Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-17 / 193. szám

XII. évfolyam, 193. szám AKA 50 FILLER 1955 augusztus 17, szerda A mai számban : Fiatal kutatók között (2. oldal) A szovjet leszerelési javaslat franciaországi visszhangja (3. oldal) A Román Népköztársaságban tett látogatásom tuoasi- talataiból (4. oldal) Hagyományos elsőség (5. oldal) A szabad piac vámszedői (6. oldal) Sport (6. oldal) Használjunk ki minden percet a hordásra és cséplésre ! Az idei szokatlan nyári időjárás, a gyakori esőzés nagyon megnehezíti a mezőgazdaság dolgozóinak mun­káját. A hanyagul összerakott keresztek, a felületesen rakott asztagok átáztak, ami a cséplés ütemét gátolja, sőt kárt is okoz. Az időjárás bizonytalan, és a további meglepeté­sek ellen már most fel kell vértezni magunkat, hogy a további károktól megóvjuk a bő termést, a kenyér- gabonát. Itt van az ideje, hogy a termelőszövetkezetek, de az egyéni dolgozó parasztok is megszervezve, össze­fogva erőiket, olyan munkát végezzenek, hogy két- három napon belül ne maradjon a határban egy ke­reszt sem. A megázott kereszteket szét kell bontani, a kévéket egymástól elválasztva ki kell szárítani, s a megszáradt kévéket be kell hordani, asztagba kell rakni. A szükség most azt is diktálja, hogy az asztagot a tábla szélén kell rakni. Ott, ahol más megoldást nem lehet találni, a cséplőgép húzasson ki a tábla szélére, és ott csépelje el a terményt, asztagból vagy szekérről való ráhordással. Nem ajánlható most a nagy aszta­gok rakása, építése, sokkal jobb a 100—150 keresztből álló keskeny alapra rakott magas asztag, melynek te- tejezését úgy kell kiképezni, hogy az eső gyorsan le­folyjon róla. A hordásban a gépállomások fokozottan segítsék a termelőszövetkezeteket vontatóikkal, gumikerekes, univerzális traktoraikkal és különösen most vegyék figyelembe azt, hogy egy traktor két, sőt három pót­kocsit is vontathat. Be lehet osztani úgy az idejét, hogy a vontató állandóan mozgásban legyen. Ehhez a mun­kához azonban a termelőszövetkezetnek megfelelő ki­segítő személyzetről kell gondoskodnia. A kedvező idő megengedi a másodvetések folytatá­sát. Ezért a termelőszövetkezetek a kihelyezel t mező­gazdászok szakirányításával még vessenek másodvetés­ként takarmánynövényeket, az állattenyésztés fejlesz­tési alapjának megteremtése érdekében. Nemcsak a hordás az, amely ennyire égetően sür­gős úgy a termelőszövetkezeteknél, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál, hanem a cséplés is, mivel igen sok helyen a gabona kicsirázásának, dohosodásának, vagy befülledésének a veszélye áll fenn. Éppen ezért minden gépállomás mezőgazdasági szakembere vizs­gálja felül a termelőszövetkezeteket, s ahol veszély fe­nyeget, oda a cséplőgép a tábla szélére húzasson ki és végezze a cséplést. Vigyázva azonban arra, hogy a rá- hordásnál külön kezeljék a száraz és külön a nedves kévét. Ez érvényes nemcsak a táblán való cséplésnél, hanem minden cséplésnél. s kövessenek el a mezőgaz­dasági szakemberek mindent, hogy mindenütt külön Jegyen választva cséplésre a termény. Fejtsenek ki széleskörű agitációt és ellenőrizzék, hogy az így szét­választott gabonát a cséplés után külön raktározzák és kezeljék. negyünkben 221 Község, 233 ísz, 9433 termelő vesz reszt a bcgijüjtesl versenyben Az alkotmány tiszteletére indult begyűjtési verseny­ben 221 község 9435 ter­melj, 233 termelőszövetke­zet vesz részt. Az egymás­sal párosversenyben lévő községek, termelőszövetke­zetek és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok igyekeznek államunkkal szembeni kötelezettségeik­nek cséplőgép alól eleget tenni és a versenyben az első helyet, a győzelmet ezzel kivívni. Eddig 3.455 egymással párosversenyben lévő termelő tett eleget kö­telezettségének. A Kétszáz­harminchárom termelőszö­vetkezet közül pedig 79 teljesítette kötelezettségét. A termelőszövetkezeteket kötelezettségük teljesítésé­ben igen hátráltatta a rossz, esős időjárás. Az esőáztatta termést szárí­tani kellett és ezáltal a cséplés lassult. Az egy­mással versenyben lévő 221 község közül Besenyőd tel­jesítette elsőnek kenyérga­bonából 100 százalékig kö­telezettségét. Igen serényen halad a begyűjtés Nyír­meggyesen és Nyírparasz- '■ on. A szabad értékesí­tési tervet mind a Két köz­ség dolgozó parasztsága 100 százalékig teljesítette. A községeknek igyekez­niük kell, mert az alkot­mány tiszteletére indult be­gyűjtési verseny szeptem­ber 10-én zárul. Ne legyen a községben az alkotmány napjára olyan kommunista tanácsosa, tömegszervezeti vezetőségi tag, aki adós ál­lamunknak, mert a legjob­ban meggyőző eszköz a sze­mélyes példamutatás. A begyűjtési apparátus ébe­ren figyelje a kulákokat, az osztályellenságet, hogy meg tudja hiúsítani azok káros mesterkedéseit. Gon- ó^skodianak arról, hogy begyűjtési nyilvántartások naprakész állapotban le­gyenek, nehogy a rossz nyilvántartás miatt olyan termelőhöz menjenek vég­elszámoltatásra, aki köte­lezettségét már teljesítette. A termelőszövetkezetek példamutatása, a Kommu­nisták élenjárása nyomán és saját érdekeik felisme­réséből az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok is időben eleget tesznek kötelezettségüknek. Igen becsülendő és dicséretet érdemel Molnár Miklós új­fehértói 13 holdas dolgozó paraszt, mert 25 mázsa ke­nyérgabonát adott el sza­badfelvásárlásra áll.imunk­Gazdag kukoricatermés mutatkozik az egész megyé­ben, de különösen a nagy- ecsedi, kemecsei lápokon és a folyóárterekben. Ezen a vidéken gazdálkodó terme­lőszövetkezetek és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok sok sertést is tarta­nak, melyből minden évben sokszázat hajtanak a kör­nyék vásáraira. Az idei gazdag kukoricatermés lát­tán azonban elhatározták, hogy nem hajtják vásárra és nem adják el korán a malacokat, hanem szerző­dést kötnek az Állatforgal- mi Vállalattal nevelésre és sertéshízlalásra. Kiszámolták, hogy jöve­delmük megkétszereződik,, ha saját terményeikkel fel­nevelik és meghízlalják a sertéseket. A féletetett ku­korica ára is kétszeresen megtérül. Nem kellett sokat beszélni a sertéstenyésztők­nek. Popovics Sándor és Akii István napkori dol­gozó parasztok 13—13 má­zsát adtak el államunknak. Az a község, amelyik a versenyben az országos el­ső helyre kerül 40.000 fo­rint községfejlesztési járu­A Kenyérgyár és a nyír­egyházi Földművesszöveíke- zet vendégül látja augusz­tus 21-én a munkás-paraszt nek, s három hét alatt két- szerannyi sertésre kötöttek nevelési és hízlalási szerző­dést, mint az elmúlt félév­ben. A járások között élenjár­nak a szerződéses kötésben a tiszalöki, kemecsei és a mátészalkai járások. Közsé­gek között pedig Nagyha­lász, ahol 300, Tiszavasvári 150, Mérkvállaj pedig 200 sertésre kötött nevelési és hízlalási szerződést. A termelőszövetkezetek­nek a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet mutat jó példát: 100 darab hízót kötött le az Állatforgalmi Vállalattal. Az egyénileg dolgozó parasztoknak pedig Barna János rétközi gazda, aki 20 malacra kötött neve­lési, Czipp Sándor vásáros- naményi termelő pedig 10 darab süldőre kötött hízla­lási szerződést. lékot kap, az országos első helyezést elért termelőszö-< vetkezet pedig 20.000 forint jutalomban részesül. A me, gyei szinten első község 8.000 forint községfejlesz­tési járulékot. találkozó keretében a sós­tóhegyi Petőfi Termelőszö­vetkezetet. A két vállalat pártszervezetének küldőt, tei tegnap délután kimen­tek a termelőszövetkezetbe» és ünnepélyesen meghívták öltét az alkotmányi talál­kozóra. A találkozón a két vállalattól 15—15 élenjáró1 dolgozó vesz részt és a termelőszövetkezet minden tagja. A Kenyérgyár most lett élüzem, 147 százalékra velje, sítették július havi tervü­ket. Július hónapban 59 mázsa lisztet takarítottak meg. A vállalat most azon iparkodik, hogy még to­vább javítsa a minőséget és minél többféle süte­ménnyel lássa el a dolgo­zókat. A földműveszövetkezet: dolgozói is méltóképpen ké­szülnek a munkás-paraszt találkozóra. A harmadik negyedév arányos árufor­galmi tervét 114, a felvá­sárlási tervet pedig 126: százalékra teljesítették. —• Kisgépekkel, műtrágyá­val látják el a dolgozó parasztokat, hogy többet termelhessenek. Mindkét vállalat dolgozói várják, hogy a tsz. min­den tagja ott legyen a ta- ’álkozón. „Sa jnálom, hogy nem előbb történt •. ■ I ■■■——» I«————ii n Három hét alatt kétszerannyi sertésre kötöttek hízlalási szerződést, mint az elmúlt félévben A Kenyérgyár és a Földműves- szövetkezet vendégül látja 21°én a Petőfi TSZ-t Különösen súlyt kell fektetni arra, hogy a nedves, csírázásnak indult gabonát külön zsákolják, állandóan figyelmes kezeléssel a romlástól megmentsék. Nagy feladat vár a cséplőgépnél az etetőkre is. Nekik fokozottan kell ügyelni arra, hogy lelkiismere­tes, jó munkájukkal a lehető legkisebbre csökkentsék a nedves gabonánál a szemveszteséget. Mindent el kell követni éppen a bizonytalan idő­járás miatt arra, hegy minden időt kihasználjanak a rséplési munkákra. A traktorosok, cséplőcsapatok ver­senyezzenek egymással, hogy a napi teljesítményt megnöveljék és a vasárnapot is használják ki úgy. hogy elérjék azt a teljesítményt, amelyet egyébként cséplésre alkalmas hétköznapon elérnek. Az idő jobb kihasználása érdekében a gépállomá­sok egészítsék ki a munkacsapatokat, szaporítsák a két műszakban dolgozó cséplők számát és a kifáradt mun­kaerőket pihent munkaerők váltsák fel. Azoknál a ter­melőszövetkezeteknél, ahol a tagok kevés száma miatt vontatottan halad a munka, szervezzenek társadalmi munkaerőt, s a társadalmi munkaerőket a hordásban, cséplésben segédkező gépek kiszolgálására osszák be. A komlódtótfalusi Két Vadas Testvér TSZ jó ered­ményeiről a környék dolgo­zó parasztjai sokat beszél­nek. Ez nem is csoda, mert a tsz-tagok 100 forint körü­li munkaegységenkénti jö­vedelemre számítanak. Ed­dig mintegy 23 forint össze­gű'előleget kaptak pénzben és terményben munkaegy­ségenként. A tsz. tagjai — elsősor­ban a kommunisták — si­kereiket nem rejtik véka alá. Ennek az a következ­ménye, hogy a község dol­gozó parasztjai ismerik a tsz. eredményeit és élénken érdeklődnek a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Az el­múlt hetek folyamán 8 csa­lád 15 tagja — a gazdasági év végét meg sem várva — belépett a szövetkezetbe. Ezek közé tartozik Szilá­MÁLNAs ALAJOS, Gépállomások Megyei Igazgatósága főmezőgazdásza. gyi Endre is, aki 5 hold sa­ját és 3 hold béréit földjén , gazdálkodott. Három fiát és szükség esetén feleségét is bevonta a munkába, hogy becsületükhöz méltóan vé­gezzenek el minden mun­kát. Mindem elkövettek, hogy a kis gazdaságuk kor­látolt viszonyai között mi­nél jobb megélhetési talál­janak. Még selyemhernyó- tenyésztéssel is foglalkoz­tak. Azonban ez az eszten­dő végleg meggyőzte Szilá­gyi bácsit arról, hogy kis- parcelláján semmiféle mó­don nem képes úgy gazdál­kodni, mint a tsz. tagjai, ahol a termelés fokozására szinte korlátlan lehetősé­gek vannak. Szilágyi bécsi belépéséről ezeket mondja: „Meggyőződésből léptem be a tsz-be. A magam éle­tét, gyermekeim jövőjét így tudom legjobban biztosítani. A vöm., aki már korábban is tsz-tag volt, többre ha­ladt, rnint én. Megélhetése jobb, a gondja kevesebb. — Most is új ajtókat és abla­kokat csináltatott házára. Nem bántam meg. hogy beléptem. sőt sajnálom, hogy nem előbb történt, legalább tavasszal. De így is könnyebb és gondtala­nabb az életem, mint az­előtt volt. A múlt ősszel vá­sárolt új ekét, vasboronát, ekekapát és jó szekeret, to­vábbá öt hold földemet a közösbe vittem július 15-én. Azóta 3 fiammal bent dolgozunk, legjobb igyekezetünk szerint. A tsz. az egyénileg végzett mun­kám után 127 munkaegysé­get írt javamra, amivel meg vagyok elégedve. Ezen kívül negyedmagammal mintegy 100—110 egységet dolgoz­tunk már le. Ügy számí­tom, hogy a gazdasági év végéig még lesz annyi mun­kaegységünk, hogy eléri a négyszázat. Ez pedig azt je­lenti, hogy 40.000 forintnyi jövedelemhez jutunk adó és beadás nélkül. Így nem fé­lünk a téltől, sem a jövő év­től. Azután már mindig jobb és jobb lesz. Jónás Endre, lelki jó ba­rátom! Azelőtt Te beszéltél nekem a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeiről. Most én hívlak. Együtt voltunk a nehéz életben, legyünk együtt a jó életben is. Ferenczi Gábor sógorom! Balogh Imre, Czubor Fe­renc, Nagy Gedeon, Kővári József és a többiek! Értsé­tek meg Ti is az idők sza­vát. Titeket is sokszor segí­tettelek gazdasági felszere­léssel, mert a tietek hiányos volt. Itt megtaláljátok ve­lem együtt mindazt, amire szükség van. Utólag örülök annak, hogy a vejeim sokszor igye­keztek meggyőzni erről az életről, aminek jóságáról most már a gyakorlatban szerzek tapasztalatot. Amit eddig gondolatban óhajtot­tam, itt mindazt megtalál­tam. Jöjjetek csak bátran utá­nam! A tsz. tagjai szivesen látnak benneteket és segí­tenek az első napok nehéz­ségeinek leküzdésében.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom