Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

XII. évfolyam, 198. szám AHA 50 FILLÉR A. mai számban : Ülést tartott a DISZ megyei választmánya (2. oldal) Ünnepi ülés Bukarestben Románia felszabadulásának 11. évfordulója alkalmiból (3. oldal) Asszonyok írják asszonyoknak (4. oldal) 6 mázsa rozs helyett 22 mázsa egy holdon (5. oldal) A csirkehús (5. oldal) Sport (6. oldal) 1955 augusztus 24, szerda Megyénkből 15.000 dolgozó paraszt és 80 termelőszövetkezet látogatja meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást Megyénkben talán soha nem érdeklődtek még eny- nyien az országos mező- gazdasági kiállítás iránt, mint ebben az évben. A termelőszövetkezetekben és a községek dolgozó paraszt­jai között erről esik leg­több szó manapság. Akik már láttak valamikor is or­szágos mezőgazdasági kiál­lítást, lelkesedve mondják el élményeiket esti beszél­getéseken. Legtöbben azon­ban a tavalyi mezőgazda- sági kiállításról, a hatal­mas mezőgazdasági gépek­ről, s a Német Demokrati­kus Köztársaság öntözőbe­rendezéséről beszélnek. — Horváth Mihály, a sóstóhe­gyi Vörös Csillag TSZ tag­ja többek között azt mond­ta az egyik beszélgetés al­kalmával: mindenkinek lát­nia kell a kiállítást, mert itt a tükörképe a nehéz­ipar igazi szerepének. Sze­rintem a korszerű gépek­kel ellátott gazdaságban. 00 százalékban el lehet vé­gezni az emberi munkát. Nagy János nagy cserkészi egyéni gazda éppen 23-án vitte a nyíregyházi állo­másra kiállításra induló lo­vát. Kétszeresen boldog, mert életében először lát az idén országos kiállítást, s az ő lova is szerepel majd az ország legszebb lo­vai között. A rakamazi ál­lomásról is elindult a gá- vai Dózsa Termelőszövet­kezet gyönyörű bikája. — Már a vagonozásnál sok szem megakadt a gyönyörű állaton. Amikor a vonat el­indult, a dolgozó parasztok igyekeztek a községi ta­nácshoz, hogy megvásárol­ják a kiállítási belépője­gyeket. Rakamazról eddig 150 dolgozó paraszt készül a kiállítás megtekintésére. A megyében pedig mint­egy 15.000 egyéni gazda és 80 termelőszövetkezet 8—10 főből álló csoportja vásá­rolta meg eddig a belépő­jegyeket. Mezőgazdasági tanácsadó Mit tegyünk as almansüret küszöbén ? Megyénkben hosszú évek óta nem volt várható olyan gyönyörű almatermés, mint ebben az évben. Ezt az eredményt nemcsak az idő­járás ajándékozta, lanem a becsületes, lelkiismeretes munka gyümölcse. Tekin­tettel kell lenni a sok fá­radságos munkára s nem szabad felületesen bánni az elért eredményekkel. Meg kell ragadni a Kedve­ző meleg időt a minőség megmentésére. Most rajzik a pajzs- tetű! Kártétele abban áll, hogy sok lázfoltot okoz az almán. Ez szépséghiba, de miatta csökken a termés ér­téke. Helytelen lenne ha a ter­melő többezer forintot ki­dobna a zsebéből csupán szépséghiba miatt. Éppen ezért a napokban rajzó pajzstetű ellen feltétlen meg kell kezdeni a káli­szappanos 3 ezrelékes ni- kotinos permetezést. A ni- kotinos permetezést locso- lásszerűen végezzük el, mert a fa gyűrődéseiben könnyen meghúzódik a kár­tevő. Vizsgáljuk meg na­ponta a hernyoóveket, mert az almamoly és az ilonca nem alszik. Igen sok kárt tehet. Egy ilonca vagy alma­moly hernyója az alma­érés idejében is képes öt-hat almát megfúrni, Vegyük szemügyre a gyümölcsöseinkben fellépő kártevőket a szüret idején is. Könnyen előfordulhat, hogy újabb pajzstetű fertő­zés lép fel a szüret alatt. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok gondoskodjanak a permetezőgépek üzemké­pességéről, hogy minden pillanatban készek legye­nek a rajtaütésszerű vé­dekezésre. Ha a termelő- szövetkezetnek nincs üzem- kéoas oermetezűgépe, azon­nal jelentse be a megyei tanács kertészeti felügye­lőjének, hogy időben gon­doskodhasson motorosgép leszállításáról. Az egyénileg dolgozó parasztok is for­duljanak permetezőgép hi­ánya esetén a megyei ta­nács Mezőgazdasági Igaz­gatóságához, mert az ál­lami motoros és batériás háti permetezőgépek min­den gyümölcstermelőnek rendelkezésére állnak. Ujlaky Vilmos, a TTIT agrártudományi szakosztályának tagja. Védjük a szőlőket a csapadékos időjárás káros hatásától Az utóbbi hetek folyto­nos és kiadós esői nem tesznek jót a szőlőnek. A csapadékos időjárás káros hatása elleni védekezés módjairól Biró Károly, a szőlészeti kutatóintézet he­lyettes igazgatója a követ­kező tájékoztatást adta: Mivel a fakó-, valamint a szürkerothadás terjedésé­hez párás, nedves környe­zet szükséges, arra keli törekedni, hogy a tőkék környe­zete és a Sártök az esők, harmatok után minél gyorsabban fel- szárad ja nnk. A sok csapadék következ­tében gyorsan nőnek a gyomok. A gyomos szőlő talaja viszont sokáig ma­rad nedves. így a tőkék körüli levegő párás lesz. Sürgősen kapálni kell te­hát a gyomos szőlőt még akkor is, ha az érés alá való kapálás már megtör­tént. Ezzel egyidejűleg ki kell tányérozni a tőkéket, a földre lógó fürtöket ajánlatos felkötni, vagy a talajt kell elhúzni alóla. Ha még szükséges, érde­mes hónaljazni és cson- kozni. Ajánlatos a tőkék alsó kötését feloldani, hogy a fürtök környéke ezzel is szellősebb legyen. Ha túl- nagy a lombozat, akkor kellő óvatossággal érdemes a leveleket mérsékelten megritkítani. Abban az esetben, ha lisztharmat lép fel, még most lehet rézkénpor- ral porozni. Jégverés esetén is azonnal po­rozni kell. Szüretkor ha a termés­ben rothadó fürtök van­nak, azokat külön edény­ben kell feldolgozni, a mus­tot pedig lenyálkázni. A szőlőiskolát, valamint a zöldhajtásokat és a fia­tal telepítéseket szeptember- középéig rendszeresen per­metezni kell, mert a pero- noszpóra ezekben a sző­lőkben még felléphet és a zsenge hajtásokban, leve­lekben számottevő kárt okozhat. Gazdag előlegoszlás az apagvi Stáhosí TSZ ben A kenyércsata utolsó napjaiban nagyon mozgal­mas az élet községünkben. Még búgnak a cséplők, az egyéniek most igyekeznek eleget tenni áliam iránti kötelezettségüknek. Szövet­kezetünk már nemcsak a beadását, hanem a szabad értékesítési tervét is telje­sítette. Fogataink most már a tagoknak szállítják haza a kiosztott gabonát. A meg­rakott szekereket kísérő arcokról boldog megelége­dettség sugárzik. Hogyne örülne például Gergely István, amikor 45.75 mázsa terményt szállított haza. Igaz, hogy ő Ica és Pista gyermekeivel együtt dolgo­zott. Ám az egyedül dol­gozó László Sándor 24 má­zsa terményt kapott, vagy Popovics József és Gönczi János magánosán dolgozók is fej fej mellett egyen- kint 21.69 mázsa termény fölött rendelkeznek szaba­don. A DISZ-fiatalok is kitet­tek magukért. Péter József 20.07, Kovács Erzsébet 17.42, Vitális Julianna 16.70 mázsa kenyérgabonát kap­tak. A most kiosztott előleg az egész évi jó munka gyü­mölcsének csak egy része. Zárszámadáskor még — a sok egyéb mellett — a ke­nyérgabona 30 százalékát osztjuk ki. Ezeknek az eredmények­nek a láttán kezdik felis­merni községünk egyéni dolgozó parasztjai is, hogy a boldogulás egyedüli útja a szövetkezet. Ezért lépett sorainkba Lőrinez János 15 holdas, Hegedűs Bertalan 9 és Lőrinez István 8 hol­das dolgozó paraszt is. Szeretettel várjuk a töb­bi dolgozó parasztot is. Fecske András elnök. A kisrárdai gépállomás tanuljon jövőre Községünk augusztus 20-ig 64 százalékban vé­gezte el a cséplést és ugyanilyen százalékban tör­tént meg a beadás is a ke­nyérgabonából. Lehetne jobb eredmé­nyünk fs. Azonban a gép­állomásnak még van la- nulnivalója és reméljük, hogy a hátralévő napokban és főleg jövőre érvényesíti is majd a szerzett tapaszta­latokat. Ugyanis az idén üzemanyag, tartalék alkat­részek hiányossága, gyen­gén kijavított elevátor és hasonlók gátolták a gyors cséplési munkát. Előrelát­hatólag csütörtök-péntekre fejeződik be a cséplés Kis­várdán, ha a Zetor, — amely bizony majdnem egy napja áll — gyorsan rend­bejön. Hován József Kisvárda. Köszönet az 53. sz. Autóközlekedési Vallalal dolgozóinak Szövetkezetünk tagsága nevében köszönetünket fe­jezzük ki a vállalat igaz­gatóságának, dolgozóinak és pártszervezetének. Aratásra 18 főből álló brigádot küldött ki a vállalat, így gyorsan végezhettük el ezt a fontos munkát. A hordásnál sem hagytak magunkra: egy te­hergépkocsit küldtek a behordásra. Eddig 5 kulákportán szét. szórtan voltunk elhelyez­kedve. Paíronálónk segít abban is, hogy központun­kat kiépíthessük. E támoga­tást látva az egyéniek, egy­re többen érdeklődnek a belépés iránt. Azt kérjük még, hogy a vállalat kul- túrcsoportja többször láto­gasson el hozzánk. Id. Pálóczi Endre Kisnamény, a Béke TSZ párttitkára. LAPZÁRTAKOR JELEN­TETTEK: Új termelő­szövetkezet alakult Geszteréden Geszteréden Haladás né­ven új termelőszövetkezet alakult. A termelőszövetke­zetben 10 család 14 tagja kezdte meg a közös életet 78 hold földön A szövet­kezet alakulását kezdemé­nyező hét kommunista ja­vaslatára elhatározták, hogy azonnal megkezdik a fel- világosító munkát az egyé­nileg gazdálkodó ismerő­seik között a tsz. tovább­fejlesztése érdekében. Ű^ajtcL, t^mti&LZ&aeike-zeii köznép Kettős születésnapot ün­nepeltek Zajtán nagy viga- , lommal, díszebéddel és ci­gánymuzsikával augusztus I 20-án. Mindkét ünnepelt 6, éves. Hat éves az Alkot-! mány és ugyanannyi aj Dózsa Termelőszövetkezet! is. Ez utóbbi magában véve j nem lenne olyan nagy do­log, mert elmenne, mint a többi évforduló, csön­des poharazás közötti em­lékezéssel ... tervezéssel. Az augusztus 20-i több, na­gyobb volt ennél, mert Zajta 800 lakója közül 800-an ünnepelték és mert attól a naptól kezdve a határmenti kis község névtábláját is átfestették, átírták a követ­kező kiegészítéssel: „Zajta, termelőszövetke­zeti község!'“ .. Akik a Dózsa Termelő­szövetkezet születésénél bá­báskodtak, csupán nyolcán voltak 43 kát. hold földdé1., 3 fogattal, szegényes felsze­reléssel, de gazdag tervek­kel, nagy akarással. Botos Endre, Tóth János harma­dos munkások. Combi Jó­zsef, a volt cseléd és a töb­biek, szívesen emlékeznek vissza az elindulás nehéz, de szép idejére, S amint ez a csepp, mely vízzé bővül, tavaszi, őszi esők idején, mind mélyebb medret ha­sítva, úgy nőtt a Dózsa föld­területe, úgy szaporodott tagjainak száma. 1940-ben már 20-an ve­tették össze vállukat a mun­kához, húszán védték cso­portjuk jogait a 300 holdas Goes testvérektől, húszán verték vissza a rágalmakat, a kulákok befolyása alatt levők gúnyos meg­jegyzéseit, igaztalan szidal- rnait... Patakká duzzadt a cser­mely ... a csahold gépállo­más egyetlen traktora he­lyeit ma már 40 darab „G. 35“-ös traktorparkból irányítja Gergely Gábor, a gépállomás kitűnő agronó- musa a jobbnál-jobb trakto- rislákat a termelőszövetke­zet földjeire. Permetezőgép motorja kattog a Jonathán almafák soraiban és 17 fo­gat lova ropogtatja a szé­nát az istállóban, ötven szarvasmarha áll... 320 db juh, 200 darab sertés járja a sok esőtől gazdag füvű le­gelőt... 110 család 130 tagja népesíti be az 1220 hold szövetkezeti földet nagy munkák idején .,, Amíg bent, az általános iskola udvarán a régiek az újakkal a Streibinder test­vérekkel, Deák Lajossal, Holanter Jánossal poharaz- 'tak, és arról beszélgettek a születésnapi terített asztal körül, hogy mi kellene előbb egy 3 tonnás gépkocsi, vagy egy ötven férőhelyes sertés- fiaztató, addig a község fia­taljai így szólongatják egy­mást a táncban!... — No, leány, Dózsa-beli vagy már? — Igen!... — Jöhetsz!... kurjantot­ták a legények a ropogós csárdás közben... és mi­lyen nagyszerűen ment min­den az iskolaudvarban to­longó nagy családban, mert ahány „Dózsa-beli vagy-e“ kérdés hangzott, annyi „Igen" röppent vissza vála­szul! ... ... Az idősebbek csoport­ja alig-alig nótázott, pedig már az ötödik megcsapolt söröshordóból buggyant elő a hab... csak ültek az asz­talok körül elmélyedten be­szélgetve, és ilyen szófosz­lányok keringtek körülöt­tük: — Az őszi vetést 95 száza­lékban végezzük géppell — A gépkocsi? __bizony, már elkelne!... A község 30 kívülállója közül is többen ott voltak a söröspoharak mellett. — Tavaly 24 forint volt egy munkaegység? — ma­gyarázta közöttük Ludvig János, az Alkotmány finné-, pén kitüntetett tsz. tag, és amikor az ideiről akart szó-, lani, az elnök felé, Lies János felé nézett és helyet­te az őszhajú elnök váló* szolt: — 35—40 forint körül várjuk! — Kinek volt legtöbb jö­vedelme az egyéniek közülj — kérdezte Licz János. — Máyernek úgy tudom 7000 forint volt — szólt ki egy hang, az asztal mellől. Az elnök elmosolyodott és özv. Molnárné felé intett, — Annak is hét lett! — Nahát? .., akkor mit akartok?... — Ügy értem, hogy 27. — Nevettek. Az egész nap csupa muzsika, csupa vi­dámság volt Zajtán augusz- tus 20-án, a termelőszövet­kezeti községgé alakulás napján,,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom