Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
XII. évfolyam. 180. szám ARA SO FILLER 1955 augusztus 2, kedd A mai számban : A fiatalok nevelésének ügye, a megyei pártbizottság ülésének napirendjén. (2 oldal.) Mi történt az elmúlt 24 érában a külpolitikában? (3. oldal.) Kínai kltarális küldöttség érekzik megyénkbe (3. oldal.) Sport (4. oldal.) Erősítsük pártunkat a nyári munka élenjáróival Tagadhatatlan, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink figyelme manapság, a nagy nyári munkák idején e murjikák jó elvégzésére, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére irányul elsősorban. Helytelen lenne azonban az, ha a pártbizottságok és pártszervezetek e feladatok elvégzésében csupán gazdasági munkát látnának és nem vennék észre, hogy az aratás, cséplés, betakarítás ideje milyen óriási jelentőségű falvainkban a pártmunka, propaganda és népnevelő munka erősítése mellett a tag- és tagjelöltfelvétel szempontjából is. Régi igazság, hogy mit sem ér az üres, levegőben végzett, az élet követelményeit figyelmen kiviül hagyó pártmunka, de igazság az is, hogy nincs téljes eredménye a gazdasági tevékenységnek sem, ha nem hatja át mélyen pártpolitikai munka. Különösen szeretnénk most pártbizottságaink és párt- szervezeteink figyelmét felhívni a tag- és tagjelöltfelvétel megjavítására! Vajon mjkor állhatnák ki a hazaszeretet, megbízhatóság, bátorság és okosság, hűség és szilárdság próbáját akar a tagjelöltek, akár a partonkívüli falusi dolgozók, a dolgozó parasztok, ha nem a nagy nyári munkák, betakarítás, beadás idején?! Ilyenkor mutatkozik rheg a legjobban, ki mit ér. Falvainkban, állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, termelőszövetkezeteinkben ilyenkor nemcsak az derül ki, hogy mennyi] termett egy hold földön, hanem az is: ki milyen mestere a földnek, milyen becsületes fia, állampolgára a hazának. Nagyon helyesen cselekedett az ajaki kommunisták taggyűlése, amikor megbízatást adott egyesednek: foglalkozzanak az élenjáró, becsületes dolgozó parasztokkal, hogy ők a későbbiek folyamán pártunk tagjelöltjei lehessenek. Még helyesebben cselekedett a leveleki termel jszö vet kezet, amikor tagjelöltnek vette fel Lengyel Veronkát, a szövetkezet Disjz-titkárát, aki könyvelő létére hivatalos munkája jó élvégzése mellett az aratás idején markot szedett, helytjállt a mezőn is. Megkérdezzük a falusi partvezetőségjsk tagjait: hányójuk zsebében van ott a kis „káderkönyv”, amelyben nevek vannak feljegyezve s mellettük az, hogyan dolgozik, hogyan teljesíti beadási kötelezettségét az illető? Bizony ebben a kis könyvecskében ott kellene lenni, minden kiváló traktorista, kpmbájnos, állami gazdasági dolgozó, termelőszövetkezeti dolgozó paraszt nevének, akikre a párt jóban és rosszban számíthat, akik megérdemlik, hogy a kommunista forradalmárok soraiba lépjenek. Arra kell gondolni, hogy a tag- és tagjelöltfelvétel nem egyszerűen számarány-javítás, vagy létszámnövelés, -hanem cjlyan tevékenység, amelyik nagymértékben viszi előre a falu szocialista átalakítását! A tagjelöltfelvételi tevékenység megjavítása mellett gondot kell fordítani a tagfelvételre, a tagjelöltek nevelésére. Sajnos, még mindig találkozhatunk olyan elvtársakkal, akik már hosszú-hosszú ideje tagjelöltek s akikről elfeledkeztek a pártszervezetek vezetői. Adjunk rendszeresen megbízatásokat a nagy nyári munkák, a szövetkezeti fejlesztés terén a tagjelöltek számára, neveljük őket bátor, hűséges katonákká a munka, a 1 gazdasági és politikai tevékenység frontján. Ha | helytállnak: tegyük lehetővé, hogy előlépjenek. párttagok lehessenek! Szakadatlanul erősítsük pártunkat, falusi párt- szervezeteinket a nyári munka, a szövetkezeti mozgalom élenjáróival! Uj dokumentum film készül a híres szabolcsi burgonyáról A burgonyatermés mesterei az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával már több tsz-ben és állami gazdaságban nemcsak elérték a 100 málzsás holdan- kénti terméstj hanem megközelítették a 200 mázsás átlagot is. Eddig legmagasabb holdankénti átlag 205 mázsa volt, a j császárszállási Űj Alkotmány TSZ-ben, ahol az idén( is hasonló gazdag termést várnak. Ezekről a híres burgonya- termelő gazdaságokról színes dokumentumfilmet készítenek. A film bemutatja majd a burgojnyanemesítés- től a szüretig a termelés folyamatát. Színes nagyításban a burgonya betegségeit, életmódját, s megtanítja a Ünnep a. Tisacaparfján Termelőszövetkezeti község lett Tiszaszalka szemlélőket a kártevők elleni helyes védekezésre. Már eddig több mint ezer felvételt készítettek a bal- kányi állami gazdaságban, a császárszállási Üj Alkotmány TSZ-ben és a kisvár- dai burgonyanemesítő gazdaság telepén. Most készül a pozitív szelektálásról szóló filmszakasz, mely több mint 100 képben mutatja be a szelektálás fontosságát. Már csak a burgonyaszüret, s a helyes burgonyakezelés maradt hátra, s aztán vetítővásznon láthatják majd hazánk valamennyi táján a burgonya hazájának, Szabolcsnak jó termelési módszereit. Tiszaszalka, 1955. július 31, vasárnap, kora délután. A szokásos ebédutáni delelő csendességének nyoma sincs. Ugornya, s szembe Lónya felől teherautók gördülnek a község terére. Kultúrcsoportok érkeznek Nyíregyházáról, Naményból, Lónyáról és a környékbeli községekből. Szállingóznak a tanyáról a Dózsa Termelőszövetkezet tagjai is, akik hangos köszöngetéssel, jó kívánságokkal vegyülnek el a faluban lévő Bajcsy-Zsi- linszky és Búzakalász tsz-ek tagjai között. A felnőttek még csoportokba verődve állnak a tanácsháza előtt, a földművesszövetkezet árnyékot vető oldalánál és egy-egy hűvöset adó fa alatt. A gyermekek zsivaja azonban jelzi, hogy hová készül a nyüzsgő sereg. A Búzakalász TSZ udvaráról hallatszik a lárma, a rögtönzött színpad ezidőtájt még az új nemzedéké. A júliusi tűző napon is jól bírják a gyermekek a lacikonyha melegét, hisz majdhogy odasülnek a bográcshoz, olyan közel állnak —, de most a füst sem csípi a szemüket. „KERESZTELŐRE” KÉSZÜL egy egész község, a mai naptól kezdve így ejtik nevüket: „Tiszaszalka termelőszövetkezeti község”. Régi és új tagok, a Bajcsy, Dózsa és a Búzakalász tagjai, akik a község lakosságának már a 80 százalékát jelentik, félkaréjban elfoglalják helyüket az emelvény körül. Ha valaki 10 év óta nem járt volna a magyar falvakban, könnyen megkérdezné, hogy ebben a kis községben, honnan ez a sok iparos és tisztviselő. Csak az éltesebbek ruházata régimódi, a fiatalok közül azonban nehéz volna kiválasztani — a ruha után ítélve —, hogy ki a tanító, a tanácstitkár, vagy a tsz. kocsisa. Legalább 30 gyermek ül a színpad szélén körbe és a kalimpáló lábak — júliusban falun — mind szandálba, cipőbe vannak bújtatva. A megyei pártbizottság nevében Endrédi End>-e elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője üdvözölte a szövetkezeti községgé alakult Tiszaszalka dolgozó népét. Endrédi elvtárs többek között elmondotta, hogy mától kezdve olyan útra lépett a község dolgozó parasztságának a 80 százaléka, ami állandóan felfelé ível. Hiszen ezt látták azok a dolgozó parasztok is. akik az elmúlt hetekben a szövetkezetekbe kérték felvételüket. A Búzakalász Termelőszövetkezetben például 1952-ben még csak fi mázsa volt a búza termésátlaga, ötvenháromban már 10, az elmúlt évben 10 és fél, az idén pedig 11 és felet számítanak. Árpából az első évben 7 mázsa volt az átlaguk, 1953-ban már 8 és fél, tavaly 14, most pedig 21 mázsa termett holdanként, amiből már másfél kiló előleget osztottak ki munkaegységenként. HASONLÓ ADATOKAT lehet a másik két termelő- szövetkezet életéből is akár oldalszámra sorolni. A Baj- csy-Zsilinszky TSZ egyik tagjának, Gulyás Péternek a jövedelme a következőképpen alakult: 1950-ben 9600 forint. 1951-ben 10.800 forint, 52-ben és 53-ban, mindkét évben 13—13000 forint, tavaly 14.000, az idén pedig 20.000 forint körül számít. Az állandó gyarapodás és az utóbbi hetek fel- világosító munkája, amikor a termelőszövetkezetek tagjai sem restelkedtek beszélni eredményeikről, ez érlelte szövetkezeti községgé Tiszaszalkát. A FELADATOKRÓL SZÖLVA Endrédi elvtárs az alapszabály mindenkori betartására és a napi teendőkre, mint a hordás, csépiás gyors befejezésére hívta fel a figyelmet, majd felkérte a tsz-ek tagjait, hogy a saját és a jelenleg még kívülálló néhány család érdekében is ne hagyják abba agitációs munkájukat. Most már nagyobb erővel többen tudják mondani a kintiévé keveseknek, hogy jobb a szövetkezetben. Mondják el az új tagok is, hogy miért léptek a szövetkezetbe, Sebestyén Béla, Czeg- lédi Sándor, Vaslóczki László és a többiek. Végül sok sikert kívánva fejezte be beszédét Endrédi elvtárs. A SZOT nyíregyházi kul- túrcsoportjából három fiatal lány, három gyönyörű csokorral lépett az emelvényre és a csokrokkal együtt a három termelőszövetkezet párttitkárának átadták A NYÍREGYHÁZI MUNKÁSOK TESTVÉRI ÜDVÖZLETÉT. Majd megkezdődött a gazdag kultúrműsor. Igen nagy tetszést aratott a SZOT kultúrcsoport- jának több tréfás táncjelenete. A TÜZÉP táncosait is hasonlóan a szívébe zárta Tiszaszalka dolgozó népe. Hosszantartó taps követte a lónyai 30 tagú Rákóczi férfi énekkar kuruc nótáit is, akik között többen 60-»65 évesek, mint Kovács Ferenc, Borbély Lajos és Danes István. Lukovics Irén tákosi DISZ-tag és Gergely] József ugornyai úttörő magyar nótái is számos hallgató szeméből örömkönnyeket csaltak, de legjobban mégis a saját gyermekeik tetszettek, amikor a kis Balázsi Laci aratóverset szavalt, egy másik úttörő lányka pedig a termelőszövetkezetek életéről faragott helyi versikét mondta el. Hatalmas taps, éljenzés tört ki a több mint 300 főnyi részvevő soraiból, amikor a tiszaszalkai DISZ-szervezet a jól sikerült aratótánca után a három termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok tábláiból szedett kalászokból font ha., talmas koszorút átadtak a: tanácselnöknek, ami nemcsak a gazdag aratást jelképezte, hanem a község dolgozóinak eggyé forrását’ is. Cs B. Az elmúlt héten 163 dolgozó poroszt 622 hold földdel választotta a szövetkezeti gazdálkodást Hat új termelőszövetkezet alakalt Az elmúlt héten megyénkben 117 család 163 tagja 622 hold földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. 31 meglévő termelőszövetkezetbe volt belépés és hat új szövetkezet alakult. Űj szövetkezet alakult Mezöla- dányban, Nyírteleken, Balsán, Érpatakon, Bököny- ben és Tiszadobon. Bö- könyben már szerződést is kötöttek a gépállomással tarlóhántásra, másod - vetésre. Tarpán a volt Rákosi Termelőcsoport átalakult termelőszövetkezetté. Az új szövetkezetnek 14 családból 25 tagja van. A földterületük 120 hold. Az alakuló ülésen a vezetőség megválasztása után megbeszélték a közeli teendőket is. Határozatot hoztak, hogy a gépállomással vegyék fel a kapcsolatot és a tarlőhásítást már géppel végezzék. Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre viszik a terményt Kisvárdán Községünkben két cséplőgép kezdte meg a munkát eddig, még egy cséplőgépét kapunk. Napok óta folyik a cséplés, eddig minden termelő a cséplőgép alól tett eleget beadási kötelezettségének és a feleslegének egy részét is a cséplőgép alól adta el minden termelő. Pál Albert 9 mázsát adott el az államnak, Deák Ferenc 10.80 mázsára kötött szerződést, amit azonnal be is vitt. Mindkét termelő több mint 2000 forintot kapott készpénzben s emellé jönnek még a juttatások. Hasonlóan sorolhatnánk Klicsu Ferencet, Balogh Lászlót, Buhenyák Istvánt, Kiss Lászlót és Klicsu János dolgozó parasztokat is. A Béke-moziban dícsérő-tabló van a legpéldamutatóbb dolgozó parasztok számára, a járási kultúrház pedig a hangos híradóban népszerűsíti az élenjárókat. Hován József Pál, tudósító, Kisvárda. A vállaji Bástya TSZ-ben zöldéi a másodvetés Termelőszövetkezetünk július 27-én befejezte az aratást. Meg kell mondanunk, a nagyecsedi gépállomás aratógépjétől több segítséget vártunk és reméljük, jövőre jobban javított géppel jönnek hozzánk. így nagyrészt kézzel kellett elvégeznünk az aratást. Az aratással egyidőben ment a másodvetés is. Az első vetések már zöldéinek. Folyamatosan megy a tarlóhántás is. Az ősziárpánk 16 mázsás átlagterméssel fizetett. Búzából is jó termést várunk, hiszen a tagság nagy gondját viselte a vetéseknek egész évben. Amit mi beadunk már szerződésre adjuk, mert a kötelező beadási tervünket ógabonából teljesítettük. Egyéb terményeink is kiválóak, különösen a cukorrépánk kifogástalan. Hordás, cséplés után hozzáfogunk 300 köbméter ür- tartalmű siló készítéséhez, hogy a gazdagnak ígérkező másodvetésből származó takarmányt legyen hová tárolni. Baratts Irma községi agronómus.
