nyíregyházi Kiskereskedel­mi Vállalatnál megtartott szakszervezeti gyűlés. — Fried Andor elvtárs, a Me­gyei Tanács kereskedelmi osztály vezetője ünnepélyes keretek között adta át Kiss János boltvezetőnek és Ko­vács Gyula eladónak a Bel­kereskedelmi Minisztérium által adományozott legna­gyobb kitüntetést: a „Szak­ma Kiváló Dolgozója” jel­vényt és oklevelet. Juhász elvtárs a szakszervezeti ki­küldött javaslatot terjesz­tett elő, hogy a kiskereske­delmi vállalatnál alakítsák meg az élenjáró dolgozók klubját. Ezt a javaslatot el is fogadták. Habzsuda Béla, Kisker. V. 7 kiló kenyérgabona-előleg a kéki Petőfi TSZ-ben A kéki földművesszövet- kezetet az utóbbi napokban egyre gyakrabban látogat­ják a Petőfi Termelőszövet­kezet tagjai. Ahogy meg­történt a kenyérgabonából az előlegosztás, a szövetke­Szüretelik a híres szabolcsi télialmát Hosszú, fáradságos mun­ka után a szabolcsi gyü­mölcstermelő termelőszövet­kezetek megkezdték a híres szabolcsi íálialma szüretelé­sét. A berkeszi Bajcsy- Zsilinszky termelőszövetke­zet 40 holdas gyümölcsösé­ben augusztus 31-én fogott munkához a gyümölcster­melő brigád. Végignézték a gyümölcsfákat, aztán fino­man rakni kezdték az al­mát a tároló ládákba. Gyü­mölcsösükben 15—16 éves fák vannak, de alig győz­ték egy-egy fáról leszedni a termést. Volt olyan fa, amelyről 7 mázsa almát szüreteltek le. Ezen a na­pon mintegy ICO mázsa al­mát szállítottak el a gyü­mölcsösből, budapesti érté­kesítésre. Megkezdődött az alma- szüret a nyírbogdányi Dó­zsa és k Partizán TSZ. gyü­mölcsöseiben is, ahol az al­mákon pajzstetűt hírmon­dónak sem lehet találni, ügy számítanak, hogy ex­portként értékesítik az augusztus 31-én leszedett al­mát. Szüretelik az almát az ibrányi Rákóczi, a székelyi Békéért Harcoló és a má­tészalkai Zalka Máté TEZ-ekben is. Most már látják a megye termelő- szövetkezetei, hogy érds- mes volt tízszer, tizenkét­szer permetezni gyümölcsö­süket, mert a ráfordított munka és költség százszo­rosán megtérült. Egy évszázad alatt nem volt ilyen gazdag almater­més Szabolcs-Szatmár me­gyében, mint az idén, s ez nagy munkát igényel a ke­reskedelmi szervektől is. — Soha nem volt még példa arra, hogy szeptember 1-ére már 100 vagon almát szál­lítottak volna el ebből a megyéből. Szeptember 1-én pedig újabb 6 vagon alma indult el hazánk piacaira. Az eddig leszüretelt al­mamennyiség azt igazolja, hogy a szakemberek eddi­gi megállapítása helyes volt, s a megyéből 6.5 ezer vagon almát szüretelnek az idén. zet tagjai felesleges termé­nyeiket államunknak ad­ták el. Közel 7 kiló kenyérga­bonát osztottak csupán elő­leg címén. Huszár István másodmagával dolgozik a szövetkezetben. Ketten 50 mázsa kenyérgabonát vit­tek haza. Varga Júlia a szabadon értékesített kenyérgaboná­ból 3500 forintot kapott. A szövetkezet tagjai nemcsak ebben a gazdasági évben értek el ilyen ered­ményeket a közös vagyon növelésében, a tagok része­sedésének emelésében. — Varga Júliáék új lakást építettek a szövetkezetben keresett jövedelemből. A szövetkezet tagjai a gazdag jövedelemosztás után elhatározták, hogy a soron- következő őszi betakarítási, szántás-vetési és egyéb me­zőgazdasági- munkákat még nagyobb lendülettel végzik, hogy jövőre még több le­gyen a közös vagyon, ma­gasabb legyen a tagok mun­kaegységre jutó részese­dése. Gondosan és idejében végezzük az őszi szántás-vetést (Beszámoló a homokos talajú járások agronőmusainak értekezletéről) Tegnapi számunkban rö­viden hírt adtunk az agro- nómusok augusztus 31-i ér­tekezletéről, amelyen West- sik Vilmos tudományos ku­tató részvételével a homo­kos talajú járások agronó- musai megvitatták a kü­szöbön álló őszi feladato­kat. Ezúttal részletesen be­számolunk Westsik elvtárs felhívásáról és ismertetjük a fontosabb hozzászóláso­kat. Vincze József mezőgaz­dasági igazgató megnyitó szavai után Westsik Vil­mos elvtárs a homoki ve­tésforgókkal kapcsolatban a most legidőszerűbb fel­adatokra hívta fel a fi­gyelmet. Legfontosabb feladatunk most: a talajefőkészítés Westsik elvtárs azzal kezdte beszédét, hogy az ország jövő évi kenyerének biztosításában az első lépé­sünk a rozs és az őszi búza földjének helyes megvá­lasztása legyen. A kenyér- gabona a homoki vetésfor­gókban is a legfontosabb helyet tölti be. A legko­rábban felszabadult és a legjobb táperejű vetésforgó szakaszokat kell erre a cél­ra kiszemelni. Nagvon fontos kérdés a íóminőségű vetőmag is. — Lehetőleg nemesített vető­magot vessünk, de ha ilyen nem jut minden gazdaság- ' ba. a. vetnmr.?nak alkal­mas, homoki vidékünkön kialakult, gondosan tisztí­tott és csávázott más ga­bona is megfelel. Célszerű a búza vetésterületét nö­velni a jobb összetételű fu- tóhomekon is. Erre a célra jól megfelel a Székács-féle búza. Takarmánycsillagfürt után vetve, rendszeresen trágyázott földben, kereszt- soros vetéssel nem dűl meg és általában jó liszt-minő­séget ad. Legfontosabb feladatunk azonban a rozs és a búza talajelőkészítése. — Tart­suk szem előtt — mondotta Westsik elvtárs, — hogy a rozsnak kellően beérett és olyan ülepedett magágy szükséges, amelyen akár kerékpározni is lehet. Ezt csak nagyon gondos talaj­előkészítéssel lehet elérni. A rozsnak jól bokrosodva, egyenletesen és sűrűn kell elborítania a talajt október közepére. Csakis így indul­hat nagyobb veszély nél­kül a télnek- Ezért szep­tember második felében ok­vetlenül földbe kell, hogy kerüljön. Ezt azonban csak akkor lehet biztosítani, ha a talajt időben előkészít­jük. Hogyan kell jó magágyai készíteni a rozsnak? A továbbiakban arról beszélt Westsik elvtárs,, hegy miképpen kell bizto­sítani — legkésőbb szep- tsmfctsr , X5.-12 _ —■ a kellően beérett és tömör magágyat. A vetés előtt — folytatta Westsik elvtárs — legalább 14 nappal kell elvégezni a vetőszántást nemcsak a rozs alá, hanem a búza és az őszi árpa alá is. Ahol te- .lát eddig ezt nem végezték volna el, haladéktalanul hoz­zá kell látni, mert különben a vetőszántás és a vetés kö­zött a két hét be nem tar­tása miatt nem lesz kel­lően ülepedett magágyunk. Ha pedig a két hetet be­tartjuk, kitolódik a vetés. Ez viszont azt eredményez­heti, hogy nem erősödik meg eléggé a vetés a télre. Ez a két hét azért szüksé­ges, hogy a szántással fel­színre hozott gyommagvak kikelhessenek és még a ve­tés előtt boronálással el lehessen azokat pusztítani. Ha a vetőszántást túlrövid idő múlva követi a vetés, a gyomok a vetés közt kel­nek ki, és ez csökkenti a termést. West3ik elvtárs hangsú­lyozta a homok szakszerű hengerelésének fontosságát. A mi homokjainkat jellem­zi a kevés mésztartalom, sőt mésztelen futóhomok­dombjaink is vannak. Ez az oka annak, hogy a fel­talaj szántás után üreges marad. Ha az ilyen üreges talajba került a csírázó ve­tőmag gyenge gyökere, az üregekben nem kap nedves­séget, ezért nem fejlődhe­tik a rozs jól. Ezért kell a 10 cm. mély tarlóhántást is azonnal elboronálni és hen- gerezni, hogy a tömörítés révén kellő nedvességet biztosítsunk a gyemmag- vak kicsirázásához. A tarló- hántáson kikelt gyomokat két hét múlva gyomirtás céljából kell boronálni. Ez az időszak azonban már el­múlt, aki eddig nem vé­gezte el, az már ezzel el­késett. Most a vetőszántást kell elvégezni, amelyet 18— 20 cm. mélyen végezzünk cl. Utána azonnal borona járjon. A két hát múlva bekövetkező vetésig szük­ség szerint ismételjük a gyomirtó fogasolást. Köz­vetlenül a vetés előtt hsn- gerezzünk. A vetőgép után ismét a henger, majd befe­jezésül a borona következ­zék. Ha ezt a munkafolyama­tot biztosítjuk, akkor a jó termés nem maradhat el, amint ezt a Homokkísér­leti gazdaság 20—25 mázsás rczstermelései bizonyítják. (Folytatása a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom