Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-04 / 182. szám
1955 augusztus 4, csütörtök NÉPLAP Példát vehetne Nyírmeggyes Nagydobostól a beadási kötelezettség teljesítése terén Tegnapelőtt bementem n I nyírmeggyesi tanácshoz. Meg akartam tudni, hányadik helyen van ez a község a járás többi községei közt folyó begyűjtési versenyben. A begyűjtési megbízott irodájában egy fiatal elvtársnőtől megkérdeztem: — Hol találom meg a begyűjtési megbízottat? Az elvtársnő elneveti magát. Látom az arcáról, mondaná is, nem is, amit szeretne. — Attól függ, melyiket keresi.;; — mondja ki mégis. — Hát hány van? — Olyan sok nincs ::. de .;; Ügy van a dolog, hogy — újra nevet — aki itt volt, az még nincsen ott, ahol lennie kellene és akinek itt kellene lenni, az sincsen még egészen itt — magyarázza. — Megvárom, ráérek! — — mondom és már nyúlok is szék után, hogy leüljek. Ügy gondoltam, hogy megvárom, míg ideér, az a másik pedig odaér. — Nem úgy értve — világosít fel az elvtársnő és menten meg is magyarázta. — Ügy van az, hogy a volt begyűjtési megbízottat elhelyezték Mátészalkára, a nyírcsaholyi begyűjtési megbízottat, Mihálku Jáno, elvtársat idehelyezték és Tiszalökről helyeztek egy másikat a helyére. Ezért mondom, hogy még egyik sem ért oda, ahol a másik tartott. Most már értem. — És hányadik helyen | vannak a versenyben? —i kérdezem rosszat sejtve. — A negyedikek voltunk és most a hatodikok vagyunk — hangzik a komoly válasz. • Miért kerültek hátrább? Ahhoz, hogy egy begyűjtési megbízott kötelességének eleget tehessen, ismernie kell községét, a község lakóit, szoros, felvilágosító munkán alapuló kapcsolatot kell velük tartania. Az ilyen helyismeretet nem lehet egyik napról a másikra megszerezni. Idő kell hozzá. Ezért érvényes az áthelyezett begyűjtési megbízottakra az, amit az elvtársnő mondott: „Egyik sem érkezett még oda, ahol a másik tartott.“ Helvtelen dolog volt most, a kenyér- gabona begyűjtésénél: ide- jén ezt a három áthelyezést megcsinálni. Valószínű, hogy mind a három községben megsínyli a begyűj- tés. így van ez legalábbis Nyírmeggyesen, pedig itt a pártszervezetek igen jól dolgoznak, a vezetőségi tagok, a népnevelők napról- napra felkeresik azokat, akik csépelnek, vagy a napokban csépelni fognak és felhívják a figyelmüket arra, hogy az állammal szembeni kötelezettssgnek tegyenek eleget, adják el Hez<%aKf!si§ás>i hírek terményfeleslegüket az államnak. A felvilágosító munkába a tanácstagok és a tanítók is be vannak vonva. A tanácstagok körzetükben lakó dolgozókkal tartanak szoros kapcsolatot, a tanítók podig szép és figyelmet keltő agitatív plakátokat. feliratokat készítenek. Az úttörők elmennek és köszöntik azokat, akik kiválóan e’eget tesznek állampolgári kötelességüknek. A tanítók közül különösen lelkiismeretesen dolgozik a begyűjtés sikeréért Szendi Sándorné, Papp Józsefné. A dolgozó parasztok igyekeznek a gép alól elegei, tenni kötelezettségüknek. A Petőfi Termelőszövetkezet példája hat rájuk. A sző-! vetkezet már 100 százalékig eleget tett kötelességének. Az egyéni dolgozó parasztok közül dicséretet érdemel Pankotai József, ifjú Szentrhiklósi Lajos. A község azonban államunkkal szembeni kötelezettségének eddig még csak 10.1 százalékra tett eleget. Nyírmeggyes példát vehetne Nagydobostól, amely 20.7 százalékban tett eleget kenyérgabona beadási kötelezettségének. A fenti példák mutatják, hogy nem szabad a begyűjtési megbízottakat meggondolatlanul áthelyezgetni. (Sz. Gy.) Fejlődik a Román Népköztársaság helyiipara A népi hatalom éveiben a Román Népköztársaság minden tartományában gyors fejlődésnek indult a helyiipar. A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1950- hez képest 1954-ben a helyiipar termelése Arad tartományban 8-szorosára, Ba- cau tartományban 7-szere- sére, Sztálin és Succava tartományban 6-szorosára emelkedett. A helyiipar gyors fejlődése nagy mértékben elősegítette a dolgozó tömegek ellátásának szakadatlan javítását. Csupán 1955 első negyedében a Belkereske- delmi Minisztériumhoz tartozó kiskereskedelmi szervek 85 millió lejt meghaladó értékű olyan fogyasztási cikkeket hoztak forgalomba, amelyeket a helyiipar biztosított. A heknipar fejlődésének jelentőségét még növeli az a tény, hogy elsősorban helyi nyersanyagokat használ fel és egyre nagyobb mértékben hasznosítja a nagyüzemekből kikerülő anyaghulladékokat és selejtes munkadarabokat. A* aratási versenyben első az encsenesi gépállomás A mezőgazdasági igazgatóság értékelte július 31- ével bezárólag a gépállomások aratási versenyét. A verseny győztese az encsenesi gépállomás, egyedül ők teljesítettek 100 százalék fölött. Az előirányzott aratási tervüket 103,9 százalékra teljesítették. Megközelítő jó eredményt értek el a ven. i csellói gépállomás dolgozói,! akik 93.6 százalékra telje-! sítették tervüket. Harmadik helyen az újfehértói, negyedik helyen pedig a mán- doki gépállomás végzett. Legrosszabb eredményt a nagyecsedi, kisvárdai és a tiszaszalkai gépállomások érek el. Külön a kombájn aratási tervet vizsgálva, legjobb százalékot az újíehértói gépállomás ért el, a sorrendben utána a mátészalkai és a mándoki következik. Aki Szám összegen az első Puskás Miklós 13 holdas középparaszt élenjárt az aratásban és ő volt az. aki elsőnek hordott be. Azonban nemcsak az aratással és behordással iparkodott, hanem a csépléssel is, amiben szintén első volt, így aztán a beadásban is ő lett az első. Amikor végzett nála a cséplőgép, az első dolga az volt, ho^y összeült Bartha Istvánnal, a községi be- gyütési megbízottal és számvetést készítettek. A beadási kötelezettségén felül 12 mázsa 60 kiló terményt szállított be a raktárba, amiért közel 3000 forintot kapott készpénzben. Örömmel szerződött Puskás Miklós, mert gabonából ilyen jó pénzt még soha nem kaptak csépléskot a szántási díjkedvezmény is termelők és a pénzen kívül íár. még korpa, valamint mű- Kiss Károly trágyavásárlási, vagy mély-l vb. elnök Szamosszeg; A sertésbegy üjtésben a mátészalkai Járás vezet A/, alkotmány tiszteletére | indult begyűjtési versenyt a megyei begyűjtési hivatal értékelte, miszerint az első helyet sertésbegyűjtésben! továbbra is a mátészalkai járás tartja. Valamennyire a nyíregyházi járás közelítette meg a szalkaiak eredményét, azonban a harmadik helyen lévő n(l- ményi járás már igen elmaradt az első kettő mögött. A sertés és vágómarha együttes értékelésében a sorrend tehát a következő: 1. a mátészalkai járás, 2. a nyíregyházi, 3. a vásáros- naményi, 4. a csengeri. 5. a fehérgyarmati. 6. a kisvárdai, 7. a tiszalöki, 8. a nagykállói, 9. a baktalóránt- házi, 10. a kemecsei és 11.: a nyírbátori járás. Nyíresászári fénykép A nyírcsászári Haladás Termelőszövetkezet kísérleti dchánypercelláján olyan szép a dohány, hogy elgyönyörködik rajta a szem. Ültetéskor használatos vízbe — minden 100 literbe — kevertek 2 kiló pétisót, 2 kiló szuperfoszfátot és 2 kiló kálisót. A dohány — annak ellenére, hogy gyenge minőségű földben van — nagyon szép. KÉT PÉLDA Jól gazdálkodnak a laskodi Vorosilov TSZ-ben A laskodi Vorosilov TSZ-ben 10 holdon őszi, 21 holdon tavaszi árpát termeltek. A nemesített vetőmag, a jó talajelőkészítés és az aratás, cséplés idejében való elvégzése következtében az őszi árpa 21.80, a tavaszi árpa pedig 14.52 q holdankénti átlaggal fizetett. A tsz. idei tervkészítésekor egy munkaegységre 20 deka árpát számítottak. S persze 13, illetve 11 mázsás átlagtermést véve alapul. A jóval magasabb termésátlag azonban nem tévesztette meg a tagságot. örülni persze örültek ennek, — ami a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölényét ismételten igazolta, — de nem az egy munkaegységre jutó mennyiség emelésére gondoltak mindjárt, hanem az abraktakarmány biztosítására. Nagyon sokat jelent az a közös vagyon gyarapítása és a saját jobblétük fokozatos biztosítása szempontjából. Alig valamivel emelték re'» oz e’v munkaegységre jutó mennyiségetMindössze 15 dekával. Vagyis 35 dekát osztottak ki munká^ységenként így is például Kacsori Gyula és idős Éles Sándor 3 mázsán felül vittek haza. S általában mindenki két mázsa körüli mennyiségű árpát kapott. Ami azt jelenti, hogy az egyéb juttatások mellett gondosan beosztva, ez a meny- nyiség elég is lesz a háztáji állatok tartására. De egyik-másiknak még eladó is van belőle. S ha többet kapnak, azt már feltétlen eladásra szánják. De ez az, amit nem tettek meg. Mert miért ne maradjon az a közös magtárban, amikor így a jelenlegi szabadpiaci árnak a duplája térítődik majd vissza az ő zsebükbe! Előbb úgy volt, hogy gyönyörű 40 darab süldőjüket eladják. De minek adnák most el, amikor azok felnevelésére, illetve meghízlalására bőséges abraktakarmány mennyiséget biztosíthatnak? összesen 523 mázsa 78 kiló árpája termett a Isz- nek, Ebfcö1 a mindennemű járandóságnak (vetőmag- alap, beadás, géprész stb.) elegettevése után munkaegységekre 140 mázsát osztottak ki. A megmaradt 290 mázsa árpát pedig abraktakarmányalapként biztosították. Ennek a mennyiségnek jelenlegi szabadpiaci ára (210 forintjával számítva) 60.900 forint. A tsz. azonban sertéstakarmányozásra használja azt fel. Minden mázsa után csak 15 kiló súlygyarapodást számítva, ez nem kevesebb, mint 44 mázsa súlygyarapodásnak felel meg, ami 27 forintos átlagár mellett is 118.800 forintot jelent. Ebből levonva a szabadpiaci árát A dögéi Zalka Máté TSZ-ben nem az a hiba, hogy itt kevesebb területen termeltek árpát (őszivetésűt 5 holdon, tavaszit pedig 4 és fél holdon). A tsz. jelenlegi állapotának megfelelően a bevetett terület termése kielégítően tudta volna biztosítani a takarmányalapot. Hiszen a termés itt is kielégítő: (60.900 forintot), a termelőszövetkezet tagsága kereken 57.900 forint tiszta jövedelemhez jut! Mindenképpen helyesen tette hát a tsz. vezetősége, amikor — a mintaalapszabálynak megfelelően — javaslatot tett a tagságnak a takarmányalap egy- részének árpából való biztosítására. És mindenképpen helyesen tette a tagság, amikor elfogadta a vezetőség javaslatát és nem a 40 darab gyönyörű süldő eladását, hanem annak felnevelését és meghízlalva való értékesítését határozta el. így szolgálja a mintaalap- szabály a termelőszövetkezet gazdasági és anyagi megszilárdulását, a tagság gazdagodását, ha azt kellően ismerik és alkalmazzák! ősziárpa 15.70, tavaszárpa 9.50 mázsa átlaggal fizet. Mi hát az oka annak, hogy itt épp az ellenkezőjét tapasztalhattuk, mint a laskodi Vorosilovban? Az évi tervkészítéskor egy munkaegységre 69 deka árpát irányoztak elő Ezzel szemben most. a termés betakarításakor az összes mutatkozó „felesleget“ ki akarták osztani. Az ősziárpát, mivel azt előbb elcsépelték, mind ki is osztották. A 71 mázsa árpából 3.05 mázsa is úgy maradt meg csupán, hogy a járási pártbizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya munkatársai felhívták a tagság figyelmét a szükséges abraktakarmány biztosításának szükségességére. (Ezt mindenképpen előbb is megtehették volna.) A tavaszárpa aratása később kezdődött és csép- lése most folyik. Megkérdeztük a tsz. több tagját: ezzel mi lett volna a szándékuk? Ez volt a feleletük: a tagság még nem határozott, hogy a tgvasz- árpát meghagyják-e abraktakarmánynak. Vagyis- ezt is mind kiosztásra szánták. (De a járási párt- bizottság és a járási tanács dolgozóinak felvilágosító munkája nyomán — habár későn is, — de mégis csak „megváltozásfélben“ van ez a helytelen elgondolás.) Ügy hisszük, nem lehet közömbös a dögéi Zalka Máté TSZ tagságára nézve, hogy iószágállományu- kat tud.iák-e okszerűen tartani és úgy súlyban, mint számszerűen továbbfejleszteni. Nem lehet közömbös számukra, hogy a szálastakarmányalap mellett biztosítva van-e az abraktakarmány-szükség- let is. Egyébként a tagság is arról beszél, hogy fél év alatt 20 darab sertést szeretnének hízásra beállítani és ugyanakkor számszerűit is növelni akarják sertésállományukat — összes jószógfélesé- gükkel együtt. Ez pedig, az ilyen előre nem látó gazdálkodás mellett, aligha lehetséges. Mi volt például a helyzet kintlétünkkor a dögéi Zalka Máté TSZ sertésállományánál? Kijárnak a tarlóra és a legelőre. De a tarló pár nap múlva le- szántásra kerül a legelő pedig egymagában soha nem elégséges hasznos sertéstartásra. „Szem“ is kell a sertéseknek és pedig jó, ropogós árpa, amitől nőnek, erősödnek és híznak! Ezt nem pótolhatja semmi, még a krumplimoslék sem! És ez most megvolna, ha a tsz. tagsága, — amint a laskodi Vorosilovhan — előrelá- tóbban gazdálkodik és nem a pillanatnyi előnynek örül, hanem a még szilárdabb és biztosabb holnapot készíti elő. ASZTALOS BÁLINT, A dögéi Zalka Máté TSZ-ben ,figyelmen- kívül hagyták a közös állomány takarmánnyal való ellátását a» *>
