Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

»59 augusztus 4, csütörtök NÉPLAP 3 Mi történt ci& elmúlt 14 ösrshan a külpolitikában ? A (féke Világtanács felhívása A Béke-Világtanács tit- .rsága közzétette a Béke- ilágtanács felhívását. A Ihivásban többi között ez „1945 augusztus 6-án le- >bták Hirosimára az első ambouibát. Az aiombom- i sivataggá tette a várost 309.006 embert pusztí- tt el. Most hidrogénbom- ikat gyártanak, amelyek­ék rombolóereje ezersze- rsen meghaladja a Hiro- mára ledobott atombom- iéí, Folyik e fegyverfajta A londoni szovjet—japán tárgyalások Rövid kikíföídi hívek Augusztus 2-án London­ban az alábbi közleményt adták ki a szovjet-japán gyalásokról „Az augusztus 2.-i ülé­sen J. Malik, a Szovjet­unió képviselője és Sz. Ma cumoto Japán képviselője folytatta az eszmecserét a szovjet-japán kapcsolatok rendezésének kérdéséről.” A következő ülést augusz­tus 9-re tűzték ki. hogy meghívták _a küldöt­teket a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küszö­bönálló ülésszakára, ame­lyen N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke beszámol majd a négy hatalom gen­fi kormányfői értekezleté­nek eredményeiről. Ezután a jugoszláv par­lamenti küldöttség tagjai megtekintették a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának üléstermét, a György-ter- met, a Tyeremnoj-palotát, a Granovitaja-palotát és a Kreml egyéb nevezetes ter­meit. A Kremlben tartózkodó látogatók melegen üdvö­zölték a jugoszláv vendége­id o+ Nehru nyitni kováin Nehru indiai miniszter­inek augusztus 2-án a né- i kamarában nyilatkozott Kashmir Princess indiai -cüiögép pusztulásáról. Mint ismeretes, a repülő- épen utazott a Kínai Népköztársaság Bandungba ártó küldöttségének több 'eosztott tagja, valamint óbb újságíró. Nehru a nyomozás me­netéről szólva hangsú­lyozta, a« indonéz kor­mány ált*! kinevezett nyornoeóbirottság — amelynek munkájában resztvettek India és Anglia képviselői is, — megállapította, hogy a repülőgép pusztulását időzített bomba robba­nása okozta. A bombát diverziós céllal helyezték el a repülőgépbe. Nehru kifejezte reményét, hogy a honkongi hatósá­gok által folytatott nyomo­zás hamarosan befejeződik, a bűnösöket letartóztatják és megbüntetik. A Tarakki című folyó- j .rat augusztus elsejei szá-; fiában az alábbiakat kö- i :öite : „A török lapok Bajar ! iörök köztársasági elnök j küszöbönálló teheráni uta- j sásáról írva nyíltan kije­lentik: Törökország köz­.ársaságí elnöke azért uta­zik Teheránba, hogy tár­gyaljon Iránnak a közép- keleti tömbhöz való csatla­kozása kérdéséről.” ■* Az a bejelentés, hogy amerikai csapatokat helyez­nek el Olaszország terüle­tén, nemcsak a népi töme­gek között, hanem a kor- máaypáriok hereiben is nagy feltűnést keltett. Már eddig is több tilta­kozó megnyilatkozásra ke­rült sor az idegen csapa­tok olasz területen történő elhelyezése ellen és továb­bi tüntetések is várhatók. Az angol fennhatóság alatt álló Singapurban ál­talános sztrájk kezdődött. Százezer dolgozó szüntette be a munkát. A rendőrség sorozatos házkutatásokat tartott a sztrájkharc szak- szervezeti vezetőinek laká­sán, sokat közülük letar­tóztatott. Mint a Kitdo Cuszin ja­pán hit ügynökség közölte, Okinawa szigetén, ahol az Egyesült Államoknak ka­tonai támaszpontja van, az amerikai katonai hatósá­gok 32 helybeli lakost le­tartóztattak azzal a váddal, hogy átlépték az amerikai csapatok elszállásolási kör­letének határát. Az ameri­kai hadbíróság a vádlotta­kat feltételesen háromhavi kényszermunkára ítélte. # Mint a Neues Deutsch­land című lap közli, a bonni kriminalisztikai hi­vatal adatai szerint Nyu- gat-Németors2ágban aí amerikai megszállók tavai} új „rekordot” állítottak fel az amerikai csapatok al­kalmazottai az év folya­mán több, mint 4300 bűn- cselekményt követtek el Az amerikai katonák é; tisztek, állapítja meg i lap, ilyenformán a Nyugat- Németországban elkövetet bűncselekmények tekinte Kedden este a varsói Moszkva-filmszínházban ün­nepélyesen megnyitották az V. VIT filmfesztiválját. Constantin Alecu meg­nyitóbeszédében többek kö­zött elmondotta, hogy a filmbemutatók során 25 or­szág 116 játékfilmjét és 16 ország 108 dokumentum­filmjét vetítik 29 varsói filmszínházban, köztük 10 szabadtéri moziban. Ezután Joris Ivens, a Nemzetközi Békedíjjal ki­tüntetett holland filmren­dező szólalt fel. Hangsú­lyozta: A film művészei­nek arra kell törekedniök, hogy nagyobb szenvedél­lyel, több szeretettel ábrá­zolják a valódi, igaz éle­tet s ezzel is segítsék az ifjúság nevelését, az ifjú­ság eszményeinek megtisz­tulását, a nemzetek közötti barátság kialakulását. Ezután bemutatták a VIT megnyitásáról készült Elutazott a szovjet meeőgai Augusztus 2-án hazain­dult Londonból a szovjet mezőgazdasági küldöttség, élén I. A. Benegyiktovvai, a Szovjetunió szovhozügyi miniszterével, London köz- ponti repülőterén a kül­döttséget J. A. Malik, a ! Szovjetunió nagybritanniai nagykövete, valamint az angol földművelés, közellá­tás és halászatügyi minisz­tériuma képviselői, az or­szágos farmer szövetség képviselői, valamint a New Chronicle című lap, a sajtó és a rádió munkatár­sai búcsúztatták. A. I. Benegyiktov, a kül­döttség vezetője a BBC mikrofonja előtt elmondott nyilatkozatában köszönetét mondott a szíves vendáglá­lengyel dokumentumfilmet,; majd a Varsó újjáépítésé- ; ről szóló francia íiimaiko- j tást. A műsoron szerepelt a Föld sója című mexikói filmalkotás, amelynek fő­szereplője Rosaura Revuel- tas, a világhírű haladó filmművésznő. A vetítésen személyesen megjelent mű­vésznőt a bemutató kö­zönsége lelkes ünneplés­ben részesítette. * Kedden este a varsói Tu­domány és Kultúra Palotá­ja zsúfolásig megtelt kong­resszusi termében került sor a VIT-en részvevő szov­jet . ifjúsági művészegyüt­tesek és szólisták hatalmas érdeklődéssel várt díszelő­adására. A műsoron a klasszikus orosz, valamint a mai szov­jet zeneirodalomnak és a világ zeneirodalmának szá­mos kimagasló alkotása sze­repelt. Angliából da sági küldöttség tásért és az angol mező- gazdaság jól megszervezett bemutatásáért. Találkozásaink a farme­rekkel, mezőgazdasági dol­gozókkal, kutatókkal és hi­vatalos személyiségekkel megmutatták — mondotta, — hogy az ilyenféle talál­kozások és tapasztalatcse­rék kölcsönösen nagy hasz­nára válhatnak népeink­nek. Várjuk, hogy a Szov­jetunióba érkezzenek a brit mezőgazdaság küldöt­tei. Népünk meleg baráti fogadtatásban részegíti majd őket. Ha a brit mezőgaz­daság küldöttei ellátogat­nak a Szovjetunióba, ez elősegíti a két ország baráti kapcsolatainak további fej­lődését. ében messze maguk mö- ’ött hagyták a többi nyu* ?ati hatalom nadszolgála- tosait ¥ Á ríodöjaueiráí nymnor- ianyákou élő néger munká­soknál a rendőrség az utób­bi időben gyakran tart ház­kutatást. A munkások pa­nasszal fordultak a brazil igazságügyminiszter a néger magánlakás alkcfeninybiz- tesíiotta- sérthetetlenségét lábbal iipró rendőrség ter­rorista. eljárása miatt. Az "azsgúgysjiniszter a néger munkásokat „elmésen." ez­zel fizette ki: „Csakhogy az alkotmányban a „ház” szó áll, ií meg nyomort nyákon éltek.”-* A brit gyarmati közigaz­gatás hivatalos adatai sze­rint Kenyában a kikuju törzs 83.000 tagját zárták eddig koncentrációs tábo­rokba. S­Dél-Korea. fővárosában, Szöulban, 10C.Ű30 iskola- köteles gyermeket szülei rossz anyagi helyzetük miatt nem járatnak iskolába, A Puszan-ntaán több mint 2500 cipőtisztító gyermek dolgozik. Ezek a gyerme­kek kénytelenek magük gondoskodni létük fenntar­tásáról, K* Az uruguayi statisztikai hivatal adatai szerint $z utolsó tí;s évben 183 száza­lékkal emelkedtek a lét- fenntartási költségek az or­szágban. A hús- és hal­árak 5.5-szeresre emelked­tek, a zsír 320 százalékkal drágult. * India több városában tüntetések zajlottak le a goai pertugáí gyarmati ter­ror ellen. Bombayban 2C.0ÖO ember vett részt a pcrtugáleüenes tüntetés­ben. * Tizenkét kínai diák augusztus 2.-án délután az Egyesült Államokból meg­érkezett Kantonba. A visz- szatért diákokat fogadó bi­zottság meleg üdvözlésben részesítette őket. cÁ (cfamjesK part fán Irta : Vagyim Kozsevnyikov Indiában a víz — az Hét. Ahol nincs víz, a puszta rekkenö hősége megöl minden életet. Az Indiai nép szentnek tartja tolyöit; legnagyobb tiszte­letben áll a Gangess, amely sokmillió acre föld termékenységét hordozza hullámaiban. „A Gangesz vize mint gyémánt nyak- éle hull alá a Himalája csúcsairól, mint nyakék, amelynek fonala elsza- ktdt az égi magasságok­ban". Nemcsak ez a gyönyörű, régi indiai költemény zeng a Gangeszről. Him­nuszokat írnak hozzá a mai hindu költők is. Ök azonban nem mint félel­metes és' jószívű istennőt magasztalják a nagy fo­lyót, hanem mint életadó erőt. amelynek a nép ke­iében a jólét forrásává kell válnia. Nincs még messze az idő, amikor az angolok — miután rabszolgamunka segítségével csatornákat és víztárolókat építettek — kereskedtek a vízzel. Az indiai vizet eladták az indiai népnek. Ha nem tudtak megegyezni az árakban, elzárták a zsili­peket és halálthozó száraz­ság áradt szét a mezőkön. India, a legősibb öntöző- rendszerek hazája. Az an­golok uralma idején a ré­gi öntözőrendszerek rom- badőltek. Az angolok azonban nem akarták helyreállítani a vízellátó­rendszereket, amelyektől sokmillió paraszt élete függ. Uttar-Prades államban végigmentünk egy bővizű és mély csatorna mentén. India kormánya ezt nem­régiben hozta helyre nagy építőmunka árán. A csa­tornán keresztül a Gan­gesz vize folyt. A Hima­lája jégmezőin megszüle­tett folyóvíz áttetsző volt s az ég kék lángját tük­rözte vissza. A csatorna két oldalán zöld, trópusi erdő húzódik, amelyben — mint útitár­sunk, Homes Rao elmond­ta ----még ma is vannak vadelefántok. Romes Rao részt vett az angol gyarmatosítók ellen vívott szabadság- harcban. Kilenc évet ült börtönben, ebből négyet földalatti cellában, amely­be soha nem hatolt be a napfényt, s ahol az ott el­pusztult foglyokat a cella földjébe temették, mint­hogy az angol börtönőrök nem akarták elvinni a holttesteket. Rao most ab­ban a szervezetben dolgo­zik, amelyet a kormány a parasztok agronómiái meg­segítése céljából hozott létre. Az aszfaltozott ország­út mentén gigantikus ős- fák állnak. Óriási törzsük össze-vissza csavarodott, mintha forgószél formálta volna. Az ágakon, mint szőrös gyümölcsök, nagy, szürke majmok ülnek. Letértünk az országúi­ról egy agyagos és poros bekötőútra. Minél távo­labb jutottunk a csatorná­tól, annál ritkásabbá vált az erdő. Hamarosan sztyep­pére értünk, amely sárga volt és lapos, alig észre­vehető kiemelkedésekkel. Ezek a kis kiemelkedések parasztok viskói voltak. Négy paraszt bőrtömlő­vel vizet merített egy szűktorkú, mély kútból. Pálmarostból font, vastag, barna kötéllel hágták fel a tömlőt a felszínre. A parasztokon csak kis kö­ténybe volt. Sovány, inas emberek voltak, ránk se néztek, amikor feléjük kö­zeledtünk. Szomorúan és némán néztük kényszermunká­nak beillő nehéz munká­jukat. Hiszen egészen kö­zel, ott hömpölygőit a csatornában a Gangesz vize; kis mellékága elég lett volna ahhoz, hogy a száraz és kemény föld bő­ven termővé legyen . .. A legöregebb paraszt, akinek vállain szürkés bütyköket láttunk, komor arccal és rekedtesen igy szólt: — Inni óhajtanak a gentlimanek? De nekünk csak ilyen csészénk van — mondta ■ és megmutatta a fekete, kérges tenyerét. — Meglátogathatják a za- mindárunkat (ez' a nagy- birtokos neve Indiában), az’ borral is megkínálja önöket. Nagyon szereti a tengerentúli vendégeket. A paraszt száraz füvet markolt a földről, cigaret­tát sodort belőle, rágyúj­tott és behunyta a szemét a csípős, bűzös füsttől. Cigarettával kínáltuk, de méltóságteljes kézmoz­dulattal visszautasította a feléje nyújtott csomagot. — Émelyeg a gyomrom az angol dohánytól — mondta. — De ez nem angol do­hány, hanem szovjet! Az öreg felhúzta sűrű, fekete szemöldökét és für­készően a szemünkbe néz­ve, izgatottan kérdezte: — Azt akarja mondani, hogy abból az országból jött? Néhány perc múlva már körben ültünk az indiai parasztokkal. A kör köze­pén fatál állt, savanyított zöldséggel és rizzsel. Az agyagkorsóból rózsaszir­moktól illatos vizet ittunk. Az öreg paraszt cigaret­tát nyújtott felénk és jó­kedvűen így szólt: — Gyújtsanak rá. Igazi dohányt tettem bele. — Fejével útitársunk, Romes Rao felé intve, hozzátette: — Ismerem őt, derék ember, harcolt az angolok ellen. De szeretném meg­kérdezni tőle, amit most egész népünk kérdez: él- het-e a paraszt föld és viz nélkül, vagy sem? — De hiszen ti már kaptatok földet? — puha­tolózott Rao. — Két acret (1 acre = 0.4 hektár). Családomnak meg 27 tagja van. A kor­mánynak annyit kell fi­zetnem a földért, a meny­nyit nyolc év alatt fizet­tem volna a földbirtokos­nak. Amellett most több az adó. Még nem fizet­tem ki régebbi adósságai­mat a földbirtokosnak. Még a vízért is fizetek neki, amit a kútjából me­rek. A föld nekem olyan, mint a testem — mondot­ta komoran, — ha elve­szik, az életemet veszik el. Arra kell kényszeríteni a földbirtokosokat, hogy ad­janak vissza mindent, amit az angol uralom alatt elvettek a néptől. Ez csak első lépés volna az igaz­ság útján. Megfigyeltem a paraszt karját. Rendkívül sovány volt, a könyöke úgy kiállt, mint valami csontgolyó. Milyen kemény munkával gyötörhette magát, míg ennyire lesoványodott?! Szeme mint a fekete jég, büszkén csillogott, mintha nem is az ő szeme lett volna. Ifjúi lelkesedés, méltóságteljes szépség és szenvedélyes reménykedés tükröződött benne. Hírek a varsói FIT-ről A, P. Voikov és V. T, Laeiss fogadta a. jparlamenti küldöttséget felhalmozása és alkalma, zására készülnek. Egyszer és mindenkorr: meg kell szüntetni a hábo­rú veszélyét. A Helsinki ben nemrég megtartót békevilágtalálkozó résztve vői felhívást intéztek a; összes békeszerelő erőkhöz emlékezzenek meg ebbei az évben minden országba! j a tragikus hirosímai évfor | dűlőről. Tegyük 1955 augusztu: i 6-át nagy nemzetközi har I ei nappá! A. P. VoLkov, a Szovjet- lie Legfelső Tanácsa Sző ttségi Tanácsának elnöki , V.‘ T Lacisz, a Szovjet- mó Legfelső Tanácsi emzetUégi Tanácsának el ike augusztus 2-án a nagj remi-palotában fogadta ; agöszláv Szövetségi Nép oztársaság küldöttségé ládimir Bakancsnak, i orvát Nemzetgyűlés elnö enek vezetésével. A szívélyes légkörben lefolyt beszélgetés so­rán megvitatták a ju­goszláv parlamenti kül­döttség Szovjetunióbell tartózkodásának prog­ramját. ■iadimir Bakarics a kül ottség tagjai nevében kö rönetet mondott azért

Next

/
Oldalképek
Tartalom