Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

NÉPLAP 1955 szeptember 3, sioalbat Gondoson és idejében végezzük oz őszi szántás-vetést (Ax agronómusok értekexletén elhangxoit fontosabb hoxsásxólások) Számos hozzászóló ele­mezte azokat az okokat, amelyek az idei magas át­lagterméseket szülték. Ba­goly elvtárs, a baktalóránt- házi járás főagronómusa például, igen szemléié esen mutatott rá, hogy járása termelőszövetkezeteinek ter­mésátlagai hogyan alakul­tak 1952-től kezdve. A múlt, években ezek általában egy szinten mozogtak 5—6 má-­zsa között. Az idén ugrás­szerű az emelkedés: 9.4 má­zsa a járás tsz-einek ter­mésátlaga a rozsoól. Az ehhez hasonló jó termés- eredményeket többen az időjárásnak tulajdonítják, holott ez nem így van. Más években :s volt ugyanis kedvező időjárás, de /ilyen magas átlagtermésre a járásában még nem volt példa. Használjuk fel a múlt évi tapasztalatokat ax ősxi munkáknál Azokban a termelőszövet-' kezetekben, ahol a Westsik-' féle homoki vetésforgókat következetesen alkalmaz­ták, már a vetésforgó első' évében is szembetűnő ereä'-l mények voltak. A sok példá közül elegendő utalni a las- kodi Vorosilov TSZ 13.8 mázsa rozsterméssre 'a múlt évi 5.3 mázsával szem­ben. A tsz-ben következe­tesen alkalmazták a Homok- kísérleti Gazdaság taná­csait. Vagy a nyírbátori Vö­rös Csillag 5-ös vetésforgó­jának eredményeire. Itt a 18 mázsás őszi árpa, a i'6 mázsán felüli búza és rozs beszédesen bizonyítják, hogy érdemes 2 hengerezés közé vetni. Érdemes iéőbéh előkészíteni a tömör mag­ágyat. Érdemes harcolni' a tsz. tagságának maradi gon­dolkodású tagjaival szem­ben a gépállomás fokozott segítségéért, a gépi mun­káért, a rendszeres trágyá­zásért, műtrágyázásért, zöldtrágyázásért. Az érte­kezlet ' résztvevőinek egy­hangúlag az volt a megál­lapítása. hogy a Westsik- féle homoki ' vetésforgók széles körben beváltak és mindjobban megközelíthe­tők azok az eredmények, amelyeket a Homokkísár- leti Gazdaság állandóan .elér. Ezért feltétlenül térjen rá valamennyi termelőszö­vetkezet már az őszön. — Uevanis több tsz-gazdaság csak papfron alkalmazta a vetésforgót. E nelyeken a termés is, alacsonyabb volt. Ahol pedig már al­kalmazták, ott a kisebb- nagyobb hibákat, javítsák ki a tapasztalatok alapján. Miben kérnek segítséget ax agronómusok ? Több felszólaló rámuta­tott, hogy a beázás követ­keztében a gabona csírá­zásnak indult már a kazal­ban, vagy keresztben. A kisvárdai gépállomás főag- rcnómusa elmondta,- hogy laboratóriumukban felül­vizsgálták 14 tsz., vetőmag­ját és 5 tsz. talaját. Á vizsgálat eredménye az volt, hogy aránylag nagy százalék vetőmag vesztette el á csirázási .erejét. Ezért minden szem vetőmagnak alkalmas terményt gondo­san kell kezelni és cserére bocsátani. Szalóky elvtárs (nyíregyházi járás) sürget­te , a . minőségi vetőmag ki­osztását. Többen, így Héri Mihály, Vágó István (Nagy- kálló, Rákosi TSZ), Kiss Lajos mátészalkai járás) és mások a zőldtrágyának al­kalmas keserű-csilagfürt vetőmagot kértek és szor­galmazták azoknak a kör­zeteknek a kijelölését, ahol magnak és zöldtrágyának termelik a csillagfürt ve­tőmagot. A műtrágyával kapcsolatban ' többen rámu­tattak, hogy nitrogén mű­trágyában -az elmúlt évben is voltak hiányok s az idén is olyan hírék keitek szárnyra, hogy nem lehet rá számítani. Kérték a me­zőgazdasági igazgatóságot, hogy tegyen meg minden lehetőt ennek biztosítá­sáért. Több felszólaló kérte a gépállomások fokozottabb segítségét az őszi talajmun­kák sikeres elvégzése érde­kében, ami a kapások kito­lódott betakarítása miatt most nagyobb jelentőségű, mint más években. A gyor­saság mellett azonban jó minőségű munkát is kértek. Érdemes követni Pótor és Juhász elvtársak javas­latát a gyűrűshenger alkal­mazására vonatkozólag, amely tömörítés mellett a homokfogást is szolgálja. — Különösen tartsuk szem előtt azokat, amiket Vincze elvtárs zárószavaiban össze­foglalt. A kenyérgabona ve­téstervét, a kapások, do­hány stb. betakarítását, szü­retelést jó minőségben és időben kell végrehajtani. A jó talajelökészítés és vetés érdekében a betakarítást minden lehető módon meg kell gyorsítani. A kukorica érését például siettethetjük a. címerezéssel. A betakarí­tást ekék, fűkaszálók, kom­bájnok átalakításával gépe­síthetjük bizonyos fokig. Agvonőmusainkra nagy feladat hárul az őszi mun­kák jó elvégzésében. Az ötletességért, a versenyszel­lem kifejlesztéséért sokat tehetnek, mert ezek mind elősegítik a gyors és jó munkát. Bízunk abban, hogy . agronómusaink zöme ez évi- jó munkájának foly­tatásaképpen az őszön még lelkesebben száll síkra a párt és a kormány határo­zatainak moCT'm]ósi'tásáért. Vincze József mezőgazda­sági igazgató az értekezlet utolsó napirendi pontjaként értékes könyvjutalmat osz­tott szét a óvári munkában kitűnt agronómusok között. fl zöldtakarmányok kiegészítési módja Zöldtakarmányként 'or­szágszerte ' kukorica-csala- mádét, és pillangós zöldta­karmányokat — elsősorban lucernát — etetnek. Kizáró­lagos etetésük azonban nem kedvező. A lucerna ugyan­is több fehérjét tartalmaz, mint amennyi a tejterme­léshez szükséges. A lucerna és más pillan­gós etetése szénhidrátdús abrakkal (árpadara, kukoré cadara) kiegészítve a legelő­nyösebb. A kísérletek eredményei szerint viszonylag kisebb területen lehet előállítani a zöldtakarmány-tömegeket és a megfelelő üzemszervezés abrakmegtakarítást. is je­lent. FELEDHETETLEN varsói emlék A Szovjetunióban jól ismerik Tamara Peksevát, a Krasznodár-határierületi „Szlálin-kolhoa sertésgondozónőjét. Sok sertéstenyésztő veszi ál iapiszialatát. Az elinúlt évben T. Pekseva tíz anyaállattól 33Ö malacot nevelt. Az idei első fialtatás kiváló eredménnyel járt: tíz anyaállat 123 malacot liájt. T. Pekseva fél év alatt 623 munkaegységet teljesített és n^ajdnem 2 tonna búzát kapót előlegként. Ezenkívül pútjuüalásként 9 malaccal jutalmazta kol­hoza­A képen: X. Pekseva szekérre rakja a pót juttatásként kapott malacokat. (Foto J. Sulepov.) ­Ha a varsói VIT élmé­nyeit mind elmondanám, reggeltől estig megtartana. Az a 14 nap, amelyet a len­gyel fővárosban töltöttünk, külön-külön minden napja emlékezetes és feledhetetlen marad számomra. . A mi utunk a baráti Csehszlovákián át vezetett Lengyelországba. A vasút­állomásokon mindenütt lel­kesen, szeretettel üdvözöl­tek bennünket — a fiatalok. Ahol egy félóráig állt vona­tunk, ott ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy a* állomásokon reánk vára­kozó fiatalokkal megbont­hatatlan barátságot kös­sünk. Nagyon megható és szép volt, amikor a lengyel Zcbzsi Dobicei határállo­másra futott be vonatunk. Hajnal négy óra volt, de már ekkor tele volt a pálya­udvar előtere lányokkal, fiúkkal, akik ránk várakoz­tak. ötven úttörő harsoná­val fújt köszöntőt tisztele­tünkre. Csodálatos volt. Amikor kiszálltunk a vonatból, ölel­tek csókoltak bennünket. Ügy vártak bennünket a lengyel fiatalok, mintha legszerettebb édestestvéreik érkeztek volna meg. Mi is ezt 'éreztük. Nagyon boldog percek voltak. A Varsóban eltöltött napok után való­ban édestéstvérekké forr­tunk össze. Amikor a Visz­tula partján búcsút vettünk egymástól a karneválon, szinte hihetetlennek tűnt, hogy másnap már utazunk haza. Ezen a szinpompás, kápráztató, a világ majd­csak minden nemzete fiata­lét képviselő találkozón testvéri szövetséget kötöt­tünk egymással. Amikor ki­gördült vonatunk, éreztük, hogy a sokezer kilométeres távolságok sem szakítják el egymástól a magyar, len­gyel, román, szovjet, angol, amerikai, francia és a sok­sok nemzetiségű fiatalokat. A szeretet, a közös cél örök­re egymáshoz kovácsolt bennünket. A Varsóban eltöltött na­pok közül két élményre .emlékszem különösen, mely örökké emlékezetes marad számomra. Pontosan emlék­szem-, az egyik augusztus 6-án történt. A második vi­lágháborúban földig lerom­bolt Varsó, régi városré­szében mentünk. Ez az Óváros. Itt' a fasiszták a földdel tették egyenlővé a várost. A lengyel nép te­remtő. alkotó erejét igazol­ta, hogy ez a városrész 10 év alatt teljesen felépült. A házak a régi külsővel mind valóságos építészeti reme­kek. Az Öváros egyik nagy terén a világ minden fiatal­jának küldöttei ott voltak. Csodáltuk a várost. Azért jöttünk erre a tér­re, hogy a romjaiból fel­épült Öváros falai Között az építő, teremtő béke mel­lett tegyünk hitet, tiltakoz­zunk az atom- és a hidro­génbomba , gyártása ellen. Az ünnepi gyűlés közben valamelyik utcába i elhang­zott egy kiáltás. Utána mintha ár öntötte volna el a teret, úgi/ hullámzott, mo- rajiott, viharzott végig a világ minden nyelvén- .Bé­két akarunk“, „Az atom­energiát a béke céljaira használják fel“. A másik feledhetetlen él­ményem az-volt, amikor a búcsú napján a Sztálin té­ren a Tudomány és a Kul­túra Palotája előtt — me­lyet a nagy szovjet nép ajándékozott a. lengyel - nép­nek — - a világ minden nemzetének ifjúsági küldöt­tei esküt tettünk, hogy min-, sitette azt a hitet, hogy den erőnkkel megvédjük hé- j összefogott, egységes erővel kés életünket és egységesen megtudjuk védeni a világ harcolunk a háborús uszi- népeinek békéjét. tó\ eUe": | Elmondta: Az a tizennégy nap, nme- , , lyet Varsóban töltöttünk,, VALKO ISTVÁN mindannyiunkban megerö-l VIT-küldött. Megalakult a termeiéi élharcosainak megyei köre Csötörtökön este az SSMT székhazában, a szta­hanovista mozgalom szüle­tésének 20. évfordulója al­kalmából ünnepi megemlé­kezésre gyűltek össze váro­sunk sztahanovistái, a ter­melés élharcosai. II jelenlevők közöli volt Pozsonyi Zoltán elvtars is, aki hazánkban az első kő­műves sztahanovista. Pozso­nyi elvtars beszélt hazánk­ban a sztahanovista moz­galom kibontakozásáról, arról, hogy. hogyan érte el a kimagasló teljesítménye­ket. Elmondotta, hogy hat évig veit a Szovjetunió­ban, ahol elsajátította a gyersfalazás nagyszerű mód­szerét. Nyíregyházán, majd Budapesten és Diósgyőr­ben is bemutatta munka- módszerét. Bejárta a népi demokratikus országokat és ott is úttörő munkát vég­zett a szlahanovistá moz­galom kibontakozásában. Majd ezeket mondotta: „Brigádjainkat fejlesz- szük sztahanovista brigádok­ká. — A sztahanovista brigádvezet ők álljanak olyan brigádok élére, ahol még nem sztahanovista a bri­gád. ahoi ésszerűbb, jobb munkával segíteni tudják a sztahanovista feltételek tel­jesítését — mondotta Po­zsonyi elvlárs — és így folytatta. Fogjanak össze megyénk üzemeinek szta­hanovistái és alakítsák meg a termelés 'élharcosainak megyei körét. Alakítsák meg a szakbizottságokat, ahol egymást segítve meg­vitatják a mozgalom kiszé­lesítésének, az új munka- sikerek elérésének kérdé­séit.” Többek között Pintye elvtárs, sütőipari sztahano­vista hozzászólásában mon­dotta, hogy „hívjuk magunk közé az ifjú dolgozókat is. és segítsük őket, hogy so­raikból sokan kiváló dol­gozók, sztahanovisták le­hessenek:” Megalakítottak a terme­lés élharcosainak megyei körét. Az elnökség tagjai között Pozsonyi: Zoltán elv­társat és Bálint Pál több­szörös . sztahanovistát,. a-Fa­ipari Vállalat dolgozóját is beválasztották. Az elnök­ségben szakmánként egy- egy sztahanovista van. — Klubhelyet az SZMT elnök­sége a SZOT székházban biztosított részükre. fl termelés élharcosai tervbe vették, hogy minden szombat este hat órakor találkoznak klub helyiségükben, ahol csa­ládtagjaikkal együtt, szóra­kozhatnak, igénybe vehe­tik a: SZOT szakmai és szépirodalmi könyvtárát. Országos hírű sztahano­vistákat hívnak meg esz­mecserére. Egy-egy alka­lomkor egy-egy szakma vállalati igazgatóit, párttit­kárait is meghívják. A szakbizottságok rendszeres támogatást nyújtanak újí­tások és ésszerűsítések ki­dolgozásában, bevezetésé­ben. Tervbe vették szta­hanovista munkamódszer bemutatók rendezését, üze­mek közötti tapasztalatcse­re megszervezését. Nagyszerű kezdeményezés ez Ha továbbra is kísérni fogja ez a lelkesedés me­gyénk munkahőseinek ter­melési harcát, év végére könnyen megvalósulhat az értekezlet részvevőinek az a vágya, hogy megyénkben megkétszereződjön a szta­hanovisták száma. Ä bék@k@lesön forintjai stgitik a községfejlGsztést A békekölcsön forintjai­val meggyorsul hazánkban a szocializmus építése, a jó­lét növelése. A nehéziparra, yj gyárakra, szociális és. kulturális létesítményekre fordított állami beruházá­sok mellett, jelentősen se­gíti a községfejlesztést is az államnak kölcsönadott forintokból a helyi - taná­csoknak visszamaradó pénz­összeg, az 50 százalék. A Nyíregyháza város la­kói által jegyzett és befize­tett ötödik békekölcsön visz- szamaradt összegéből pl. 20.000 forintot a Benkő-bo- kori 9. számú állami általá­nos iskola tatarozására, rendbehózására fordították. Tyúkodon 1500 méter jár­dát építettek a község dol­gozói által befizetett béke-, kölcsönből visszamáradt pénzből.- Csengéiben 1000 méter új utat építettek, Zaj­tán az új mélyfúrású kút költségeit pótolták ki' a pénzösszeggel. Nyírbátor­ban a bölcsőde felszerelé­sére; asztalkák, székek és edények beszerzésére fordí­tották a békekölcsönből ka­pott forintokat. Ha a nyír­bátoriak még a jegyzés hát­ralevő részét is kifizetik, kikövezik a visszamaradó összegből az Édesanyák út­ját. Dögé községben kb. 10.000 forintot fordítottak a béke­kölcsön forintjaiból a fúrott kút javítására, a Hultúrház javítására és sportcélokra. Olcsva községben a napok­ban megkezdik a kb. 260 ezer forint költségű kultúr- ház építését, mély összeg­ben benne vannak a béke­kölcsön forintjai is, J§ __ KÉP A SZOVJETUNIÓBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom