Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-04 / 208. szám
i9öö szeptember 4, vasárnap NÉPLAP A BOLDOGULÁS UTJÁN A községtől hat kilométerre fekszik a Dózsa Termelőszövetkezet, gróf Des- sewffy Józsefháza-tanyája helyén. A volt uraság; cselédek 1949-ben elhatároztak. . hogy új életet kezdenek. Megalakították a termelőszövetkezetet. S azóta szépen fejlődik, virágzik ez a termelőszövetkezet. Ma 412 hold földön 49 tsz-tag szorgosan és hozzáértően gazdálkodik. Serén/ munkájuknak meg is van a gyümölcse. Olyan terméseredményeket érnek el, amelyeket csak a nagyüzemi gazdálkodás útján, a korszerű agrotechnika segítségével lehet csak elérni. Egykor, a grófi uradalom idején nagy szó volt, ha búzából 7 mázsa termést értek el. Viszont ma — a termelőszövetkezet eredményei ezt többszörösen felülmúlják. Az átlagos búzatermésük meghaladta a 12 mázsát. Sőt olyan búzaterületük is volt, ahol holdanként 24.44 kilót termeltek. Nagy János, a termelőszövetkezet elnöke boldogan újságolta:' — Nemcsak a búza, hanem a borsó, dohány és cukorrépa termésünk is sokat ígér. Borsóból 21 mázsát termeltünk holdanként. Dohányból 15 mázsát, cukorrépából 200 mázsán felüli termést várunk.. — Hogyan érték el ezeket a szép eredményeket, különösen a 24.44 kiló holdanként! búzatermést? — kérdeztük. — Mi alkalmazzuk a vetésforgót — válaszolta.— A búzavetés előtt a területen pillangós volt (lucerna). — Kora ősszel szántottunk. A gépállomás jó talaj munkát végzett. A jó porhanyós talajba keresztsorosan vetettünk. Majd tavasszal si- mitóztunk és fogasoltunk. Aztán minden hold búzavetésre 100 kg. szuperfoszfáttal fejtrágyáztunk. — Hogyan érték el a 15 mázsás dohánytermést? — Debreceni dohány termelünk — mondta — Nagy elvtárs. — Az előveteménye kukorica volt. A talajelőkészítés során ősszel jó mélyen szántottunk. Tavasszal pedig érett istállótrágyával megszórtuk és lehengerez- tük. Az ültetést 75x50 cm. sortávolságra végeztük és kétszer fej trágyáztuk. Nincsen ebben olyan nagy titok, csak mindennek meg kell adni a magáét. Mi pedig ezt csináljuk — nagy gonddal — tette hozzá. Aztán igy sorolgatta tovább termelési módszereiket, melynek segítségével valóban szép termésre számíthatnak. Természetesen a jó terméssel együtt növekszik a tagok jövedelme is. Az egykori grófi cselédeknek — bizony a múltban nem sok jóban volt részük. Ma pedig saját jövőjük és sorsuk irányítása nyomán egyre szebbé, boldogabbá válik életük. Joggal mondta Cseh János, a tsz. egyik tagja: Nem cserélnék meg egyetlen egyéni gazdával sem. Ez érthető is. A legutóbbi napokban csak prémium előlegként 4200 forintot kapott. Zárszámadáskor pedig jövedelme jóval felülmúlja egy 15 holdas középparaszt jövedelmét. Igen, érdemes a termelő- szövetkezetben dolgozni, mert dolgozó parasztjaink virágzó élete csak itt van biztosítva. Képek a tiszavasvári TSZ-ek életéből A Petefi TSZ korszerű istállója, melyet a szövetkezeti tagok saját «éjükből építettek. (Választattak... ff éső délután volt. Az eső is elállt. Vingin- der György a szakadozó jel- hőket szemlélte. Felsóhajtott. — Vajon esik-e még ... Gondolataiba mélyedt. Azt figyelte, hogyan viaskodik a nap a felhővel. Utat tör-e magának, hogy földre eressze éltető sugarát? Nézte ezt a párharcot. A felhők szétoszlottak. A kék égbolton előbukkant a nap és sugarai ezernyi, csodálatos színben verődtek vissza a lóhere levelein gyöngyöző esőcseppeken. Ahogy az imént a nap a felhővel — ö is úgy viaskodott most magával. — Ej várok, még van idő... — De a Munka, meg aj Kossuth TSZ eredményei mégis csak szebbek, mint az enyém... személyesen meg-! győződtem róla ... A vasárnapi kiállítás ... micsoda búza ... kukorica ... káposzta ... s mennyi pénzt kapnak — biztatta magát. — Szép a lóherevetemé- nyed, Gyuri! — szólt földszomszédja, Szegedi. Tekintetét hirtelen felkapta, Nem szólt semmit, csak a fejével bólintott. — Látom, nagyon gondolkodói valamin, csak nem történt valami baj odahaza? — Nem, nem történt semmi — válaszolta kissé zavartan. — Csak moslanába nagyon foglalkoztat a Kossuth ... — Csak nem akarsz belépni? — Hát ez az, ezt nem tudom eldönteni magamban . .. A két szomszéd egymásra nézett. Szegedi Bálint arcáról is le lehetett olvasni: az utóbbi időben őt is nagyon foglalkoztatja ez a gondolat. De nem szólt semmit. — Talán majd később — gondolta magában. Majd elővette cigarettáját és megkínálta szomszédját. — Gyere hozzám és be szélgessünk egy kicsit — mondta Szegedi hirtelen. A két szomszéd elindult Szegediék háza felé, amely hófehérre meszelve, portája^ zöld bársonyos fűvel borítva a nyíregyházi út mentén fekszik. A ház ajtajában Szegediné örömmel üdvözölte rég nem, látott szomszédját. Majd a házból székeket hozott ki. A két ember a ház elé ülve beszélgetni kezdett. Előbb a. szokatlan esős időjárásról, a családi gondokról beszéltek. Aztán mind több szó esett a termelőszövetkezetekről, külö nősen a Kossuthról. — Ami igaz, az igaz, nagyon jól gazdálkodik most a Munka, meg a Kossuth — mondta Gyuri bácsi. — Fiam. a tanácselnökhelyettes is azt mondja, nékem is jobb lenne ott. De ki tudja,... 1 Annyira megszoktam mái a földemet, a jószágomat.. — Én is úgy voltam ezzel szomszéd — mondta Szege (I di —, de az utóbbi napoki ban a feleségemmel számolgatni kezdtünk. És bizony... rájöttünk, hogy nagyon becsapódtunk ... — Hogyan csapódtatok be? — vágott közbe Gyuri bácsi. — Az ember saját kárán tanul. Ha a tsz-ben dolgoznék, háromszor annyi lenne a jövedelmem, mint erről a négy holdról. A Kossuthban a legkisebb teljesítők is 20 mázsán felül vittek haza búzát, rozsot. Nékem meg mindössze hét mázsa termett. Hát nem jobban jártam volna? Hej, mondtam is az asszonynak ... — Nékem nyolc hold földem van. Jószágaim is szépek. A termésre sem panaszkodhatok. De amikor a fiammal kiszámoltuk a kiadást . . . bizony nézhettem a tsz. tagok és az én jövedelmem közötti különbséget. De tudod a föld... a jószág ... annyira megszoktam már. Szeretném, meg nem is ... — Hiszen a termelőszövetkezetben is a miénk lesz — mondta Szegedi. — De mit szól majd az asszony? — Azt, amit az enyém. „Ti tudjátok..." — válaszolta Szegedi. Jgy beszélgettek délutántól késő estig Számolgattak, tervezgettek: hogyan is lenne jobb? Amikor már teljesen besötétedett, Szegedi így szólt szomszédjához: — Ügy látom, minid a ketten egymalomban őrölünk... Mégis csak jobb volna a termelőszövetkezet. Menjünk el ma este a Kossuth- ba és Írjuk alá ... Gyuri bácsi hirtelen fel-, állt. Egy pillanatig gondolkodott, majd nagyot csapott szomszédja vállára. — Menjünk! Még aznap este a két földszomszéd a Kossuth tsz. irodájában aláírta a belépési nyilatkozatot. Szegedi és Vinginder jól választottak. Most már rajtuk is a sor, hogy minél több dolgozó paraszttársukat győzzenek meg, hogy azok is rálépjenek a szebb, boldogabb élet útjára. BÁLINT LAJOS. Emlékezzünk Vasvári Pál szavaira... Azt mondják a büdiek, hogy Vasvári Pál, az 1848-as szabadságharc lánglelkű fiatalja, élete első óráit itt töltötte a községben. És ez így van. A gör. kát. plébánián elfekvő születési anyakönyv is erről tanúskodik. A községben jól ismerik Vásvári Pált és sokat hallottak róla. Községüket is róla nevezték el. Olvasták könyveit, kézírásait. De írásainak, szavainak jelentőségére csak most döbbennek rá itt — amikor mind több dolgozó paraszt határozza el, hogy új életet kezd. Lám, mit is mondott Vasvári Pál? „ .. .Eljön egy olyan század... melyben a ló s tehervonó marhát állatgyűjteményekben ritkaságokul fognak mulattatni, mert mind erre szükség nem leszen, minden terhes munkát gép pótoland: nemcsak a munkára kárhoztatott rabszolgák, hanem a tehervonó állatok is föl fognak szabadíttatni a járom alól... új intézmények váltják fel a mieinket...“ Mintha csak előre látott volna száz esztendővel Vasvári Pál. Mintha csak látta és tudta volna, hogy ebben a hajdani sárba és szegénységbe fúlt községben megjelennek a kombájnok, traktorok s a dolgozó parasztok, a hajdani rabszolgák „új intézményekben“, a szövetkezetekben dolgoznak géppel, a legkorszerűbb mezőgazdasági tudománnyal. Mintha csak látta volna, hogyan épül meg a Keleti Főcsatorna, melynek éltető vize paradicsommá varázsolja a földeket. Ma összehajolnak a fejek s bólintanak Vasvári Pál szavai felett. Kár, hogy ő nem érhette meg nép* szabadulását, boldogulását. Hogy örülne, milyen forrón dobogna a szíve, amik;;' látná: megvalósulnak a dolgozókhoz intézett intelmei. „Magunk között ptiu . teremtsünk egyetértést, ös szeforrást, testvériséget mert az ember csak addig kicsiny, mig egyedül van. Ha másokkal egyesül, akkor az ember nagy, hatalmas és az egeket is képes ostromolni, mint az öskot gigászai..." Tiszavasvári dolgozó parasztok! Éljenek bennetek Vasvári Pálnak, a község áteső szülöttjének ezen mondásai. Segítsétek elő egymás boldogulását, szebb, boldogabb életetek megteremtését. Anga Tamás, a Dózsa TSZ marhagondozója boldogan mosolyog. Van miért mosolyognia. Gyönyörű az Markóczi János, a községi tanács elnöke iövozii- Szegen; ísáifnéot a TSZ-be való betelésékor.' Megkezdték az Üj Barázda TSZ 130 holdas fcá» ; lasiavának az építését. : 3 A Dózsa TSZ szarvasmarha állománya delelés köRÍwn.
