Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

NÉPLAP 1955 augusztus 30, kedd A kommunisták marxista-leninista A kommunista és a mun­káspártok, amelyeket egész tevékenységükben a legyőz­hetetlen marxista-leninista • 'mélet vezérel, egyik igen fontos feladatuknak te­kintik az ideológiai mun­kát, a kommunisták eszmei- politikai nevelését. A kom­munista és munkáspártok 6zéles körben felhasználják a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapaszta­latait, s évről-évre jobban szervezik meg a pártokta­tást, a marxista—leninista elmélet propagandáját. A népi demokratikus országok kommunistái és munkáspártjai most össze­gezik az elmúlt pártokta­tási év eredményeit, s elő­készítik az új, 1955—1956-os tanévet. Az elmúlt tanévben a Kínai Népköztársaságban és a többi népi demokrati­kus országban a pártszer­vezetek jelentősen megja­vították a kommunisták marxista-leninista nevelé­sének irányítását, s na­gyobb figyelmet fordítottak a pártoktatás eszmei tar­talmára. Ezekben az orszá­gokban kiépült a tanuló­körök, a szemináriumok, az iskolák és a tanfolyamok kiterjedt hálózata; növeke­dett az élőadóirodák, a pártoktatási házak és a könyvtárak száma azok számára, akik egyénileg tanulmányozzák a marxista *—leninista elméletet, elő­adásokat tartanak, konzul­tációkat rendeznek; töme­ges példányszámban adják ki az oktatáshoz szükséges segédkönyveket; javul a 'propagandista káderek ki­választása és képzése. A pártszervezetek fokozták a marxista—leninista klasszi­kusok műveinek, a köz­ponti bizottsági ülések, a kommunista és a mun­káspártok konferenciái és kongresszusai , határozatá­nak propagandáját. Javult a marxista—leninista poli­tikai gazdaságtan tanulmá­nyozása; sok országban a tavalyinál jóval szélesebb körben szervezték meg az SZKP történetének tanul­mányozását. A mindennapos politikai képzésnek, a marxista—le­ninista elmélet propagan­dájának megvan az ered­ménye. A népi demokrati­kus országok kommunistái mind tevékenyebben, mind nagyobb kötelességtudattal működnek mint a tömegek igazi szervezői a szocialista építés területén, kíméletle­nül harcolnak a burzsoá ideológia ellen, a marxista •—leninista elmélet vulgari- zálása és meghamisítása el­len. Nagy hiba volna azon­ban, ha beérnék az elért eredményekkel, s nem lát­nák a fogyatékosságokat, amelyek még ma is meg­vannak a párttagok és a tagjelöltek marxista-le­ninista nevelésének meg­szervezésében. Mint a népi demokratikus országod kom­munista és munkáspártjai vezető szerveinek határo­zatai megállapítják, a pro­paganda- és agitációs mun­ka még műidig elmarad az élet által diktált égető fel­adatok, a szocialista társa­dalom építésének feladatai mögött. A szocialista építés nagy ügye megköveteli, hogy az összes kommunisták, de különösen a pártfunkcioná­riusok rendszeresen mun­kálkodjanak eszmei-politi­kai színvonaluk emelésén, állandóan és kitartóan ta­nulmányozzák a marxista— nevelése leninista elméletet. De a valóságban korántsem ez a helyzet. Például mint a Magyar Dolgozók Pártjá­nak Központi Vezetősége megállapította, az önkéntes­ség elvének helytelen értel­mezése arra vezetett, hogy egyes pártszervezetekben a kommunisták nagy részét nem vonták be az állandó po­litikai oktatásba. Ugyanez volt a helyzet tavaly Len­gyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és más országok egyes pártszerve­zeteiben is. Világos, hogy (ezzel megszegik a szerve­zeti szabályzat egyik leg­fontosabb követelményét, amely előírja, hogy minden kommunista állandóan mun­kálkodjék öntudata fejlesz­tésén, igyekezzék elsajátí­tani a marxizmus—leniniz- mus tanításait. A múlt tanév során ki­tűnt, hogy számos pártszer­vezetben a pártoktatásnak súlyos fogyatékossága, hogy még alacsony a pártoktatási foglalkozások eszmei-elmé­leti színvonala. A propa­gandisták még nem mindig kapcsolják össze az elmé­leti tételeket a közvetlen gyakorlati feladatokkal, amelyeknek megoldásán a párt fáradozik, kevéssé tár­ják föl a marxista—leninis­ta tanítás alkotó jellegét. A marxista—leninista elmélet nem dogma, hanem a cse­lekvés vezérfonala. A marxista-leninista elmélet propagandája akkor a leg­hatékonyabb és csak akkor eredményes, ha harcos, tá­madó jellegű, ha közvetlenül segíti a szocialista építés nagy feladatainak megvaló­sításáért, a régi, az elhaló ellen, az új, az élenjáró megszilárdításáért vívott harcot. A pártoktatás sikere nagy­részt attól függ, hogyan irányítják a pártszervezetek a kommunisták oktatását, hogyan ellenőrzik az isko­lák, a tanulókörök, a sze­mináriumok és az egyénileg tanuló kommunisták mun­káját. Egyes vezető párt­funkcionáriusok azonban édeskeveset törődnek a pártoktatás színvonalának emelésével, gyengén ellen­őrzik a pártoktatás külön­böző láncszemeinek munká­ját és gyakran csupán a statisztikai adatok össze­gyűjtésére szorítkoznak. Ehhez még hozzá kell ten­nünk, hogy sokan közülük különféle „objektív“ okokra, többek közt bokros teen­dőikre hivatkozva nem for­dítanak kellő figyelmet sa­ját eszmei-politikai képzé­sükre, és nem mutatnak példát az egyszerű kommu­nistáknak. Ennek következ­tében ők is elmaradnak, s rosszabbul teljesítik köte­lességeiket. A kommunista és a munkáspártok vezető szervei helyesen teszik, hogy harcolnak a politikai oktatás elhanyagolása el­len. . A kapitalista, a gyarma­ti és függő országok kom­munista és munkáspártjai munkájuk bonyolult körül­ményei és nagy nehézségeik ellenére jelentős erőfeszíté­seket tesznek tagjaik poli­tikai képzésének megszjive- zésére. Olaszország Kommunista Pártja például elérte, hogy több százezer tagja szívósan és kitartóan munkálkodik eszmei-politikai színvonalá­nak emelésén. Megszervez­ték a különféle tanulókörök és tanfolyamok kiterjedt hálózatát, amelynek az a célja, hogy a párt kádereit felvértezze a marxizmus- leninizmus alapjainak szűk séges ismereteivel. Olasz­országban csupán 1951-től 1954-ig több mint 257 000 hallgató végezte el a párt­oktatás különféle tanfolya­mait. Tavaly csupán az egy. hónapos tanfolyamokon 1316 kommunista tanult; több százezer kommunista más oktatási formákban vett részt. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága által szervezett pártiskolá­kon, a megyei és az üzemi pártszervezetek iskoláiban jelenleg több száz vezető pártfunkcionárius részesül marxista-leninista képzés­ben. A megyei és az üzemi pártszervezetek a pártaktí­va számára szemináriumo­kat rendeznek. A pártsej­tekben szervezett . nevelő jellegű vitaelőadásokon ren­geteg kommunista vesz részt. Németország, Nagy-Bri- tannia, Ausztria, Indonézia, Japán, Brazília, Argentína és más országok kommunis­ta pártjai nagy eszmei-ne­velő munkát végeznek tag­jaik körében. Kanada Ha­ladó Munkáspártja például a pártaktíva számára isko­lahálózatot szervezett, a nagyvárosokban pedig meg­indította a dolgozók esti fő­iskoláit. A marxista-leninis­ta elmélet aktív propagan­dája segít a kommunista és a munkáspártoknak abban a harcban, amelyet a mun­kásosztály egységéért, a dol­gozók életbevágó követelé­seiért és demokratikus jo­gaiért, a nemzeti független­ségért és a tartós békéért vívnak. Több kommunista és mun­káspárt központi vezetősé­ge nemrég tartott ülésén gondosan elemezte a párt­oktatás megszervezésének eredményeit és fogyatékos­ságait, és kijelölte a kom­munisták eszmei-politikai nevelése megjavításának út­jait. A vezető pártszerveze­tek abból indulnak ki, hogy a mai nemzetközi helyzet­ben, amikor a békéért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért, a dolgozók létér­dekeiért vívott harcban bo­nyolult feladatok hárulnak a pártokra, különösen nagy figyelmet fordítanak a pro­pagandista káderek képzé­sére, a pártoktatás egyes formáiban részvevő pártta­gok helyes kiválasztására, az elméleti oktatás és a közvetlen gyakorlati tevé­kenység szorosabb összekap­csolására. A pártok közpon­ti bizottságai a konkrét fel­tételekből kiindulva dol­gozzák ki a tanterveket és a tematikai terveket az új tanévre. A pártszervezetek, abból kiindulva, hogy a politikai oktatás legfontosabb far­mája a kommunisták egyé­ni tanulása, mindent meg­tesznek, hogy a tanév folya­mán állandóan megfelelő segítségben részesítsék az egyéni tanulókat. A marxizmus-leninizmus a kommunista és a munkás­pártok erejének és életké­pességének kimeríthetetlen forrása, biztos iránytűjük, vezércsillaguk. A kommu­nista és a munkáspártok a marxista-leninista elmélet segítségével eligazodnak a konkrét helyzetben, és meg­találják a legbonyolultabb feladatok megoldásának he­lyes útjait. A marxista- leninista elmélet alkotó el­mélet, amely szakadatlanul fejlődik és új tapasztalatok­kal, új következtetésekkel és tételekkel gazdagodik. Az új tanév késedelem nélküli és szervezett előké­szítése sokban hozzá fog járulni, hogy a kommunis­ták még jobban elsajátítsák a munkásosztály nagy, fel­szabadító ideológiáját, s hogy a kommunisták nagy tömegei még elmélyülteb­ben tanulmányozzák Marx, Engels, Lenin, Sztálin ha­talmas, életigenlő tanítását, amely a kommunista és a munkáspártokat felvértezi a társadalmi fejlődés és az osztályharc törvényeinek is­meretével, a béke, a demok­rácia és a szocializmus ügyének legyőzhetetlenségé­be vetett nagy hittel. (Megjelent a „Tartós békéért, népi demokrá­ciáért“ aug. 29-i szá­mában.) Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most megjelent július— augusztusi kettős számának vezércikke a gabonabegyüj- téssel kapcsolatos feladato­kat tárgyalja. Szerkesztő­ségi cikk foglalkozik a genfi négyhatalmi értekez­let eredményeivel. „Genf, — a béketábor győzelme, a háborús uszítok veresége“ címmel. A folyóirat e száma közli magyar nyelven először Le­nin 1913 május—júniusá­ban írt 14 kiadatlan cik­két. A Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége munkája megjaví­tásával kapcsolatos felada­tokat tárgyalja Köböl Jó­zsef cikke. Kiss Árpád ipa­runk műszaki fejlesztésének problémáit elemzi. Csizmadia Ernő cikke a termelőszövetkezeti közös gazdaság belterjes és sok­oldalú fejlesztésvcl kapcso­latos feladatokat tárgyalja. Cifka Péter írása a kö­zönség és az új képzőmű­vészet kapcsolatával foglal­kozik. Vörös Gyula a szov­jet politikai gazdaságtani tankönyv magyar nyelvű kiadásának jelentőségét mél­tatja. Szemle rovatban Faragó Jenő a tanácstagi beszá­molókról, Sötér István a helsinki béke-világtalálko­zóról, Sándi Ottó a bolgár termelőszövetkezeti mozga­lomról, Komját írén az olasz kormányválságról ír. A folyóiratszemle a Ter­mészet és Társadalom című folyóirat munkáját érté­keli (Román—Keszi—Ko­vács). A Könyvismertetések ro­vatában Dobi István; „A parasztság jövője: a szövet­kezet” című könyvét Ko­vács Mihály, D. Bahsijev; „Pártépítés a Szovjetunió­ban” című könyvét Gondos Ernő ismerteti. Gazdag termés a demecseri Úttörő TSZ-ben A demecseri Ütlörő Ter­melőszövetkezetben ez el­múlt évben gondosan elő­készítették a .kalászosok területét: korán végezték a vetőszántást, idejében föld­be tették a magot s nem sajnálták az alap- és. mű­trágyát a veteménytöl. A gondos munka meg­hozta gyümölcsét. Búzából 19.03 mázsa holdankénti állag termett. Ezt úgy ér­ték el, hogy előbb e laptrá­gyáztak és keresztsorosan vetettek. Tavasszal hol­danként 30 kiló fejtrágyát adtak, majd 40 kiló pétisót szórtak a vetésre és csak ezután boronáiták el a ve­tést, A kapásnövények ágyát is jól elkészítették. Idejé­ben szántottak, alaptrá­gyáztak, vetés után henge- rezték, boronái ták,. három­szor kapálták meg. Most végzik a gazölókapálást. Holdanként 35 mázsás ter­mést várnak kukoricából. Burgonyából holdanként 140 mázsás termésre van kilátás. Ez biztosan meg lesz, mert csupán a töltö­getést háromszor végez-i ték el. A gazdag termésből bő- ven osztanak a munkaegy­ségekre. Id. Molnár József, aki másodmagával eddig 780 munkaegységet teljesí­tett, a következő részese­désre számít ebben a gaz­dasági évben: Kenyérgabona 52.90 mázsa, takarmány­gabona 5.80 múzsa, alma 53.90 mázsa, kukorica 14.70 mázsa, burgonya 19.60 mázsa, cukor 78.— kiló, szálastakar­mány 11.76 mázsa Eddik előlegbe kapott 2.808 forintot. összes jövedelme a ház­táji gazdaságban termelt növény/jteségeken kívül kö­zel 40.fei0 forint lesz. Hasonló eredményekre számít Teremi Károlyné családjával, akinek évi jö­vedelme meghaladja a 40.000 forintot. A szövetkezet tagjai a jó eredmények tudatában még nagyobb lendülettel^ dolgoznak. Balett-est Nyíregyházán Nagy érdeklődés előzte meg az Operaház Balett­karának vendégszereplését. Az előadás után elmondhat­juk, hogy kellemes estét töltöttek a város dolgozói a szabadtéri színpad előadá­sán. A balett-est anyagának kiválogatása, nagyon tar­talmas, nagyon jó volt. — Nemzeti operánk magyar táncmotívumaiból alkotott balett betétjétől kezdve, a szovjet balettművészet leg- jzebb gyöngyszeméig gaz­dag és változatos műsort láthattunk. Lakatos Gab­riella technikailag tökéletes, temperamentumos táncszá­maival már másodszor hó­dította meg a nyíregyházi közönséget. Különösen Ra­vel: Boleró ja volt. kiemel­kedő száma, melyben ér­vényesült egyénisége és táncművészete. Csinády Dó­ra híréhez méltóan szere­pelt. Táncának finomsága és átéltsége a Rómeó és Júliában mutatkozott meg legjobban. A nagyszerű szá­mok közül nehéz kiemelni egyet is* de talán hatásá­ban mégis legjobb volt „A Hattyú halála” Szarvas Ja- nina tolmácsolásában. Át­éltsége, finomsága, szinte lélegzetelállító volt. — A férfi táncosok közül Havas Ferenc aratott nagy sikert könnyed, rugalmas, átélt előadásával. — Bár nem adtak kevesebbet Ősi János ás Vashegyi Ernő sem szóló táncaikban ... — Az önálló zenekari számok és a kí­sérőzene nívós volt. Hollay Béla karmester kezében tartotta a zenekart. Hiba volt azonban, hogy az első rész zenekari számai a kö­zönséget nem kötötték le kellő módon. Hangerősítés nem volt, így a hátul ülők nem hallották a zenét. Ez az est kiemelkedő kultúreseménye volt Nyír­egyházának. Egyben azt is példázza az előadás, hogy alapos szervezés és komoly művészi színvonal, telt há­zat biztosít. MEGJELELT az „Anyag- és Adatszolgál­tatás” július-augusztus ha­vi, összevont száma, mely­nek tartalmából az alábbi cikkak emelkednek ki: C. Sztyepanyan: A szo­cialista társadalom fejlődé­sének ellentmondásai és leküzdésük útja. V. Zolotarjev és B. lsza- jev; Az európai népi de­mokratikus országok harca a mezőgazdaság fellendíté­séért. Sz. Meljuhin: Mit tanít a jelenkori fizka az anyag szerkezetéről?, N. Monteanu: ASzuceava tartományi pártbizottság tapasztalatai az eiőadásós propaganda szervezése té­rén. René Guiart: Hogyan él­nek az amerikai munká­sok? Több, másít 9 káló kenyérgabona egy munkaegységre Szövetkezetünk tagsága úgy határozott, hogy a ke­nyérgabonarészesedés 69 százalékát osztja ki előleg­re, a többit pedig zárszám­adáskor adjuk ki. Ennek megfelelően egy munka­egységre 4.66 kiló búzát, 4.47 kiló rozsot és 77 deka árpát osztottunk ki előleg­képpen, szalmából 7.40 kiló jutott. Szövetkezetünk tagsága gondoskodott róla, hogy a zárszámadásunk is jó le­gyen. Ezt a 40 százaléknyi kenyérgabonán kívül még számos más termény és készpénz biztosítja. Például 22 hold édescsillagfürt szer­ződéses ára igen jó lesz, mert a termés is jónak ígérkezik. Vagy még ennél is több jövedelmet hoz a dohányunk, amelyből 10 má­zsás átlagtermést várunk. Ebben nagy szerepe van Munkácsi elvtárs lelkiis­meretes munkájának, ame­lyért dicséretet érdemel. Séra Gergely Vaja, Kuruc TSZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom