Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-17 / 193. szám

1955 augusztus 11, szerda NÉPLAP Hősies helytállás Tissalökön as áradó Tiszánál A mostani rendkívüli időjárás következtében újra váratlanul meg­áradt a Tisza, ami óriási károkat okozhatott volna a termésben. A községi ta­nács idejében észrevette, hogy veszélyeztetve van az árterület, ahol ez évben is gyönyörű termés mutatko­zik. Az ár vasárnap érte el legmagasabb pontját. A megépített nyúlgátak nem bizonyultak elég erősnek, új gátakat kellett építeni, többszáz munkáskézre volt szükség, és éppen ezért a szomszéd községből a tisza- vasvári dolgozókat hívták segítségül. A munkára való mozgósítást Lánczi elvtárs, a járási tanács elnöke vé­gezte. Ö szólította fel tisza- vasvári község dolgozóit a segítségadásra. A szomszéd község lakói is megértették, miről van szó és pillanatok alatt ásókkal, lapátokkal jelentkeztek a községi ta­nács udvarán, A Vízmű és Betonútépítő Vállalat 10 te­hergépkocsija szállította a folyó áradását megfékező munkásokat, hogy a tisza- lökiekkel közös erővel véd­jék meg a 4000 hold ter­mést. A Tisza holtágának tor­kolatánál volt az áttörési veszély. A medréből 8—10 méter szélességben kilépett folyó óriási víztömegének állta itt az útját az 1 méter magasan épített új gat. A szürke habzó árral harcoló dolgozók között egy fehér- inges, gumicsizmás férfi se­rényen osztogatta az utasí­tásokat, — tíz ember men­jen az erdőnél lévő gátat erősíteni, — a dömpercsek menjenek a kanyarhoz, fáklyákat, lámpákat előké­szíteni. Harkai elvtárs volt, a já­rási pártbizottság titkára, aki éjjel-nappal ott volt a dolgozók között. Én éjjel 11 órakor kérdeztem meg tőle: — Mi a kilátás, Harkai elvtárs? — Nem lesz baj, — vála­szolta határozottan és nyu­galomra intett. Itt a gáton találkoztam Dobos elvtárssal, a tisza- vasvári gépállomás vezető­jével, akinek a veszélyben arra is volt gondja, hogy egy pillanatra se legyen fennakadás a cséplésben. A tanács, a pártszervezet és tömegszervezetek vezetői, dolgozói példát mutattak a munkában. Fáradhatatlanul dolgoztak a vállalatok dol­gozói, a dömperesek, akik járatlan utakon, sokszor vízben szállították a földet a gátra. Szabó László, Kiss Imre, Juhász Miklós, Bod­nár Sándor, Gerőcsik Mik­lós dömperesek szinte ver­senyeztek azért, hogy me­lyikük ad több segítséget. Mezei Lajos, Dénes István gépkocsivezetők pedig te­hergépkocsijukkal egész nap megállás nélkül szállították a dolgozókat a megáradt fo­lyóhoz. Nem volt kapkodás és felesleges utat sem tet­tek meg a gépek, mert Frid- lender elvtárs szálliiásveze- zető és Tucsányi elvtárs sztahanovista motorszerelő ügyesen irányította őket. — Dicséretet érdemelnek a gépállomás dolgozói és a ti- szavasvári gépész szakisko­la hallgatói is. Putnoki elv- társ Dózer-gépjén megfeszí­tett munkát végzett. A DISZ-fiatalok, az MNDSZ- szervezet tagjai is becsüle­tesen kivették a mentési munkálatokból a részüket. Még a kis úttörők is segí­tettek, akik esténként fák­lyákkal, lámpákkal világí­tották meg a munkahelyet. Dicséretet érdemel az a sok névtelen hős, munkások, dolgozó parasztok, akik az üzemekből, a gabonabehor- dásból jöttek el és feszített, fáradhatatlan munkával megfékezték az áradó Ti­szát. Hétfőn hajnalban végig­futott a hír a több, mint öt­kilométeres hosszú gáton: megállt az áradás. A szür­ke, fáradt arcokon megelé­gedett mosoly jelent meg. A megáradt folyó zavaros, sárgás vize legyőzve höm- pölygött tova .A réten pe­dig a megmentett termés büszkén hirdeti az emberi akaraterő győzelmét. KISS ELEK, Tiszalök. Sekeier látogató előtt vizsgáztak növényeikkel, termékeikkel és állataikkal a venesellőkörnyéki termelőszövetkezetek RÉGEN VOLT MÁR ILYEN SZÉP A HATÁR. Régen nem volt ilyen szép a termés kalászosból, s el­mondhatjuk, hogy még soha nem volt ilyen eredményes a termelőszövetkezetek tag­jainak fáradozása, szorgal­mas, becsületes munkája, mint ebben a gazdasági év­ben. Nem ritka már homo­kon sem a 15—17 mázsás átlagtermés búzából és rozs­ból ezen a környéken, s a csodálatraméltóan szép ku­korica sokhelyütt ígér 30 mázsán felül. A „100 má­zsás burgonyáért“ mozga­lom pedig ebben az évben „szégyent vallott“. Hiszen alig lesz termelőszövetkezet, amelyiknél csak ennyi te­remne. Nem ritka a 120— 130 mázsás átlagot ígérő tábla, de olyan is van, ame­lyik 150 mázsát ad gazdái­nak, A határ tehát szép és vonzó. Sűrítve ilyen volt a vasárnapi mezőgazdasági ki­állítás, amelyen a vencsel- lőkörnyéki termelőszövetke­zetek vizsgáztak a látogató más téeszbeliek és egyéni­leg dolgozó parasztok előtt. Nézzük tehát a vencsel- lői kiállítást: A községi agronómus, a járási tanács mezőgazdasá­gi osztálya, a résztvevő szö­vetkezetek vezetői és tagjai egy héttel a kiállítás előtt készültek a termények, nö­vények és állatok bemuta­tására. A kiállítás növény- termelési részét a tágas kul- túrotthonban helyezték el. Itt volt a vencsellői Sza­badság, a gá.vai Dózsa, a szabolcsi Szabadság, az ib- rányi Alkotmány, az ibrá- nyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetek termelvénye. Ezek a szövetkezetek fő­ként a táj jellegének meg­felelő növények termelésé­nél elért eredményeiket mutatták be, s nemcsak ezeknek a növényeknek a kiállításával, hanem grafi­konokkal is szemléltetőbbé tették munkájukat. A VENCSELLŐI SZA­BADSÁG TERMELŐSZÖ­VETKEZET kiállított ter- melvényei voltak a legszeb­bek, a készülődést is ők kezdték meg leghamarabb. Különösen nagy tetszést aratott a káposzta, paradi­csom, paprika kiállított példánya. Festeni sem lehet szebbet hatalmas, formás leveleivel büszkélkedő ká­posztájuknál. Ilyet takaríta­nak be nemsokára a szövet­kezet tagjai. Egv holdról 200 mázsát. Ott volt a ku­koricájuk is, amelyről 30 mázsa körül várnak. Min­denki megcsodálta a másod­vetésű kukoricájukat, amely vetekszik sok egyénileg gaz­dálkodó tavasszal vetett nö­vényével. Mindegyiken szép a cső és 15 mázsát ad hol­danként a töréskor. Beszélő számaival sok embert gon­dolkodóba ejtett. Azt min­denki tudja, hogy jóformán semmivel kezdték. Most pe­dig egy munkaegységre 7 kiló 50 deka kenyérgabonát, 3 kiló kukoricát, 6 kiló bur­gonyát, 35 forint értékben szénát,zöldséget és egyéb tér- melvényt, azonkívül 14 forin­tot kapnak készpénzben. Meg kell említeni, h'— a Sza­badság TSZ tagjai az álla­mi felvásárlásra 50 mázsa kötelező helyett, 250 mázsát szerződtek le és adtak el az államnak. A vencsellői Szabadság TSZ különben jónéhány ter- melvényével részt vesz az országos kiállításon is, Bu­dapesten. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TERÜLETÉN ELÉRT EREDMÉNYEK nagyszerű tanúbizonysága volt a kiál­lításra elhozott állatok szá­ma. Minte’v 60 szarvas- marhát mutattak itt be a termelőszövetkezetek és az egyéniek. Különösen kitűnt szarvasmarhatenyészetével a gávai Dózsa Termelőszö­vetkezet, amely 3 tehenet, 4 bikát és 2 borjút hozott el, s mind a 9 állatért az első díjat kapták. Az orszá­gos kiállításra készülnek Attila nevű 15 hónapos bi­kájukkal, amely a legszebb a környéken. Attila anyja és apja magyar piros tarka. Anyja 18 kiló tejet ad na­ponta, 3.6 százalékos zsír- tartalommal. Ott volt a sza­bolcsi Szabadság, a tiszaber- celi Petőfi első díjat nyert Rózsijával, amelytől napon­ta 22 liter tejet fejnék. Meg kell dicsérni az ibrányi Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetet, a paszabi Tolbu- chin TSZ-t, amelyek álla­taik kiállításával nagyban emelték a kiállítás szín­vonalát. Dicséret illeti a kiállítá­son résztvett egyénieket is, akik számos díjat, okleve­let kaptak állataikért. A GÉPÁLLOMÁS GÉPEI is bemutatásra kerültek ezen a napon. Megállapít­hatjuk azonban, hogy sok­kal jobban készülhettek volna gépállomási dolgo­zóink erre a kiállításra, s a vélemény is jobb lenne a gépállomás gépeiről, ame­lyeket csak hevenyében ál­lítottak ki. A kiállítást sokezer dol­gozó paraszt tekintette meg, s elismeréssel nyilatkoztak a látottakról valamennyien. Tanulni kell azonban azok­ból a hibákból, amit sokan megemlítettek: nagyobb gondot kell fordítaniuk a szervezésre az ezért felelő­söknek. 1 K. J, Erdős, ligetes táj, apró homokbuckákkal, dombok­kal. A fák és szőlőlugasok alatt kusza, foghíjas ház­soron, olyan az egész falu, amely szerényen, dicsekvés nélkül régmúlt időiről be­szél. Építésében, szobásai­ban ősi hagyományokat őriz Besenyőd. Az új há­zak palásak, cserepesek, de tetőszerkezetük zz ősi formákat őrzi. Ma már a házak nagyobbak, Kőalapra épültek, de csapott homlo­kuk az ősök terveit idézi. E régi hagyományokhoz fiatalabbak is meggyöke­resedtek már. Ezért van az, hogy Besenyődön senki sem csodálkozik azon, hogy megyénkben elsőnek kap­ták meg a gabona értéke­sítés szabadpiaci engedé­lyét. Természetes, hiszen az elsők között levés már ha­gyománnyá vált. 1953-ban a gabonabegyűjtásben az országos versenyben tize­dikek lettek. 1954-ben har­madikok, s most 1955-ben is úgy határoztak, hogy beleszólnak az országos versenybe, és lám, a me­gyében elsőként szerezték meg a szabad piac jogát. ÜGY KEZDŐDÖTT az idén e szép eredményért a harc, hogy — mint már szokás, — tanácsülésen megbeszélték, s vállalták valamennyien, hogy gép alól teljesítik az állam­iránti köteleségüket. így is történt. Nem ment köny- nyen, hiszen kis falu Be­senyőd. Tehát egyetlen gép elegendő ahhoz, hogy a cséplést idejekorán elvé­gezzék. Ezért volt szüksé­ges a cséplőgép munkájá­nak megbeszélése. Mert hi­szen ma már senki sem vonja kétségbe, a Kollektív gazdaságok elsődleges jo­gát, gépparkunkhoz. Csak hogy Besenyődön a terme­lőszövetkezet kombájnga- bonájából teljesítette köte­lezettségét. így aztán, hogy a község se maradjon le, megállapodtak abban, hogy arra az időre, amíg a szö­vetkezet elvégzi a hordást és a közbeeső munkákat, az egyéni dolgozók meg­kapják a cséplőgépet. így történt aztán, hogy a csép- lés jó megszervezésével mér a múlt héten befejez­ték az egyéniek a cséplést, ugyanerre az időre a szö­vetkezet a hordás nagy százalékával kész lett és Augusztus 20.-a nemzeti ünnepünk. Minden alka­lommal olyan szeretettel készülünk megünneplésére, mint amikor legkedvesebb vendégünket várjuk. Me­gyénk asszonyai kiveszik részüket ezekben a napok­ban az előkészületi mun­kákból. Nemcsak úgy, hogy mint a legnagyobb ünnepekre, szépen kitaka­rítják a lakást, sütnek- főznek, — hanem munka­helyeiken, mind a termelő- szövetkezetekben, mind az üzemekben felajánlást tesz­nek a jobb munka végzé­sére. Kultúrműsorral ké­szülnek. A demecseri Re­mény Termelőszövetkezet­ben, ahol az asszonyok va­sárnap is arattak, hogy el­kerüljék a nagyobb szem­veszteséget, most közülük nyolcán jelentkeztek kaza- lozási munkára, hogy gyor­sabban haladjon a kenyér- gabona betakarítása. — A baktalórántházi Úttörő TSZ-ben az asszonyok vál­lalták, hogy valamennyien hozzá foghatott a cséplés- hez, amelyet néhány ■'apón belül ott is be fognak fe­jezni. E megállapodás ered­ménye, hogy Besenyőd első lehetett a begyűjtés telje­sítésében. Természetes ma már, hogy Besenyőd mindig az elsők között van. S mégis meglepő. Olyan hirtelen jött, hogy az egyéni dol­gozók még azzal sem ve­tettek számot, hogy a feles­legükkel mit tesznek majd. Pedig maradt majd min­den családnak jó pár má­zsa felesiege. Dekmár Károly arról be­szél, hogy mennyire meg van elégedve az idei ter­méssel és az állami sza­badfelvásárlási rendszerrel. — Tavaly ilyenkor 150— 160 forint volt egy mázsa gabona ára, most jobb volt a termés, nem érne többet, hiszen már mindenki lát­ta, hogy örökre eltűntek a kenyérgondok, s mégis az állam jóval magasabb áron fizette ki a gabonát. — Majd mosolyogva hozzá teszi: — Számolni minden­ki tud. Három forintos ke­nyér mellett, vajon ki adna többet a búzáért? Ahogy ezeket elmondja, józan sza­vai mögött ott van, hogy Korpa juttatás azoknak a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztnak jár, aki a) Az 1955. évi ,.A”, „B" és „C” címen fennálló ke­nyérgabona beadási köte­lezettségének eleget tett. b) Az 1954. évről szár­mazó és kenyérgabonából elért beadási hátralékát, Az elmúlt évinél sokkal gazdagabb kiállítási anya­got láthatnak a látogatók. Az ország legjobb tenyész­állatai és legkiválóbb ter­ményei kerülnek bemuta­tásra. Minden kiállított ál­lat vagy növény egy-egy tanulmány is lesz, mert ott a helyszínen a 'átogató megismerheti az eredmé­nyek elérésének módját is. elérik a 200 munkaegysé­get. A községi MNDSZ tán­cosai pedig fellépnek majd az augusztus 20-i ünnepség Keretében. Öfehértón, Nyír- madán, Tiszaadonyban és még számos községoen az asszonyok is résztvesznek az ünnepségek megszerve­zésében. A kishodosi ter­melőszövetkezetben Tóth Jánosné azt a felajánlást tette, hogy a tehenészetben növelni fogja a fejési át­lagot 5 százalékkal. Min­den bizonnyal értékelni fogja ezt a munkát a tsz. vezetősége, és dicséretben foja részesíteni ezért a szép kezdeményezésért és jó munkáért Tóth János- r.ét. Biriben az MNDSZ és a vöröskereszt aktívák közö­sen vállalták az esti mu­latság megrendezését. — ryanezen a napon mun­kás-paraszt találkozót is rendeznek, amelyre szor­gos asszonykezek sütik az ünnepi kenyereket az új gabonából, bizony mesélhetne az éllen-i ség Dékmár Károlynak, hogy ilyen vagy olyan ma­gas áron adhatná el a ga- bonáját, nem hinnék, hi­szen ahogy számot vet­nek, látják, hegy nazug- ság. KÁLMÁNDI LAJOS TA­NÁCSTAG már a szombati tanácsülésen megtudta, hogy megint milyen nagy tisztes­ség érte Besenyődét. Most krumpliszedés közben , né­hány szóval arról beszélt, hogy úgy gondolja, nem sokan lesznek, akik most eladják a felesleget, talán csak azok, akik építkeznek. Az új házakról beszélt Kálmándi Lajos, a fia is épít. Már a tető is rajta van a házon. De nem ez az egyedüli új épület a köz­ségben, 14 ház áll ugyan­így, vagy éppen beköltözés előtt. És ki tudná megszá­molni, hogy hány új tetőt vagy alákövezést készítet­tek ebben az évben? Majd­nem minden udvaron van valami új épület, mert a besenyődiek ezzel ;s bizo­nyítják, hogy az új élet az 5 életük, s az ősi falu te­rebélyesedni, szépülni akar, s megőrizni régi hagyomá­nyai mellett az újat is. (H. Sz. J.) c) az értékesítési szerző­désben lekötött kenyérga­bonamennyiséget a teljesí­tésre megállapított határ­időn belül beadta. A hátralékra beadott ke­nyérgabona után korpajut­tatás nem jár. Beke Béla begyűjtési előadó, Nyíregyháza. A multévi kiállításon a császárszállási Űj Alkot­mány TSZ tagjai arra let­tek figyelmesek, hogy a legjobb tenyészállatok, az illető gazdaságnak a saját- nevelésű állatai. Rájöttek; hogy a jó állatállományt elsősorban saját erőből kell megteremteni. Azóta min­den újszülött állatot olyan szemmel néznek, nem len­ne-e jó tenyészállatnak. Ma már számos növendékállat futkározik a termelőszö­vetkezetben, amiből majd a jövő évek jó tenyész- anyaga lesz. A kiállítást 62 hold terü­leten rendezik meg. A sok tanulni való meliert a ki­állítás látogatói vásárlási igényeiket is helyben ki­elégíthetik. A vásári részen lengyel kordbársony és ze- fír, kínai selyem és sok más újdonság várja a vá­sárlókat. A kiállításra a látogatók 50 százalékos utazási ked­vezményt kapnak a vas­úton, autóbuszon pedig 25 százalékos kedvezmény lesz, A kiállítási belépőjegyek már előre megválthatok a községi tanácsnál, 1’öldmü- vessszövetkezetekben és a termelőszövetkezeti irodák­ban. A mintagazdáknak in­gyenes belépést biztosít a földművelési minisztérium, Kiss Lajosná megyei propagandista. Kinek jár korpajuttatás ? Szeptember 3-tól 2C-ig rendezik meg az Országos Mezőgazdasági ívállítást Megyeszerte lelkesen készülnek az asszonyok augusztus 20-ra WSr d

Next

/
Oldalképek
Tartalom