Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-07 / 210. szám

NÉPLAP “ 1955 szeptember szerda 2 Fordítsunk nagyobb gondot a tagdíjfizetésre! A párt minden tagjának elsőrendű kötelessége a tagdíjfizetés. Ez nem egy­szerű fizetési művelet, ha­nem politikai tett is — havonként megújuló kife­jezője a párthoz való tar­tozásnak. Akik nem fizet­nek rendszeresen tagdíjat, azok nem érzik a párthoz való tartozásuk nagy je­lentőségét, — nem is küz­denek megfelelőképpen a párt nemes és nagyszerű célkitűzéséért. Mindebből az következik, hogy párt- szervezeteinknek, pártbi­zottságainknak nagy gon­dot kell fordítani a tagdíj- fizetés ellenőrzésére, . a tagdíjfizetésser kapcsola­tos politikai felvilágosító munkára. Sajnos, az utób­bi időben ezen a téren hi­bák tapasztalhatók. Egyes pártbizottságoknál és párt- szervezeteknél nagyobb elmaradást árulnak el az elszámolások. Egy eset vi­lágosan megmutatja, hogy valóban a pártszervezetek és pártbizottságok ha­nyagságáról van elsősor­ban sző. A vásárosnamé- nyi járási pártbizottság a megyei pártbizottságtól visszakapta az elszámo­lást, — mint nem elfogad­hatót. S ime: a rendsza­bály alkalmazása követ­keztében a járási, pártbi­zottság két, azaz két nap alatt 3.6 százalékkal nö­velte a tagdíjfizetési szá­zalékot. Foglalkoztak a tagdíjfizetéssel s meg lett az eredménye. A tanulság az a vásárosnaményi járá­si pártbizottság és vala­mennyi pártbizottság, pártszervezet számára: rendszeresen és állandóan foglalkozni kell a tagdíj­fizetéssel. Tanácsaink életéből 21 pénzügyi állandó bizottság jó munkájának eredményeként Dögé kézség teljesítette harmadik negyedévi adótervét Mint a dögéi pénzügyi ál­landó bizottság elnöke, tit­kára és tagja, szeretnénk beszámolni arról- hogyan dolgozik a bizottság. A har­madik negyedévi adótervet szeptember 1-re teljesítette a község dolgozó parasztsá­ga. A pénzügyi állandó ' bi­zottság rendszeres felvilágo­sítást végzett s megmagya­rázta a dolgozóknak, hogy a hátralék, az elmaradás mindig többletkiadással jár. Ebbén az évben nem is ke­rült sor végrehajtási költsé­gek felszámítására, vagy zá­logolásra. Az állandó bizott­ság rendszeresen, tartja ülé­seit s azon a munka értéke­lése- mellett megszabja a feladatokat is. Foglalkozik a dolgozok panaszaival, s a jogos panaszokat elintézi a járási adófelügyelönél. ' A •mai napig minden fellebbe­zést elintéztünk. Hibája a munkánknak, hogy nem foglalkoztunk a kötelező biztosítással és az idegen helyekre kimutatott tartozásokkal. Ezentúl eze­ket is szem előtt tartjuk és ígérjük, hogy szeptember 20-ig pótoljuk a hiányossá­gokat. CSELLE JÁNOS, állandó bizottsági elnök JÓZSI SÁNDOR, állandó bizottsági titkár B. BALOGH JÓZSEF, állandó bizottsági tag. Megjavult Berkesz áruellátása — Orvost kapott íiszabercel — Helyiséget kaptak a Biri-i Hátatok Üjahb tények beszélnek: arról, hogy a tanácstagok egyre lelkiismeretesebben intézik el a dolgozók ügye­it, a nép küldötteihez mél­tóan járnak el. Méhész Ferenc megyei ta­nácstag Berkeszen tartott Hogyan harcolnak a csengeri járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért ? (Beszélgetés Petermann Géza tanácselnökhelyettes elvtárssal) A Központi Vezetőség ha­tározata fontos feladatot ró tanácsainkra a mezőgazda­ság szocialista átalakításá­ban. Előírja például, hogy türelmes felvilágosító mun­kával — az önkéntesség és a fokozatosság elvének -be­tartásával — kell meggyőz­ni napról napra a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás magasabbren- dűségéről, segíteni elhatáro­zásukat, hogy mielőbb be­lépjenek a termelő«zövetke- zetekbe.­Ezeknek a feladatoknak a megvalósításáról beszélget­tünk Petermann elvtárssal. Első kérdésem ez volt: — Mit tettek eddig a ha­tározat megvalósításáért? — Első dolgunk volt a határozat alapos megértése, az abból adódó feladataink tisztázása járásunk helyze­tére vonatkoztatva: Mind a járási tanács, mind a köz­ségi tanács dolgozói és ak­tívái értekezleteken vitat­ták meg konkrét teendői­ket. Megvizsgáltuk a téeszek helyzetét, az egyéni dolgozó para=ztok hangula­tát tanulmányoztuk. Megál­lapítottuk, ho— helvtelen nézetek és a jobboldali el­hajlás tünetei a mi járá­sunkban is tért hódítottak. Ennek következtében szö­vetkezeteink belső élete, munkafegyelme meglazult, egyénileg sdolgozó paraszt­ságunk soraiban az ellensé­ges behatások érvényesül­tek; — Ebből adódott első fel­adatunk: harc a jobboldali nézetek ellen, harc a szö­vetkezetek belső megszilár­dításáért, az egyé’-">Vboj való jó kapcsolat létesíté­séért. Erre a célra a járási­pártbizottság segítségévéi megszerveztük a legjobb dolgozókból álló népnevelő- gárdákat. Minden községbe küldtünk 1—2 elvtársat, afkik helyileg. is kiépítették az aktívahálózatot és irá­nyították a felvilágosító munkát. A falvakban első­sorban jó tsz-tagokat és pél* dás egyénileg dolgozó pa­rasztokat szerveztünk nép­nevelőmunkára. — E fenti — minden köz­ségre kiterjedő munkán túl — kijelöltük azokat a köz­ségeket, ahol a parasztság- zöme érdeklődést tanúsított a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Ilyen helyekre külön­leges népnevelő-brigádokat küldtünk ki, amelyekbe be­osztottuk ' a földművesszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok, tanácstagok és terme­lőszövetkezetek legjobb népnevelőit, akik az illető község termelőszövetkezeté­nek és dolgozó parasztjai­nak eredményeit, szokásait legjobban ismerik. Ezek a brigádok általában jól dol­goztak és nagy szerepük van abban; hogy például Zajta termelőszövetkezeti község lett. De Pátyodon, Tisztaberekén és Nagygécen is sokat tették azért, hogy nagy számban "lépték a fal­vak lakói a szövetkezés út­jára. — Ezek a brigádok úgy végzik munkájukat, hogy vasárnap . és hétközben es­ténként házi agitáción, nap­közben pedig a munkahe­lyeken beszélgetnek el a dolgozókkal. — Mi a véleménye Pe­termann elvtársnak az ed­digi eredményekről? — Az eddigi eredmények biztatók, de távolról sem kielégítőek. Ennek egyik oka az, hogy a járási és községi függetlenített vb- tagok némelyike nem érzi át eléggé, hogy milyen nagy jelentőségű a falu szocialis­ta átalakítása. — Egyes tsz-tagok mere­ven elzárkóznak • a népne­velőmunkától. Úgy-véleked­nek, hogy: , „Minket se hí­vogattak, keresse meg min­denki a maga útját.“ Má­sok: „Könnyű beülni a kész­be. Jöttek volna akkor, ami­kor fillérekért gürcöltünk.“ Az ilyen magatartáson vál­toztatni kell. Minden dol­gozó parasztnak joga van ahhoz, hogy meggyőződve a nagyüzem jóságáról, része­sülhessen annak előnyei­ben.. — Milyen további felada­tokat tart szükségesnek? — A gazdasági év befeje­zéshez közeledik. Most kell a felvilágosításban és meg­győzésben a legjobb mun­kát végeznünk, hogy az új gazdasági évet már az- új tagokkal megerősödve kezd- hessé. meg minden szövet­kezet. A most sorra kerülő közgyűléseket különösen jól kell előkészítenünk. Minél több p',"énileg dolgozó pa­rasztot 1 kell ezekre meghív­ni, hogy tanúi legyenek az évi munka eredményének, s bepillantást nyerjenek a tsz. belső életébe. — A következő héten jobb eredményt akarunk el­érni, mint a múlt héten, amikor 14 új belépő volt a járásban. BALOGH LÁSZLÓ, Csenger. I fogadóórát. A község lakói- I nak képviselői azzal a pa­usszal fordultak hozzá, hogy az áruellátási keret alacsony, nem elégíti ki a község lakosságának szük­séglétét. Egyes áruféleséget nem'is kapni s így a dolgo­zóknak sokszor hat kilomé­tert kell gvalosolniok ide­gen boltba. Jó lenne, — mondották a berkesziek, — ha a község északi részén új fíókbolt is nyílna. Méhész Ferenc elintézte a berkesziek panaszát. Az árukeretet 30.000 forinttal emelték fel s a demecseri földmüvesszövetkezet ve­zetője ígéretet tett, hogy a berkeszi fióküzletet ezentúl le1kii',meretesebben látják el árúval. Mindamellett amennyiben a tanács végre­hajtó bizottsága telket biz­tosit, 1956-ban új fióküzlet létesül a berkesziek kíván­sága szerint. Tiszabercelen Czene Jo­lán tanácstag tartott foga* dóórát s ezen a fogadóórán azt kérték a dolgozók, hogy a község kapjon orvost. An­—• A kisvárdai gépállo­más dolgozói vállalták, hogy szeptember 10-re 300 kát. hold föld felszántását végzik el a környékbeli termelőszö­vetkezetekben. — A nyírteleki Szabad Nép Termelőszövetkezet ál­latállománya az elmúlt év­ben 300.000 forintnál töb­bet jövedelmezett. Az idén 400.000 forint jövedelmet várnak a híres állattenyé­szetükből a szövetkezeti ta­gok. nál is fontosabb,: mert a községben üzem, téglagyár van, ahol balesetek is elő­fordulhatnak. ' Czene Jolán eljuttató a berceliek pana­szát a megyei tanács egész­ségügyi osztályához. Dr. Moskovits Károly elvtárs, az osztály vezetője, augusz­tus* 27-én arról értesítette a bercelieket, hogy orvost kapnak, akit Szegedről he­lyeznek oda. Békefi Benő megyei ta­nácstag Biriben tartott fo­gadóórát. A fiatalok keres­ték fel éS1 elpanaszolták: nincs helyiségük, ahol szer­vezeti életet tudnának foly­tatni. Elmondották: a ta­nácsépületben egy nagy te­rem üresen és kihasználat­lanul áll. Békefi Benő to­vábbította, a fiatalok pana­szát. Azóta BUmberák Jó­zsef elvtárs, a nagykállói járási tanács titkára hiva­talosan- közölte, hogy a nagytermet függetlenítik a hivatali helyiségektől és a fiataloknak adják oda. SOLTÉSZ ISTVÁNNÉ. Mi újság Vaján? A mi szövetkezetünk is példát vett azokról a tsz- ekről, amelyek úgy a ke­nyérgabona beadási és a szabad értékesítési,' mint az élőállat és állati termékek beadási kötelezettségüknek az elsők között eleget tet­tek. Eleget teszünk mi is. Nem akarunk hátralékosok lenni: Nekünk nem' nehéz az ilyen jó példa követése tej­beadásban Sem, mert tehe­neink fejési átlaga lényege­sen emelkedett. Most már naponta 40—45 liter tejet küldünk be a tejcsarnokba. Augusztus hónapban 500 li­ter tej volt a beadásunk és augusztus 15-re már teljesí­tettük is. Nem maradunk el a ba­romfibeadási kötelezettsé­günk teljesítésében sem. A cséplés és a gabonaelő- leg-osztás után — amiről nemrég beszámoltam, — most lelkesen készülünk az Beszélő számok ősziek vetésére és a beta­karításra. 15 hold őszi ár­pát, 30 hold búzát és 50 hold rozsot akarunk elvetni. — Azon leszünk, hogy minden időt kihasználva, időben vessünk el, mert így nye­rünk. Ez beigazolódott eb­ben az esztendőben is. Ép­pen az elmúlt évi tapaszta­latokból kiindulva, az idén is igénybe vesázük a gép­állomás segítségét, mert jó magágyat és . időben való vetést csakis a gépi mun­kával lehet elérni. Községünkben az egyéni dolgozó parasztok sem fe­ledkeznek meg a júniusi határozat végrehajtásáról. A szövetkezetiekkel karöltve, közel 400 mázsa nemesitett vetőmagot cserélnek, mert jó magból jó utód lesz. — Most folyik a csiliagfürt cséplése is, Ezt községünk­ben úgy oldottuk meg, hogy közös szérűre hordtunk. így a gép felesleges húzatását elkerüljük, 'ami időnyeresé­get és jobb munkát tesz lehetővé. Nem mondom, nem ment ez köonyen.a mi falunkban! Akadtak egyes gazdálkodók,- akik minden áron amellett kardoskod­tak, hogy a saját portáju­kon csépeljenek. - Akadtak azonban tapasztalt és gon­dolkodó dolgozó parasztok, akik megértették ennek fon­tosságát. Az q jó példájukra aztán megtört a j.ég. , . Egy-egy hosszú utcában 2—3 dolgozó paraszt udvarára hordanak a szomszédok. Ez bizonyít­ja, hogy ä vajaiak halad­nak a korral, megértik, hogy a rendeletek végre­hajtása javukat szolgáljá. SÉRA GERGELY. Kurucz TSZ, Vaja. Gsépelftik közös szérűn az apró* magvakat! A kenyérgabona elcséplé- se pár napon belül megye- szerte befejeződik a mé­lyebb fekvésű és kötött ta­lajú járásokban is. Ez na­gyon is rendjén való. hiszen a csépléssel lekötött trak­torok munkájára égető szükség van már az őszi ta­laj előkészítéseknél, a szán­tás-vetésnél, a betakarítás sokrétű munkájánál és a különböző szállításoknál. Éppen ebből a szempont­ból igen nagy jelentősége van annak a miniszteri ren­deletnek, amely előírja, hogy az aprómagvak csép- lését, a silózást, szelektoro­zást, darálást stb. munkákat villanymotorral és kom-' bájnnal kell végezni, a csép- lésből felszabaduló trakto­rokat pedig az Őszi munkák végzésére kell beállítani minél előbb. Hála pártunk és kormá­nyunk szerető gondoskodá­sának, népünk hősies erő­feszítéseinek, amelyek lehe­tővé tették, hogy az ország villamosítása terén évről évre tervszerűen mind ha-' gyobb és nagyobb eredmé­nyeket érhettünk el, sok nagyszerű villanymotorral és villanymeghajtású mun­kagéppel rendelkezünk már. .Megyénkben például az .ap­rómagvak cséplésére 60 vxl- lanycséplőgépet állítottak be a megfelelően átalakított kombájnok és az okvetlenül szükséges traktorok mellett. A villanymotorok és a kom­bájnok révén felszabadult- traktorok pedig mennek az őszi .vetéshez, amely gyors és nagyon fontos munka. Azonban az aprómagvák — jelenleg a csillagfürt' — cséplése szintén sürgős és' fontos munka. A szemvesz­teség elkerülése, a jó minő-, ségű, takarékos cséplés -itt is elsőrendű követelmé­nyek. 'Éppen ezért írja elő az említett miniszteri ren­delet azt is, hogy az apró­magvakat közös szérűn kell jelcsépelni. Gondoljuk csak el, mennyi időpocsékolással jár az, amíg a kombájnt, villanymotort udvarról ud­varra húzgálják, újra és új­ra beállítgatják naponta többször is, amint ezt egyes községekben, például Érpa­takon is teszik. Több köz­ségben előfordul az is, hogy be sem hordták a csillag­fürtöt, mert bizonytalan­ságbari vannak a dolgozó parasztok, hogy közös szé­rűn csépelj enek-ej vagy az udvarukon? Mi azt mondjuk: ezen ne gondolkodjunk, mert nincs rá idő, hanem hajtsuk vég­re a miniszteri rendeletet, amely szakemberek javas­latára született meg a dol­gozó, nép érdekében. Ä szomszédok, egymáshoz kö­zel lakók alakítsanak k-i közös szérűket. Ha már 8— 10 gazda társul, 7—9 áthú­zást és beállítást takaríta­nak meg. Természetesen mi-. nél többen hordanak egy szérűre, annál takarékosab­ban, annál jobb minőségben és annál gyorsabban csépel­hetnek el a termelők;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom