Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-27 / 201. szám
XII. évfolyam, 201. szám ÁRA 50 PILLÉK 1855 augusztus 27, szombat A termelőszövetkezeti mozgalom sikeréért Igen fontos feladatok előtt állnak ezekben a napokban falusi pártszervezeteink, a kommunisták: a falu dolgozó népét mozgósítani kell a csép- lés gyors befejezésire, az állammal szembeni kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, az őszi mezőgazdasági munkák végzésére és mindezek mellett nem felejtkezhetnek meg a termelőszövetkezetek fejlesztéséről, a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok új útra, a felemelkedés útjára vezetéséről sem. Falusi pártszervezeteink, a pártbizottságok általában jól mozgósítottak ezeknek a feladatoknak a megoldására. Ennek az eredményei megm iratkoznak a falusi pártmunka minden területén. A kommunisták, a népnevelők útmutató szava a tsz-fej- lesztés során nagyon sok dolgozó parasztban talált visszhangra. Megyénkben augusztus hónap elsejétől 22-ig 560 család 765 tagja választotta életútjának a nagyüzemi gazdálkodást. Termelőszövetkezeteink földterülete 1.888 hold földdel gyarapodott. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunkat szociaiista, nagyüzemi mezőgazdasággá átalakíthassuk, pártszervezeteinknek napról-napra, szakadatlanul harcolni kell továbbra is a nevelő, fel- világosító, kultúragitációs munkával és a szocialista tömegnevelés mindén módszerének felhasználásával az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a termelőszövet kezelőkbe való vezetéséért, a meglévő termelőszövetkezetek erősítéséért. Fártszerv 'Zeteink sok jó módszert, tapasztalatot gyűjtöttek össze. Ezeket a népnevelők közkincsévé kell tenni, hogy az agitációs munka minél sokrétűbb, színesebb és célravezetőbb legyen. A nagykállói járási pártbizottság például minden lehetőt elkövetett, hogy az agitációs munka minéi hatékonyabb, színesebb legyen, hogy a népnevelők kezébe úgyszólván óráról órára újabb és újabb érvek kerülje- A pártbizottság szoros kapcsolatot tartóit a népnevelőkkel, ezért tudott a népnevelő munka állásáról, tudott arról, melyek azok a kérdések, amelyekre az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok féléletét várnak, tudott arról, hogy az ellenség milyen módszerekkel és milyen formában próbálkozik a tsz-fejlesztést ellensúlyozni, a népnevelők érveinek kiforgatásával a maga hasznát növelni. Esténként, amikor az aznapi agitáció befejeződött, a népnevelők beszámoltak tapasztalataikról, elmondták észrevételeiket, javaslataikat. A pártbizottság nem engedte egy percre sem elszürkülni az agitációt, hanem, — hogy még színesebb legyen a tsz-fejlesz- tés — bevonta ebbe a munkába a népművelési dolgozókat is. A Községi hangszórón keresztül naponta több órás műsort közvetítettek: ismertették a helyi tsz-ek eredményeit, fejlődésének történetét, felolvastak a belépők névsorát, magnetofon-szalagra vették az újbelépők üzenetét, amelyben rokonaikat, barátaikat, szomszédaikat hívták magukkal a tsz-be. Ez a módszer segítette az új- belépők népszerűsítését. Szükséges is volt, mert több egyéni dolgozó paraszt tette fel a népnevelőknek a kérdést: Mondd el, kik léptek már be’ Erre feleletet kellett adni ilyen formában is. Ugyanezt a célt szolgálta az állandó friss plakátok készítése is. A plakátokon színes, érdekes és könnyen érthető rajzok, számadatok segítségével közölték a kultúr- munkások a helyi tsz-ek eredményeit, vagyonának, jövedelmének évről-évre való fejlődését, sőt, egyes tagok gazdagodását, magas jövedelmét. Ezeket a plakátokat a pártbizottság útmutatásával készítették. A kultúrház fotószakköre képeshfradót állított össze, amelyen képeken keresztül számoltak be a tsz-ek munkájáról, eredményéiről. Közölték az új belépők fényképét is. Hiba volt — és ez megyénkben több helyen előfordul, — hogy a helyi tsz-ek tagságát nem sikerült egészen bevonni a népnevelő munkába. A tsz-tagság jelentős • észe a fontos aratás-eséplési munkára hivatkozva, nem kereste fel ismerőseit, rokonait, szomszédait. Pedig ők, akik a szövetkezeti gazdálkodást a községben megvalósítják, annak minden • előnyét és örömét legközvetlenebbül élvezik, számolhatlak volna be leghitelesebben megváltozott életükről. Nem vonták be az új belépőket sem egész következetesen a tíz-fejlésztásbe. A pártbizottság nem valósította tehát meg egészen azt az elvet, hogy a tsz-ek mai tagjait is az agitáció, a párt szava, a szövetkezetekbe vetett bizalom és meggyőződés vitte az egyesülés útjára, tehát legjobban ők ismerik a dolgozó parasztok gondolkozásának azokat a váltóit, amelyek a belépésre vezethetik az elhatározást, . az egyénileg gazdálkodókat. Legyen tehát elsőrendű feladat a szövetkezeti tagokat a nagyüzemi gazdálkodás agitátorává tenni. Pártszervezeteink gyakran megfelejtkeznek az új tsz-ek, az előkészítő bizottságok további támogatásáról is. Erre vall az, hogy a pártszervezetek az agitációs munka irányításával elfoglalva, nem tartanak szoros, segítségen alapuló kapcsolatot az új tsz-ekKel és az előkészítő bizottságokkal. Ennek következményeként azok fejlődése lassul. így van ez Rohodon, Bökörty- bsn, Érpatakon, Balkány- ban és több más helyeken is az új tsz-ekkel és előkészítő bizottságokkal kapcsolatban. Igen fontos feladat az új tsz-ek és az előkészítő bizottságok állandó, rendszeres segítése, .erősítése. Emellett a meglévő, korábban alakult tsz-ek erősítése is. A kommunisták mozgósítsák a szövetkezetek tagságát a jobb és az olcsóbb termelésre, a? évszaki munkák kiváló végzésére. Vagyis nemcsak azzal kell törődniök, hogy napról-napra gyarapodjon a szövetkezetek tagsága, növekedjen a földterülete, hanem azzal is, hogy szakadatlanul növekedjen az átlag: érmés. Az. hogy a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok megoldása, a munkák végzése, termelőszövetkezetek fejlesztése milyen ütemben halad, elsősorban a kommunistákon múlik. Ebben a munkában nincsenek egyedül, segítségükre vannak a szövetkezeti tagok, munkájukat megkönnyítik azok az igen szép eredmények, amelyeket a termelőszövetkezetek ebben az esztendőben is elértek. Törekedjenek tehát kommunista kötelességtudattal az előttünk álló feladatok kiváló megold ására. A mai számban : A tettek emberei (2. oldal) A nyugatnémetországi sztrájkolok a munkáltatók terrorja ellenére elszántan folytatják harcukat (3. o.) Fiatal házasok (4. oldal.) A teknyő (5. oldal) Az cfehértói Szabadság TSZ elegendő silótakarmányt készít a télre (5. oldal) Nyíri Pajkos (6. oldal) Községünkben jól halad a begyűjtés Községünkben rövidesen befejeződik a cséplés. Már a cséplési munkák végefelé tartunk, de a lendület nem törik, nem lankad. Két cséplőcsapat versenyez egymással. Annyira fej-fej mel- j lett haladnak, hogy még most, az utolsó napokban sem lehet eldönteni, hogy melyik lesz az első. De nemcsak a cséplés,' hanem a begyűjtés is jól halad a mi községünkben. Az állammal szembeni kenyérgabonabeadási kötelezettség teljesítésében példát mutatott a Vörös Csillag Termelőszövetkezet: elsőnek teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Tegnap az árpabeadásnak is eleget tett.1 A szövetkezet példáját1 követve, az egyénileg dolgozó parasztok is becsület-! tel teljesítik állampolgári kötelességüket. Eddig min-! den termelő eleget tett kenyérgabonabeadási kötelezettségének, nincsen egyetlen hátralékos sem. Szívesen kötik meg az állami szabad-felvásárlási szerződést is. A tavalyi beadással még háralékos termelők közül sokan most eleget tettek kötelezettségüknek. Bu- nya Mihály, Vanczák György, özvegy Einyu Pé- terné és mások az idei termésből egyenlítették ki tavalyról maradt tartozásukat. Vannak azonban olyanok is, akik igyekeznek kibújni a kötelességteljesítés alól. Csekenyák Demeternél és Gombár Mihály termelőknél elszámoltatást kellett alkalmazni, mert a maga jószántából még talán most sem tett volng eleget a beadásnak. Tamás József és Olajos Árpád begyűjtési megbízottak, Máriapócs. kiállítás lesz Csengerben Augusztus 28-án, vasárnap Csengerben nagyszabású mezőgazdasági kiállítást rendeznek, amelyre a járás községei nagy érdeklődéssel készülődnek már napok óta. A járás állami gazdaságai, gépállomásai, termelőszövetkezetei és egyéni dolgozó parasztjai bemutatják legszebb állataikat, terményeiket, gyümölcseiket, ismertetik a jó eredményt elősegítő módszereiket, gépeiket. A Csengeri Állami Gazdaság gépeit mutatja be, a gacsályi Dózsa TSZ 27 literes tehenével, növendéksertéseivel vesz részt a kiállításon. A komlódtótfalui Két Vadas Testvér TSZ szép nyári-téli almafajtái' val, 250 mázsát termő cukorrépájával akarja az első díjat nyerni. Szakács István Csenger. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás hírei A múlt esztendőben gyakran előfordult a kiállításon, hogy ez, vagy az a kisfiú, vagy kislány kereste szüleit. Az idei kiállításon a gyermekek biztonságáról és kényelméről jól gondoskodnak. A kiállítás főkapujától balra gyermekjátszóteret létesítenek, ahol' a 3—7 éves gyermekek szakképzett óvónők felügyelete alatt játszadozhatnak, amíg szüleik a kiállítás látnivalóit szemlélik. A játszótér közelében tejboltot és édességárusító helyet rendeztek be. A fásított területen kisméretű padokat helyeztek el, körhintákat állítottak fel. Esős idő esetén fedett üvegpavilonban helyézik el a gyermekeket. * A kiállításon mintegy 3.000 darab állatot mutatnak be. Nem kis feladat, hogy ezek az állatok gyorsan, törődés és zaklatás nélkül érkezzenek Budapestre az ország minden részéből. Ezt a feladatot 10 irányvonat beállításával oldja meg a rendezőség. A szárnyvonalakon megrakott vagonokat ezekhez csatolják. Egy napnál hoszszabb ideig a legtávolabbi országrészről sem utaznak a jószágok. A szerelvények augusztus 26, 27 és 30-án érkeznek meg. Az állatokat 20 állatorvos vizsgálja meg, a kirakodást pedig a vágóhíd nagy gyakorlattal rendelkező rakodóbrigádjai végzik. A kislétai Új Élet TSZ öröme Augusztus 20-án többszörös ünnepet ült a tsz. tagsága, mert reggel 8 órára befejezte gazdag termésének elcséplését. A tagság vidám ünnepet ült, amelyre meghívta a gépállomás főagronómusát is, mivel a gépállomásnak nagy része van jó terméseredményeik elérésében a gépi munka által. Búzából a tervezett 8.80 átlaggal szemben ténylegesen termett 11.80, rozsból 7.50 helyett 12.73, őszi árpából 10 mázsával szemben 18.7 mázsa, zabból 12.60 mázsát vágtak holdanként. A jó terméseredmények hatására 8 család 10 taggal és 20 hold földdel lépett a tsz. nagy családjába. Czirják András Kisléta. * • Összefogva jobban boldogulunk A múlt héten voltak nálam a berkesei Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezet tagjai és baráti beszélgetés közben elmondották, hogy mire számítanak ebben az évben munkájuk után a szövetkezetben. Sokáig beszélgettünk. Utána, amikor a csalad magára maradt, feleségemmel kezdtünk beszélgetni: miként járnánk jobban: ha belépünk a szövetkezetbe, vagy ha továbbra is a régi módon gazdálkodunk? Én azt mondtam a feleségemnek, hogy jobban járunk, ha belépünk, mert jól ismerem például ifj. Juhász Károlyt, a szövetkezet tagját, aki két éve, hogy a szövetkezetben dolgozik és ugyancsak szép jövedelme van. Még új lakást is épített. Juhász Károlyt már régén ismerem. Együtt jártunk dolgozni hol az egyik városba, hol a másikba. Kerestünk is szépen. Csak én nem szerettem távol lenni a családtól. így volt ezzel Károly is. Egyszer aztán Károly nem jött dolgozni. Belépett a szövetkezetbe. Én még vártam. /hl ikor aztán egymás- után születtek a gyerekek, én is gondolkozni kezdtem: több kenyér, ruha kell a családnak. A földem meg kevés van. Ha munkahelyemre tértem vissza, nehéz volt a búcsú is. Változtattam. Itthon kezdtem alkalmi munkát vállalni, ahol tudtam. így sem volt azonban elég, amit kerestem családomnak. Ezeket ismét elmondtuk egymásnak feleségemmel és elhatároztuk, hogy belépünk a szövetkezetbe. Ahogy tudom, már ebben az évben 45 forintot fog érni égy munkaegység. Én bízom abban, hogy egy év alatt könnyen teljesítek 300 munkaegységet. Erre pedig közel 14 ezer forint jövedelmem lesz a háztáji gazdaságon kívül. Ha pedig jól osztom be a háztáji gazdaságot, ott is többezer forint értékű növényt termelhetek. TLJőst már világos előt- tem és meg vagyok győződve, hogy többet keresek a szövetkezetben, mint máshol. És amellett, hogy nagyobb lesz a jövedelmem, minden nap együtt leszek a családommal. Ajánlom gazdatársaimnak, ismerőseimnek: jöjjenek bátran utánam, lépjenek be a szövetkezetbe, összefogva jobban boldogulunk. UDVARHELYI LAJOS, a berkeszi Bajcsy-Zsi- linszky TSZ tagja^
