Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-13 / 190. szám
1955 augusztus 13, szambát NÉPLAP a A berkeszi Bajcsy-Zsi- linszky Termelőszövetkezet tagjai már az elmúlt évben is bőven vetettek másodnövényt. Nem is volt hiány takarmányból. Űjig tartott. Tavaszra nem romlottak le jószágaik. Ellenkezőleg. A rendszeres takarmányozással jó kondícióba tartották azokat. Ebben az évben már több, mint 400 mázsa szálasta- karmányt raktak kazalba a, szövetkezteben. — Nem is akárhogyan. — Nem késlekedtek a kaszálással, forgatással és a takarmány gyűjtésével, hordásával sem. Vigyáznak a takarmány minőségére is. A lucernát zölden száradva rakták kazalba. A szövetkezetnek még lesz 500 mázsa szálastakarmánya és 600 mázsa takarmányszalmája, amit ugyancsak nagy gonddal kezelnek. összesen közel 1600 mázsa szálastakarmányt biztosítanak télére. Ez a mennyiség bőven biztosítja a közös jószágállomány takarmányszükségletét. Ezzel azonban nem elégedtek meg a szövetkezet kommunistái. Megbeszélték, hogy az aratással egyidő- ben megkezdik a tarlóhántást. Ebben a munkában a párttagok mutattak példát. Buda Ferenc traktoros fáradságot nem kímélve dolgozott, hogy idejében végezzen a szántással. Mikor pedig befejezte, azonnal magot szórtak 21 holdba. 15 holdba kölest, 6 holdba pedig szudáni fűmagot vetettek. A. köles már szépen zöldéi, fejlődik. MASODVETÉS — TÖBB TAKARMÁNY Mikor földbe tették 21 holdon a másodnövény magját, számolni kezdtek a szövetkezet tagjai. Kölesből 1 holdon 8 mázsás átlagtermést várnak. Ennyi biztosan meg lesz. A 15 holdon összesen 120 mázsa takarmányuk terem. A 6 hold szudánifű összesen 60 mtzsa termést hoz. Már ez a mennyiség is sokáig elég a szövetkezet jószágainak. Ezzel azonban nem elégedtek meg. Kevés munkával ennél sokkal több takarmányt biztosíthatnak, s akkor jut a tagok háztáji teheneinek is takarmány. Elhatározták, hogy 30 holdba tarlórépát vetnek. Minden hold tarlórépáról 80 mázsa termést takarítanak be. Kevés ráfordítással 2400 mázsa tarlórépát termelnek, ami a köles és szu- dánifűvel sokáig elég a közös jószágállománynak. A szövetkezet kommunistáinak javaslatára azonban a másodnövényeket silózva etetik. A másodvetésből nyert 2380 mázsa takarmányból búza- és zab- törekkel keverve közel 250 köbméter silót készítenek. 46 darab szarvasmarhája van a szövetkezetnek. Naponta kétszeri etetésre állatonként 20 kiló silót etetnek fel. Ez havonta 276 mázsa silótakarmány. Tehát a 250 köbméter silótakarmány kevés másfajta takarmány pótlásával 9 hónapi takarmányszükségletét biztosítja a szövetkezetnek. Érdemes volt tehát aratás után azonnal elvégezni a másodnövény vetését, mert bőven gyümölcsözik munkájuk. így aztán nem kell félni a Bajcsy-Zsi- linszky Tetmelőszövetkezet tagjainak, hogy télen vagy tavasszal éheznek a jószágok, vagy leromlanak és elapasztanak. MIKOR LEHET TAKARÉKOSKODNI? Sokan azt tartják, amikor bőven van takarmány, a szükségesnél többet is lehet adni a jószágállománynak. Hisz ilyenkor nem feltűnő, hogy egy villára való lucerna helyett kettőt tesznek a rácsba s az sem „feltűnő”, ha itt is, ott is elhullajtanak abból. A szövetkezet tagjai azonban nem így vannak ezzel. Azt mondják, hogy „akkor lehet takarékoskodni, mikot van miből”. A szövetkezet kommunistái elhatározták, hogy a jószágok mellé a munkában legjobban kitűnt dolgozókat küldik. Hliva János elvtársat a szövetkezet tagjai azzal bízták meg. begy a jószágok gondozásának irányítása mellett vigyázzon a takarmányra is, nehogy pocsékolják azt. Megbízatását becsülettel teljesíti. Nem sajnálja ilyenkor sem a fáradságot, hogy pontosan kimérje a takarmányt, s úgy adja a jószágoknak. A szövetkezet tagjai bizakodva tekintenek a tél elé. Meglévő és növekedő jószágállományuknak elegendő takarmányt biztosítanak. Ezt segítik a másodnövény vetéssel is, amit a szövetkezet valamennyi tagja helyesléssel fogadott, s jókedvűen végzett. Nagy Tibor. Hívjuk az érettségizett leányokat a gépes gyorsíró iskolába Sokan tudnak róla, hogy van ilyen iskola városunkban, de lényegében nem ismerik szervezetét, munkáját, és azt, hogy mire képesít. Különbözik a többi iskolától abban, hogy nem megkötött időre szól, néhány hónap alatt is elvégezhető. Nem osztályai, hanem csoportjai vannak, ez azt jelenti, hogy mindenki akkor vizsgázik rövidebb vagy hosszabb idő után, amikor a vizsgára elkészül. A vizsgáknak három fokozatuk van, s a bizonyítvány-fokozat szerint kapják az elhelyezkedő fizetési beosztásukat A két alsófokú vizsgát 10—12 hónap alatt elérik a gyengébb képességű, de megfelelő szorgalommal rendelkező tanulók is. Érettségizettek, akik nagyobb tanulási gyakorlattal, jobb helyesírással, nagyobb szókinccsel rendelkeznek, könnyen elsajátíthatják e két tárgyat, amely bármely más értelmiségi pályán is nagy segítségükre van, megkönnyíti munkájukat. Érdeklődés és beiratkozás a Közgazdasági Technikum épületében Nyíregyházán, Báthory-utca 30. lloggan okoskodik Molnár Dániel? IVehezen tudtam csak rátalálni Ember Józsefre, az Állatforgalmi Vállalat nagyecsedi megbízottjára. Az állomáson tanyázott éppen, marhákat és sertéseket indított útnak, amelyeket a dolgozó parasztok a szerződés szerint átadtak. A szerelvény még el sem ment, Ember Józsefet már is körülvették a nagyecsedi dolgozók parasztok. Ügy találtam rá, vagy húsz ember között, a Kraszna folyó partoldalában. — Üljön le elvtárs közénk — nevetett, — nem igen érek rá most felállni. Kezében a szerződés- tömb, írta, míg csak el nem fogyott a papír. Marhahizlalásra kötöttek szerződést a dolgozó parasztok. — Most érdemes csak egyszer — mondta az egyik — lesz takarmány. Ilyen jó takarmány termésünk nem igen volt míg. Türelem kellett kivárni, amíg Ember József végzett. Felállt, s jókedvűen ropogtatta a keze csontjait. — Hiába, más világot élünk. Nem olyanok már az emberek, mint azelőtt. Könnyen felismerik a lehetőséget, ahol többlet keresetet érhetnek el, s azt nem is mulasztják el kiaknázni. — A marhahizlalás mellett nem feledkeznek meg a sertésekről sem? M egcsóválla a fejét. — Dehogy. Hisz az éppolyan kedvező. Mi megadjuk a kellő felvilágosításokat. Vannak olyan szerződést kötőink, mint Somfai István, aki jelenleg is tizenegy hízottsertésre kötött szerződést, illetve kettő; éppen most vettünk át tőle. Négyet rövidesen átad, de már szólt, hogy újabb ötre akar szerződést kötni. — Vagy Szabó Lajos. — folytatta, éltévé papírjait, — aki éppen az imént kötött két tehénre szerződést. Neki három, a vejének két sertésre szóló szerződése van. Tudják, hogy mit csinálnak. Hiszen egy-egy darab sertés után négyszáz forint előleget kapnak, öt darab után kétezer forint üti a markukat. Ebből pénzelhetnek akkor, amikor egyébként nem jutnának pénzhez. Vagy megvehetik a malacokat, egyszóval, jo az az előleg. Na és, ha meg százhuszonhat kilón felülre hizlalják, kilónként huszonkét forintot Kapnak, öt sertés esetén .izenöt- húszezer forint jövedelemhez jutnak. Megéri ez még annak is, aki nem gazdálkodó és venni kell a belevalót. — Hát olyan Kötött-e szerződést? Aki nem gazdálkodik? — Kötött-e? — mosolygott Ember József. — Keressék csak fel Molnár Dánielt. Munkás az a villanytelepen. — Még csak annyit, hogy MINDIG AZ ELSŐK 7 Vannak emberek, akik' azt remélve, hogy könnyebben dolgozhatnak, vagy esetleg többet keresnek, gépek mellé, vagy gépekre mennek dolgozni. Aztán vannak mások, akik egyáltalán nem pénzkérdést, se nem a munka könnyebbségét veszik figyelembe, amikor a gépet választják munkatársuknak. Ezek az utóbbiak éppen azért, mert a szeretet, a vonzódás, a géphez való ragaszkodás él bennük, rövid időn belül kiválnak az előbbiek közül. Rossz gép nincs, csak rossz mester, mondja egy régi közmondás és hogy ez mennyire igaz, bizonyítja egyes jó Szakembereknek a munkája. Például Kurucz Györgynek, aki a felszaba- \ dulás előtt napszámos, apja! pedig cseléd volt Újhelyi j Zoltán földbirtokosnál. Ami-j kor az iskoláját elvégezte, \ szakmát szeretett volna ta-: nulni, de amint a többi szegény paraszt gyerekeknek, j neki sem sikerült a cseléd- [ ség jármát lerázni. Szíve \ vágya volt mindig a gép. Újhelyinek egyetlen rossz traktorát órahosszat elnézegette. Járt utána a határba, segítette megpucolni a gépésznek, addig forgolódott körülötte, míg a gépész köz-\ benj árására megfogadták', ekepucolónak. Attól az időtől kezdve aztán számára gyor-1. sabban teltek a napok. Este,' amikor a munkából mentek hazafelé, büszkébben ült az eke hátulján, mint á gépész a traktoron. Hát még napközben, amikor a gépész elment a fa alá rágyújíarúi és 6 a vezetőülésbe ülKéVétt, egy fordulóra, az aztán fúin- dennél többet ért. Dehát az se tartott sokáig, jött a háború és őt is, mint a többi százakat, bevonultatták katonának. Többet aztán még csak álmodni sem mert a gépről. Amikor fogságból hazajött, nem akart hinni a szemének. Az Újhelyi régi traktora helyett, a balkányi gépállomás új, gyönyörű traktorjai futkároztak a faluban, a mezőn. És Kurucz Györgyben ismét feléledt a régi elaltatott vágy, szeretet a gép iránt. 1951-ben jelentkezett traktorosnak. Mint új embert, beosztották munkagépkeze- lönek. Munkáját olyan szeretettel és hozzáértéssel végezte, hogy egy hét múlva segédvezető lett. És most már közeledni látta az időt, amikor majd egyedül indul el gépjével, hogy helyet biztosítson magának az életben. Az idő hamarabb eljött, mint gondolta, 1 hónap múlva kinevezték felelős vezetőnek és számára csak most kezdődött igazán az élet. Amikor rábízták a 4. számú G 35-ös traktort, megfogadta még az első nap, hogy mindig az elsők között fog dolgozni a gépállomáson. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy Kurucz György megérdemelte a belehelyezett bizalmat. Munkáját szorgalommal, odaadással végezte. Gépét állandóan karbantartotta, ha egy kis hibát észrevett. azonnal megjavította, igy elérte azt, hogy kicsi hibából, soha sem lett nagyobb, gépe pedig mindig üzemképes állapotban volt. 1952-ben elsőnek végezte be évi tervét. Voltak öregebb traktorosok, akik irigyelték az elsöhelyet tóle, az alig másféléves traktorostól. 1953-ban bár nem lett első, de az első három közt végzett. 1954-ben szintén második helyen végzett a gépállomáson. És most, amikor Gészteréden találkoztunk, elég volt csak ránézni a mosolygó arcára, hogy megállapítsuk róla: most is az elsők közt van. Ezt bizonyítja a két zászló is, ami (4. számú G. 35-ös traktorra), Kurucz elvtárs hűséges munkatársára ván kitűzve. Büszkén mutogatja a zászlókat, mint aki meg is érdemelte. Kurucz György 52 m.ázsa vonna helyett. 210 mázsát csépelt naponta. Gépe állandóan megy, kora reggeltől késő estig. Amikor a dolgozók hazamennek, ő akkor még a gép karbantartását végzi. Mert a gép csak akkor megy, ha az gondozva, ápolva van. A gép nem egy csomó hideg- vas' Kurucz elvtárs előtt, hanem az ember hűséges munkatársa. FALCS1K FERENC tudósító. Nyári talajtrágyázás a gyulatanyai kísérleti gazdaságban A legtöbb gazda, a 'egtöbb agronómus az őszi trágyázás védelmében ránt kardot. A régi szokás mély gyökereit eredményesen lazítják, szaggatják a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságának szakemberei Gyula-tanyán. — Augusztus közepén kezdik meg ezt a munkát. Az istállótrágyázás mellett természetesen műtrágyáznak is. Az őszi mélyszántást és trágyázást azonban nem lehet mindenütt elvetni. Nem lehet elsősorban megyénk sivó, rossz szerkezetű homok talajainál. Az ilyen talajok túl gyorsan elbonttényleg megadják-e a kellő felvilágosítást, hogy minden dolgozó paraszt tisztában van-e a szerződéskötés hasznával? Tudják-e, hogy érdemes kötni szerződést? — A magunk részéről mindent elkövetünk. A tanács is segít, különösen a begyűjtési csoportnak sokat köszönhetünk. Aki Etedig húzódozik, az magára vessen, hegy elüti a családját egy jó bevételtől, amit mellékesen megkereshet. ¥ IT 3gyan okoskodott Mol- nár Dániel? — A feleségemnek éppen marad odahaza ideje, mondom. miért ne kereshetne ő is? Ez a szerződéses seréshizlalás r.em is lehet olyan rossz. Itt van a ház körül, nem kell elmenni hazulról, ejh, ellátja az asszony. Mentem és kötöttem. Három darabra. Meg is kaptam értük az ezerkétszáz forint előlege*. Ebből egyenesen kukoricát vettem. Belevalónak. Hagy hízzanak, ha már foglalkozunk ezzel: ha lúd, legyen ják a trágyát annyira, hogy már az első évben felhasználja értékes összetevőit a növény. Ilyen helyeken valóban jobb az őszi mélyszántás alkalmával trágyázni. Másodsorban ott maradhat el a nyári szántás, trágyázás, ahol augusztusra nem gyűl össze elegendő trágya, vagy nincs abban az időben elegendő fogat, vontató vagy munkáskéz. Polcz János gazdaságve- zetö középkötött talajon 80 hold földön tervezett nyári trágyázást és szántást a burgonya alá az idén. Több év átlagában ez a módszer 8 mázsával több burgonyakövér. Három malackái beállítottunk. Jókorák voltak azok, megérték összesen a háromezer forintot. Aztán hizlalta őket a feleségem. Most adtam be éppen kettőt belőlük. Annyit kaptam, hogy az egyik árából kitelt a belevalónak, meg a vételárnak az összege, szóval a másik sertésért kapott összeg teljes haszon maradt. Hétezer forint körül volt a kettőnek az ára. És még ott van a harmadik is! Hát mondja valaki, hogy nem érdemes foglalkozni vele! A feleségemnek — elosztva a pénzt havonta, amíg dolgozott a három disznóval, — több mint ezer forintos kereset jut, tehát havi ezer forint, amiért a három malaccal naponta hány órát... no. legfeljebb kettőt eltöltött, így aztán nemcsak én dolgozok és keresek, hanem az asszony is! Kötök is most már nem háromra, hanem öt darabra szerződést. Kicsit több lesz a munka, de megéri! termést adott holdanként. Megfigyeléseik szerint pedig mind az őszi, mind a nyári szántás alkalmával 160—180 mázsát szórtak ki földjeikre. ősszel, a morzsák közötti hajszálcsövekböl a sok-sok esővíz kiszorítja a levegőt, télen pedig a mélyen nul- pont alá szállott hőmérséklet következtében fagyott talaj teljesen lehetetlenné teszi a baktériumok munkáját, szaporodását. így tehát érthető, hogy kevés tápanyag bomlik el tavaszig, amikor az ültetett gumóknak, vagy az elvetett magvaknak nagy szüksé- güg lenne a tápanyagra a csírázás .a kezdeti fejlődés fontos szakaszában. A nyári trágyázásnál már augusztus idején megkezdődik a trágyabontas és a jótékony tápanyaghatás már a következő tavasszal és nyáron meglátszik a növényeken, míg ez a hatás az őszi trágyázás esetében csak a második évben jelentkezik súllyal! Gyulatanyán minden szakember azt vallja, hogy a nyári trágyázás sikere a szükséges trágyán kívül csupán a helyes üzemszervezésen múlik, azon, hogy már a trágya szarvasokba rakva ott álljon a tábla szélein, hogy legyen elégendő fogat, vontató és munkaerő a teregetéshez, a trágya felrakásához, hogy a fogásokra elosztott földeken még ugyanazon a napon aláforgassák a kiszórt trágyát. A gyulatanyaiak elmondják ezt az agrotechnikai eljárást pártfogolt termelő- szövetkezeteiknek és az érdeklődő gazdáknak, hogy minél több burgonya, répa és más kapásnövény teremjen a nyíri földeken. Haraszti Zoltán. AHOI GONDOLNAK A TÉLRE