Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

1965 s*.CEÍ'»n'bcr '15. vasárnap NÉPLAP :* NEjnXGTKŐZI «XGfflLÉ Kél héten belül két német kormányküldöttség látogatott el a szovjet fő­városba. A Német Szövet­ségi Köztársaság képviselői­nek moszkvai tárgyalásain megegyezés jött létre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság dip­lomáciai kapcsolatainak fel­vételére és a két ország gazdasági és kulturális kap­csolatainak megteremtésé­ről. A Német Demokratikus Köztársaság kormánykül­döttségének moszkvai meg­beszélései pedig megerősí­tették a Szovjetunió és az NDK között már régóta ki­alakult s a teljgs egyenjo­gúság, a szuverénitás köl­csönös tiszteletbentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapuld baráti. kapcsolatokat. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatairól szóló szerző­dés, mint a Pravda rámu­tatott, új történelmi sza­kaszt jelent a két állam vi­szonyának fejlődésében. A szerződés a többi között ki­mondja. hogy a Német De­mokratikus Köztársaság szabadon dönthet bel- és külpolitikájának kérdései­ben, beleértve a Német Szö­vetségi Köztársasághoz való viszonyát, valamint más ál­lamokkal fennálló kapcsola­tainak fejlesztését. A Szov­jetunió megszünteti a fő­biztosi tisztséget, hatályta­lanítja a megszállási jogok érvényesítésének keretében kiadott törvényeket, rende­leteket. A Szovjetunió mindezeken túlmenően nagylelkű döntést hozott a szovjet állampolgárok ellen elkövetett bűncselekménye­kért elítélt volt hitlerista katonák hátralévő bünteté­sének elengedéséről. A Német Demokratikus Köztársaságot a nyugati ál­lamok mindmáig nem is­merték el. De nem akartak tudomást venni létezéséről a másik német állam, a Szövetségi Köztársaság ve­zetői sem. Az NDK népi kamarája, kormánya, egész sor javaslatot tett az egysé­ges, demokratikus, békesze- rctö német állam megterem­tésére. „Németek, üljetek egy asztalhoz!“ Ez a jelszó szinte szállóigévé vált egész Németországban. A bonni kormány azonban mindez ideig elzárkózott ezek elől a javaslatok elől. A Szovjetunió a nyugati hatalmakkal ellentétben reális, ésszerű politikát folytatott a német kérdés­ben. Nemcsak, hogy tudo­másul vette a Német Szö­vetségi Köztársaság létezé­sét, hanem kezdeményező lépéseket is tett a kapcso­latok normalizálása érdeké­ben. A Szovjetunió ezzel a lépésével is, az NDK kor­mányával kötött szerződé­sével is, a német egység útját egyengette, a jelen nemzetközi helyzet egyik kulcsproblémájának megol- | dását igyekezett megköny- nyíteni. Ilyen értelemben szoros összefüggés áll fenn a két német küldöttség szovjetunióbeli látogatása között. A nyugatnémet küldött­ség hazautazása óta a Né­met Szövetségi Köztársaság a nyugati országokban mind több józanhangú, a fennálló tényekkel számoló kommentár jelent meg a Német Demokratikus Köz­társaság diplomáciai elisme­résének szükségességéről, a két német állam közötti kapcsolatok elkerülhetetlen­ségéről. S ezek a hangok most az NDK küldöttségé­nek sikeres moszkvai tár­gyalásai után újult erővel csendülnek fel. Jellemző erre a Nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párt hivata­los sajtószolgálatának meg­állapítása, amely a többi között így hangzik: — A Moszkvában kedden aláírt egyezmény kétségbe­vonhatatlan bizonyítéka an­nak. hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság az egyik világhatalom barátsá­gára és segítségére támasz­kodik. A fejlődés iránya az, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság létének reális tényét előbb-uióbb a nyugati hatalmaknak is fi­gyelembe kell venniök. Még szemléltetőbben fog­lalta össze a moszkvai meg­egyezések jelentőségét Haff- her az Obrserver című an­gol lap nyugatberlini tudó­sítója. „A moszkvai megegyezé­sek — írta — új utat nyi­tottak Németország egyesí­tésére, amit immár a két német kormány közvetlen tárgyalásainak útján lehet megvalósítani vagy pedig olyan hatalom közvetítésé­vel, amelynek mindkét kor­mánnyal vannak kapcsola­tai. Pillanatnyilag egyetlen nagyhatalom van ebben a kiváltságos helyzetben, és­pedig a Szovjetunió. A Szovjetunió a maga részéről megteremtette a közeledés előfeltételeit. El­sősorban Nyugat-Németor- szág', a Német Szövetségi Köztársaság egészséges erői­nek feladta kiharcolni, hogy Adenauer kormánya szakít­son eddigi politikájával, számoljon a való helyzettel, j éljen a diplomáciai kapcso. | latok megteremtéséből adó­dó lehetőségekkel. Németor­szág egysége csak a mili­tarista szerződések elvetése útján, egy kollektív bizton­sági egyezmény , keretében, békeszerető, demokratikus államként lehetséges. S ez az ésszerű alapról való egyesítés, nemcsak a német népnek, hanem valameny- nyi békeszerető európai népnek is létfontosságú ér­deke. Boldoczki János külügyminiszter távirata V. M. Molofovhoz és J. F. Dulieshez V. M. Molotov eivlársnak, a Szovjetunió külügyminisztere Moszkva. Ma tíz esztendeje annak, hogy a Szovjetunió és Magyarország között dip­lomáciai kapcsoiat létesült. Ezzel a Szov­jetunió kiemelte hazánkat abból a teljes elszigeteltségből, amelybe az azóta letűnt népellenes uralkodóosztály a második világháború során a magyar népet taszí­totta. A Szovjetunió és Magyarország kap­csolatainak — amelyek az eltelt tíz év során állandóan szélesedtek és kiterebé­lyesedtek — döntő szerepük volt Magyar- ország talpraállításában és fejlődésében. A magyar nép soha el nem múló hálát érez a Szovjetunió iránt, amely a hazánk­nak nyújtott közvetlen segítségen túlme­nően, következetesen védelmezi érdekein­ket a nemzetközi fórumokon és kezdettől fogva kiállt a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele mellett. A magyar-szovjet diplomáciai kap­csolatok felvételének 10. évfordulója al­kalmából kérem külügyminiszter eivtárs, fogadja a magyar nép és kormánya nevé­ben küldött szívből jövő jókívánságaimat. Kívánom, hogy a Magyar Népköztársa­ságnak a felszabadító Szovjetunióhoz fű­ződő bensőséges kapcsolatai, a megbont­hatatlan magyar-szovjet barátság és szo­ros szövetség — amely hazánk felvirág­zásának legbiztosabb záloga, az európai béke megvédésének jelentős tényezője -- a jövőben tovább szilárduljon és még jobban elmélyüljön. BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. John Foster Dolles úrnak, az Amerikai Egyesült ÁllamoK államtitkára Washington. Tíz esztendeje annak, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kezdeményezé­sére diplomáciai kapcsolat létesült Ma­gyarország és az Egyesült Államok kö­zött. Az Egyesült ÁLlamok kormányának 'ezt a lépését a magyar nép és kormánya mindenkor baráti megnyilvánulásként értékelte és ma is annak tekinti. A magyar nép, a Magyar Népköztár­saság kormánya arra törekszik, hogy rendezze és fejlessze az Amerikai Egye­sült Államokkal fennálló kapcsolatait. Reméli, hogy az amerikai nép, az Egye­sült Államok kormánya osztozik ebben a törekvésben és az ENSZ-ben. Genf szel­lemének megfelelően, támogatni fogja Magyarország felvételi kérelmét. Engedje meg államtitkár úr, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételének tize­dik évfordulóján népeink és kormányaink jövőbeni jó együttműködésére irányuló kívánságaimat tolmácsoljam. BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság' külügyminisztere. N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének levele Dwight Eisenhowerhez, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez M o,s z k v a. Mint a TASZSZ jelenti: N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1955 szeptember 19-én le­velet intézett Dwight Eisen- howerhez, az Amerikai Egyesült Államok elnöké­hez és levelének másolatát megküldte Eden angol és Faure francia miniszterel­nöknek. N. A. Bulganyin beveze­tőül emlékeztetett arra, hogy a genfi értekezlet részvevői elhatározták, együttműködnek elfogad­ható leszerelési rendszer kidolgozása érdekében, majd megjegyzi, hogy az ENSZ leszerelési albizottságának munkája eddig nem járt a várt eredménnyel. N. A. Bulganyin rámutat, hogy az Egyesült Államok képvise­lője a leszerelési albizott­ságban teljesen mellőzte a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentésének, va­lamint az atomfegyver el­tiltásának kérdését és azt kívánta, hogy mindenek­előtt Eisenhower elnöknek a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közti katonai információcserére, valamint a két ország területén végzendő kölcsönös légifel­vételekre telt javaslatát tárgyalják meg. így az a benyomás ala­kult ki. mintha az Egye­sült Államok az egész le­szerelési problémát e ja­vaslatokban foglalná ösz- sze. Bulganyin a továbbiak­ban annak leszögezése mel­lett, hogy a Szovjetunió­nak nincs ellenvetése az amerikai javaslattal szem­ben, rámutatott, hogy az egymagában nem oldja meg a problémát. Ezután rátért a leszereléssel kap­csolatos kérdések azon pontjaira, amelyben a tár­gyaló felek tulajdonképpen egyetértenek és javasolta: rögzítsék ezt az egyetértést konkrét egyezményekben, amelyek kiinduló pontjai lehetnek a leszerelésben való átfogó megegyezésnek. Az amerikai és a szovjet javaslatra történt emlékel­tetés után Bulganyin kije­lentette: „Feltételezem, hogy ön (Eisenhower elnök) egyetért azzal, hogy a fegyveres erők színvonaláról, a nuk­leáris fegyver eltiltásának élet beléptetési határidejé­ről, valamint az ellenőrző állomások létesítéséről elő­terjesztett javaslataink elő­segíthetik a nemzetközi feszültség enyhülését és a béke megszilárdulását. En­nélfogva nem látom indo­koltnak, miért ne állapod­nának meg a szóbanforgó kérdésekkel kapcsolatos megyegyezések létrehozá­sában." rasztcsaládokat hívnak meg a közgyűlésekre. A paszabi Tolbuchin multha- vi közgyűlésének tapaszta­lata azt igazolja, hogy azoknak a dolgozó parasz­toknak egyrésze, akiket meghívnak, már a közgyű­lésen, vagy egy-két nap múlva belép a tsz-be. Az augusztus havi közgyűlé­sen 4 dolgozó paraszt csa­lád írta alá a belépési nyilatkozatot a tagság szí­ne előtt, a közgyűlésen. Foglalkozni kell az előkészítő munkával A járási pártbizottság tisztában van azzal, hogy a gyümölcs nem egyszerre érik meg. Éppen ezért az előkészítő bizottságokkal rendszeresen és alaposan foglalkozik. Hetenképt ösz- szehívják az előkészítő bi­zottság tagjait és együtt dolgozzák ki azokat az agi- tációs módszereket, ame­lyekkel a bizottság tagjai felkeresik az egyénileg dolgozó parasztokat. A 14 előkészítő bizottságból hat már tsz-é alakult. Az elő­készítő bizottságokkal való foglalkozás kommunista fe­lelősséget, szívósságot és türelmet igényel. A párt- bizottság tagjai és a járási lanács dolgozói nem res­téinek hetenként hárorn- szor-négyszer is kimenni az olyan előkészítő bizott­ságokhoz, mint az újfehér­tói, vagy a paszabcsúcsi. zetek is. Az utóbbi időben megalakult hat új tsz. min­degyikében megalakult a pártszervezet és dolgozik is. A kommunisták nem­csak a gazdasági munkák­ban mutatnak példát, ha­nem az agitációs munká­ban is. Különösen nagy gondot fordítanak az újon­nan belépőkre, akiket nép­nevelő munkával bíznak meg. A pártszervezetek heti munkaprogramot dol­goztak ki és aszerint vég­űk munkájukat. Igen jól dolgozik a gávai Tisza- menti Napsugár, a balsai Vörös Csillag, a nyírteleki Vörös Zászló TSZ pártszer­vezete. A pártszervezetek megalakulásának napján a kommunisták vállalták az egyénileg dolgozó paraszt családok megnyerését. A Tiszamenli Napsugár kom­munistái a héten 4 csalá­dot szerveztek tsz-ükbe. Gondoskodás a® áj termelőszövetkezetekről A járás nagy gondot for- ] melőszövetkezetekben meg­ölt arra, hogy az új tér- [ alakuljanak a páríszerve­A járási bizottság, a ta­nács, a gépállomások rend­szeresen segítik az új tsz-eket. A pártbizottság felhívja á régi lsz-ck ve­zetőinek figyelmét: legye­nek segítségükre az újak­nak az első lépéseknél. A nyírteleki Szabad Nép TSZ 10 mázsa búzát adott vető­magként a Vörös Zászló­nak, a nyírteleki Győze­lem 3 hold kaszálóval se­gítette a Vörös Zászlót. A gépállomások a szövetke­zetek megalakulásával egy­idöben szerződést kőinek. Nincs egyetlen olyan új tsz. a járásban, amelyik­nél ne készült volna el a vetésterv a gépállomási mezőgazdász segítségével, így fejlődik a mezőgazdá­szok körében a: „Ki segíti jobban a termelőszövetkeze­tét."-mozgalomban. Nagyobb figyelmet Kell fordítani a középparasztolira A járási pártbizottság látja azt is, hogy a közép- paraszlokkal való foglal­kozás nem kielégítő. Egyes községi, szövetkezeti veze­tők Balsán, Napkoron, Gá- ván és több helyen elzár­kóznak a középparasztok- tól. A nakori Üj Világ TSZ párttitkára, Tudlik elvtárs kijelentette: ö bizony nem megy a középparasztekhoz agitálni. Ez annál is in­kább hiba, mert így a kö­zépparasztokat nem tudjuk kivonni a lculákság befo­lyása alól. Ezen a téren sok tennivaló van. Rend­szeresen gondoskodni kell arról, hogy a községek ki­váló népnevelői vissza tud­ják verni az ellenséges ér­veléseket. Az ellenség Gá- ván, Balsán, Ibrányban most azzal akarja vissza­tartani a dolgozó paraszto­kat: „ne lépjenek a tsz-be, mert ha mindenki belép, akkor az állam nem ad annyi támogatást, mint most..” Sok helyen, mint Paszabon,. a klerikális reakció igyekszik megfé­lemlíteni az új tsz-lagokat. Kálmánházán és Nyírtele­ken is megpróbálta az el­lenség az általa félreveze­tett dolgozókon keresztül megfenyegetni az új belé­pőket. Ez ellen a helyi pártszervezeték felveszik ugyan a harcot, de a járási pártbizottságnak több se­gítséget kell adni ahhoz, hogy megvédje az új belé­pőket, megerősítse őket a tsz-be vetett meggyőződé­sükben. A járási pártbizottság úgy tudja az elért eredmé­nyeket megszilárdítani és tovább fejleszteni, ha ala­posan mozgósít a kenyér- gabonavetés, az őszi beta­karítás nagy munkájára, összekapcsolva ezt a zár­számadások eredményeinek feldolgozásával, hogy a népnevelőknek megfelelő agitációs érvek legyenek a kezükben. Ez már szere­pel a pártbizottság tervé­ben, csak az a feladat, hogy e terv megvalósuljon. Gere Ferenc —■ Farkas Kálmán. (Folytatás a 2. oldalról.) sukra hívják az egyénileg dolgozó parasztasszonyokat és bemutatják nekik laká­sukat, bútoraikat, zsírkész- ietüket, egész gazdaságu­kat megmutatják azt, hogy mennyivel jobban élnek ők. Lukács Andrásné így tudta meggyőzni Tálas An­nát, 5 holdas paraszt­lányt, aki a nyírteleki új Vörös Zászló alapító tag­ja lett, A járás termelőszövetke­zetei egyénileg dolgozó pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom