Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

NÉPLAP 1955 szeptember 28, szerda ' 5 Egy nagyjelentőségű újítás Az arató- cséplőgép átalakítása silózó kombájnná Az AC 400-as arató-csép­lőgép átlakításót az elmúlt hetekben végezték el a ti- szavasvári gépállomáson. A gyakorlat már bebizonyítot- ■ ta, hogy az átalakított gép sikerrel használható. A gép átalakítására a következő­ket kell tennünk: A terelőmotolla átmérőjét 2 méterre növeljük, illetve, ha a kukorica szára 3 mé­terre nőtt, akkor 2 méter 40 centire. Az átmenő csigaküllő ke­rületét élesre reszeljük. A farkasfogakat levesszük és a csigát egy megfelelően meghajlított lemez ráhe- gesztésével meghosszabbít­juk úgy, hogy azok teljesen összeérjenek. A dobról a sí­neket leszereljük és helyet­te a vánkots összefogó 20 darab kést kell felszerelni. Ezek a kések 45 fokos szög­ben álljanak. Az üresen maradt vánkosvégekre pe­dig egy-egy U-alakú kést szereljünk. (Ezeket az U- késeket rendelésre meg­küldjük.) A kések felszere­lése után a dobot beállítjuk úgy, hogy a dobkosár a leg­alsó ponton álljon, a dob és a kosár között körülbelül 10 milliméteres nyílás le­gyen. Ha kell, a dobten- gely csapágya alá tegyünk lemezt. Az előverő és utánverő lapát hosszait rövidítsük meg annyira, hogy a kések között 10 milliméteres nyí­lás legyen. A dobot takaró burkolat helyett 2 millimé­teres lemezt szereljünk fel. A cséplőrészt teljesen ki kell szerelni. Helyette az aratógép szállító szalagjá­hoz hasonló szállítószalagot szerelünk fel. A 120 milli­méter átmérőjű fahenger tengelyéhez a szalmarázó csapágyait, a meghajtásá­hoz pedig a szalmarázó ék­szíj tárcsái át használhatjuk. A szállítószalag dob felöli eldalán lévő fahengert a két oldalt összetartó 50 milli­méteres cső után a szögvas- keretre alulról szereljük fel úgy, hogy a dobkosárról egy lemez közbeiktatásával az összevágott anyag a szalag­ra kerülhessen. Az ékszíj­feszítőt az eredeti elhelye­zésétől balra helyezzük el. j A szállítószalag hátsó fa-! hengere a szalmahordó vil­lák magasságában egy 120! centiméterre kinyúló szög- vaskereten legyen. Mind­két oldali szögvaskeretet! keresztvasalással kössük egymáshoz, hogy az oldal­irányú kilengést elkerül­jük. A henger csapágyai mailé a szögvaskeretre feszítő­csavarokat kell szegezni a szállítószalag állítására, il­letve feszítésére. A kom­bájn után egy pótkocsit kötünk rövidített vonórúd-j dal. A szállítószalag hátsó| hengere alá, a szögvaske-j retre vaslemezből surranót készítünk, hogy a vágott! anyag a pótkocsira csúsz- szon. A silózó kombájn kiszol. gálásához csak 5 dolgozóra van szükség. BÁNYAI TIBOR, a tiszavasvári gépállomás A gépállomások is kiveszik részüket ax őszi mezőgazdasági munkákból Megyénk 23 gépállomása minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodóknak az őszi munkák gyors vég­zéséhez. A gépállomások egymással versenyezve végzik ezeket a munkákat. A versenyben a csaholci gépállomás halad az élen, második a tiszavasvári, harmadik az újfehértói gép­állomás. Az egyéni versenyt érté­kelve, megállapíthatjuk, hogy a tiszaszalkai gépállo­máson dolgozó Kozál Jó­zsef megelőzte a többi ver­senytársát, mivel az őszi idényben 30.3 müszaknor- mára teljesítette tervét. Kiss Gábor tyukodi dol­gozó pedig 35.5-re. A silózás géppel való végzésében Barabás Béla, az újfehértói gépállomás dolgozója érte el a leg­szebb eredményt, 280 köb­métert silózott. De nem sokkal maradt le tőle La­katos ■ László nagyecsedi traktorvezető, aki 275 köb­métert silezott be eddig. N. Sz. Hruscsov távirata Eisenhewer elnökhöz Moszkva (TASZSZ): Dwight D. Eisenhower őexe- lenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Washington, Fehér Ház. Visszaemlékezve genfi személyes találkozásainkra, szomorúan értesültem betegségéről. Szívem mélyéből mielőbbi gyógyulást kívánok önnek. N. Hruscsov. Szovjet—kanadai közlemény Pearson külügyminiszter moszkvai útjáról Moszkva, (TASZSZ). A' Szovjetunió külügyminisz. | tóriuma és Kanada külügy­minisztériuma szeptember 27-én Moszkvában és Otta­wában a következő azonos tartalmú közleményt hozta nyilvánosságra: Lester B. Pearson külügy­miniszter szeptember 30-án a Szovjetunióba repül, ahol október 5-től 12-ig a szov­jet kormány vendége lesz annak a meghívásnak meg­felelően, amelyet V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere adott át neki az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének sanfranciscói ülésszaka idején. A belga piamenü küldöttség találkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa és nemzetiségi Tanácsa állandó bizottságának tagjaival Moszkva, (TASZSZ). A belga parlamenti küldött­ség, amely Huysmansnak, a belga képviselőház elnöké­nek vezetésével a Szovjet­unióban tartózkodik, szep­tember 26-án a nagy Kreml palotában találkozott a Szovjetunió Legfelső Ta­nács Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanácsa állandó bizottságainak tagjaival. Rövid külföldi hírek Párizs (MTI). Edmond Michelet, René Enjalbert és Bemard Chauchoy a fran­cia köztársasági tanács Kí­nai Népköztársaságban járt szenátorküldöttségének tag­jai megérkeztek Hongkong­ba, míg Leon Hamon, a küldöttség másik tagja, még Pekingben maradt. Az Humanité közli Ed­mond Micheletnek az AFP részére adott nyilatkozatát. A szenátor ebben hangsú­lyozza, hogy a népi Kína létezése olyan tény, amelyet nem lehet nem elfogadni, és ebből le kell vonni a logi­kus következtetéseket, Mi­chelet hozzátette, hogy hive a Kínai Népköztársaság el­ismerésének. ft Karacsi, (TASZSZ). Kara- csiban szeptember 26-án rnegnyilt a délkeletázsiai katonai szövetség (SEATO) nyolc tagállama — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Pakisztán, Ausztrália, Thaiföld, Fülöp- szigetek és Üj-Zéland . — katonai képviselőinek érte­kezlete. A szeptember 26-i lapok­ban közzétett hivatalos nyi­latkozat semmit sem közöl az értekezleten megvitatás­ra kerülő kérdésekről. Az Imroz című lap szerint az értekezlet résztvevői főként a Délkelet-Azsia „védelmé­vel“ összefüggő katonai kérdések megvitatásával foglalkoznak. ft Peking, (Új Kína). Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság államtanácsának el­nöke és külügyminisztere, hétfőn délután fogadta To- kularo Kitamurát, a japán parlamentnek a Szovjet­unióból visszatérő küldöttét. Molotov távirata Boldoczki lános külügyminiszterhez Boldoezki János elvtársnak, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterének, Budapest. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 19. évfor­dulója alkalmából kérem, fogadja szívből .jövő jókíván­ságaimat. hogy az egyenlőség és kölcsönös tisztelet el­vére alapozott baráti viszony országaink között a jövő­ben is állandóan erősödik és fejlődik népeink boldo­gulása. az európai béke és biztonság érdekében. Kívánok, miniszter elvtárs. a magyar népnek to­vábbi sikereket az új, szocialista Magyatország építé­sében kifejtett alkotó munkájához. V. Molotov. Ma kezdődnek a nyugati külügyminiszterek megbeszélései (MTI). A londoni rádió’a többi között valószínűleg jelenti, hogy ma kezdődnek j megpróbálják közös neve- New Yorkban az amerikai,! zőre hozni különböző lesze- áfngol és francia külügymi-j relési terveiket, niszter megbeszélései. A | Szerdán a nyugati kül- három külügyminiszter. ügyminiszterek Brentano megbeszélései az október-: nyugatnémet külügyminisz- ben sorra kerülő genfi érte- terrel tárgyalnak majdv kéziét előkészítését szolgál- j Mint az AFP közölte, ják. A londoni rádió diplo- j Rrentano: hétfőn délután el- máciai tudósítója szerint a j utazott az Egyesült Álla- nyugati külügyminiszterek' mokba. Őszi munkák a kolhozföldeken A Cserkassz-kerületi ,,Krupszkaja“-kolhoz gabona- termelői eredményesen fejezték be a gabonabetaka­rítást és a területen az elsők között voltak, akik hozzá­láttak az őszi gabona vetéséhez. A képen: Ősziek keresztsoros vetése a „Krup- szkaja“-kolhozban. Fordul a föld a nagy halászi határban... — No, aztán csak vigyázz, nehogy megtaposson a „fe­kete bivaly!“ — szelt oda incselkedve Lippai János, olajos kezét törölgetve, fia­tal segédvezetőjének. Horváth Ferenc olajtól maszatos pu.„- „rea kény­szeredett mosolyba torzult. Lám, „zöldfülű“-nek nézik, pedig nemrég végezte el Nyíregyházán a másféléves iskolát. Igaz, hogy Lippaitól — a 6 éves őre g traktoros­tól — jogosén éri a figyel­meztetés. A nagyhalászi gépállomáson tekintélynek örvend ez a hallgatag em­ber. Keménykötésű legény a talpán, igazi kommunista. A tervét még eddig minden körülmények közt teljesítet­te. Dehát azért ő se „harr- vábahótt". Majd megmutat­ja. Reménykedve pislogott a reggeli 2 órás karbantartás­sal fényesre takarított G— 35-ösre, melyet maguk közt tréfásan „szörnyetegének, vagy „fekete bivalyának becéznek. Begyújtotta a motort és felült a nyeregbe. Lippai körüljárta a gé­pet: el vannak-e látva a 7sírzók, olajzók, nem laza-e valahol egy csavar? Nehogy baja legyen a fiúnak, míg ő a hosszú éjszakai műszak után haza megy. Nincs hi­ba, mehet a gép. Horváth Feri kapcsolt s a gép szelí­den e’ndull. — Jó traktoros lesz a fiú­ból ... — morrrr-'ío Lippai, ÜII'PAI JÁNOS amint a fogás végén sikere­sen megfordult a traktor. Néhány lépést előrement a barázdában s leszúrta mérő­pálcáját. Annyi az, ahogy a brmádvezelő meghagyta: 23 centiméter. Intett váltótár­sának s határozott léptekkel megindult a homokdombon felfelé, az országutat szegé­lyező akácsor irányában Hazafelé.; ■, Déltájban riadtan ebredt fel,' pedig a felesége elsöté­títette a szobát s a három kislánnyal, meg a 9 hóna­pos kisfiával együtt ’átmen­tek a '-onyhába. Hiába for­dult másik oldalára, nem jött álom a szemére már. Folyton a G—35-öst látta maga előtt, amint hörögve ül a homokban. Feri, a se­gédje, meg kétségbeesve rohangál körül-körül rajta. Ez a rémítő kép bizonyosan álmában merült fel. az ag­godalom szülte. Felült s úgy hallgatózott. Semmi kétség: egy bajba jutott G,—35-ös z'háló hangja kocogott a dobhártyáján. Felugrott, gyorsan magára húzta kék­színű overálját. A konyhá­ban sietve megebédelt, köz­ben a felesége becsomagolta I vacsoráját. , I — Pihenj még. Mikor lesz még hat óra? — kérlelte az asszonya. De hasztalan volt. — Nem azé, t dolgozunk két műszakban, hogy a ne­ve meglegyen! Felelős va­gyok -a szántási tervemért. Aztán ezt a fiút is kell még segítenem. Mi együtt dol­gozunk, a keresetemet nem­csak az én munkám befo­lyásolja .. i Ebből az asszony értett. De ha nem értett volna is, ment volna az ura, mert nincsen olyan Isten, aki út­ját állja, ha ő menni akar. Ilyenkor nem álmos, nem fáradt, nem éhes. Ha elko­morul viharedzett arca és elszántan villog a szeme, akkor ő vele már nincs mit beszélni. Jobb hát beletö­rődni, hiszen máskülönben olyan jó ember, mint egy falat kenyér. Az I. Megyei Tanácsko­zás Termelőszövetkezet föld­je, ahol a Lippai gépe szánt, jó három kilométerre esik a lakásától, — a nyíregyhá­zi kövesút mellett, ahol ja­vítják az utat. Pár nerc alatt oda karikázott a jól is­mert átjáróhoz, ahol átlép­ve az akácsoron, máris a 20 holdas tábla szélén emelke­dő dombra jutott. Innen le­láthatott a méllyedésbe, ahol Horváth Feri vígan szántott. Nem volt a trak­tornak kutya baja sem! Jó darabot leszántott a fiú. Megnyugodva fordult visz- sza a fák árr-ékába, hogy leRihEoir-’ ’"i-en még jó- ízűt aludhat 6 óráig, ami­kor a műszakváltás van. — Megfordulva észre vette, hogy a fasorhoz lapulva, vesztegel egv traktor ekével, boronával felszerelve, — Fim. p" a” Albók Mi­hályé, — gondolta. — És tényleg az is ott gubbasz­tott a gépe mögött. Megszólította. — Mi baj, Albók elvtárs? — Kiolvadt a hajtókar csa'págya. Félórai munka volna csupán és itt kell vesztegetni a drága időt! 10 órakor történt a baj, akkor Albók azonnal be­ment másik csapágyért. Ki is> hozta. De a szerelő még nem jött. — Ott jön ni! — vette észre Lippai a közeledő Sutter András szerelő-bri- gádvezetőt. A javításból azonban nem iehetett egye­lőre semmi, mert a sábelt (fémhóntoló) a Dózsa tsz- ben dolgozó gépnél hagyta, ahol szintén szükség van rá. Lippai kihasználta a bri­gádvezetővel való találko­zást. Mert hogy ez a 20 hold vetőszántás reggelre meg­lesz. Mit csináljon akkor? No, hát van mit csinálni: ott azt az 5 holdas darab föl­det kell felszántani vetés alá. Mire az készen lesz, akkorra a brigádvezető hen­gert leüld ki s ezt a 20 hol­das táblát kell megtömörí- teni. Azután árpát vetnek bele. Utána megint henge- rezni. Mire ez megtörténik, át kell menni a szomszédos 20 holdas táblára, ahol a nyáron rozsot kombájnolt Lippai. Oda búza kerül most. Múlt évben jó istálló­trágyát kapott, most még műtrágyát is szórnak ki és a jó talajmurika együttesen biztosítják a jó termést. — Ügy dolgozz, elvtárs, hogy itt magadnak is dol­gozol, Tavasz óta te végez­tél itt minde'n gépi munkát; Ezután is te folytatod. Te fogsz vetni. El ne felejtsem, az árpát keresztsorosan vesd, mert így szól a szer­ződés. Az aratás-cséplést is te végzed itt majd a kom­bájnnal. — Megértettem, — bólin­tott Lippai. — De van egy kérésem: az éjszakák most már nagyon hűvösek. Ma hajnalban már marta a tes­temet ezen a nyári gúnyán keresztül a hideg. Kellene már a vatta-ruha. Nem aka­rom, hogy ez a Feri gyerek megfagyjon itt a jövő hé­ten, mert ö lesz az éjjeles. A brigádvezető feljegyez­te a kérést és elköszönt az­zal, hogy majd később visz- szatér a fémhántolóvat együtt. Lippai pedig lehe- veredett a fűbe, hogy 6 óráig szundítson még egy keveset.. (Zaj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom