Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

XII. évfolyam, 188. szám AKA 50 FILLER A mai számban : Napról-napra több nagy kallói dolgozó paraszt lép bt a tsz-ekbe (2. oldal) Előadás a szovjet atomvillanytelep működéséről (3. oldal) A Pravda interjúja Bietro Nennivel, az Olasz Szocialista Párt főtitkárával (3. oldal) Az új agrotechnika diadala (5. oldal) Befejeződött a vádlottak kihallgatása a Kiss-fále bűnperben (6. olda’' Hordani, csépelni! Az idei gabonabetakarítás kétszeresen is nehe­zebb, mint ahogy hónapokkal ezelőtt számítottuk. Nehezebb azért — és ez az örvendetesebb része, — mert nagyobbra nőtt a szalma, több a szem, mint vártuk. Nehezebb másodszor azért, mert rendkívüli csapadékos nyarunk van, ami nálunk évtizedenként ha egyszer előfordul. Mivel ritkán van ilyen esős nyár, ezért kétszeres erőfeszítéseket kíván a mező- gazdaság minden dolgozójától, hogy a gabonánkat ennek ellenére is a legkisebb veszteséggel takarít­suk be. A nyíregyházi Ságvári, a sóstóhegyi Kossuth és Petőfi, a mandabokori Kossuth TSZ, a Nyírteleki Állami Gazdaság és többezer egyénileg dolgozó paraszt fejezte már be a cséplést. Mégis azt kell mondanunk azonban, hogy a cséplésnek még a kezdetén vagyunk. Nemcsak a cséplés, hanem a be- hordás terén is igen sok még a teendő. Nem a ka­zalban lévő, hanem a keresztben fekvő gabonák vannak nagyobb veszélyben. Ezért a keresztben lévő gabonák hordására, cséplésére kell a fő figyel­met fordítani, Azokon a lapólyosabb helyeken, ahol esetleg víz szaladd volna a keresztek alá, első teendő a víz­ből a kereszteket a dombosabb helyekre kihordani. Ha járművel nem lehet az ilyen helyeket megköze­líteni, a kisebb, kevésbé vizes kereszteket két em­ber, a nagyobb, átázottabb kereszteket négy ember petiencehordórúd segítségével ki tudja hordani a vizes területről. A kihordott kereszteket két-három kévénként kalásszal felfelé össze kell állítgatni. Amikor pedig annyira száradt, hogy csépelhető, azonnal hordjuk cséplőgépre, ne pedig kazalba. Termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban tanácsos a kazlak csépléséf abbahagyni és a csép­lőgéppel, kombájnnal a tábla szélére állni. .Kom­bájnnal is csak állócsépést szabad végezni. Annyi járművet, gyalogmunkást kell beállítani, hogy a különleges cséplés zavartalanul folyjon. A hordást úgy ajánlatos végezni, hogy a pap- és a vállkévé- ket, amennyiben azok beáztak, le kell venni a ke­reszt tetejéről és össze kell állítgatni száradni. A kereszt közepéből a száraz kévéket szekérre kell rakni és a tábla végén lévő cséplőgépre kell hor­dani. Az alsó nyirkos kévéket szintén sátorszerűen kell állítgatni. A kévék talpon lényegesen rövidebb idő alatt száradnak ki, mint fekve. A víz súlyánál fogva a függőlegesen álló szalmaszálról hamarabb leszalad és ami legfontosabb, először a kalászok száradnak meg. Ha a szalma egy része nedves is, de a kalász már száraz, — megkezdhetjük a sátorba állított kévék cséplőgépre hordását. Amikor a ke­resztek anyira szárazak, hogy kazalba hordhatók, azonnal kezdjék meg a hordást. Az ászt ágból való csáplés is különös gondos­ságot kíván az idén. Amenyiben a kazal hajazatá- ban nedves volna a kéve, azt minden esetben rakják félre a cséplőmunkások, állogassák sátorba, így mire a cséplést befejezik, megszikkadnak ezek a kévék is. Amikor zivatar közeledtét látják és félben van a kazal, kaparékot és néhány kévét rántsanak középre és úgy terítsék le ponyvával, hogy a víz lefusson. Előfordulhat az is, hogy kisebb kazalnál mire elcsépeltek, a hajazat kévék nem egészen szá­razak, de a várakozás akadályozná a munkát. Ilyen­kor el lehet kissé nyirkos gabonát is csépelni, de az ebből kikerült szemeket nem szabad a száraz gabonával összekeverni, hanem száraz padlásokon, pajtákban meg kell szárítani. Néhány mázsa nedves gabona 100 mázsákat be tud melegíteni, ezért már a cséplőgépnél nagyon ügyeljenek arra, hogy nyir­kos termény ne keveredjen a szárazzal és az át­vevő helyre ilyen gabona ne kerüljön. A különös gondosság mellett különös gyorsa­ságra is szükség van. A hordásnál és a cséplésnél egyaránt minden perc alkalmas idő kihasználása aranyat ér. Ha egy nap csak egy-két óra alkalmas idő van, akkor is be kell fogni a lovat a hordáshoz és meg kell kezdeni a cséplést. Szükség van arra is, hogy vasárnap is csépeljenek a gépek, hordjanak a fogatok. A cséplőmunkások a sok eső miatt hétköz­ben két-három napot is pihentek, így nem megy a dolgozók rovására sem a vasárnapi cséplés. Egy lebegjen most minden mezőgazdasági dolgozó szeme előtt: a legkisebb veszteséggel minél gyorsabban végezni a hordást és a cséplést. VERSENYBEN A FALT Sasdog eukoü'Spcitenn&s várható Az idén számos termelőszövetkezet, egyéni dol­gozó paraszt és állami gazdaság csatlakozott a 200 má­zsás cukorrépatermelési mozgalomhoz. Ezeken a helye­ken jó termést ígér a cukorrépa. Nyírteleken a Győzelem Termelőszövetkezet cu­korrépája mintaszerű. Holdanként 200 mázsa ter­mésre számítanak. Az idén 7 holdon termelnek, jö­vőre 10 holdon készítik elő a talajt a cukorrépának. A másik termelőszövetkezet, a Szabad Nép 18 hold he­lyett 20 holdon akar jövőre cukorrépát termelni. A szamcsszegi Dózsa TSZ is már négyszer ka­pálta a 12 holdas cukorrépáját. A, gyulaházi Szabad ság TSZ a répa kártevői ellen idejében védekezett. Eddig már ötször kapáltak. Mindkét helyen igen jó termés ígérkezik. Idős Bagaméri Menyhért császárszállási dolgozó paraszt 1 holdon ültetett cukorrépát, s vállalta a 200 mázsás termést. Termése előreláthatólag meg is lesz 200 mázsa. Forray János, Szerencsi Cukorgyár Jó eredmények a S^yíriugosi Ällcssnl Gazdaságban Sokfelé ismerik a Nvír- lugosi Állami Gazdaság népi együttesét. Szerepel­tek már Balkániban, Nyír- bogáton, Nyírbátorban, Nyíregyházán, de Budapes­ten is. Utolsó sikeres sze­replésük az „Aranyfonál” című mesejátékban volt. E mesejátékban közkedvelt szerepét, a törpét Flugyik Imre, a gazdaság dolgozója alakítja. Flugyik Imre nemcsak a kultúrmunkában, hanem a termelésben is megszerzi magának az elismerést, mint felelős aratógépkezelő. A gépi aratók versenyé­hez a 150 holdas normával szemben 180 holdas válla­lással csatlakozott. ígéretét teljesítette. 229 holdat ara­tott. Első lett gazdasá­gunkban a gépi aratók kö­zötti párosversenyében, és teljesítette a sztahanovista szintet. Demendi András cséplő- munkacsapata csatlakozott a DISZ országos verse­nyéhez. Napi teljesítmé­nyük 1200 dobmüliméteres cséplőgéppel 2W2 mázsa. Purcsel Pál DlSZ-fiata- lokból álló brigádja is igen szép eredményt ér el nap nap után. A brigád 1050 dobmilliméteres cséplőgép­pel naponta 303 mázsát csé­pel. Hovánszki János. 11 vagon gabona terven fölül A Nyíregyházi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat az idén jó terméseredményeket ért el. őszi árpából 21 mázsa 72 kg, borsóból 14 mázsa 75 kg, rozsból 15 mázsa 46 kg termett holdanként. A búza cséplési eredménye hasonló jó lesz. A vállalat terven felül 11 vagon gabonát ad népgazdaságunknak. A terménybetakarításban Kocsis András és Lóczi Janos cséplőbrigádja eredményes, jó munkát végez. A tarlóhántást két műszakban végezzük. A má­sodvetések már szépen kikeltek, takarmányalapunkat biztosítottnak mondhatjuk. Jövő évi termésünk jó eredménye érdekében már most felkészülünk, és vállaljuk, hogy a trágyázási ter­vet teljesítve, a legszakszerűbben járunk el, hogy ez­zel is biztosítsuk a talajerő utánpótlását. Móricz Ferenc ig. 79 tsz és 16.115 egyénileg dolgozó paraszt adott el terményt az államnak a megyében A megyében eddig 79 tsz. és 16.115 egyénileg dol­gozó paraszt adott el gabo­nát az államnak. Id. Balogh Gábor 12 holdas nagyhalá­szi középparaszt terméséből 53 mázsát adott el szaba­don az államnak. Termé- , ;nyéért 12.720 forintot és 10 mázsa 60 kiló korpát kapott. Elhatározta, hogy a pénzből kifizeti egész évi adóját, s ruhát vásárol családjának. A korpával pedig megjavítja állatállo­Nem vallanak szégyent a mezőgazdasági kiállításén A nyírbogdányi Partizán TSZ pártszervezete és a tsz. j vezetősége a Miniszterta­nács határozatát alaposan1 tanulmányozták és igye­keznek be is tartani, mert tudják, hogy az aratást csak akkor tekinthetik befeje­zettnek, ha a tarlóhántást és a másodvetést is elvé­gezték. A tsz. 40 holdon vetett másodnövényt. 160 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A vezetőség nemcsak az aratásra fordítc it gondot, hanem egész évi mun­kájukra, aminek meg is lesz az eredménye zárszám­adáskor. Az 1954. évi 47 fo­rinttal szemben az idén munkaegységenként 60—70 forint között fog jutni. Ta­núba György, aki negyed­magával dolgozik, már 1100 munkaegységet teljesített. Szép összeget kap majd. De a 3—400 munkaegységekre is gazdag jövedelem jut. Ez annak is köszönhető, hogy a vezetőség nsind«*n munkát megbeszél a párt- szervezettel és a közös el­határozás alapján kezdik a! munkájukat. A vezetőség igen nagy gondot fordít az állatállomány fe lesztís; e. A mostani országos mezőgaz­dasági kiállításon részt vesz­nek egy növendék bikával, mely 14 hónapos és már; 570 kilót nyom. A kiállítá-j son ugyancsak bemutatják mányának takarmányát. Hasonlóan adta el szabad- terményét Kaponyás Sán­dor 13 holdas nagy halászi gazda is, aki 42 mázsa ga­bonát szállított az állam raktárába, s az árából hí­zónak valót vásárolt. A vásárosnaményi já­rásban azonban elmaradás mutatkozik. A megye hát­ralékosainak mintegy 80 százaléka található meg a naményi járásban. A járás begyűjtési szervei már fel­szólították a hátralékoso­kat, s megkezdték az elszá­moltatást. Kisvárdán befejezték az egyénileg dolgozó parasztok a hordást gyümölcseiket, amire büsz­ke az egész tagság. A tag­ság nagy igyekezettel dol-j gozott, hogy a vezetőségi helyes irányításának legyen’ eredménye is, hogy minélj nagyobb jövedelmet tudjon j a zárszámadáskor mindenki j felmutatni. Sütő Pál MDP titkár. Hován József tudósító jelenti, hogy Kisvárdán az egyénileg dolgozó parasztok befejezték a gabona hordá­sát. A cséplési tervet ed­dig 20 százalékra teljesítet­te a községben lévő három cséplőgép. A beadás a cséplőgéppel együtt halad. A tarlóhántást a község dolgozói még csak 50 szá­zalékra teljesítették. Azért maradtak el ezzel a mun­kával, mert minden erőt a gyors beherdásra irányítot­tak, hogy a csapadékos időjárás elől mentsék a ke­resztben lévő gabonát. Csépelj link va§ái'nsip Is! Felhívás a megye ifjúsági cséplőcsapaíaihoa és a dolgozó parasstfiatalokkos Az országos ifjúsági csép- j iőcsaapíok versenyében ed­dig még nem vallottunk rcegyont. Megyénk az elsők között van. A versenyhez csatlakozott 299 ifjúsági csepiőcsepaí 6IC3 fővel. A benevezésekkel azonban csak az első lépéseket íet- liik meg, viszont a csip- iéssel eléggé el vagyunk maradva. Cséplömunkásak ! Fiata­léi;! Diszisták! A verseny célja, hogy gyorsan, a leg­kevesebb szem veszt esé^gel e'csépeljiik a learatott, be­hordott gabonát, népünk Kenyerét. Ezt akadályozza jelenleg a mostoha időjá­rás. Ahhoz, hogy az elma­radást pótoljuk, megyénk cséplőcsapatai győztesen kerüljenek lei a versenyből, s időben c. legkisebb szem- veszteséggel elcsépelj ülik — az szükséges, hogy vala­mennyi cséplőcsapat úgy szervezze meg a munkát, hogy minden kedvező időt, árát és percet kihasznál­junk a gyors cséplés érde­kében. Traktorosok! Cséplőmun­kások! Fiatalok! Diszisták! Szerveznétek meg a va­sárnapi cséplést. Ha az időjárás kedvező, egész nap csépeljetek. Fiatalos lelke­sedéssel, példamutató mun­kátokkal járjatok élen a vasárnapi cséplésekben. Munkás- és parasztfiata- ’ok! Diszisták! ÜISZ-veze- tők! Hasonlóan a z elmúlt évekhez segítsétek elő az ifjúsági cséplőcsapatok ver­senyét, a cséplés mielőbbi befejezését. Szervezzetek önkéntes ifjúsági behordó és cséplő brigádokat. Az önkéntes ifjúsági cséplőbri-, gádok váltsák fel az idő­sebb dolgosokat, s minde­nütt, ahol nincs elég mun­kaerő, adjanak segítséget. Fi munkák végzésével 1 egyidöben fejtsetek ki! meggyőző felvilágosító! munkát annak érdekében,' hogy dolgozó parasztságunk! a cséplőgép mellől eleget; tegyen az állam iránti kö-j telezeítségánek. A Dolgozó Ifjúság Szövet-| sőge Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizett-Í sága. 1955 augusztus 11, csütörtök \

Next

/
Oldalképek
Tartalom