Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

XII. évfolyam, 202. szám ÁRA 50 FILLKR 1955 augusztus 28, vasárnap r A mai számban : Hírek a nagybállói járár szövetkezeteinél; bél (2. oldal) Nemzetközi szemle (3. oldal) Kulákfurfang (4. oldal) Levél egy ifjú barátomhoz (5. oldal) Rádió (6. oldal' \ _______ A békéért továbbra is harcolni kell! A világ valamennyi békeszerető embere nagy fi- > gyelemmel kiséi te a közelmúlt nemzetközi eseményeit. , Bizalmat és megnyugvást keltettek a genfi tárgyalá- i sok, az alomerő bizottság megbeszélései, a Szovjet­unió leszerelési javaslata. A megvalósulás útján van ’ a Béke-Világtanács budapesti felhívásának az a ■ része: ... „Követeljék kormányaiktól a népek, hogy : tárgyaljanak és egyezzenek meg.“ Ez a felhívás . 1953. június 20-án hangzott el, és az azóta eltelt idő , igazolta, hogy a népek akarják, követelik a békét és harcolnak is azért. Az 1955. év a nemzetközi politika életében igen ■ változatos és a béke biztosítása szempontjából igen ; termékeny. A nemzetközi események közül is a leg­jelentősebbek közé tartozik a helsinki Békevilág- 1 találkozó, az Anyák Világkongresszusa, s ennél is ; jelentősebb a négy nagyhatalom kormányfőinek ér­tekezlete Genfben, majd az atomtudósok nemzet- ’ közi értekezlete,\ ; A világ és Európa békéjének szempontjából • igen nagy jelentőségű események voltak ezek. Nagy , fontosságúak azért, mert a békéről, boldog jövőnk ’ biztosításáról tárgyaltak a kormányfők, a külügy- ' miniszterek és a népek küldöttei. Egyetlen becsüle- • tes ember számára sem közömbös, hogy végre meg- ; teremtik-e a német egységet, csökkenti-e fegyveres ; erőket és megjavul-e Nyy,^|| fs Kelet kapcsolata. , A Szovjetunió leszerelési javaslata, amely ez év végéig 640.000 fővel kevesebb katonát jelent, azt bi- ’ zonyítja, hogy élenjár a békéért folyó harcban, kő- ‘ vetendő példát mutat minden ország vezetőjének. 1 Ha -figyelembe vesszük azt, hogy a szovjet állam ; már ezelőtt évekkel is javasolta a leszerelést, a bé- . kés megegyezést, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy , következetes békepolitikája mellett végig kitart és minden erejével, nemzetközi súlyával arra törek- ’ szik, hogy a tárgyalóasztalok mellett békésen ■ egyezzenek meg egymással a népek. Mi mást is : jelenthetne az európai kollektiv biztonság megte- ; remtése? Mi mást is jelenthetne a jugoszláviai látó- . gatás? A népek akarják a békét, amit bizonyít az a ’ több mint hatszáz millió aláírás is, amit szerte a ^ világon gyűjtöttek az atomfegyver eltiltásáért. Az , egyszerű emberek százmilliói, a Genfben ülésező ’ tudósokkal együtt követelik az atomfegyver eltiltá- ! sát, az atomerő békés felhasználását. A világon még , emlékeznek Hirosimára és Nagaszakira. Az első ' atombombát tíz évvel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án ! dobták le Hirosimára. Ennek borzalmas emléke még , ma is él, nemcsak Hirosima lakóinak, hanem az egész békeszerető emberiségnek szívében. A két ! japán városban az eltelt tíz év alatt 30.000 gyermek , született, akiknek több mint 8 százaléka mc.gánvi- seli az atompusztitás jegyét. Az újszülöttek közül • 500-an halva, 1046-an fejletlen csontrendszerrel, > 429-en hiányos halló- és szaglószervekkel, 254-en formátlan ajakkal, 59-en hangszálak nélkül, 243-an : teljesen fejletlen belsőszervekkel. 47-en fejletlen agyvelővel, 25-en agyvelő nélkül, 8-an pedig szem és szemgödör nélkül jöttek a világra. Ezeknek a ; nyomorék gyermekeknek a képe teljes egészében ; elénk idézi az atomfegyver borzalmas hatását. Van-e a világon egyetlen olyan édesanya, édesapa, testvér, aki újra ezt kívánná? Nincs! Nem lehet, hiszen gyermekeink, testvéreink mindennél drágáb­bak számunkra. Nekünk, magyar békeharcosoknak nem lehet távoli Hirosima és Nagaszaki képe. Nem mehetünk el szó nélkül az újabb háborúra spekulálók arcát­lan hazugságai, uszításai mellett. Arra kell töre­kedni mindnyájunknak, hogy megőrizzük békén­ket, minden erőnkkel harcoljuk azért. A megyénk­ben lévő, közel háromezer békebizottság minden tagja dolgozzon úgy, hogy tetteivel bizonyítsa béke- akarattát. Megyénk minden dolgozója legyen béke­harcos, ami azt jelenti, hogy időben és jól végezzük el munkánkat. Ismertessük a Szovjetunió nagyszerű eredményeit, használjunk fel minden alkalmat arra, hogy meggyőzzük embertársainkat: A békéről nem elég beszélni, a békéért mindenkor harcolni kell. IP" ^ MÉH* Huge mji^i.1 ............"W '1 ""’"Vlil*' "W Vetésre készül A. uyírturai Vörös Hajnal TSZ a vasmegyerl A vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet már ki­jelölte azokat a táblákat, amelybe kenyérgabonát vetnek idén. Meghatároz­ták, hogy milyen talaj- munkát végeznek a vetés­re . kerülő táblákon. A tervszerű munka eredmé­nyeként megkezdték a ve Micsurin TSZ tőszántás végzését. Nem felejtkeztek meg a talajerő pótlásáról sem: az ószi ka­lászosok alá alaptrágyáz­zák a területet. Azt is elhatározták a szö­vetkezetben, hogy csakis csávázott vetőmagot tesznek a földbe, hogy üszökmentes terményt termeljenek. jói gondoskodott az A nyírturai Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet az elmúlt évek hibáiból tanul­va, idén a takarmánybázis növelése érdekében harcot indított a másodnövényve- tési terve túlteljesítéséért. Az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében másodve­llatok téli ellátásáról tési tervét 130 százalékra teljesítette. A szövetkezet vezetősége a korábban előirányzott tehénállomány növelése ér­dekében a napokban vásá­rolt 3 darab tehenet, ami­nél; takarmányszükségleté­ről előre gondoskodik a szövetkezet vezetősége. Ma Is dolgoznak a cséplőgépek Az elmúlt héten egyszer volt komolyabb esőzés, amely csak itt-ott akasz­totta meg néhány órára a cséplést. Ennek ellenére egyes járásokban még igen komoly erőfeszítsére van szükség, hogy hamarosan minden asztagból a zsákok­ba és a magtárakba ke­rüljön a gabona. Megyénk dolgozó paraszt­sága általában megértette már a cséplés gyors befe­jezésének fontosságát. Ezt bizonyítja az, hogy a mai napon az egész megyében — ahol még nem fejezték be a cséplést — zúgnak a cséplők. Különösen fontos, hogy a csengeri, fehérgyar­mati és a vásárosnaményi járásban valamennyi csép­lőgép dolgozzék, mert ezek a járások maradtak el legjobban a korábbi nagy esőzések miatt. A vásárosnaményi járás­ban a naményi oldalon már jobbára csak a zab cséplése van hátra. A másik olda­lon azonban még igen ko­moly feladatok várnak a cséplőcsapatokra. Komoly lemaradás mutatkozik Ti- szaviden, ahol a jelenlegi gépekkel mintegy 11 napi munka van még hátra. Még ennél is rosszabb Márok- papi, ahol 2 gép kihaszná­latlanul állt sokáig, mert nem volt behordva. Ugyan­ez gátolta a cséplést Fejér- csán (Hete), ahol csak a héten indult meg a csép­lés. A községi tanács is fe­lelős e két községben azért, mert az ellenségnek sike­rült olyan hangulatot te­remteni, hogy „nedves a gabona, nem lehet horda­ni.” Ahelyett, hogy mozgó­sították volna a dolgozó­kat — amint ezt számos más helyen megtették — a nedves keresztek szétraká- sára, tehetetlenül a száju­kat tátogatták. Ezáltal még nagyobb veszedelembe hoz­ták nemcsak a kenyérga­bona egy jelentős részét az újabb beázás lehetősége miatt, hanem azért is, mert késedelmet szenved e miatt sok egyéb munka, köztük az őszi vetések előkészítése is. E két községben a já­rási tanács 2—3 napi mun­kájára volt szükség ahhoz, hogy végre a falu dolgozó parasztsága megértse a gyors cséplés szükségessé­gét. Pedig azelőtt már 5 napja nem volt eső, s ha szétrakták volna a keresz­teket, 3 nap alatt azok tö­kéletesen kiszáradtak volha. Ezzel szemben dicséret illeti a tarpai dolgozókat, ahol a falu egyemberként összefogva, úgy végezték munkájukat, hogy hétíön- kedden befejezik a csép­lést. Pedig ebben a köz­ségben igen sok volt a csépelni való. Itt minden esztendőben 8—10 cséplő dolgozott. A tiszaszalkai gépállo­másra sok a panasz. Több gépet rosszul javítottak ki és oldalt pergett a szem a cséplőkből. Nyilvánvaló, hogy az ilyen hiba gyökere a téli gépjavításban kere­sendő. Jó lesz. ha tanul eb­ből a hibából a gépállo­más. Gergelyiugornyán azért állt többször a gép, mert nem Volt üzemanyag. Ilyen és hasonló hibáknak nem szabad előfordulni. Az ilyen problémákat előre kell látni és jó szervezés­sel kell biztosítani a gépek folyamatos munkáját. A nagyvarsányi gépállo­más cséplőcsapatai általá­ban jól dolgoznak. Különö­sen dicsérik Szőke cséplő­csapatvezető munkáját, aki egy-egy vasárnap 240 má­zsa terményt is elcsépelt. Ma is az elsők közt akar lenni. Érdemes követni a példáját minden cséplőcsa­patvezetőnek! 800 köbméter siló egy termelőssöretkexetben Nagy jövedelmű a mag- és rostkender termelés A vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a közös jószágállomány fejlesztésé­vel egyidőbén a szükséges takarmány biztosítására. Meglévő szálastaxarmá- ryaik mellé bőven készíte­nek silót is. Eddig már 200 köbmétert silóztak s ter­vük szerint 800 köbméter silót készítenek őszig. A gondos takarmányo­zás eredményeként a szö­vetkezetben egész évben 9 liter tej az istállóátlag. A kéki Üj Utakon Járó Termelőszövetkezet földje kiválóan alkalmas mag- és rostkendertermelésre. Az el­mük láttán ebben a gazda­sági évben 100 hold mag- és rostkender termelésre kötöttek termelési szerző­múlt gazdasági évben 40 hold mag- és rostkendert szerződtek. A mag- és rost­kenderből kapott jövedel­dést, melynek jövedelméből nagyban emelkedik a kö- zöj^vagyon mellett a tagok személyes részesedése is. Miért választottam a szövetkezeti gazdálkodást ? Hét hold földön gazdál­kodók. Azt nem mondom, hogy nincs jövedelmem, de beláttam, hogy a föld ter­mőerejét csakis a termelő- szövetkezetben lehet kihasz­nálni és annak táperejét rendszeresen pótolni s a gazdálkodásból eredő jöve­delmet növelni. Régen ismerem már a vasmegyeri Micsurin Ter­melőszövetkezetet. Mindég figyeltem munkájukat s azt, hogy milyen eredményt tud­nak elérni. Nem akartam hinni a szememnek, amikor a szövetkezet tagjai egy­másután építették az új la­kásokat, s nekem viszont nagy gondot okozott a lakásépítés. Hogy mégis be­fejezhessem lakásom építé­sét, eladtam igavonó jószá­gomat. Legjobban Gáspár István szövetkezeti tagot ismerem, aki a szövetkezetben szerin­tem elég jól dolgozik. Má­sodmagával az elmúlt év­ben is 27.000 forintot ka­pott a szövetkezetben és ezen kívül 29 mázsa kenyér- gabonát, 150 kiló cukrot, majdnem 5 mázsa takar­mánygabonát, 21 mázsa ku­koricát, 41 mázsa burgo­nyát. Ügy, hogy évi jövedel­me elérte az 55.000 forin­tot. Kiszámítottuk a felesé­gemmel, hogy mi ketten könnyen teljesíthetünk 450 munkaegységet egy gazda­sági évben. Ebben az évben pedig közel 50 forintot fog érni egy munkaegység, erre pedig a 450 munkaegységre több, mint 22.000 forintot kapnék. Én úgy látom, hogy ezek az eredmények még növe­kednek, mert most nem tudják kihasználni teljesen a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket, mivel szétszórtan van a földjük. Ha pedig az egész község szövetkezeti gazdálkodást fog végezni, az eredmények akár megkétszereződhetnek. Én most a cséplőgépnél dolgozom. Mégjobban meg­győződtem a Micsurin Ter­melőszövetkezet eredmé­nyeiről. Sehol sem volt olyan magas termésátlag kenyérgabonából Vasmegye- ren, mint a Micsurin TSZ- ben. Búzából 14, rozsból 12.5, tavaszi búzából 16 mázsa átlagtermást értek el. Ka­lászosterményeiken kívül olyan kapásnövényük van, hogy gyönyörűség. Azt is megfigyeltem, hogy a szövetkezetben minden embert megbecsülnek, mun­kája után jutalmaznak. Az is gondolkodóba ejtett, hogy a megyei tanács a napok­ban megjutalmazta a szö­vetkezetei a növényterme­lésben elért eredményeiért. Mindezek alapján felesé­gemmel úgy határoztunk, hogy belépünk a szövetke­zetbe, ami meg is történt. Bátran ajánlom gazdatár­saimnak, hogy jöjjenek a szövetkezetbe. Meglátják,, könnyebben boldogulunk összefogva és nagyobb da­rab kenyér jut majd a csa­lád asztalára. VAJKÖ ANDRÁS 7 holdas dolgozó paraszt,i Vasmegyer, a Micsurin TSZ; új tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom